Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-20 / 42. szám
Mm. október 26. .SZABAD FÖLDMŰVES, Szemmel látható fejlődés a Kelet-Szlovákiai síkságon A terv valósággá válik kívül a kerületi szervek is Jóváhagyták. Ugyanis arról van szó, hogy a síkság körzetében az utóbbi években lényegesen fokozódott a növénytermesztés, az állattenyésztés fejlesztésére azonban még csak most kerül sor. Az állattenyésztés minden ágazatában növelik a létszámot. így a megtermelt takarmányalapból jelentősen többet használnak fel, mint a közelmúltban. Pár év múlva azonban ennek a mostani termelés-átállításnak már pozitív eredménye lesz, vagyis a százalék-különbség az árutermelés javára alakul át. A kelet-szlovákiai síkság mezőgazdasági üzemeiben tehát azt tapasztalhattuk, hogy nagy a törekvés a termelés racionalizálására. Ebben az évben például 13 500 hektáron akarják megvalósítani a savanyú talajok meszezését. El akarják érni, hogy tiszta tápanyagban 220 kilogramm műtrágya jusson egy-egy hektárra. A növénytermesztés fejlesztésével párhuzamosan az állattenyésztést is bővftik, de egyúttal a minőséget is javítják. Erre alapozzák például azt a tervüket, hogy a tehénállomány számának növelése mellett az erre az évre tervezett 2800 liter tejjel szemben 1975- ben már 3050 liter tejet fognak fejni e8y~egy tehéntől, látszólag — a dunaszerdahelyi járáshoz viszonyítva — ez kevés, de azok számára, akik a jelenlegi állományt ismerik, még merésznek is tűnik ez a terv. Hogy mégis elfogadták, abban annak is szerepe van, hogy a létszám növelésével párhuzamosan az állomány minőségét is javítják. Érdemes azt is megemliteni, hogy a síkság mezőgazdasági üzemei két fontos terményből, kukoricából és cukorrépából már jelenleg sem termelnek kevesebbet, mint a csallóközi gazdaságok. Kukoricából általában 50 mázsa körüli hektárhozamra számítanak, cukorrépából pedig az eddig felszedett területek termése szerint 400 mázsán felüli hektárhozam mutatkozik. Még csak az ötödik ötéves terv közepénél tartunk, ám a kelet-szlovákiai síkság mezőgazdasági üzemei sok tekintetben már a hatodik ötéves terv alapjainak lerakására gondolnak. A síkság vízrendszerének építése ebben az ötéves tervben is a tervezettnél kedvezőbben érezteti hatását, de a befektetett milliók teljes mértékben csak a következő ötéves tervben bontakoztatják ki gyümölcsöző hatásukat. HARASZTI GYULA A kelet-szlovákiai kerületben a mezőgazdasági termelés fellendítését Illetően tagadhatatlanul a kelet-szlovákiai síkság mezőgazdasági üzemeinek van döntő szerepük. Már azért is, mert nagyságát tekintve ez a mezőgazdasági termelés szempontjából a leginkább összefüggő terület. És azért Is, mert olyan sűrű vízhálózata nincs még egy vidéknek, mint éppen a kelet-szlovákiai síkságnak. Továbbá a kerületben itt a legkedvezőbbek a termelési feltételek. A Šírava víztároló létrehozásával a megközelítőleg 150 ezer hektárnyi terület jelentős részén kialakulhat a komplex öntözőrendszer. Az éghajlati viszonyok is itt a legkedvezőbbek, különösen a gabona, a kukorica és a cukorrépa termesztésére. Oe legalábbis országos átlagon megterem itt valamennyi mezőgazdasági termény. Erre az országrészre ugyan még nem mondták, hogy az ország éléskamrája, de mit lehet tudni. Ami késik ... Területét tekintve a kelet-szlovákiai síkság megközelítőleg azonos nagyságú a Csallóközzel. Az egy hektárra jutó termelésben, méginkább az egy hektáron elért jövedelemben azonban szembeötlő a különbség. Még ma is. Azért hangsúlyozom, hogy ma is, mert 30—40 évvel ezelőtt az ország két legbővizűbb síkságának termesztési és termelési eredményei között lényegesen nagyobb volt az eltérés, mint ma. A Csallóközben például a harmincas években 20—22 mázsa között mozgott a gabonafélék hektárhozama, a keletszlovákiai síkságon alig 11—12 mázsa volt a többévi átlagos hektárhozam. Hogy miért? Mert az utóbb említett területen egyszer az árvíz, máskor a hó nélküli tél, vagy a koratavaszi fagy „aratott“. A kifagyás még gyakoribb volt, mint az árviz. Mégpedig azért. mert a humuszban szegény, savanyú talajon csaknagyritkán végeztek