Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-07 / 27. szám
I 1973. július 7. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 VXXXX4XXXX4X4XX\XXXXXXXXXXXX4XXXXXXXXX4XXXX4XXXXXXXXXXX\XXX4XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXVCV\XXXVVXXXXXXXXXX4XX\XNN>Ä>XX\XX\XXXXX4X\>XXXX\XVVVXX\XXXV4VV4 I ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\,v I ž nincs teljes mértékben tökéletes összhangban a helyes és racionális táplálkozás elveivel. Az e téren mutatkozó hiányosságok kiküszöbölése érdekében a fogyasztási szövetkezet elsősorban a szállító, valamint a termelő vállalatokra igyekszik hatást gyakorolni. Bár az utóbbi Időben Jelentősen javult a falvak és a községek élelmiszerellátása, hiányosságokkal még mindig találkozunk (elsősorban az ellátás folyamatosságát és az árucikkek választékát illetően). A racionális táplálkozás biztosítása érdekében például növelni kellene a tejtermékek árusítását. A fogyasztók gyakran és joggal mutatnak rá, hogy ezen a téren az ellátás még nem zökkenőmentes. A fogyasztási szövetkezetek a pillanatnyi adottságokat tekintve is sokkal több tejterméket tudnának eladni, ha a tejet kisebb adagokba is csomagolnák (például fél literes csomagolásban a tanulóifjúság tízóraiakciójának fellendítésére). Húst is többet tudnának eladni, főként az olyan községekben, ahol nincs specializált húsbolt. Ennek előfeltétele természetesen a megfelelő csomagolás. Hogy ez mennyire fontos, azt a baromfi árusítása terén elért nagyszerű eredmények bizonyítják. A baromfi csomagolását ugyanis, mondhatnánk, kifogástalanul megoldották. Másrészt az élelmiszeriparnak is rugalmasabban kellene alkalmazkodnia a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó irányzatokhoz. A szeszes italok árusításának nem kívánatos alakulása a fogyasztási szövetkezeteket arra kényszeríti, hogy intézkedéseket tegyenek a szesztermékek árusításának csökkentése érdekében. Előtérbe a vendéglátó ipari üzemek közétkeztetési funkcióját helyezik. Egyéb intézkedések mellett növelni kívánják a félkészáruk és a készételek árusítását. Az iparcikkeket illetően az ellátás jobb lesz, különsen a legfontosabb árucikkek tekintetében. Az utóbbi időben sikerült lényegesen csökkenteni a hiánycikkek számát. Az építőanyagok árusítása színvonalának fokozása érdekében lényegesen bővült a fogyasztási szövetkezetek anyagi-műszaki alapja és az árufajták választéka. A fogyasztók igényei kielégítésének egyik első feltétele a bolthálózat bővítése és további fejlesztése. Ezért az ötéves terv időszakában a fogyasztási szövetkezetek jelentős összegeket fordítanak a beruházásokra. Mindez bizonnyal hozzájárul majd a tervezett feladatok felelősségteljes elvégzéséhez, a vidéki lakosság ellátásának és a nyújtott szolgáltatások színvonalának javításához. \\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ lUJĽájJCLS 'TAN&SOK Nem mindig nyer, aki mer Sajnos, de így van. A régi jó közmondás nem applikálható minden esetben és mindenkire. Többek között a motoros járművek vezetőire sem. Ezt igazolja az a tény is, hogy közútainkon egyre több halálos áldozatot, súlyos sérülést idéz elő a járművezetők önhittsége, elbizakodottsága, figyelmetlensége. Megkezdődött a nyári szabadságok ideje. Aki teheti, kocsiba ül és rohan a „zöldbe“. De még hogyan. Szinte ész nélkül, nehogy valaki időközben beszippantsa azt a pár köbméter ózondús levegőt, amire ő pályázik. Az újak elfehéredve szorítják a kormányt, a láb görcsbe merevedve tapossa a gázpedált. Mindenki siet. Persze a nagy sietségben a legtöbben elfeledkeznek arról, hogy forgalmi szabályok is vannak a világon, s hogy azokat mindenki köteles betartani. Azután fejcsóválva hallgatjuk a közúti balesetekről szóló jelentéseket, hitetlen Tamásként, olykor-olykor esetleg elszörnyűlködve olvassuk a „Fekete krónika“ híreit. Hihetetlennek tűnik, pedig igaz: június derekán hat nap leforgása alatt tizenhét személy vesztette életét Szlovákiában közúti balesetek következtében, további harminchat személy nagyobb, életveszélyes, negyvenhárom pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. Az ok: gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, szabálytalan előzés, figyelmetlenség. Megéri kóckára tenni az életünket néhány percért? Talán most egyesek mosolyognak, de vigyázat: lehetséges, hogy eddig mindig kijött a lépés, mert mások hidegvérűsége és figyelmessége megoldotta a legbonyolultabb helyzeteket is. Sikerül egyszer, tízszer, de talán tizenegyedszer már elpártol tőlünk a Szerencse, és ... és a többit már könnyű elképzelni. Hajtsunk lassabban, mert ma már ez a jelszó érvényes: aki óvatosan vezet, lassan jár, az tovább éli KÁDEK GÁBOR ^\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\4\^^^^ £ AinSZVNK wKfmiüm földterületek személyi használaténak joga Egyik olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk a helyi nemzeti bizottságtól személyi használatba földterületet kapott. Közben vállalati lakást is kapott. A telket nagybátyjának akarja ajándékozni, aki a községben építési telket kér. A község központi község. A helyi nemzeti bizottság nem akar beleegyezni az elajándékozásába. Joga van a polgárnak az ilyen telket elajándékozni? A földterületet kezelő szerv, illetve a nemzeti bizottság csak akkor köthet a polgárral megállapodást a földterület személyi használatát illetően, ha előzőleg a járási nemzeti bizottság határozatot adott ki arra vonatkozóan, hogy a földterületet személyi használatba adja. Csak ezután keletkezik a polgárnak joga, hogy megállapodást kössenek vele a földterület személyi használatát Illetően. A megállapodást írásban kell kötni, és azt regisztráltatni kell az állami közjegyzőségen. A megállapodás regisztrálásával jön létre a személyi használat joga. A személyi használat célja a polgárok számára lehetővé tenni, hogy a telken családi házat, hétvégi nyaralót, garázst építhessenek, vagy azt mint kertet használják. A személyi használat joga nincs időbelileg korlátozva és az átszáll az örökösökre. A személyi használat jogát rendszerint ellenszolgáltatásért kapja a polgár (kivéve a külön jogszabályok által szabályozott eseteket). Személyi használatba csak olyan földterületet lehet adni, amely szocialista tulajdonban van, és amely a területi terv szerint építőtelek, vagy amelyet kertek létrehozására jelöltek ki. Más földterületet, elsősorban mezőgazdasági földterületet nem lehet ilyen célra felhasználni. A földterületet a használó maga vagy családjának, Illetve háztartásának tagjai használhatják, mégpedig összhangban a céllal, amelyre azt létrehozták. Szerződésileg a személyi használat jogát más személyre átruházni nem lehet. A magántulajdonban levő, be nem épített építőtelkeket a polgárok csak az államra vagy az erre feljogosított szocialista szervezetre ruházhatják ét. Ha a be nem épített telek, tekintettel nagyságára, és arra, hogy építőtelekké van nyilvánítva, személyi használati jogát képezheti (ha családiház építése esetén nem nagyobb mint 800 m2, illetve hétvégi nyaraló építése esetén nem nagyobb, mint 400 m2) a polgárok egyenesági rokonaiknak vagy testvéreiknek ajándékozhatják azt. A személyi használat Joga a felek megállapodásával szűnik meg. A megállapodást írásban kell kötni. A bíróság, a nemzeti bizottság vagy a szervezet Indítványára megszüntetheti a személyi jogot, ha a használó a földterületét egyáltalán nem használja, vagy azt nem a kikötött célnak megfelelően használja, annak ellenére, hogy magatartása következményeire figyelmeztették. Ha a használati jog megszűnik, és az elszámolásra vonatkozóan a felek nem állapodnak meg, az elszámolást egyikük indítványára a bíróság végzi el; ennek során tekintetbe veszi a használati jogért fizetett összeget és a célszerűen ráfordított költségeket. A mondottakból kiindulva megállapíthatjuk, hogy a polgár az ilyen földterületet nem ajándékozhatja el. Ilyen esetben a polgár köteles a telket felajánlani a helyi nemzeti bizottságnak. Hogy a helyi nemzeti bizottság kinek adja a telket, abba nem lehet beleszólni. Ha a polgár nagybácsija kéri a telket, a hnb neki adhatja személyi használatba, persze, ha más igénylő nincs előtte. A polgár saját maga az ilyen földterületet nem ajándékozhatja el. Kivel szemben érvényesítsék karukat? Idézzük több kolárovo! (gútai) olvasónk levelét: .......... 