Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-25 / 34. szám
1973. augusztus 25. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 Tudnivalók atalaialap védelméről A MEZŐGAZDASÁGI TALAJALAP VÉDELMÉRŐL SZŐLŐ Tt. 53/1966 SZ. TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTETT NOVELLÁJÁHOZ Á CSKP XIV. kongresszusának az 1971—1975 évi népgazdaságfejlesztési 5. ötéves tervre vonatkozó irányelve a mezőgazdaság szakaszán többek között meghagyta, hogy biztosítani kell a talajalap jobb kihasználását és védelme az egész társadalom feladatának minősítendő. Ezeket a kérdéseket hangsúlyozta a CSKP KB múlt év áprilisi ülése és az efsz-ek VIII. országos kongresszusa is. A CSKP KB elnöksége — megvitatva a CSKP XIV. kongresszusának a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés további hatékony fejlődésére vonatkozó döntéseit — meghagyta, hogy a mezőgazdasági talajjal való jobb gazdálkodás érdekében szigorítani kell a talajvédelem rendszerét és novellizálni kell a mezőgazdasági talajalap védelméről szóló törvényt. Jelenleg a talajalap védelmének kérdéseit a mezőgazdasági talajalap védelméről szőlő Tt. 53/1966 sz. törvény, valamint a végrehajtási utasítás — a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium Tt. 87/1966 sz. rendelete szabályozza. A törvény fontos kiegészítése a CSNT Tt. 77/1969 és az 8ZNT Tt. 179/1969 bz. törvénye az állami meliorációs alapról. A Tt. 53/1966 sz. törvény egyik fontos rendelkezésével bevezették a mezőgazdasági talaj elvételéért a célszerű elvonásokat. Ezek az elvonások hivatva voltak hatékonyan fékezni a mezőgazdasági talajalap csökkenését és arra ösztönözni a beruházókat, hogy ne mezőgazdasági jellegű telkeken, esetleg kevésbé termékeny mezőgazdasági területeken építkezzenek. A nemzeti tanácsok Idézett törvényei biztosítják, hogy a mezőgazdasági talaj elvételéből eredő és elvont anyagi eszközöket a nemzeti mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok által irányított különleges célalapokban összpontosítsák és kizárólag a talajtermékenységének fokozáséra fordítsák. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági talajalap védelméről szőlő tőrvény bizonyos javulást eredményezett a CSSZSZK mezőgazdasági talajalapjának fejlődésében, azonban nem sikerült a talajalapveszteséget az elkerülhetetlen mennyiségre korlátozni. A mezőgazdasági talajalap védelmének szakaszán az eddigi kedvezőtlen állapot alapvető okai elsősorban abban gyökereznek, hogy: • a területfejlesztést gyakran nem megfelelően koordinálják és a beruházási előkészítés során egyoldalúan — rendszerint a mezőgazdasági talaj kárára — oldják meg; 0 egyes területi tervjavaslatók nem tartják kellőképpen tiszteletben a mezőgazdasági termelés fejlődésének társadalmi fontosságát és nem veszik figyelembe azokat a tartósan negativ következményeket, amelyek az adott területeken a mezőgazdasági talaj elvételéből, erednek; • a beruházási és fejtési tevékenység távlati fejlesztési tervének előkészítése során — különösen az ásványi nyersanyagok koncentrált fejtési körzeteiben, valamint az ipari központokban és a településeken — nem tartják szem előtt a mezőgazdaság tartós érdekeit; • az ipari üzemek és telephelyek (raktárak, üzemhelylségek, Irodaépületek, stb.) építését minden beruházó számára elszigetelten realizálják (alacsonyszintű beépítés) és így kerül sor. a túlméretezett talajigények érvényesítésére; • a beruházó szervezetek többnyire nem javasolnak olyan alternatívát, amely lehetővé teszi, hogy a beruházást rosszabb talajmlnöségű területen helyezzék el, és gyakran nem használják kV gazdaságosan az építkezés céljaira átengedett mezőgazdasági területet; 0 az egyéni családi ház-építés is túlságosan nagy területeket vesz el a jó minőségű mezőgazdasági talajból. A Jelenleg érvényes jogszabályokká) kapcsolatos tapasztalatokat szem elót tartva, a törvény novellizálásánál különösen azokból a tényekből kell kiindulni, hogy: 0 a legjobb minőségű talaj nincs kellőképpen védve, és ez vonatkozik arya a talajra is, amelyen a mezőgazdasági termelés hatékonyságát beruházásokkal növelték; 0a talaj elvételéből eredő elvonások összegét és