megfelelő talajmunkát, kellő tömítést, s a vetés agrotechnikai határidejének betartására sem volt mód, lehetőség. Sok még a tennivaló a kelet-szlovákiai síkságon, hogy a termelés szakaszán mutatkozó lehetőségeket teljes mértékben kihasználhassák a mezőgazdasági üzemek. Nem megy a savanyú talajok meszezése a kívánt szinten, a talaj humusztartalmának növelése még sok kívánni valót hagy maga után. Ennek ellenére a síkság mezőgazdasági üzemeinek a termelési eredményekért már nem kell szégyenkezniük. Hiszen az idén mind a trebiiovi (töketerebesi), mind a michalovcei (nagymihályi) járásban 40 mázsa körüli hektárhozamot értek el gabonából. Egyes mezőgazdasági üzemek némelyik dűlőjében nem volt ritkaság a 00 mázsa körüli hektárhozam és jó néhány szövetkezetben és állami gazdaságban az átlagos hektárhozam is jelentősen meghaladta a 40 mázsát. így például a lieskovái (mogyorósi) szövetkezetben több mint 44 mázsa volt az átlagos hektárhozam, de megközelítőleg hasonló eredményeket értek el a pavlovicei (pólóéi ). Veľké Kapušany-i (nagykaposl), zatíni (zétényi), Veíky Horeá-i (nagygéresi) és még jónéhány szövetkezetben s ugyancsak rekordtermésről számolhat be a Kráľovský Chlmec-i (Király he lineci ) Állami Gazdaság is. A sikert illetően azonban mégis az a 40 mázsás átlag a leglényegesebb. Mondhatnánk, hogy a kelet-szlovákiai síkság mezőgazdasági üzemei még mindig azzal a tíz mázsás különbséggel kullognak a csallóköziek mögött, mint a harmincas években. Ám hasonlóságról szó sincs. Mert akkor az a tfz mázsás különbség még azt jelentette, hogy a kelet-szlovákiai síkságon csak feleannyi gabonát termeltek egy-egy hektáron, mint a Csallóközben. Vagyis 21—22 mázsával szemben csak 11—12 mázsát. Most a dunaszerdahelyi járás 50,4 mázsájával szemben 40 mázsával állnak Kelet- Szlovákia mezőgazdasági üzemei, ez pedig azt jelenti, hogy nem feleanynyit termelnek, hanem megközelítik a 80 százalékot. Ez persze a dunaszerdahelyi járás viszonylatában van így. az egész Csallóközzel szemben jobb a helyzet, mert azzal összehasonlítva alig 8 mázsa a különbség. Még jobb a helyzet, ha a síkság eredményét az országos átlaghoz viszonyítjuk. A harmincas évek elején itt meg két-három mázsával kevesebbet • termeltek az országos átlagnál, most pedig már jónéhány mázsával többet. £s még nem mondták ki az utolsó szót a kelet-szlovákiai síkság mezőgazdasági üzemei, illetve azok dolgozói. Meg kell még említenünk, hogy a síkság teljes vízrendszerének jóformán csak a fele van megépítve. A belvizek és mocsarak lecsapolását már évekkel ezelőtt befejezték, a gátak is megépültek, de az alagcsövezést, a szivattyúállomások létesítését még a Latorca jobb partján sem fejezték be. Ez persze nem jelenti azt, hogy az eddigi munkálatok még nem hoztak lényeges változást a síkság mezőgazdaságának életében. A lecsapolás, illetve a védőgátak megépítése már magában is azt jelentette, hogy többezer hektár terméketlen vagy gyengén termő területet termővé tehettek a mezőgazdasági üzemek. Már ezzel is lényegesen növekedett a mezőgazdasági termelés a kelet-szlovákiai síkságon. De nem olyan ütemben haladtak a síkság vízrendszerének építési munkálatai, amint azt 1959-ben betervezték. Ezt a síkság legjobban termő területe, a Bodrogköz érzi meg egyelőre. De rövidesen itt is elkezdődik a munkálatok utolsó szakasza. Addig azonban a Bodrogközben csak a szomotori öntözőrendszer működik. A többi helyen kevés a víz, sokkal kevesebb, mint a lecsapolás, gátépítés és a folyószabályozás előtt volt. A kiegyenesített Latorca folyása meggyorsult, most szinte szippantja magába a csapadékból származó nedvességet is. De mint korábban említettem, a közeljövőben Bodrogközben is sorra kerül a komplex öntözőrendszer megépítése. Ez pedig azt jelenti, hogy reálisak azok a tervek, melyeket a kelet-szlovákiai síkság mezőgazdasági üzemei maguk elé tűztek az ötödik ötéves terv időszakára. A CSKP XIV. kongresszusa országos méretben a mezőgazdasági termelés 14 százalékos növelését irányozza elő, miközben az árutermelés 18—19 százalékkal növekszik. A trebišovi járásban például