Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-20 / 42. szám

Mm. október 26. .SZABAD FÖLDMŰVES, Szemmel látható fejlődés a Kelet-Szlovákiai síkságon A terv valósággá válik kívül a kerületi szervek is Jóváhagy­ták. Ugyanis arról van szó, hogy a síkság körzetében az utóbbi években lényegesen fokozódott a növényter­mesztés, az állattenyésztés fejleszté­sére azonban még csak most kerül sor. Az állattenyésztés minden ágaza­tában növelik a létszámot. így a meg­termelt takarmányalapból jelentősen többet használnak fel, mint a közel­múltban. Pár év múlva azonban ennek a mostani termelés-átállításnak már pozitív eredménye lesz, vagyis a szá­zalék-különbség az árutermelés javá­ra alakul át. A kelet-szlovákiai síkság mezőgaz­dasági üzemeiben tehát azt tapasztal­hattuk, hogy nagy a törekvés a terme­lés racionalizálására. Ebben az évben például 13 500 hektáron akarják meg­valósítani a savanyú talajok mesze­­zését. El akarják érni, hogy tiszta tápanyagban 220 kilogramm műtrá­gya jusson egy-egy hektárra. A nö­vénytermesztés fejlesztésével párhu­zamosan az állattenyésztést is bővftik, de egyúttal a minőséget is javítják. Erre alapozzák például azt a tervü­ket, hogy a tehénállomány számának növelése mellett az erre az évre ter­vezett 2800 liter tejjel szemben 1975- ben már 3050 liter tejet fognak fejni e8y~egy tehéntől, látszólag — a du­­naszerdahelyi járáshoz viszonyítva — ez kevés, de azok számára, akik a jelenlegi állományt ismerik, még me­résznek is tűnik ez a terv. Hogy mégis elfogadták, abban annak is szerepe van, hogy a létszám növelésével pár­huzamosan az állomány minőségét is javítják. Érdemes azt is megemliteni, hogy a síkság mezőgazdasági üzemei két fontos terményből, kukoricából és cu­korrépából már jelenleg sem termel­nek kevesebbet, mint a csallóközi gazdaságok. Kukoricából általában 50 mázsa körüli hektárhozamra számíta­nak, cukorrépából pedig az eddig fel­szedett területek termése szerint 400 mázsán felüli hektárhozam mutatko­zik. Még csak az ötödik ötéves terv kö­zepénél tartunk, ám a kelet-szlovákiai síkság mezőgazdasági üzemei sok te­kintetben már a hatodik ötéves terv alapjainak lerakására gondolnak. A síkság vízrendszerének építése ebben az ötéves tervben is a tervezettnél kedvezőbben érezteti hatását, de a be­fektetett milliók teljes mértékben csak a következő ötéves tervben bon­takoztatják ki gyümölcsöző hatásukat. HARASZTI GYULA A kelet-szlovákiai kerületben a me­zőgazdasági termelés fellendítését Illetően tagadhatatlanul a kelet-szlo­vákiai síkság mezőgazdasági üzemei­nek van döntő szerepük. Már azért is, mert nagyságát tekintve ez a mező­­gazdasági termelés szempontjából a leginkább összefüggő terület. És azért Is, mert olyan sűrű vízhálózata nincs még egy vidéknek, mint éppen a ke­let-szlovákiai síkságnak. Továbbá a kerületben itt a legkedvezőbbek a ter­melési feltételek. A Šírava víztároló létrehozásával a megközelítőleg 150 ezer hektárnyi terület jelentős részén kialakulhat a komplex öntözőrend­szer. Az éghajlati viszonyok is itt a legkedvezőbbek, különösen a gabona, a kukorica és a cukorrépa termeszté­sére. Oe legalábbis országos átlagon megterem itt valamennyi mezőgazda­­sági termény. Erre az országrészre ugyan még nem mondták, hogy az or­szág éléskamrája, de mit lehet tudni. Ami késik ... Területét tekintve a kelet-szlovákiai síkság megközelítőleg azonos nagysá­gú a Csallóközzel. Az egy hektárra jutó termelésben, méginkább az egy hektáron elért jövedelemben azonban szembeötlő a különbség. Még ma is. Azért hangsúlyozom, hogy ma is, mert 30—40 évvel ezelőtt az ország két leg­­bővizűbb síkságának termesztési és termelési eredményei között lényege­sen nagyobb volt az eltérés, mint ma. A Csallóközben például a harmincas években 20—22 mázsa között mozgott a gabonafélék hektárhozama, a kelet­szlovákiai síkságon alig 11—12 má­zsa volt a többévi átlagos hektárho­zam. Hogy miért? Mert az utóbb említett területen egyszer az árvíz, máskor a hó nélküli tél, vagy a koratavaszi fagy „aratott“. A kifagyás még gya­koribb volt, mint az árviz. Mégpedig azért. mert a humuszban szegény, sa­vanyú talajon csaknagyritkán végez­tek megfelelő talajmunkát, kellő tömí­tést, s a vetés agrotechnikai határ­idejének betartására sem volt mód, lehetőség. Sok még a tennivaló a kelet-szlová­kiai síkságon, hogy a termelés szaka­szán mutatkozó lehetőségeket teljes mértékben kihasználhassák a mező­­gazdasági üzemek. Nem megy a sava­nyú talajok meszezése a kívánt szin­ten, a talaj humusztartalmának növe­lése még sok kívánni valót hagy ma­ga után. Ennek ellenére a síkság me­zőgazdasági üzemeinek a termelési eredményekért már nem kell szégyen­kezniük. Hiszen az idén mind a trebi­­iovi (töketerebesi), mind a michalov­­cei (nagymihályi) járásban 40 mázsa körüli hektárhozamot értek el gabo­nából. Egyes mezőgazdasági üzemek némelyik dűlőjében nem volt ritka­ság a 00 mázsa körüli hektárhozam és jó néhány szövetkezetben és álla­mi gazdaságban az átlagos hektárho­zam is jelentősen meghaladta a 40 mázsát. így például a lieskovái (mo­gyorósi) szövetkezetben több mint 44 mázsa volt az átlagos hektárho­zam, de megközelítőleg hasonló ered­ményeket értek el a pavlovicei (póló­éi ). Veľké Kapušany-i (nagykaposl), zatíni (zétényi), Veíky Horeá-i (nagy­­géresi) és még jónéhány szövetkezet­ben s ugyancsak rekordtermésről szá­molhat be a Kráľovský Chlmec-i (Ki­rály he lineci ) Állami Gazdaság is. A sikert illetően azonban mégis az a 40 mázsás átlag a leglényegesebb. Mondhatnánk, hogy a kelet-szlová­kiai síkság mezőgazdasági üzemei még mindig azzal a tíz mázsás kü­lönbséggel kullognak a csallóköziek mögött, mint a harmincas években. Ám hasonlóságról szó sincs. Mert ak­kor az a tfz mázsás különbség még azt jelentette, hogy a kelet-szlovákiai síkságon csak feleannyi gabonát ter­meltek egy-egy hektáron, mint a Csal­lóközben. Vagyis 21—22 mázsával szemben csak 11—12 mázsát. Most a dunaszerdahelyi járás 50,4 mázsájával szemben 40 mázsával állnak Kelet- Szlovákia mezőgazdasági üzemei, ez pedig azt jelenti, hogy nem feleany­­nyit termelnek, hanem megközelítik a 80 százalékot. Ez persze a duna­szerdahelyi járás viszonylatában van így. az egész Csallóközzel szemben jobb a helyzet, mert azzal összeha­sonlítva alig 8 mázsa a különbség. Még jobb a helyzet, ha a síkság ered­ményét az országos átlaghoz viszo­nyítjuk. A harmincas évek elején itt meg két-három mázsával kevesebbet • termeltek az országos átlagnál, most pedig már jónéhány mázsával többet. £s még nem mondták ki az utolsó szót a kelet-szlovákiai síkság mező­gazdasági üzemei, illetve azok dolgo­zói. Meg kell még