meghatározását nemkívánatos szubjektív magatartás, valamint a helyi és a vállalati érdekek érvényesítése befolyásolja; 0 a mezőgazdasági termőterület Ideiglenes elvétele esetén az évi növényi nyerstermelés alapján meghatározott elvonás kevésbé hatékony; 0 előfordul, hogy a mezőgazdasági talajt gazdasági indok nélkül a nem mezőgazdasági talajcsoportba sorolják; 0 a szocialista szervezetek által elkövetett törvénysértésért, semmiféle szankciót nem határoztak meg. A mezőgazdasági talajalap védelméről szőlő Tt. 53/1966 sz. törvény novellájának alapelv-javaslata azt szorgalmazza, hogy felszámolja az eddigi hiányosságokat, egyrészt megfelelő adminisztratív Intézkedésekkel, másrészt néhány új Intézkedést javasol, esetleg szigorltja az eddigi gazdasági jellegű intézkedéseket, javasolja, hogy egyetemlegesen tiltsák meg a legjobb talaj felhasználását nem mezőgazdasági célokra, szigorúbban egyeztessék a területi terveket a mezőgazdasági talajalap védelmi szempontjaival, határozzák meg a szocialista szervezetek által elkövetett törvénysértés megtorlását, valamint a nemzeti bizottságok egységes Illetékességét abban, hogy engedélyezhetik a mezőgazdasági termőterület elvételét a CSSZSZK egész területén. Ami a gazdasági jellegő Intézkedéseket Illett, objekltv kritériumok alapján határozzák meg a talaj elvételéből eredő elvonásokat úgy, hogy az elvonások egységes díjtételét javasolja jóváhagyásra, a természeti feltételek és a talajbontás alapján, továbbá javasolja, hogy néhány különleges esetben — a szigorúbb talajvédelem érdekében — az elvonás alaptételét pótilletékkel növeljék és lássanak hozzá a nagy mezőgazdasági területek ismételt elvételéből eredő negatív gazdasági következmények megoldásához. Ezeket a célokat a törvény novellájának alapelv javaslata így fejezi ki: 1. Az 1. vagy 2. bontási osztályba sorolt szántókat, komlóföldekef, szőlőket, belterjesen megművelt kerteket, zöldségtermő területeket, valamint azokat a szántókat, amelyeken beruházásokkal növelték a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, tilos elvonni a mezőgazdasági termeléstől. Azokban a községekben, ahöl nincs a fenti osztályokba sorolható szántóföld, a két legjobb bonitású szántó részesül azonos védelemben. Az alapelv-javaslat számol azzal, hogy rendkívüli esetekben engedélyezni lehet a kivételt Is az általánosan érvényes szabályok alól. Az engedélyezésre a nemzeti mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok hivatottak. A legjobb minőségű mezőgazdasági terműterület elvonásának kivételes szükségszerűsége esetén szakvéleményekkel kell bizonyítani, hogy ezt olyan jelentős társadalmi érdekek igénylik, amelyek csak e területek elvételével realizálhatók. 2. Mezőgazdasági talaj kisajátítható erdőtelepítés céljaira, esetleg a nem mezőgazdasági talajcsoportba sorolható olyan esetben, ha bizonyítható, hogy a terület rendkívül lejtős, erózió által fenyegetett, köves, kavicsos, állandóan vizenyős és a talajvízmentesítésre nincs lehetőség, szántási mélysége csekély, gépekkel megközelíthetetlen, mezőgazdasági rekultivációra alkalmatlan és más módon sem használható mezőgazdasági célokra. Üdülők építésére és kertek létesítésére kizárólag csak nem mezőgazdasági területet lehet igénybe venni. A fenti alapelv érvényesítése megköveteli, hogy eljárással sajátítsák ki erdőtelepítési célokra a mezőgazdasági területet és erről megfelelő határozatot adjanak ki. Ilyen célokra a jövőben csak rossz minőségű mezőgazdasági, vagy a mezőgazdasági nagyüzemi termelésre alkalmatlan terület sajátítható ki. 3. A mezőgazdasági talaj tartós -kisajátításáért az elvonások ősszegét a törvény részét képező alapdíjszabás szerint" fogják meghatározni. A díjtételek a vízmentesített és öntözött szántók esetében 30 °/o-kal, a komlóföldek, szőlők, belterjesen megművelt kertek és zöldségtermő területek esetében 100 %-kal magasabbak lesznek. A bányaipari és az ipari hulladék tárolására, valamint a helyi hulladék tárolására szolgáló területekért az elvonás 50 százalékkal magasabb lesz. A javasolt díjtételek szerint egy hektár legjobb minőségű szántóföldért a legmagasabb díjtételnek el kell érnie az 1 millió 350 