Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-27 / 43. szám

Történelmi érdekességek q шшяяшшттш->тшшшшшяияатшввшш1 A szüret mindig is öröm és vigság volt. Rómában az egész város a szőlőbe özönlött, még a császár is vidéki palotáidba költözött a szüret alkalmával. Ilyenkor a napi gondoktól min­denki megszabadult és őszin­tén szólhatott. A rabszolga is minden következmény nélkül elpanaszolhatta gazdája rossz bánásmódját. Néha egész éjsza­ka folyt a munka, de közben színielőadásokat is rendeztek. Athénben ilyenkor Dionysos istennek szánt körmeneteket tartottak. A résztvevők szőlő­­vesszőket vittek a kezükben. A rómaiaknál a szüret ünnepe, a vinalia rustica október idusán (15-én) volt. A szüret Jupiter­nek hozott must áldozattal kez­dődött. A középkorban viszont a szüret végén ünnepeltek. Ilyenkor nagy felvonulásokat tartottak. A menet élén egy ma­gas rúdon szőlőköteget vittek. A román fejedelemségekben szeptember 27-én kezdték a szü­retet (Christovul viilor) és éne­kekkel, tánccal egybekötött népünnepélyeket rendeztek. Ilyenkor a fejedelmek 8—10 napra a szőlőkbe tették át szék­helyüket. Д szüret kezdetét az Idők fo­lyamán különbözőképpen ha­tározták meg. A Földközi-tenger keleti partvidékén a szőlő leve­lének hullásakor kezdték. Pli­­nius szerint pedig megkezdőd­het, ha a venyige meghajlik a tőke felett. Mások szerint a sző­lő édessége határozza meg a szüret kezdetét. A rómaiaknál emellett még arra is ügyeltek, hogy növekvő holdra kezdjék a szüretet. Habár egy régi előírás azt tartja, hogy „a jó szüreten Mi­hály (szept. 29.j hordja a put­tonyt és nem Gál (okt. 16)", — nálunk mégis általában októ­t^ytpW srurci .&ftri*Hassam rajt berben van a szüret. A rómaiak a szedést korán reggel, a har­mat felszáradása után kezdték, és ebéd idejére, — mikorra a szőlő nagyon felmelegedett, — abbahagyták. A szőlőt szőlő­­véSszőböl vagy fűzfából font beszurkozott kosarakba szedték, hogy a leve ne follyon ki. Egy­­egy puttony tartalma 26 liter volt. Ezeket a nyakukba akasz­tották, hogy a szedésnél mind a két kezük szabad legyen, mi­vel a gyümölcsfákra futtatott szőlőhöz létrán kellett felmász­ni. A szüret a legérettebb sző­lők kiválasztásával három sza­kaszban történt. A hármas sze­déssel három fajta bort nyer­tek. Az ókort népek szüreti szo­kásaiból sok minden fennma­radt a középkorban is. Ebben az időben a szőlőműveléssel és szürettel kapcsolatban sok ér­dekes ún. vincellérmondás, vers és szüreti jóslás keletkezett. Orbán napját pl. mint rámuta­­tós napot így tartották számon: Hogyha derült Orbán napján, Csorog a bor a prés alján! De ha esik Orbán napján, Hordók áznak a pocsolyán! SZÉKELY LÁSZLÓ, tanár Szakkönyv a növényvédelemről Ing. Gašpar Vanek: A gyümölcstermő növények,. szőlő és zöldségnövények betegségeinek és kártevőinek atlasza. Príroda, 1973, oldalszám 332, 150 színes táblázat és rajz, ára kötve Kés 43,—. A kiadvány hosszú évek során hiányolt kötettel gazdagította szakirodalmunkat. Az amatőr növény­­termesztők körében nagy volt az érdeklődés egy megbízható modernül feldolgozott kézikönyv iránt. Az imeretek gyarapodásával ugyanis változnak a növényvédelmi intézkedések s helyükbe új, sike­resebb módszerek lépnek. Azonkívül a gyümölcs­­termő növények és zöldségnövények betegségei és kártevői elleni védelemben fontos a jelenségek és állapotok gyors felismerése s ezáltal a felesleges károk és veszteségek megakadályozása. Ez a ké­pekkel gazdagított illusztrált színes atlasz tartal­mazza mindazon ismereteket, amelyek a modern növényvédelemben nélkülözhetetlenek. Egyszerű, érthető szemléltető módon oktatja a gyümölcs- és