említenünk, hogy a síkság teljes vízrendszerének jófor­mán csak a fele van megépítve. A belvizek és mocsarak lecsapolását már évekkel ezelőtt befejezték, a gá­tak is megépültek, de az alagcsöve­­zést, a szivattyúállomások létesítését még a Latorca jobb partján sem fe­jezték be. Ez persze nem jelenti azt, hogy az eddigi munkálatok még nem hoztak lényeges változást a síkság mezőgazdaságának életében. A lecsa­­polás, illetve a védőgátak megépítése már magában is azt jelentette, hogy többezer hektár terméketlen vagy gyengén termő területet termővé te­hettek a mezőgazdasági üzemek. Már ezzel is lényegesen növekedett a me­zőgazdasági termelés a kelet-szlová­kiai síkságon. De nem olyan ütemben haladtak a síkság vízrendszerének építési munkálatai, amint azt 1959-ben betervezték. Ezt a síkság legjobban termő területe, a Bodrogköz érzi meg egyelőre. De rövidesen itt is elkez­dődik a munkálatok utolsó szakasza. Addig azonban a Bodrogközben csak a szomotori öntözőrendszer működik. A többi helyen kevés a víz, sokkal ke­vesebb, mint a lecsapolás, gátépítés és a folyószabályozás előtt volt. A ki­egyenesített Latorca folyása meggyor­sult, most szinte szippantja magába a csapadékból származó nedvességet is. De mint korábban említettem, a közeljövőben Bodrogközben is sorra kerül a komplex öntözőrendszer meg­építése. Ez pedig azt jelenti, hogy reálisak azok a tervek, melyeket a kelet-szlovákiai síkság mezőgazdasági üzemei maguk elé tűztek az ötödik ötéves terv időszakára. A CSKP XIV. kongresszusa országos méretben a mezőgazdasági termelés 14 százalékos növelését irányozza elő, miközben az árutermelés 18—19 százalékkal nö­vekszik. A trebišovi járásban például egészen mások a mutatók. Űk a teljes termelést 1970-hez viszonyítva 56,7 százalékkal akarják növelni, az áru­termelést pedig 35,8 százalékkal. Itt valami nem stimmel — gondol­hatnánk az adatok alapján, hiszen országos méretben az árutermelés na­gyobb százalékban nő, mint a teljes termelés, a trebiiovi járásban ez for­dítva van. Nem. nem elírásról van szó. Ezt a tervet a járási szerveken Három kérdés a takarékossággal kapcsolatban A takarékosság ez évi helyzetével kapcsolatban három kérdést intéztem a Nové Zámky-i (érsekújvári) Szlovák Állami Takarékpénztár igazgatójához, Oravec József elv­társhoz: Melyek azok a fejlődési folyamatok, amelyeket takarékosság terén járásukban elértek? — Pénzintézetünknek feladata pénzügyi szolgáltatá­sokat nyújtani járásunk lakosságának, szervezeteknek és intézményeknek, pl. kölcsönök folyósítására, betétszol­gáltatás. valutaváltás Štúrovoban (Párkányban) stb. Eze­ket a munkálatokat a Csehszlovák Kommunista Pártunk XIV. kongresszusának határozatai értelmében végezzük, polgártársaink életszintjének emelése érdekében. Amíg I960, április 1-én a már egyesült járásunkban: Nové Zámky, Štúrovo és Šurany (Surány) egy betétkönyv 3,6 lakosra és egy könyvre átlagosan 1348 korona jutott, 1965-ben már egy betétkönyv 2,1 lakosra, átlag 2530 ko­ronával, 1970-been egy könyv 1,8 lakosra, 5400 koroná­val, jelenlegleg pedig egy betétkönyv 1,4 lakosra, 6800 korona átlaggal esik. Most már több mint 99 ezer betétkönyvünk van; 680 millió koronával. Bizony ez szép eredmény. Ennek elis­meréséül az intézetünk egyszer elnyerte a vándorzászlót, és már több elismerést is kapott. Melyek a leggyakoribb takarékossági formák a járásban? járásunk lakossága pénzét leginkább kamatos betét­könyvre helyezi, mégpedig 2, 3 és 4 százalékos kamatra. E betétkönyvek száma 51 833, a nyeremény-betétkönyv pedig 47 167 van. Ez is nagyon kedvelt forma, hiszen minden évben kétszer van húzás, és e könyv tulajdono­sai 250 százalékos nyereményt is elérhetnek. A legköze­lebbi sorsolás most lesz november elején. További kedvelt takarékossági forma a vállalati, üze­mi takarékosság, ebbe az üzemi és vállalati dolgozók 36 százaléka kapcsolódott be. Az efsz-ek és az állami bir­tokok dolgozóinak 21 százaléka választotta ezt a formát. A fiatalság közül járásunkban 5145-en választották az ifjúsági takarékosság rendszerét. Milyen célokra takarékoskodik járásuk lakossága? Minden családi élet alapja az otthon. Ennek biztosítá­sára két forma van: a) Szövetkezeti lakások vásárlása, erre 1408 család takarékoskodik b) Családi ház építése, amelyre 1210 család spórol. Ezen kívül: gépkocsikra, hétvégi nyaralókra, lakás korszerűsítésre, belföldi és külföldi üdülésekre és még sok másra, szorgalmasan teszik félre dolgozóink jövedel­mük egy részét. Járásunkban eddig 55 helyen létesítettünk fiók kiren­deltséget, így polgártársaink gyorsan és kevés időveszte­séggel intézhetik el pénzügyeiket. A jövőben is megteszünk mindent, hogy Járásunk lakói minél több formában használhassák ki pénzintézetünk szolgálatait. Jóleső érzéssel jegyeztem fel Oravec elvtárs válaszait, amelyek szocialista társadalmunk gazdasági színvonalá­nak emelését szolgálják. Megköszönve a takarékpénztár igazgatójának tájékoz­tatását, a Nové Zámky-1 Szlovák Állami Takarékpénztár vezetőségének és minden dolgozójának további sikereket kívánhatunk. — ere Elégtelen a jogi tájékozottság KÉSZÜL A KORSZERŰBB MUNKA TÖRVÉNYKÖNYV A szervezett szocialista társadalom életének alapját a törvények képezik. A társadalmi fejlődés azonban új helyzeteket teremt, amire a korábban elfogadott törvényekben a törvényhozó még nem gondolhatott. Ezért időnként az érvényben levő törvényerejű rendelkezéseket felülvizsgálják, és ha elavultak, novelizálják, egyes, már meg nem felelő részeit módosítják, kiegészítik, újjal helyet­tesítik. — Ilyen korszerűsítésre szorul Munka Törvény­­könyvünk is — mondotta Augustín Kozár mérnök, az SZSZK munkaügyi és népjóléti miniszterének helyettese — mivel számos rendelkezése már ide­jét múlta, elavult, illetve sok napjainkban időszerű kérdést szabatosan nem rendez. Ezáltal a törvé­nyek egyes rendelkezéseinek magyarázata nem egységes, ami vitákra, a törvény elferdítésére, be nem tartására, megszegésére adhat ok'ot. A két nemzeti kormány véleményezése után a közelmúltban a szövetségi kormány is foglalkozott a Munka Törvénykönyv novelizálásának javaslatá­val, hogy végleges döntésre, a szövetségi törvény­hozó testület elé terjeszthessék. Maga a Munka Törvénykönyv összefoglalja és rögzíti a munkavállaló dolgozók, valamint a mun­kaadó szervezetek jogait és kötelességeit. Tehát a munkavállaló, a dolgozó szempontjából is fontos, hogy ismerje a munkájával kapcsolatos törvényes jogszabályokat. Több olyan üzem akad, köztük a Dimitrov Vegyi Művek is, ahol a dolgozókat kel­lőképpen tájékoztatják az őket érintő törvényes előírásokról, a munkábalépést, a munka végzését, a szabadságot, a bérezés', a felmondást stb. sza­bályozó rendelkezésekről. Ilyen helyeken a válla­lat és a dolgozók között alig akad ok komolyabb nézeteltérésre ezekben a kérdésekben. Ott azon­ban, ahol a Munka Törvénykönyv jogszabályainak általános megismertetését elhanyagolják, a dolgo­zók legelemibb kötelességeikről és jogaikról sem tájékozottak, s így a komolyabb ellentétek, súrló­dások gyakrabban előadódnak. Ezeknek az ellen­téteknek tudható be részben az utóbbi időben egyre növekvő fluktuáció, az a káros tünet, hogy a dolgozók gyakran változtatnak munkahelyet. A fluktuációt, a munkaerő-vándorlást szemléltető adatok közül hadd említsünk fel néhányat, amely szerint 1970-ben 92 ezer dolgozó, 1971-ben már' 94 ezer és a múlt évben már több mint százezer dolgozó változtatott munkahelyet. Jelenleg a Munka Törvénykönyv egyes rendelke­zéseinek novelizálásával igyekeznek ezt az egész­ségtelen állapotot is megszüntetni. A tervezet sze­rint ugyanis az új törvény kellő jogvédelmet biz­tosít majd azoknak a dolgozóknak, akiknek szak­mai ismereteit, tudását munkaadója nem becsüli meg. Egyúttal a javaslat szerint megtisztítják a Munka Törvénykönyvet azoktól a kétes rendelke­zésektől, amelyeket a válságos esztendők zűrza­vara szült —, elsősorban a bérek és a felmondás kérdésében. Napjaink helyzete szerint egyes üze­mekben jelentős a munkakiesés azért, mivel a dol­gozók ügyeik intézését kénytelenek munkaidőben végezni. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium dolgozói által nemrég végrehajtott felmérés során kitűnt, hogy a szabadságok előtti időben a dolgo­zók külföldre utazásához szükséges bizonylatok és engedélyek beszerzése húsz munkaórát, azaz csaknem két és fél műszakot rabolt el a terme­léstől. Az ehhez hasonló visszásságok megszünte­tése érdekében a munka megszervezése terén is jelentősebb módosítások szükségesek. így a mun­kakezdés különböző időpontjának megszabása elősegítheti a munkaidő hatékonyabb kihasználá­sát. Növelni kell a munkafegyelmet, mivel ez össz­társadalmi érdek. De sok kárt okoz az egyéb terü­leteken mutatkozó fegyelmezetlenség is. Ezeket a kérdéseket a módosított Munka Törvénykönyv igyekszik a legcélszerűbben megoldani. A munkaidő elégtelen kihasználásával kapcso­latos az a jelenség, hogy a munkahelyeken szeszes italokat fogyasztanak, sőt egyesek már italosán érkeznek munkahelyükre. A Munka Törvénykönyv novelizált formájában erre is gondoltak, és a ve­zető dolgozók kötelességévé kívánják tenni, hogy az ilyen dolgozókat ne engedjék be a munkahely­re, ha pedig a fúvószondázás eredménye alkoholos állapotot mutat ki, orvosi segédlettel vérvizsgálat­ra is kötelezzék az ilyen dolgozót. Természetesen e dolgozónak, mivel munkahelyét nem foglalhatta el, ezen a napon igazolatlan mulasztása lesz, en­nek összes törvényes következményével. A novelizált Munka Törvénykönyv korszerűbben rendezi majd a terhes nők felöli gondoskodás leg­lényegesebb előírásait. Továbbá egységesíti az idegen állampolgárok munkajogi helyzetét, ha köz­társaságunkban munkát vállalnak. Ugyanakkor rendezni kívánja a munkaperek elintézését, hogy lefolytatásuk minél gyorsabb legyen és az ilyen perek elintézésében nagyobb jogkörrel ruházza fel a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságait. (ben)

Next

/
Thumbnails
Contents