Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-22 / 38. szám
Két fontos ebkiállításról A Szlovákiai Vadászok Szövetsége KB-nak megbízásából, ezen érdekköri szervezet Dunajská Streda i (dunaszerdahelyi) járási bizottsága két nagyszabású rendezvényt valósított meg, augusztus közepén. A šamoríni (somorjai) lóversenytéren bonyolították le az összes vadászebfajta területi bemutatóját. Itt rendezték meg továbbá a Magyar Vizslát tenyésztők Klubjának I. Országos Kiállítását. A két rendezvénnyel kapcsolatban Gyurcsek Ernő elvtárs, a SZVSZ Dun. Streda-i JB-nak elnöke többek között a következőket mondotta: — A vadászat fejlesztésének távlati tervében szerepel az a kívánalom, hogy az egyes vadásztársaságok megfelelő létszámú vadászebbel rendelkezzenek. Gyakorlatilag ez a leghatásosabb védekezés a betegségek megelőzésére. Ugyanis a megsebzett vadat a kiváló vadászeb megfogja, s nem engedi, hogy elmeneküljön. így a körvadászatok után, csak az egészséges vadállomány marad életben. Tehát nem állhat fenn az a veszély, hogy a sebzett vad megfertőzi az egészségeset. Továbbá meg vagyok elégedve a megjelenéssel, hiszen 268 vadászeb volt előjegyezve és ebből 245 részt is vett a kiállításon. A részvétel ezért száz százalékosnak mondható, mivel a kutyáknál is számolnunk kell a párzással, illetve a megbetegedés természetes lehetőségével. Lényegében a kiállítás elérte célját, mert a vadásztársaságok, egyesületek tagjai részére jónéhány „kitűnő“ osztályzatot elért ebet vásároltak meg. A beszélgetésbe továbbá bekapcsolódott Vajas elvtárs, a SZVSZ JB-nak titkára és Pongrácz Dénes, a SZVSZ JB-nak kultúrfelelőse, aki különben a Hubicei (Gombai) KAI- ban tanít. Elmondották, habár az újonnan megalakult Magyar Vizslát Tenyésztők Klubja rövid időre tekint vissza, máris teljesíti küldetését. Kiváltképpen Csallóközben (tehát sík területen) az apróvad megfogására legalkalmasabb a magyar vizsla. A kiállítás továbbá hivatott volt elérni, hogy a vadásztársaságok tagjai ne idegenkedjenek a törzskönyvezett vadászebektől. Az előírások alapján minden harmadik vadásznak kellene kutyát tartania, ami nálunk járási méretben 350 vadászebet jelentene. Sajnos eddig csupán 250 ebet tartanak nyilván a vadásztársaságok. Viszont jé jelenség, hogy amíg évekkel ezelőtt 7—8 kutya képviseltette magát a tavaszi vizsgákon, addig idén már 60 vadászeb vett részt, továbbá az őszi vizsgákra eddig 50 ebet jegyeztek elő. Ez pedig annak tudható be, hogy a vadászok népes táborában egyre többen rájönnek, milyen nagy örömet szerez a vad elejtésében egy jól betanított vadászeb. A rövidszőrű magyar vizslák munkacsoportjában az Eles nevet viselő eb volt az első, melynek a prágai Miloš Hegr a tulajdonosa. A szukák csoportjában az Ásta névre hallgató eb lett az első, amelynek gazdája ugyancsak prágai, mégpedig dr. Štefan Forgóé alezredes. A magyar drótszőrű vizslák munkacsoportjában pedig első helyre a Cent nevű eb került, melynek a Pohr. Ruskov-i (oroszkai) MUDr. Mészáros Sándor a tulajdonosa. A szukák csoportjában a Bela névre hallgató eb vitte el a pálmát, melynek tulajdonosa a salai (vágsellyei) Štefan Hrnéár. A magyar vizslákat nem csupán a házi zsűri osztályozta. A kiállításra meghívták Wossala György építészmérnököt, aki nemzetközi bíráló a magyar szövetségben. Beszélgetésünk során elmondotta, hogy a Magyar Vizslát Tenyésztők Klubja nagyon jő