egészen mások a mutatók. Űk a teljes termelést 1970-hez viszonyítva 56,7 százalékkal akarják növelni, az árutermelést pedig 35,8 százalékkal. Itt valami nem stimmel — gondolhatnánk az adatok alapján, hiszen országos méretben az árutermelés nagyobb százalékban nő, mint a teljes termelés, a trebiiovi járásban ez fordítva van. Nem. nem elírásról van szó. Ezt a tervet a járási szerveken Három kérdés a takarékossággal kapcsolatban A takarékosság ez évi helyzetével kapcsolatban három kérdést intéztem a Nové Zámky-i (érsekújvári) Szlovák Állami Takarékpénztár igazgatójához, Oravec József elvtárshoz: Melyek azok a fejlődési folyamatok, amelyeket takarékosság terén járásukban elértek? — Pénzintézetünknek feladata pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani járásunk lakosságának, szervezeteknek és intézményeknek, pl. kölcsönök folyósítására, betétszolgáltatás. valutaváltás Štúrovoban (Párkányban) stb. Ezeket a munkálatokat a Csehszlovák Kommunista Pártunk XIV. kongresszusának határozatai értelmében végezzük, polgártársaink életszintjének emelése érdekében. Amíg I960, április 1-én a már egyesült járásunkban: Nové Zámky, Štúrovo és Šurany (Surány) egy betétkönyv 3,6 lakosra és egy könyvre átlagosan 1348 korona jutott, 1965-ben már egy betétkönyv 2,1 lakosra, átlag 2530 koronával, 1970-been egy könyv 1,8 lakosra, 5400 koronával, jelenlegleg pedig egy betétkönyv 1,4 lakosra, 6800 korona átlaggal esik. Most már több mint 99 ezer betétkönyvünk van; 680 millió koronával. Bizony ez szép eredmény. Ennek elismeréséül az intézetünk egyszer elnyerte a vándorzászlót, és már több elismerést is kapott. Melyek a leggyakoribb takarékossági formák a járásban? járásunk lakossága pénzét leginkább kamatos betétkönyvre helyezi, mégpedig 2, 3 és 4 százalékos kamatra. E betétkönyvek száma 51 833, a nyeremény-betétkönyv pedig 47 167 van. Ez is nagyon kedvelt forma, hiszen minden évben kétszer van húzás, és e könyv tulajdonosai 250 százalékos nyereményt is elérhetnek. A legközelebbi sorsolás most lesz november elején. További kedvelt takarékossági forma a vállalati, üzemi takarékosság, ebbe az üzemi és vállalati dolgozók 36 százaléka kapcsolódott be. Az efsz-ek és az állami birtokok dolgozóinak 21 százaléka választotta ezt a formát. A fiatalság közül járásunkban 5145-en választották az ifjúsági takarékosság rendszerét. Milyen célokra takarékoskodik járásuk lakossága? Minden családi élet alapja az otthon. Ennek biztosítására két forma van: a) Szövetkezeti lakások vásárlása, erre 1408 család takarékoskodik b) Családi ház építése, amelyre 1210 család spórol. Ezen kívül: gépkocsikra, hétvégi nyaralókra, lakás korszerűsítésre, belföldi és külföldi üdülésekre és még sok másra, szorgalmasan teszik félre dolgozóink jövedelmük egy részét. Járásunkban eddig 55 helyen létesítettünk fiók kirendeltséget, így polgártársaink gyorsan és kevés időveszteséggel intézhetik el pénzügyeiket. A jövőben is megteszünk mindent, hogy Járásunk lakói minél több formában használhassák ki pénzintézetünk szolgálatait. Jóleső érzéssel jegyeztem fel Oravec elvtárs válaszait, amelyek szocialista társadalmunk gazdasági színvonalának emelését szolgálják. Megköszönve a takarékpénztár igazgatójának tájékoztatását, a Nové Zámky-1 Szlovák Állami Takarékpénztár vezetőségének és minden dolgozójának további sikereket kívánhatunk. — ere Elégtelen a jogi tájékozottság KÉSZÜL A KORSZERŰBB MUNKA TÖRVÉNYKÖNYV A szervezett szocialista társadalom életének alapját a törvények képezik. A társadalmi fejlődés azonban új helyzeteket teremt, amire a korábban elfogadott törvényekben a törvényhozó még nem gondolhatott. Ezért időnként az érvényben levő törvényerejű rendelkezéseket felülvizsgálják, és ha elavultak, novelizálják, egyes, már meg nem felelő részeit módosítják, kiegészítik, újjal helyettesítik. — Ilyen korszerűsítésre szorul Munka Törvénykönyvünk is — mondotta Augustín Kozár mérnök, az SZSZK munkaügyi és népjóléti miniszterének helyettese — mivel számos rendelkezése már idejét múlta, elavult, illetve sok napjainkban időszerű kérdést szabatosan nem rendez. Ezáltal a törvények egyes rendelkezéseinek magyarázata nem egységes, ami vitákra, a törvény elferdítésére, be nem tartására, megszegésére adhat ok'ot. A két nemzeti kormány véleményezése után a közelmúltban a szövetségi kormány is foglalkozott a Munka Törvénykönyv novelizálásának javaslatával, hogy végleges döntésre, a szövetségi törvényhozó testület elé terjeszthessék. Maga a Munka Törvénykönyv összefoglalja és rögzíti a munkavállaló dolgozók, valamint a munkaadó szervezetek jogait és kötelességeit. Tehát a munkavállaló, a dolgozó szempontjából is fontos, hogy ismerje a munkájával kapcsolatos törvényes jogszabályokat. Több olyan üzem akad, köztük a Dimitrov Vegyi Művek is, ahol a dolgozókat kellőképpen tájékoztatják az őket érintő törvényes előírásokról, a munkábalépést, a munka végzését, a szabadságot, a bérezés', a felmondást stb. szabályozó rendelkezésekről. Ilyen helyeken a vállalat és a dolgozók között alig akad ok komolyabb nézeteltérésre ezekben a kérdésekben. Ott azonban, ahol a Munka Törvénykönyv jogszabályainak általános megismertetését elhanyagolják, a dolgozók legelemibb kötelességeikről és jogaikról sem tájékozottak, s így a komolyabb ellentétek, súrlódások gyakrabban előadódnak. Ezeknek az ellentéteknek tudható be részben az utóbbi időben egyre növekvő fluktuáció, az a káros tünet, hogy a dolgozók gyakran változtatnak munkahelyet. A fluktuációt, a munkaerő-vándorlást szemléltető adatok közül hadd említsünk fel néhányat, amely szerint 1970-ben 92 ezer dolgozó, 1971-ben már' 94 ezer és a múlt évben már több mint százezer dolgozó változtatott munkahelyet. Jelenleg a Munka Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek novelizálásával igyekeznek ezt az egészségtelen állapotot is megszüntetni. A tervezet szerint ugyanis az új törvény kellő jogvédelmet biztosít majd azoknak a dolgozóknak, akiknek szakmai ismereteit, tudását munkaadója nem becsüli meg. Egyúttal a javaslat szerint megtisztítják a Munka Törvénykönyvet azoktól a kétes rendelkezésektől, amelyeket a válságos esztendők zűrzavara szült —, elsősorban a bérek és a felmondás kérdésében. Napjaink helyzete szerint egyes üzemekben jelentős a munkakiesés azért, mivel a dolgozók ügyeik intézését kénytelenek munkaidőben végezni. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium dolgozói által nemrég végrehajtott felmérés során kitűnt, hogy a szabadságok előtti időben a dolgozók külföldre utazásához szükséges bizonylatok és engedélyek beszerzése húsz munkaórát, azaz csaknem két és fél műszakot rabolt el a termeléstől. Az ehhez hasonló visszásságok megszüntetése érdekében a munka megszervezése terén is jelentősebb módosítások szükségesek. így a munkakezdés különböző időpontjának megszabása elősegítheti a munkaidő hatékonyabb kihasználását. Növelni kell a munkafegyelmet, mivel ez össztársadalmi érdek. De sok kárt okoz az egyéb területeken mutatkozó fegyelmezetlenség is. Ezeket a kérdéseket a módosított Munka Törvénykönyv igyekszik a legcélszerűbben megoldani. A munkaidő elégtelen kihasználásával kapcsolatos az a jelenség, hogy a munkahelyeken szeszes italokat fogyasztanak, sőt egyesek már italosán érkeznek munkahelyükre. A Munka Törvénykönyv novelizált formájában erre is gondoltak, és a vezető dolgozók kötelességévé kívánják tenni, hogy az ilyen dolgozókat ne engedjék be a munkahelyre, ha pedig a fúvószondázás eredménye alkoholos állapotot mutat ki, orvosi segédlettel vérvizsgálatra is kötelezzék az ilyen dolgozót. Természetesen e dolgozónak, mivel munkahelyét nem foglalhatta el, ezen a napon igazolatlan mulasztása lesz, ennek összes törvényes következményével. A novelizált Munka Törvénykönyv korszerűbben rendezi majd a terhes nők felöli gondoskodás leglényegesebb előírásait. Továbbá egységesíti az idegen állampolgárok munkajogi helyzetét, ha köztársaságunkban munkát vállalnak. Ugyanakkor rendezni kívánja a munkaperek elintézését, hogy lefolytatásuk minél gyorsabb legyen és az ilyen perek elintézésében nagyobb jogkörrel ruházza fel a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságait. (ben)