1972 tavaszén a gútai efsz repülőgépről permetaztette közvetlenül a városszélén elterülő gabonatábláját. Ebből a permetléből nemcsak a gabonára jutott, hanem a kertekre is, amelyek legtöbbjén felvásárlásra várt a saláta. A salátát a felvásárló vállalat nem vette át, mert mérgezett volt. Az állami biztositó felbecsülte a keletkezett kárt, azonban a megtérítés érdekében eddig még nem tett semmit. Kifogások-kifogásokat követtek. Az állami biztositó szerint a helyi efsz felelős a kárért, az efsz szerint a bratislavai Agrolet vállalat. Nem tudjuk kihez forduljunk, hogy kárunkat minél előbb megtérítsék az illetékesek.“ A polgári törvénykönyv 415. paragrafusa értelmében mindenki köteles úgy eljárni, hogy senki egészségében és vagyonában kár ne keletkezzék és hogy ne károsodjék más indokolatlan anyagi előnye révén, egyrészt a társadalom, másrészt maguk a polgárok. A polgári törvénykönyv 421. paragrafusa értelmében a szocialista szervezetek, vállalatok kötelesek a polgároknak jogi kötelezettségük megsértésével általuk okozott kárt mégtéríteni. A szocialista szervezet az olyan kárt köteles megtéríteni, amelyet feladatai végzése közben a nevükben ezeket a feladatokat ellátó személyek okoztak. Nézetünk szerint a károsult polgárok — ha eddig jogos kárigé-i\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\v,v\wwww,wwwftyw. nyük kielégítését nem tudták elérni, a járásbírósághoz fordulhatnak, éspedig mindkét szervezettel szemben az efsz-szel ésAgrolettel szemben kérve, hogy a bíróság e szervezeteket egyetemlegesen kötelezze a keletkezett kár megtérítésére. A károsultak ugyanis nehezen tudják eldönteni, hogy milyen mértékben felel az efsz, amely a kérdéses permetezést a kertekkel szomszédos táblán is megrendelte, ahol számolhattak azzal, hogy károk keletkeznek a polgárok kertjeiben, és hogy milyen mértékben volt szakszerűtlen az Agrolet által végzett permetezés (magassága, szélsebesség stb. játszik ebben szerepet). őszintén szólva valószínűleg olvasóink későn fordultak hozzánk, mert egy év eltelte után bírósági perlés esetén az efsz és az Agrolet is könnyen védekezhetne az elévülés kifogásával. A kártérítést ugyanis attól az Időponttól számított egy év alatt, amikor a károsult káráról és arról, hogy ki felel érte (de legkésőbb a kár keletkezésétől számított három év alatt) lehet a járásbíróságon perelni azon veszély nélkül, hogy kártokozó nem védekezhet az elévülés kifogásával. Az említett egy év már feltehetően eltelt (azt hogy az efsz és az Agrolet jönnek számításba, mint kártokozók, azt már kezdettől fogva tudhatták). Az Állami Biztosító saját nevében csak akkor lenne felelős, ha a károsultaknak van ilyen értelmű biztosítása. Az ilyen igény még nem lenne elévülve. Egyébként a biztosító vagy az efsz, illetve az Agrolet felelősség-biztosítás alapján járt el és lehetséges, hogy ezen az alapon a biztosított vállalatok említett jogi kötelezettségének megállapítása alapján hajlandó lesz a kárt biztosított vállalatok kárbejelentése alapján téríteni. Ha még az említett határidőn belül lennének, akkor ajánlatos képviseletükkel ügyvédet mefbízni. Dr. F. J. .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXX'OvXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXÍí ÍÍXXXXXXXXXXXXV.NKOXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'OOvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXX-Ž / A fogyasztok szolgálatában A vidéki lakosság ellátásának problémái sajátos vonásokkal rendelkeznek. E problémák megoldásában a vidéki lakosság igényeinek konkrét adottságaiból, feltételeiből kell kiindulni. 