állománnyal rendelkezik. Például valamennyi kiállított sima szőrű vizsla elsőrendű volt. Bizonytítja ezt az Is, hogy a Magyarországon megrendezett Tavaszi Nemzetközi Ebkiállításon kitűnő osztályzatot nem tudott kiadni, ezért kissé meglepődött, de egyben jó érzés töltötte el, hogy Csehszlovákiában több vadászebnek oda kellet ítélnie a kitűnő osztályzatot. A drótszőrű vizslák esetében azonban kifogásolhatónak tartja a szem világos sárga színét. A jövőre vonatkozóan azt tanácsolja Wossala elvtárs,, hogy a tenyészállomány kiválasztásakor erre nagy gondot fordítsanak, mivel a kirívó szem nem Illik a kutya küleméhez. A kiállítás után az egyes vadászebek nyakörvén kék, piros, illetve zöldszínű szalagocska díszelgett. A kék a kitűnő, a piros nagyon jé, a zöldszínű szalag pedig a jó osztályzatot jelenti. Csak úgy találomra megszólítottam egy fiatalembert, akiről később kiderült, hogy Vítek Pálnak hívják, erdész s Horný Báron (Felbáron) lakik. A Britta névre hallgató ír szetter vadászeb tulajdonosa. A kutya nagyon jó osztályzatot ért el. Az eb azért nem kapott kitűnő osztályzatot, mert tavasszal baleset következtében több foga kiesett. Azonban mivé) szukáról van szó, semmi akadálya, hogy kitűnő utódokat hozzon a világra. A másik megkérdezett a sahy-i (ipolysági) Pavlovics István volt, a helybeli szövetkezet agronómusa. Ö a Cilia nevű drótszőrfl német vizsla tulajdonosa. Arcán látni lehetett, hogy örül. Ez nem is volt csoda, hiszen a vadászeb nyakörvén kék szalag díszelgett. Befejezésül elmondhatjuk, hogy mindkét kiállítás példás szervező és rendező munkáról tanúskodott, és a környezet is ideálisnak bizonyult. Öváry Péter 0 _ ___ 0 HORGASZTARSAK! Hát ez van. a szaküzletben Közvetlenül az idénykezdet előtt jártunk a bratislavai PRIOR nagyáruházzal szemben levő horgászszaküzletben, s beszámoltunk arról, milyen újdonságok kaphatók. Azóta már sok víz lej oly t a Dunán, a Vágón, a Gorámon, az Ipolyon, a Latorcán és így tovább. S természetesen, az idénnyel párhuzamosan a horgász-kellékek is megfogyatkoztak: ólmok, horgok, tucatját az akadók ejtették fogságba, s szakadt a zsinór, meghibásodott az orsó ... No meg a műhalcsaliból sincs soha elegendő, mert a mohó pikkelyes társadalom raffinált „tagjai“ gyakorta elcsenik a horogról... így hát ideje újfent körülnézni — még a csukázó idény előtt —, mi kapható a hor gász-szaküzlelekben. Csóka üzletvezetőt — s egyben szenvedélyes horgásztársat — délelőtt leptük meg, neki szegezvén a kurta kérdést: — Mi kapható?... Arcára derűs mosoly telepszik. Tréfálkozna, de komolyra lordítja a szót: — Kicsit megcsappant az árukészülékünk. Mindamellett panaszra nincs okunk. Mi kapható? Hát úgyszólván minden. Teljes a „paletta* belföldi horgászbotból, különféle hosszúságban és minőségben. Hazai gyártmányú műzsinórból is van elegendő 0,10 mm vastagságútól egészen 1,30 mm erősségűig. Horgok? Az 1-es, 2-es és a 3-asból kapható teljes nagyságrendben. — Es a csaliból van e elegendő? — A külföldről behozottal együtt űgy-ahogy kielégíthető a nagyfokú kereslet. Még van a speciális, többszörösére dagadó, horogról le nem hulló kenyércsaliból fa pontyok szeretik], az Express málépor (magyar gyártmány] ugyancsak pontyok számára, melyből kellő nagyságú gombóc készíthető Ott van például a főtt búza, szagosított folyadékban (a dévérek kedvenc étke], a kukorica- és a borsócsali. Az üzletvezető