zöldségtermesztőket, kertészkedőket, valamint a széleskörű érdeklődőket a kiskertjükben előfor­duló növényi betegségek és kártevők elleni véde­kezésre. Az atlasz két különálló részből áll. Az el­ső rész a gyümölcstermő növények, a második pe­dig a zöldségnövények betegségeit és kártevőit ismerteti. A szerző az egyes betegségek és kárte­vők felsorakoztatásakor a biológiai rendezést vá­lasztotta, éspedig a fejlődéstanilag legalacsonyabb rendű kártevőktől kezdve a legtökéletesebb kár­tevő szervezetekig. Mindkét rész elejére a legfon­tosabb fiziológiai jellegű megbetegedéseket he­lyezte. A kártékony tényezők sorrendje mind a két részben a következő: kémiai és fiziológiai ténye­zők (a kártékony légköri anyagok hatása, fagy­károk általi zavarok, tápanyag hiánybetegségek, tápanyagbőség következtében beálló betegségek), virózisok, baktériumok okozta megbetegedések, gombák okozta megbetegedések, állati kártevők. Ez az osztályozás gyakorlati szempontból nem igen előnyös, azonban az egyes termények szerint összeállított kártékony tényezők ábécé sorrendű tárgymutatója jó áttekintést nyújt és lehetővé te­szi a gyors tájékozódást. A szerző a szövegrész összeálításában egységességre törekedett. Mind­egyik kártékony tényezőnél feltüntette annak el­terjedését, szimptomatikáját, leírását, biológiáját, gazdasági jelentőségét és a védekezés legalkal­masabb módját. Az olvasó a képek magyarázatát megtalálja a szövegben. A védekezést tárgyaló szövegrész a javasolt vegyi készítményeket szük­ség szerint vagy csoportonként sorolja fel (pl. réztartalmú készítmények, kontakt hatású készít­mények, szerves foszfátok stb.), vagy konkrét ve­gyi készítmények alkalmazását ajánlja — esetleg — összhangban az érvényben levő növényvédelmi normákkal Ismerteti a permetlevek helyes adago­lását és a legkorszerűbb védekezési módszereket. Nagyon praktikus és áttekintő a kártevők és gom­bás élősködőket magyarázó rész. Itt egyes jelen­tősebb kártevő és élősködő esetében a színes ké­pet vázlat kiséri, amely a kártevő bizonyos fejlő­dési állapota előfordulásának kalendárium! idő­pontját, esetleg a kártevő elleni védelmi intézke­dések határidejét tünteti fel. Ez a megoldás az olvasó gyors tájékoztatására szolgál. A könyv a széleskörű olvasóközönség számára jelent meg, azonban elkerülhetetlenné vált bizonyos kevésbé ismert szakkifejezések használata. Megértésüket megkönnyíti a könyv bevezető részében található magyarázó szótár. A kiadvány azzal a céllal készült, hogy szakmai segítséget nyújtson a növényi betegségek és kár­tevők azonosításában. Küldetését a kerlészkedők és a növényvédelemben dolgozók gyakorlati al­kalmazásában minden bizonnyal teljesíti majd. U 11. SZÁM KERTESZET A SZABAD FÖLDMŰVES MELLÉKLETE Д kiskertészkedők szövetsé­­ge egyre többet hallat magáról. Az ősz folyamán pél­dául sokhelyütt rendeztek já­rási, körzeti és helyi gyümölcs, zöldség, valamint virágkiállí­­tást. A közelmúltban a tomášovi (féli — Bratislava-vidéki járás) helyi szövetség rendezett jól sikerült kiállítást a tágas műve­lődési otthonban. léltek meg, ahol 550 hektáron termeltek szőlőt, 350-en gyü­mölcsöt és több mint 300 hek­táron kertészet van. A 300 mé­ter hosszú 8,30 méter széles, három méter magas fűtött fólia­házakban történő zöldségter­mesztést is megcsodálták és az ott látottak alapján a jövőben minden bizonnyal több követője akad a fóliás termesztésnek. Lengyel Lajos vezetőségi tag a A leggazdagabb 'szőlőfürtöket Navrátil Pál állította ki. A zöldségtermesztésben a szövet­kezet, illetve annak kertésze, Horváth Sándor kapta az első díjat. A legszínpompásabb virá­got Lajtos Terézia