1966 óta, amikoris megszüntették az állami és a szövetkezeti kereskedelem közötti hatásköri eltéréseket, a fogyasztási szövetkezetek kiépítették saját üzlethálózatukat, továbbá vendéglátóipari üzemeik hálózatát, amelyek minden tekintetben kielégítik a vidéki lakosság igényeit, még a legfélreesőbb településeken is. Szlovákiában az idei év elején a fogyasztási szövetkezetek 8200 üzlettel, bevásárló központtal, áruházzal, és 3700 vendéglátóipari üzemmel rendelkeztek, amelyek a lakosságnak több mint felét látják el. A fogyasztási szövetkezetek üzlethálózata Szlovákia kiskereskedelmi bolthálózatának több mint 50 százalékát teszi ki és az évi kiskereskedelmi forgalom egyharmadát bonyolítja le. A legtöbb fogyasztási szövetkezeti bolt élelmiszer és vegyesáru forgalmazásával foglalkozik. Az üzletek széthelyezése a fogyasztók nagy tömegei számára teszi lehetővé a kényelmes bevásárlást. A fogyasztási szövetkezetek egyik fő küldetése biztosítani az ellátást a kevésbé lakott, kisebb településeken, valamint ott, ahol gazdasági szempontból néha célszerűtlen állandó bolthálózatot kiépíteni. A népgazdaság 1971—1975. évi gazdaságfejlesztési tervének alapvető jelentőségű célkitűzéseiből következik, hogy a kereskedelmi szervezeteknek elsődleges feladata a belföldi piac színvonalának emelése, ami egyúttal fontos gazdasági és politikai feladat is. A színvonal emelkedésének elsősorban a folyamatos áruellátásban, az áruk választékával kapcsolatos hiányosságok kiküszöbölésében, a termékek jobb minőségében nyilvánul meg. E feladatokkal kapcsolatban a fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi forgalmának összetételét tekintve, elsősorban az iparcikkek forgalmazásának bővítésével számolnak. A tervfeladatok teljesítése természetesen megköveteli, hogy a szövetkezeti kereskedelmet tovább fejlesszék, anyagi-műszaki alapját minőségileg átépítsék. A cél elérése érdekében a fogyasztási szövetkezetek a jövőben elsősorban Is a nagy kapacitású, a lehető legtöbb árucikket forgalmazó kereskedelmi egységek építésére összpontosítsák figyelmüket. Ilyen bevásárló központokat elsősorban a központi fekvésű nagyobb községekben, egyes városokban, továbbá az ipari központokban létesítenek. A belföldi turistaforgalom fej. lesztéséről történő gondoskodás is ) a fogyasztási szövetkezetek felada. tai közé tartozik. A turistaforga. lom általános növekedése egyes [ látogatottabb helyeken a vendég. látóipari üzemek további fejleszté. sét teszi szükségessé. A szállodai . létesítmények új kategorizálásának [ keretében a fogyasztási szövetke, zetek szállodai létesítményeiben . nyújtott szolgáltatásokkal szemben . szintén megnövekedtek a követel- I mények. A fogyasztási szövetkezetek az élelmiszerek, a gyümölcs, és a [ zöldség nagykereskedelmi elosztá. sát is biztosítja. A nagykereskedel. mi tevékenység eddigi tapasztala[ tai azt bizonyítják, hogy azokban ( a járásokban, amelyekben a fo. gyasztási szövetkezetek nagybani ‘ árusítást Is folytatnak, lényegesen . feljavult a lakosság ellátása. A fot gyasztási szövetkezetek az élelmi- L szergyártás terén is figyelemre . méltó eredményeket érnek el. Az . utóbbi esztendők során több helyütt felújították a kisebb péksé! geket, s így a kenyérellátás lénye. gesen megjavult, továbbá sok het lyen bevezették az üdítő, alkoholmentes italok előállítását. A készletek kiegészítése és biz- tosítása terén az idei évben is ko- moly feladatok hárulnak a fogyasz- tási szövetkezetek hálózatára. A- tervek szerint a kiskereskedelmi- forgalom az elmúlt évhez hasonlítva 6,4 százalékkal kell hogy emel-1 kedjék, ami azt jelenti, hogy eléri- a 18 milliárd korona értékű for- 1 galmat. Ugyanígy a forgalom gyors i ütemben emelkedik majd vendég- i látóipari üzemeiben is, talán még- gyorsabban, mint kiskereskedelmi- hálózatában. A fogyasztást illetően- elsősorban figyelmüket arra for- i dítják, hogy szolgáltatásaik továbc bi minőségi javulást eredményez- zenek (elsősorban az élelmiszer- fogyasztást illetően). Bár az élel- 1 míszerek kiskereskedelmi forgalí mát tekintve, az eredményeket- egyáltalán nem lehet rossznak mi- nősíteni, a globális forgalom tel- jesítése mégsem ad teljes megelé- gedésre okot. Az áruféleségek összetétele még