oly hévvel és szakavatotlsággal ajánlja ezeket a csalikat, hogy nincs más hátra, meg kell róla győződni, a vízparton állva, csücsülve, járkálva lesni, mit szólnak hozzá a „legilletékesebbek“, a pikkelyesek . .. — S mi az, ami újdonságnak számít? — Manapság egyre szaporodik a csónakos horgászok száma. Reájuk is gondoltunk. Amerikai gyártmányú csónak-motorokat hoztunk be, amelyek aránylag olcsók: 1800, 2100 és 3100 korona árban. — Szíveskedne elmagyarázni, ml az előnyük ezeknek a csónakmotoroknak? — Készséggel! Köztudott — horgászkörökben —, hogy a nagy zajt csapó csónakmotor nem kedvelt, mert elijeszti a legbátrább halat is: ezek az amerikai csónakmotorok villanyhajtásúak, csaknem zajtalanul siklónak a vízen, s ugyanakkor nem szennyezik a vizet. Tizenkét voltos autó battéria szolgáltatja az áramforrást. — Az olcsóbb, 1800 koronás csónakmotor öt méter hosszú csónakra a legmegfelelőbb, 400 kg-os terheléssel, a maximális sebesség 5— 8 km/óra. — Ami pedig a 2100 korona értékű csónakmotort illeti, 7 méter hosszúságú csónakra a legalkalmasabb, 500—600 kg terheléssel. Ennél a csónakmotor-f ajtónál három sebesség előre, egy sebesség hátrafelé használható. Az óránkénti maximális sebesség 6—10 kilométer. Viszont a legdrágább, 3100 ко гопа értékű csónakmotor sebessége tetszés szerint állítható, s ilymódon kevesebb áramot fogyaszt. Ellenőrző lámpa és cigarettagyújló is található rajta. Ez esetben a csónak-hossz és a terhelési maximum ugyanannyi, mint a középsőnél. — Ejtene még néhány szót a pecázók érdekében a külföldi horgászbotokról, orsókról és zsinórkülönlegességekről? __ — Miért ne? Szívesen! Francia gyártmányú Michel jelű horgászbotok, orsók kiváló minőségűek. A Shakespeare védjegyű, amerikaifrancia gyártmányú orsók öt féle nagyságrendben, s árban kaphatók. Az ugyancsak Shakespeare védjegyű müzsinórt a szó szoros értelmében szétkapkodták horgászvevőink. Már csak a vékonyabból — 0,10—0,15 mm-es — van egynéhány dobozzal, vagyis egy dobozban két tekercs, összesen 400 folyóméter hosszúságban. — Tekintettel a nagyfokú keresletre, várható-e újabb külföldi müzsinőr-szállítmány? — Ez az, amire sajnos nem tudok válaszolni. A bel-, illetőleg a külkereskedelmi szerveink ennek a megmondhatói. Hát, ez van! Nem sok, de nem is kevés. Csupán egyetlen horgász-szaküzletben jártunk. S igyekeztünk tájékozódni a horgászkellékek „frontján", reméljük, a horgásztársak — ha Bratislavában járnak —, bekukkantanak néhány percre az említett szaküzletbe újfent meggyőződni róla: mi kapható?... Jó szerencsét! N. Kovács István iái ► Magyarország déli része főként a Szeged környéki táj számos mesterséges halastóval rendelkezik. Ezekben a közeli napokban megkezdődik az őszi lehalászás. A tömörkényi „Alkotmány“ Tsz halgazdaságában is több ezer mázsa nemes halat — pontyot, kecsegét, amurt — telepítenek át a tározó medencékbe, hogy azután й keresletnek megfelelően szállítsák až üzleteknek. Képriportunk arról a nagyon látványos, ám legalább olyan nehéz munkáról, az őszi halászásról készült. Balról jobbra láthatjuk a legfontosabb műveleteket: a kerjtőhálót húzó halászok térdig gázolnak a hideg vízben. Fajtánként és nagyság szerint is osztályozzák a zsákmányt, amelyben szép számmal akad 3—4 kilós ponty Is. Végül a mázsálás következik, amelynek tanulsága szerint a 230 holdas tőből 17 vagon hal kerül piacra. x Pi-rkrN Mf/ { iVVfW
