Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-29 / 39. szám

\ Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. szeptember 29. Ara L— Kčs XXIV. évfolyam, 39. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET A kertészkedők, a gyümölcs- és szőlőtermesztők tanácsadója. Vegyük elejét az időjárás okozta munkatorlódásnak A meteorológusok szerint a hónap végén és október elején esőzésekre számíthatunk. Ezt már nagyon várják a mezőgazdasági üzemekben, mert igen sok nehézségbe ütközött a szikkadt föld megművelése. A talaj és növény egyaránt kívánja a kiadós esőt. A különböző évszakokban leesett csapadék kö­zött azonban nagy a különbség. Az őszi esőzések nagyobb gondot okoznak, mint a tavasziak. Tavasz­­szal hosszabbak, melegebbek a napok, könnyeb­ben szárad a talaj, több idő áll rendelkezésre a föld megmunkálására. Egész más a helyzet ősszel. Hogy ezt megértsük, szükséges összegezni, milyen sok tennivaló jut az őszi időszakra. Erre az időre összpontosul a vetés, a kukorica törése, a cukor- és takarmányrépa betakarítása, a szüret, a szán­tás, s a trágyázás, stb. Bizony sokszor nemcsak a kézierő kevés, de még gépekben is hiány mutat­kozik. Ha az esős idő gátolja az őszi munkát, úgy a kézi és a géperőszükséglet szinte kiszámíthatat­lan. Számtalanszor tapasztaltam már, hogy azt a munkát, amit rendes időben egy ember, vagy egy gép végez, október végén egyszer annyi is nehe­zen látja el. Traktoraink, ha egyáltalán dolgozhat­nak, sokkal kisebb a munkateljesítményük, és nagyobb az üzemanyag-szükségletük, mint normá­lis körülmények között. Rövid írásom keretében nem lehet, de nem is célom a különböző munkálatokra rámutatni. Fő terményünk, a büza okszerű termesztése azonban megkívánja, hogy a talaját még az őszi eső beállta előtt jól megműveljük és a vetést az agrotechnikai határidőn belül befejezzük. Rendszerint minden ősszel komoly gondot okoz a kukorica, burgonya, a cukor- és a takarmányrépa betakarítása is. Ma­gam részéről az esetleg bekövetkezhető esős idő­járás esetére szeretnék néhány jótanáccsal szol­gálni. Ismert, hogy a korán érő cukorrépa nem ad olyan nagy termést, mint a késői. De az őszi eső­zések után a tápanyagdús talajban a fejlődése új­ból megindul, s a cukortartalmából sokat veszít­het, s ha nem jól érik be, könnyen fennáll a rot­hadás veszélye. Megfelelő időjárás esetén a cukor­répa még októberben is jelentékenyen fejlődik és jóval nagyobb termést ad, mint a korábban beta­karított, és természetesen a cukortartalma is nö­vekszik. Ennek ellenére nem ajánlatos későre halasztani a betakarítást, mert az esős őszi idő­járás és a fagyveszély is fennáll. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy ha sáros földből kell a cukor­répát kiszedni, mennyi kellemetlenséget okoz a szállítás és nagyok a súlylevonások. Emellett a ta­laj szerkezetében is jelentős károk keletkeznek. Ezért a cukorrépa betakarítását a vetési munká­latok figyelembe vételével úgy kell megosztani, hogy az ne okozzon káros torlódásokat. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a cukorrépa levelei szeptember végén és október elején sárgul­nak, és áttetszők kezdenek lenni. Ez az érés jele és akkor megkezdődhet a betakarítás, mivel újabb növekedésre már aligha számíthatunk. A szakemberek jól tudják, hogy a cukorrépa fejét addig, amíg a földből kiáll, gondosan le kell vágni. A kiszedett gyökeret, ha azokat azonnal nem szállítjuk, kupacokba rakva a párolgás útján beálló súlyveszteség, vagy fagykár elleni védelem céljából a levelével, vagy földréteggel be kell ta­karni. A rövid időn át tartő, egy-két fokos hideg a répában nem okoz kárt, de ha az tartós és na­gyobb. jelentős károkat okozhat. Természetesen igyekezni kell a cukorrépát minél gyorsabban el­szállítani. hogy el lehessen végezni a szántást. Ha ez nem történik meg időben, akkor a következő évben a földbe kerülő kultúrnövényből gyengébb termést várhatunk. Ha a répát a földben répakorona nyesővei feje­zik le és géppel szedik ki, vigyázni kell, hogy a nyesés felületét föld ne plszkítsa be, mert akkor a gyökérkíemelő gép vezetője nem látja jól a so­rokat Az olyan répakiszedö gépek, amelyek erő­sen fellazítják a talajt, hibásak, mert a termés szállítását esős időben jelentősen megnehezítik. A gyökér gondos, akár kézzel, akár géppel való le­fejezése a cukorrépa betakarításának egyik leg­fontosabb munkája. A répagyökér fejében ugyanis nagyon kevés a cukor, sok benne a ső és nitrogén­vegyület. Ezek miatt a cukorgyár! feldolgozás eredményeit nagyon rontja, ha a gyökereket nem jól fejezik le, mivel az cukorgyártásra kevésbé al­kalmas, de takarmányozásra nagyon jő felhasznál­ható. Ing. agr. KMOSKÖ LÄSZLÖ Szüretelnek a Čebovceiek. Megérett a szőlő Dél-Szlovákía hazánk legme­legebb vidéke. Nem véletlen te­hát, hogy a csallóközi róna, a hepehupás Gömör és Kelet-Szlo­­vákia Síksága a gyümölcs- és zöldségtermesztés „Mekkája“. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta sok minden megváltozott és az egykoron ritka búzát, árpát és rozsot ter­mő dombokon bőtermő szőlé­szetek láthatók. Tízéves csodá­nak is mondható, amit elértünk a szőlőtelepítés terén. Az em­ber nem akart hinni , a szemé­nek, amikor Gömörben és • az Ipoly mentén nagy területeken kezdték a szőlőt termeszteni... Nehéz, küzdelmes évek teltek el, amíg a nemes bogyót termő szolótáblák megsokasodtak. Mindenütt akadtak hívők és hi­tetlenek. Az elmúlt évek azokat igazolták, akik bízva bíztak és hitték a tudományos felméré­sek igazát. Nem titok a jó vál­lalkozás sikere; ma már a me­zőgazdasági üzemek aránylag kevés földterületről jelentős be­vételekre tesznek szert.... . Szőlőérlelő nyárutón néztünk körül és elbeszélgettünk a jó­kedv nedűjét termelő „meste­rekkel“. a borfeldolgozó üzem irányítóival.-Ír-Hajdanában. aligha hitte va­laki, hogy Veliká nad Ipl'omban ÍVilkén) a nehezen művelhető dombokon szőlő teremjen. Ké­tely volt az úr a tagság között, amikor megkezdték a telepítést. Talán a hitetlenség rá is nyom­ja bélyegét a szőlősített táb­lákra. Bizony helyenként na­gyon hiányosan álltak be a tő­kék. A. szövetkezet irányítói Bukran György mérnökkel az élen jól látják a hibákat és igyekeznek megoldani az után­­telepítést. Az idén lesz az első jelentő­sebb termés az efsz-ben. A gaz­daságilag gyengén álló szövet­kezetnek sokat jelent majd a szőlőből befolyt összeg. A kéz­zelfogható eredmény láttán, már legtöbben bíztak a szőlé­szet jövőjében, így aligha tilta­koznak az újabb negyven hek­tár telepítése ellen. A fajták kérdésében már van tapaszta­lat, s ha kapnak ültetöanyagot, akkor a legmegfelelőbbeket te­lepítik. Szerencsére Kovács Vil­mos személyében olyan ko­moly megfontolt ember került a szőlőtermesztés élére, aki mindent megtesz a sikerért. * Alig félszáz kilométerre van Vükétől Cebovce (Csáb). Ebben a községben régi hagyománya van a szőlő termesztésének. Pásztor József vincellért jó szakembernek ismerik a köz­ségben. Valóban sok múlik a jó irányításon, amelynek az ered­ménye; az idén is gazdag ter­mést szüretelnek. . A szövetkezet 72 hektáros te­lepítésének jelentős része már termőre fordult. A szüretet még az elmúlt héten megkezdték. A cukorfok kiváló, legalább 4—5 fokkal magasabb, mint az el­múlt esztendőben volt. Ebben a gazdaságban, — a távlati terv szerint 200 hektá­ros lesz a szőlészet, — nagyon sok fajtával kísérleteznek. Túl sokkal is, amely főleg abból ered, hogy nem kaptak a kísér­letek alapján legjobban meg­felelő ültetöanyagot. Čebovcén csemegeszőlő termesztésével is próbálkoznak. A véleményük szerint, — de közvetlen kör­nyéken is — nagy az érdeklő­dés iránta, és gazdaságilag is kifizetődő. Ebben az efsz-ben jelentős a vörösbor alapanyagá­­, nak a termesztése is. Olyan Frankovkát készítenek, amely felveszi a yersenyt a történel­mi borvidékek vörösborával is. A telepítést nagy gonddal kezelik; az idén a kedvező idő­járás ellenére hétszer perme­teztek. Ez nagyon munkaigé­nyes feladat, mert a talaj kö­tött és az esős időszakban csúsznak a gépek. Ezért a jö­vőben ha törik, ha szakad, megoldják a helikopteres per­metezést. A szakemberek nem­régen jártak Balatonbogláron, és elégedetten nyugtázták; jó munkát végez a helikopter. Eb­ből kiindulva, egy társulást hoz­nak létre, és a legmodernebb eszközökkel oldják meg a per­metezést a szőlőben és más kultúrnövényeknél. * A Duna menti mezőgazdasági üzemekben már szeptember kö­zepén megkezdték a szüretelést. Cingel elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság dolgozója nagyon optimistán nyilatkozott az idei termésről. Mintegy 800 vagon szőlőt várnak az idén; a hek­tárhozam előreláthatólag 80— 90 mázsa lesz, és a cukorfok is nagyon megfelelő. A szőlőt fel is kell dolgozni. A múltban ezzel komoly gondok voltak a komárnot járásban. Sokszor láttunk szőlöszállító kocsikat várakozni a borfeldol-­­gozó üzemek előtt. Nos, <ez a kérdés mér nem1 okoz . komo­lyabb gondot. Igaz: a járás szép helyén lévő szőlőfeldolgozó üze­me kissé korszerűtlen, emiatt a két műszak bevezetése ellenére sem tudnak nagy mennyiséget kipréselni. De szerencsére Gbel­­cén (Köbölkúton) felépült az új borfeldolgozó üzem, és a ko­­márnoi járás közeli gazdaságai is oda szállítják a szőlőt. Ott az átvétel nagyon rugalmas és 30 —40 vagont is fel tudnak dol­gozni naponta. Az új üzemnek örülnek a mezőgazdasági üze­mek irányítói, mert aránylag közeire szállíthatnak, és nem kell várakozni a szállító jár­műveknek. , A látottakat összegezve öröm­mel nyugtázhatjuk; gazdag, jó minőségű szőlőtermés lesz az idén, s azt is, hogy a múltban nagyon körülményes feldolgo­zás és raktározás kérdése is megoldódik TÖTH DEZSŐ Pásztor józsef, vincellér szemléli a gazdag fürtöket. Öröm nézni a „jókedv nedű­jének“ érett fürtjeit. T

Next

/
Thumbnails
Contents