Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-13 / 41. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. pktóber 13. 4 -______________________________________________________________ SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Gondoljunk a mezőgazdaság jövőjére is A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasága az utolsó húsz év alatt mérföldekkel haladt előre. Ezt legjobban a következő számok igazolják. A mezőgazdasági bruttó termelés összértéke 47,2 milliárd koronáról 69 milliárd koronára nőtt, a mezőgazdasági árutermelés pedig 19,9 milliárd koronáról 38,5 milliárd koronára. Ez idő alatt két és fél millió tonnával nőtt a gabonatermelés, a vágómarha a két és félszeresére, a vágósertés az ötszörösére, a tojástermelés pedig a négyszeresére nőtt. A mezőgazdasági bruttó- és árutermelés ilyen mér.vű növekedését annak ellenére értük el, hogy ez időben majdnem fél millió hektárral csökkent a mezőgazdasági területünk és több mint egymillió személlyel csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. A mezőgazdasági termelésből felszabadult dolgozók százezrei pedig lehetővé tették egyúttal egyéb ágazatok, elsősorban az ipar fejlesztését. Szövetkezeti földműveseink támogatják a chilei nép igazságos harcát A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottsága szeptemberi ülésén felháborodással Ítélte el a chilei törvényes kormány reakciós, fegyveres megdöntését. A központi bizottság a szövetkezeti parasztok százezres családjának nevében itéli el a chilei katonai junta barbár tetteit, melyeknek következtében a haladó szellemű emberek ezrei esnek áldozatul. A chilei nép nehéz megpróbáltatáson megy keresztül. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának minden tagja meg van róla győződve, hogy a chilei hazafiak végülis győznek a reakció felett. Salvador Allende nemzeti hős és a többi haladó szellemű vezető meggyilkolása megmutatta az imperializmus igazi arcát. A világ népei láthatják, hogy a kizsákmányoló rendszer nem riad vissza a legvéresebb eszközöktől sem, ha kiváltságos hatalmának megtartásáról van szó. Szolidaritást vállalunk a chilei nép legjobb fiaival és teljes mértékben támogatjuk igazságos harcát a hazai és a külföldi ellenséggel szemben, amely sárba tiporja a legelemibb demokratikus jogokat. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottsága AZ ÖSSZPONTOSÍTÁS ÉS A SZAKOSÍTÁS NEMCSAK A TERMELÉST SEGÍTI ÉLŰ Megváltozik a munka jellege jelenleg a CSSZSZK-ban a mezőgazdasági terület majdnem 60 százaléka, a szántóterületnek pedig csaknem 65 százaléka a szövetkezetek kezelésében van. Ez is bizonyltja, hogy a mezőgazdasági termelésben lakosságunk élelmiszerellátása szempontjából milyen fontos szerepe van a szövetkezeti parasztságnak. Annak érdekében, hogy a szövetkezetek a jövőben is teljesíthessék a reájuk háruló feladatokat, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége egyik főfeladatának tekinti olyan feltételek megteremtését, amely vonzóvá tenné a mezőgazdasági munkát az ifjúság számára. A szövetség a fiatalok problémáját megalakulása óta nagy figyelemmel kiséri. A Szocialista Ifjúsági Szövetséggel karöltve szervez és intéz minden részletfeladatot, amely a szövetkezeti ifjúság nevelését és problémáit hivatott megoldani. A szövetségben az ifjúság iránti gondoskodás elmélyült az efsz-ek VIII. országos kongresszusa után. Az itt elfogadott határozatokat munkatervébe foglalta, e tervet pedig valóra is váltja. A szövetség igyekszik, hogy tagszervezetei, az efsz-ek még nagyobb gonddal kezeljék az ifjúság problémáit, mindenekelőtt azért, mert a fiatalok jobban alkalmazkodnak az üzemigazgatás új módszereihez, könynyebben sajátítják el az új gépek kezelését, vagyis a haladás fáklyavivői. A szövetség arról is gondoskodik, hogy a fiatalságunk egy része a modern, haladó szellemű mezőgazdasághoz fűződve lássa jövőjét. Mert a fejlődés és haladás elkövetkező lépcsőfokát ugyan a mostani kororsztály készíti elő, de megvalósítása a távlati tervek végrehajtása úgy tíz-tizenöt év múlva már a következő korosztály, a mai fiatalok, sőt a ma iskolás gyermekeinek feladata lesz. A szövetség a szövetkezeti ifjak iránti gondoskodást azért helyezi feladatai előterébe, mert országos viszonylatban az efsz-dolgozók átlagos életkora az összes népgazdasági ágazatok között a legmagasabb — 46,2 A CSKP XIV. kongresszusa utón még nagyobb figyelmet fordítunk a gazdasági fegyelem megszilárdítására. Ennek ellenére még mindig előfordul, hogy egyesek megsértik a gazdasági fegyelmet, illetve nem fordítanak kellő figyelmet a szocialista közös vagyon védelmére. A közgazdaságot érintő legelterjedtebb bűntény a szocialista közvagyon ellopása, továbbá a gazdasági rendszer elleni vétségek, amelyek része az élősködés, komoly társadalom elleni veszélyt jelent. A gazdasági jellegű bűntények és kihágások arányszáma a CSSZSZK- ban — az összes bűntényekhez és kihágásokhoz viszonyítva — igen nagy. A gazdasági szervek és szervezetek számára nagy jelentőségű az 1971. évi 300. kormányhatározat, mert egyrészt meghatározott feladatok végrehajtásával bízta meg a minisztériumokat, a gazdaságirányítás egyéb szerveit, valamint a társadalmi szervezeteket, másrészt, kihangsúlyozta, hogy a gazdasági bűntettek elleni harc egyúttal társadalmi harc is. Ha az efsz-ekben elkövetett múlt évi gazdasági vétségeket vizsgáljuk, akkor arra az eredményre jutunk, hogy ezek számszerint ugyan nem növekedtek, de az elszenvedett kár öszszege nagyobb. Vagyis együttesen kevesebb gazdasági bűntettet és kihágást követtek el, de ezek súlyosabbak voltak. A felmérések szerint tavaly a legtöbb elkövetett bűntett a Btk 138 év. Ezért igyekszik a szövetség is a maga módján hozzájárulni a pártvonallal összhangban ahhoz, hogy minél több fiatal kapcsolódjék be a mezőgazdasági termelésbe, mert ez sikeres fejlődésének alapfeltétele. Az efsz-ekben történő közgazdasági felmérések igazolják, hogy ugyanolyan éghajlati adottságok között gazdálkodó, de mégis eredményeiben nagy különbségeket mutató szövetkezetekben ott érik el az alacsonyabb eredményeket, ahol magas a dolgozók átlagos életkora. Az élenjáró szövetkezetekben rendszerint elég fiatal munkaerő áll rendelkezésre, így a dolgozók átlagos életkora is alacsonyabb, mint a lemaradt szövetkezetekben. Ez is bizonyítja, hogy igyekeznünk kell elegendő fiatal erőt toborozni az efsz-ekbe. Több szövetkezet már hasznos tapasztalatokkal bír e téren és jó módszerek alkalmazásával sikerrel oldja meg a problémát. Az e téren jó eredményeket elérő szövetkezetek tapasztalatai alapján a munka három részre osztható: éspedig — az ifjúság szakmai előkészítésére, a toborzásra és a szövetkezetekben dolgozó fiatalságról való gondoskodásra. E problémákról elbeszélgettünk Ondrej Holec elvtárssal, a Szocialista Munka Hősével, szövetségünk szlovákiai elnökével, aki ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: §-ba ütköző a szocialista társadalmi tulajdon szétlopkodása volt, ezt követték a 137. §-a ütköző — a közlekedési bűntettek. E negatív jelenségek oka mindenekelőtt az, hogy a földművesszövetkezetek tagjai, de sokszor a vezető funkcionáriusok sem ismerik jól az érvényben lévő törvényeket és előírásokat. De az is, hogy sokan úgy tartják, a jogszabályok szigorú betartása Közvagyon-védelem akadályozza őket a tervfeladatok végrehajtásában és igyekeznek a jogszabályokat kijátszani. Továbbá az elégtelen jogtanácsadás főleg az egyes járásokban — ami érvényes mind a járási mezőgazdasági igazgatóságokra, mind a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságaira. A jogszabályok áttekinthetőségét kívánják megkönnyíteni, valamint az eddig jogilag még nem rendezett kérdéseket igyekeznek rendezni az előkészületben levő új törvényjavaslatok, illetve törvények, módosítások: a földművesszövetkezetekről, a termőtalaj védelméről, a mezőgazdasági területek és egyéb vagyonoknak a szocialista mezőgazdasági üzemek ál— Nincs talán egyetlen nap sem, hogy ne merülnének fel olyan problémák, amelyek az ifjúságot ne érintenék. Én személyesen nagy figyelemmel kísérem e problémák intézését és az elért eredményeket országos viszonylatban is, de elsősorban a Poniky-i Efsz-ben, amelynek elnöke vagyok. Meggyőződésem, hogy e téren is a Jövő még sikeresebb lesz majd. Ezen derűlátásomat arra alapozom, hogy pártunk Központi Bizottsága nemrég elemezte e kérdéskomplexumot és ezzel kapcsolatban konkrét intézkedéseket fogadott el. 1 Állításomat a mi szövetkezetünk eredményei is alátámasztják! Nálunk kb. 40 harminc éven aluli fiatal dolgozik. Az utolsó öt év alatt egy sem ment el máshová dolgozni. Akik tőlünk vonultak be katonának, a tényleges idejüket leszolgálva, mindnyájan visszatértek. Érdekes, hogy minden fiatal, aki nálunk keres munkalehetőséget, elsősorban az iránt érdeklődik, milyenek a munkakörülmények, a kulturális és társadalmi feltételek, a sportolási lehetőségek és a szabadság időtartama. Csak ezután kíváncsiak az elérhető keresetre. Véleményem szerint ez is igazolja, hogy komolyan érdeklődnek a mezőgazdasági munka iránt. Annak is nagyon örülök, hogy a mezőgazdasági főiskolák és szakközépiskolák végzős növendékeinek többsége kiváló szakképesítéssel és azzal a szándékkal lép a gyakorlatba, hogy a mezőgazdasági termelésben találják meg személyi érvényesülésüket. De ne gondoljuk, hogy az iskolák elvégzése után már száz százalékos szakemberek, ezeket csak mi — a mezőgazdasági üzemek tapasztalt vezetői tudunk belőlük faragni; nem parancsolgatással, kommandírozással, hanem okos szóval, jótanáccsal. De ez nem jelenti azt, hogy úgy vezessük őket, mint a kisgyerekeket. Ez nem lenne helyes. Teret kell adni a fiatalság alkotóképességeinek kibontakoztatására. Támogatnunk kell az egészséges és hasznos törekvéseit. Szövetkezetünkben minden üzemszakaszt többségükben főiskolai végzettségű szakember vezeti. Egyéb elfoglaltságaim, tisztségeim miatt sokszor megesik, hogy nem vagyok otthon. A szövetkezet főmérnöke, zootechnikusa, agronómusa és a vezetőség többi tagja sok fontos ügyben nélkülem kénytelen dönteni. Döntésük rendszerint helyes. Ezért sokszor megdicsíretn Őket. Nekünk, az idősebb kororsztály tagjainak tudnunk kell, hogy azon funkciók, amelyeket betöltünk nem „nyugdíjas állások“. Nem leszünk ott örökké. Ezért úgy kell vezetni az ifjúságot, hogy egyszer nekik kell átadni a vállalatok, üzemek, szövetkezetek vezetését. Szóval vezetni, irányítani kell őket, de bízni is kell bennük. Meggyőződésem, hogy ez nagyon hasznos „beruházás“. Az ifjúságról így beszél a középszlovákiai kerület szocialista mezőgazdaságának egyik élharcosa. Szavai biztosan jó talajra találnak szövetkezeteink vezetőinél. Az elhangzott gondolatok pedig követőkre lelnek. (jp) tali használatáról, a mezőgazdasági adóról. Továbbá az efsz-ek bérelszámolási rendszeréről szóló előírás rendezése, ahol eddig igen gyakori a jogszabálysértés. Ezen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek és egyéb előírások) módosítása magával hozza az efsz-ek belső előírásainak módosítását is. A szövetkezeti parasztság jogtudását hivatott növelni a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége által rendezendő jogtanácsadás is, amelyet a szövetség a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal karöltve az 1973/74-es téli időszakban kíván megszervezni a felújított szövetkezeti munkaiskola keretén belül. A szövetség szervei és dolgozói igyekeznek olyan tevékenységet kifejteni, hogy ennek eredményeképpen növeljék a földművesszövetkezeti tagság jogismeretét, főleg ami a szövetkezeti törvényt, a Polgári Törvénykönyvet, a Munkatörvénykönyvet, a Gazdasági Törvénykönyvet és a Büntetőtörvénykönyvet illeti. Ez is majd hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezeti parasztság jobban megismerje a törvényeket és a jogszabályokat, s jobban tudjon harcolni a társadalom érdekeit sértő személyek ellen. Ki kell hangsúlyozni a szövetség szerveinek szoros együttműködését a bíróság szerveivel, mert ez az együttműködés elősegítheti a bűnözés elleni harcot. (dr) A mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának, illetőleg ipari szintre emelésének kérdéseit — ahogy ezeket a CSKP KB tavalyi áprilisi plénumülése felvázolta —, nagy figyelemmel kísérik a gyakorlat, az irányítás, a tudományos, valamint kutatóintézetek dolgozói. A mezőgazdasági üzemek a járási irányító szervekkel karöltve sikeresen oldják meg az ezzel kapcsolatos műszaki, szervezési és közgazdasági problémákat. A termelés műszaki és technológiai eljárásainak megváltoztatása azonban közvetlenül érinti a szövetkezetek, s általában a mezőgazdasági üzemek dolgozóit is. A nagy kapacitású, korszerű állattenyésztő központokban megváltozik a hagyományos munka tartalma és jellege egyaránt. Természetesen, ezek a változások ma még csak 'a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak csekély részét érintik. A további fejlesztés ütemének gyorsulása jórészt a beruházási lehetőségektől függ. Sok kérdés merül fel ezzel kapcsolatban az emberekben. Például kíváncsiak arra, vajon a szakosítás nem fosztja-e meg az embereket attól a munkától, amelyet már megszoktak. Egyesek éppen emiatt nem kerülnek-e hátrányos helyzetbe, például a munkaidőt illetően? JELLEGZETES PÉLDA Négy szövetkezet nagy kapacitású üzemközi sertéshizlaldát létesített: ennek példáján szeretnénk bemutatni, hogy egy bizonyos termelési részleget érintő együttműködés és összpontosítás előnyei nemcsak az itt dolgozókra hatnak jótékonyan, hanem a társüzemek ugyanilyen termelési részlegeinek dolgozóira is. A sertéshústermelési társulás dolgozóinak összlétszáma — beleértve a teljes termelési ciklust (anyakocák, választott malacok, süldők, hízók) — az együttműködés során 33-ról 36-ra gyarapodott. Felmerülhet a kérdés: miért több a munkaerők száma? Mert a sertéshústermelő társulás üzemelése következtében lényegesen több vágósertést állítanak elő. Magától értetődő tehát, hogy a választott malacok, a hízóba állított süldők száma is arányosan gyarapszik. Ez valamennyi társüzemben munkaerőlétszám gyarapodásával jár. Munkaerőkínálat szempontjából ítélve a szociális gondoskodás lényegesen javult. Ez a változás mindenekelőtt a több szakértelmet kívánó kocagondozást érinti. Míg a társulást megelőzően a négy szövetkezetben 18 volt a kocagondozók száma, addig a jelenben ezek száma már 24. A süldőgondozók száma is négyről tízre gyarapodott. A korszerű termelési technológia, a munkatermelékenység növekedése lehetővé tette, hogy egyesek a süldőgondozás szakaszára átmenjenek. NAGYOBB JÖVEDELEM összehasonlítottuk a sertésgondozók évi jövedelmét, a társulás előttit a társulás után eltelt első évivel. S mi a különbség? A sertésgondozók évi jövedelme átlagban 1903 koronával növekedett, vagyis, együttvéve 148 ezer koronával kaptak több pénzt, mint a társulás előtti évben. A hústermelés ilyen átszervezése megkövetelte a dolgozók átcsoportosítását. Elsősorban új munkalehetőség kínálkozott az asszonyoknak; ilymódon ezek száma huszonötről harmincra gyarapodott. Viszont a férfi-munkaerők száma kettővel csökkent. Mindketten az idősebbek sorába tartoztak, míg az újonnan bekapcsolódott aszszonyok ötven éven aluliak voltak. Így tehát javult a sertésgondozók életkorátlaga. HONNAN JÖTTEK? Hová mentek az átszervezés következtében a munkaerők, s honnét jöttek az új sertésgondozók? — ez a kérdés nagyon érdekelt bennünket. Tudnunk kellett, hogy a munkakörülményeik, illetőleg kereseti lehetőségeik javultak-e, avagy rosszabbodtak? Három társüzem sertéstenyészeteiből összesen hat dolgozó ment oí (két férfi, négy nő), mindnyájan 46 éven felüliek. A hat közül négy nyugdíjba ment, továbbá egy férfi az építőcsoporthoz került, egy asszony pedig a növénytermesztésbe. A nyolc új dolgozó közül hét nő (négy 31—45 év közötti, három pedig 46—60 év közötti korosztályba tartozik). Ezeknek a dolgozóknak a háromnegyed része a növénytermesztésben dolgozott. Nagy részüket a rendszeres és magasabb jövedelem vonzotta a sertéstenyésztésbe. (Egy fiú az alapfokú iskola elvégzése után, egy asszony pedig a háztartásból szegődött ide. Ez az első munkahelyükl) A szövetkezetközi sertéshizlaldában egy fiatal házaspár is dolgozik. A férj mechanikus. Ez a szakképzettség feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hizlalda komplikált műszaki berendezését hibátlanul üzemeltethesse. Tehát, az etető munkája ilyen korszerű technológia alkalmazása közepette műszaki munkává vált. Ez a két dolgozó évente ötven vagon húst termel. Ez a tény is jól példázza, hogy az összpontosítás és a szakosítás nemcsak a termelést teszi jövedelmezőbbé. hanem elősegíti a szövetkezeti tagok jobb szociális ellátottságát, s hozzájárul az ipari és a mezőgazdasági dolgozók munkakörülményeinek kiegyenlítődéséhez is. František Mach mérnök, CSc. Blaas Géza mérnök, CSc. Jogtanácsadó