termesztette. A kiállításon nemcsak azt mutatták be, amit termesztet­tek a kertészkedők. Varga Ist­ván mérnök kiállítási részlege a gyümölcs, zöldség betegségeit 1 Ä kiskertészkedők bizonyítottak A tomášovi szervezet még na­gyon fiatal, 1971-ben alakult húsz taggal, jelenleg már negy­venen vannak, s még jónéhány az érdeklődők száma. A szövet­ség az eddigi tevékenység so­rán már több szakelőadást szer­vezett. A tagok számára felejt­hetetlen a magyarországi tanul­mányút is. Soroksáron olyan mezőgazdasági üzemet szem­két és fél áras kertecskéjében már ki is próbálta a fóliás zöld­ségtermesztést. De az idén már mások is a korszerű zöldségter­mesztés útjára léptek. A kiállítást egy „nemzetkö­zi“ (a közeli falvakból meghí­vott régi kiskertészkedők) zsű­ri értékelte. Gyümölcstermesz­tésben Mikóczi Ferenc, a szö­vetség elnöke vitte el a pálmát, A diákok nagy figyelemmel szemlélik • kiállított szakkönyveket. és védelmét mutatta be. Ez lé­nyeges kérdés, mert átgondolt védekezés megfelelő vegysze­rek nélkül nincs gazdag, egész­séges termés. Természetesen ott láthattuk a leghasznosabb gyümölcs- és növényvédelem­mel foglalkozó szakkönyveket is. „Tiszta udvar, szép kert“ jel­szó alatt a tomášovi kiskertész­kedők eredményesen tevékeny­kednek. Nemcsak a saját házai­kat akarják széppé, kellemessé tenni, hanem a községben levő parkokat is. A vélemények alapján abból a szempontból is előnyös a szö­vetség tagjának lenni, mert ju­tányosabb áron jutnak ültető­anyaghoz és műtrágyához. A bírálóbizottság egyik tagja a malinovoi (éberhardi) Fekete Sándor, a régi kertészember azért nem elégedett. Szerinte nem kapják meg ugyanazokat a növényvédő szereket, és más anyagot, mint a mezőgazdasági üzemek. Nem lehet jóminőségű oltókést sem vásárolni. A het­ven esztendős kertészkedő, aki tagja a járási bizottságnak is, sok mindennel elégedetlen, s ezért sok esetben felemeli 1973. OKTOBER 27. A TARTALOMBÓL ф Talajfertőtlenítés a zöldséghajtatásban és palántanevelésben Ф A bor korai elvéniilésének megakadályozása ф A boroshordók gondozása ф Borhibák „betegségek“ és ezek megelőzése ф Almaszüret ф Zöldségfélék tárolásáról ф Novemberi teendők ф Helikopteres permetezés Ф Hasznos segítőtársnak bizonyul ф A parkosításról ф Felelet Krascsenics István bakai lakos kérdésére Ф Szakkönyv a növényvédelemről ф Történelmi érdekességek a szüretről szavát. Ezt azért teszi, mert ha nagyobbak lesznek a lehetősé­geik, még többet tudnak termel­ni a család és az egész közös­ség javára. A beszélgetések során egye­sek sajnálattal jegyezték meg, hogy a fiatalok körében kevés az érdeklődő a kertészkedés iránt. Ezt főleg anyagiakkal in­dokolták. De azért ültek az ifjú nemzedékből Is köztük. Nagy Ernő,az építkezési vállalat dol­gozója és Mózes György mező­­gazdasági technikumot végzett csoportvezető máris nagy ér­deklődést tanúsít a kertészke­dés iránt. Lehet, ha a szövetség továbbra is jól működik, több „fehér holló“ is akad a falu fiataljaiból. Navrátil Pál a szövetség pénz­tárosa szerint gazdaságos a kertészkedés és felvidulást je­lent a sokszínű virágtenger. De egészségügyi szempontból is lé­nyegesen fontos. „Ügy kell az ülő foglalkozásúnknak a fizikai munka, a jó levegő, mint éhe­zőnek egy karéj kenyér“ — je­lentette ki a kertészkedés egyik szerelmese. A csallóközi faluban a kis­kertészkedők szövetsége első ízben rendezett gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást. A nemrégen alakult szervezet ezen a kiállításon bizonyított, bemutatta a nagyszámú érdek­lődőknek, mire képesek a szer­vezett kistermelők. TÓTH DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents