Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-22 / 38. szám

Két fontos ebkiállításról A Szlovákiai Vadászok Szövetsé­ge KB-nak megbízásából, ezen ér­­dekköri szervezet Dunajská Stre­­da i (dunaszerdahelyi) járási bi­zottsága két nagyszabású rendez­vényt valósított meg, augusztus kö­zepén. A šamoríni (somorjai) ló­­versenytéren bonyolították le az összes vadászebfajta területi be­mutatóját. Itt rendezték meg to­vábbá a Magyar Vizslát tenyésztők Klubjának I. Országos Kiállítását. A két rendezvénnyel kapcsolat­ban Gyurcsek Ernő elvtárs, a SZVSZ Dun. Streda-i JB-nak elnöke töb­bek között a következőket mon­dotta: — A vadászat fejlesztésének táv­lati tervében szerepel az a kívána­lom, hogy az egyes vadásztársasá­gok megfelelő létszámú vadászeb­bel rendelkezzenek. Gyakorlatilag ez a leghatásosabb védekezés a betegségek megelőzésére. Ugyanis a megsebzett vadat a kiváló va­dászeb megfogja, s nem engedi, hogy elmeneküljön. így a körvadá­szatok után, csak az egészséges vadállomány marad életben. Tehát nem állhat fenn az a veszély, hogy a sebzett vad megfertőzi az egész­ségeset. Továbbá meg vagyok elé­gedve a megjelenéssel, hiszen 268 vadászeb volt előjegyezve és ebből 245 részt is vett a kiállításon. A részvétel ezért száz százalékosnak mondható, mivel a kutyáknál is számolnunk kell a párzással, illet­ve a megbetegedés természetes le­hetőségével. Lényegében a kiállítás elérte célját, mert a vadásztársa­ságok, egyesületek tagjai részére jónéhány „kitűnő“ osztályzatot el­ért ebet vásároltak meg. A beszélgetésbe továbbá bekap­csolódott Vajas elvtárs, a SZVSZ JB-nak titkára és Pongrácz Dénes, a SZVSZ JB-nak kultúrfelelőse, aki különben a Hubicei (Gombai) KAI- ban tanít. Elmondották, habár az újonnan megalakult Magyar Vizs­lát Tenyésztők Klubja rövid időre tekint vissza, máris teljesíti külde­tését. Kiváltképpen Csallóközben (tehát sík területen) az apróvad megfogására legalkalmasabb a ma­gyar vizsla. A kiállítás továbbá hivatott volt elérni, hogy a vadásztársaságok tagjai ne idegenkedjenek a törzs­könyvezett vadászebektől. Az elő­írások alapján minden harmadik vadásznak kellene kutyát tartania, ami nálunk járási méretben 350 vadászebet jelentene. Sajnos eddig csupán 250 ebet tartanak nyilván a vadásztársaságok. Viszont jé je­lenség, hogy amíg évekkel ezelőtt 7—8 kutya képviseltette magát a tavaszi vizsgákon, addig idén már 60 vadászeb vett részt, továbbá az őszi vizsgákra eddig 50 ebet je­gyeztek elő. Ez pedig annak tud­ható be, hogy a vadászok népes táborában egyre többen rájönnek, milyen nagy örömet szerez a vad elejtésében egy jól betanított va­dászeb. A rövidszőrű magyar vizslák munkacsoportjában az Eles nevet viselő eb volt az első, melynek a prágai Miloš Hegr a tulajdonosa. A szukák csoportjában az Ásta névre hallgató eb lett az első, amelynek gazdája ugyancsak prá­gai, mégpedig dr. Štefan Forgóé alezredes. A magyar drótszőrű vizslák munkacsoportjában pedig első helyre a Cent nevű eb került, melynek a Pohr. Ruskov-i (orosz­kai) MUDr. Mészáros Sándor a tu­lajdonosa. A szukák csoportjában a Bela névre hallgató eb vitte el a pálmát, melynek tulajdonosa a salai (vágsellyei) Štefan Hrnéár. A magyar vizslákat nem csupán a házi zsűri osztályozta. A kiállí­tásra meghívták Wossala György építészmérnököt, aki nemzetközi bíráló a magyar szövetségben. Be­szélgetésünk során elmondotta, hogy a Magyar Vizslát Tenyésztők Klubja nagyon jő állománnyal ren­delkezik. Például valamennyi ki­állított sima szőrű vizsla elsőrendű volt. Bizonytítja ezt az Is, hogy a Magyarországon megrendezett Ta­vaszi Nemzetközi Ebkiállításon ki­tűnő osztályzatot nem tudott ki­adni, ezért kissé meglepődött, de egyben jó érzés töltötte el, hogy Csehszlovákiában több vadászeb­nek oda kellet ítélnie a kitűnő osztályzatot. A drótszőrű vizslák esetében azonban kifogásolhatónak tartja a szem világos sárga színét. A jövőre vonatkozóan azt taná­csolja Wossala elvtárs,, hogy a te­­nyészállomány kiválasztásakor erre nagy gondot fordítsanak, mivel a kirívó szem nem Illik a kutya kü­­leméhez. A kiállítás után az egyes vadász­ebek nyakörvén kék, piros, illetve zöldszínű szalagocska díszelgett. A kék a kitűnő, a piros nagyon jé, a zöldszínű szalag pedig a jó osz­tályzatot jelenti. Csak úgy találom­ra megszólítottam egy fiatalem­bert, akiről később kiderült, hogy Vítek Pálnak hívják, erdész s Hor­ný Báron (Felbáron) lakik. A Brit­ta névre hallgató ír szetter vadász­eb tulajdonosa. A kutya nagyon jó osztályzatot ért el. Az eb azért nem kapott kitűnő osztályzatot, mert tavasszal baleset következté­ben több foga kiesett. Azonban mi­vé) szukáról van szó, semmi aka­dálya, hogy kitűnő utódokat hoz­zon a világra. A másik megkérdezett a sahy-i (ipolysági) Pavlovics István volt, a helybeli szövetkezet agronómusa. Ö a Cilia nevű drótszőrfl német vizsla tulajdonosa. Arcán látni le­hetett, hogy örül. Ez nem is volt csoda, hiszen a vadászeb nyakör­vén kék szalag díszelgett. Befejezésül elmondhatjuk, hogy mindkét kiállítás példás szervező és rendező munkáról tanúskodott, és a környezet is ideálisnak bizo­nyult. Öváry Péter 0 _ ___ 0 HORGASZTARSAK! Hát ez van. a szaküzletben Közvetlenül az idénykezdet előtt jártunk a bratislavai PRIOR nagy­áruházzal szemben levő horgász­­szaküzletben, s beszámoltunk arról, milyen újdonságok kaphatók. Azóta már sok víz lej oly t a Du­nán, a Vágón, a Gorámon, az Ipo­­lyon, a Latorcán és így tovább. S természetesen, az idénnyel pár­huzamosan a horgász-kellékek is megfogyatkoztak: ólmok, horgok, tucatját az akadók ejtették fog­ságba, s szakadt a zsinór, meghi­básodott az orsó ... No meg a mű­­halcsaliból sincs soha elegendő, mert a mohó pikkelyes társadalom raffinált „tagjai“ gyakorta elcse­nik a horogról... így hát ideje új­­fent körülnézni — még a csukázó idény előtt —, mi kapható a hor gász-szaküzlelekben. Csóka üzletvezetőt — s egyben szenvedélyes horgásztársat — dél­előtt leptük meg, neki szegezvén a kurta kérdést: — Mi kapható?... Arcára derűs mosoly telepszik. Tréfálkozna, de komolyra lordítja a szót: — Kicsit megcsappant az áru­készülékünk. Mindamellett panasz­ra nincs okunk. Mi kapható? Hát úgyszólván minden. Teljes a „pa­letta* belföldi horgászbotból, kü­lönféle hosszúságban és minőség­ben. Hazai gyártmányú műzsinór­ból is van elegendő 0,10 mm vas­tagságútól egészen 1,30 mm erős­ségűig. Horgok? Az 1-es, 2-es és a 3-asból kapható teljes nagyság­rendben. — Es a csaliból van e elegendő? — A külföldről behozottal együtt űgy-ahogy kielégíthető a nagyfokú kereslet. Még van a speciális, több­szörösére dagadó, horogról le nem hulló kenyércsaliból fa pontyok szeretik], az Express málépor (ma­gyar gyártmány] ugyancsak pon­tyok számára, melyből kellő nagy­ságú gombóc készíthető Ott van például a főtt búza, szagosított fo­lyadékban (a dévérek kedvenc ét­ke], a kukorica- és a borsócsali. Az üzletvezető oly hévvel és szakavatotlsággal ajánlja ezeket a csalikat, hogy nincs más hátra, meg kell róla győződni, a vízpar­ton állva, csücsülve, járkálva les­ni, mit szólnak hozzá a „legilleté­kesebbek“, a pikkelyesek . .. — S mi az, ami újdonságnak számít? — Manapság egyre szaporodik a csónakos horgászok száma. Reá­juk is gondoltunk. Amerikai gyárt­mányú csónak-motorokat hoztunk be, amelyek aránylag olcsók: 1800, 2100 és 3100 korona árban. — Szíveskedne elmagyarázni, ml az előnyük ezeknek a csónakmoto­roknak? — Készséggel! Köztudott — hor­gászkörökben —, hogy a nagy zajt csapó csónakmotor nem kedvelt, mert elijeszti a legbátrább halat is: ezek az amerikai csónakmoto­rok villanyhajtásúak, csaknem zaj­talanul siklónak a vízen, s ugyan­akkor nem szennyezik a vizet. Ti­zenkét voltos autó battéria szolgál­tatja az áramforrást. — Az olcsóbb, 1800 koronás csó­nakmotor öt méter hosszú csónak­ra a legmegfelelőbb, 400 kg-os ter­heléssel, a maximális sebesség 5— 8 km/óra. — Ami pedig a 2100 korona ér­tékű csónakmotort illeti, 7 méter hosszúságú csónakra a legalkalma­sabb, 500—600 kg terheléssel. En­nél a csónakmotor-f ajtónál három sebesség előre, egy sebesség hát­rafelé használható. Az óránkénti maximális sebesség 6—10 kilomé­ter. Viszont a legdrágább, 3100 ко гопа értékű csónakmotor sebessé­ge tetszés szerint állítható, s ily­­módon kevesebb áramot fogyaszt. Ellenőrző lámpa és cigarettagyújló is található rajta. Ez esetben a csónak-hossz és a terhelési maxi­mum ugyanannyi, mint a középső­nél. — Ejtene még néhány szót a pe­cázók érdekében a külföldi hor­gászbotokról, orsókról és zsinór­különlegességekről? __ — Miért ne? Szívesen! Francia gyártmányú Michel jelű horgász­botok, orsók kiváló minőségűek. A Shakespeare védjegyű, amerikai­­francia gyártmányú orsók öt féle nagyságrendben, s árban kapha­tók. Az ugyancsak Shakespeare védjegyű müzsinórt a szó szoros értelmében szétkapkodták horgász­vevőink. Már csak a vékonyabból — 0,10—0,15 mm-es — van egyné­hány dobozzal, vagyis egy doboz­ban két tekercs, összesen 400 fo­lyóméter hosszúságban. — Tekintettel a nagyfokú keres­letre, várható-e újabb külföldi mü­­zsinőr-szállítmány? — Ez az, amire sajnos nem tu­dok válaszolni. A bel-, illetőleg a külkereskedelmi szerveink ennek a megmondhatói. Hát, ez van! Nem sok, de nem is kevés. Csupán egyetlen horgász-szak­­üzletben jártunk. S igyekeztünk tájékozódni a horgászkellékek „frontján", reméljük, a horgásztár­sak — ha Bratislavában járnak —, bekukkantanak néhány percre az említett szaküzletbe újfent meg­győződni róla: mi kapható?... Jó szerencsét! N. Kovács István iái ► Magyarország déli része fő­ként a Szeged környéki táj szá­mos mesterséges halastóval rendelkezik. Ezekben a közeli napokban megkezdődik az őszi lehalászás. A tömörkényi „Al­kotmány“ Tsz halgazdaságában is több ezer mázsa nemes halat — pontyot, kecsegét, amurt — telepítenek át a tározó meden­cékbe, hogy azután й kereslet­nek megfelelően szállítsák až üzleteknek. Képriportunk arról a nagyon látványos, ám leg­alább olyan nehéz munkáról, az őszi halászásról készült. Balról jobbra láthatjuk a leg­fontosabb műveleteket: a kerj­­tőhálót húzó halászok térdig gázolnak a hideg vízben. Faj­tánként és nagyság szerint is osztályozzák a zsákmányt, amelyben szép számmal akad 3—4 kilós ponty Is. Végül a mázsálás következik, amelynek tanulsága szerint a 230 holdas tőből 17 vagon hal kerül piac­ra. x Pi-rkrN Mf/ { iVVfW

Next

/
Thumbnails
Contents