ezer koronát, vagyis a legjobb feltételek közt elért növényi nyerstermelés évi értékének 110-szeresét. A meliorizált területekért fizetendő díjtételek növelése azt a célt szolgálja, hogy biztosítsuk e területek maximális védelmét, mivel ezekre jelentős beruházási eszközöket fordítottak, s így ezeken — összehasonlítva a szokásos szántóföldi termeléssel — nagy mezőgazdasági hozamokat érnek el. 4. Ha a mezőgazdasági talajt szövetkezeti vagy egyéni lakásépítés, valamint az állami mezőgazdasági szervezetek, egységes földművesszövetkezetek és közös mezőgazdasági vállalatok, mezőgazdasági objektumainak építésére sajátítják ki, amennyiben ez utóbbiak az elsődleges mezőgazdasági termelés érdekeit szolgálják, a díjtételt az alapdíj 50 százalékában állapítják meg. Ugyanez a díjtétel érvényes, ha a mezőgazdasági termőterületet ivadékszaporftö halastavak létesítésére sajátítják ki. A díjtételt a valóban beépített terület után számítják. Az olyan mezőgazdasági objektumok esetében, amelyek nem szolgálják közvetlenül az elsődleges mezőgazdasági termelést (pl.: gép- és traktorállomások, szilázsolő tornyok stb.), a díjtétel az alapdíj 50 százaléka lesz, éspedig az egész kisajátított mezőgazdasági termőterület után számítva. 5. Ha a mezőgazdasági termőterület üdülőépítés céljaira van kisajátítva, akkor az alapdljat számítják az egész kisajátított terület után. A kiskertek létesítésére kisajátított mezőgazdasági talajért ugyancsak az alapdíjat számítják, a valóban beépített terület után. Az üdülőépítésben eddigi jelentős hiányosságok fordultak elő. Ilyen volt különösen az ösztönösség, aminek következtében gyakran jelentős kiterjedésű mezőgazdasági termőterületet vettek le. A javasolt módosítás kényszerítő hatást gyakorol majd mind az állampolgárokra, mind a szervezetekre, megakadályozza az üdülőépítések ösztönösségét s védi a mezőgazdasági talajt. 6. A mezőgazdasági termőterületet átmeneti időre csak akkor lehet kisajátítani, ha a mezőgazdasági rekultiváció tervével igazolják, hogy a talajt ismét visszaadják a mezőgazdasági termelésnek. Az ideiglenes kisajátított talaj díjtétele évenként az alapdíj két százaléka, ami vízmentesített szántóföld esetében 30 °/o-ka], öntözött szántóföld, komlőföld, szőlő, kert és zöldségtermő terület esetében 100 százalékkal magasabb. A mezőgazdasági talaj ideiglenes kisajátítása iránti kérelemhez csatolni kell a mezőgazdasági rekultivációs tervet. Az ideiglenes kisajátításról szóló határozatban rögzítik a rekultiváció végrehajtásának és befejezésének időpontját is az adott területen. Hogy hatékonyobban biztosítsák a terület eredeti célokra való visszaadását, számolnak azzal, hogy a határozatban kijelölt időpont túllépésekor a díjtételt évente az alapdíj további két százalékával növelik. Ezeket a kérdéseket a végrehajtási utasítás részletesen szabályozza. (NV/15J Levegőtisztaság, óh! A Salai (vágsellyei) DUSLO szennygyfijtő medencéje a közelmúltban valami oknál fogva „tüzet fogott“ és a víz felületén fel* gyülemlett olajráteg huzamosabb ideig égett. A gomolygő füstfelbő nagymértékben szennyezte a levegőt. A helyszínre kivonult tűzrendészet! szervek csak nehezen tudták megfékezni a tüzet. A gát mentén, komoly értékek, szivattyúk is elégtek, fölrobbantak. —hal—• A törvények mindannyiunkra vonatkoznak Pártunk XIV. kongresszusának, s a legutóbbi járási és kerületi pártkonferencia az állami, a gazdasági és egyéb szervezetek határozatai külön hangsúlyozzák a szocialista törvényesség betartásának fontosságát. Ezzel kapcsolatosan ki kell domborítanunk, hogy törvényeink osztályjellegűek, az össztársadaiom érdekei az egyének és a csoportok érdekei fölött állnak. így a törvények mindenkire egyformán érvényesek. Természetesen az előfrásoknak, útmutatásoknak, rendeleteknek, vagy éppen a szövetkezetek alapszabályainak is törvényerejük van. Az élet azt mutatja, hogy a szövetkezetek alapszabályait gyakran megsértik. Miben nyilvánul ez meg? A szövetkezetek alapszabályainak azt a részét sértik leginkább, mely a háztáji gazdálkodásról szói. Még mindig gyakori eset, hogy a háztáji föld az alapszabályokban a megengedettnél nagyobb kiterjedésű. Rendszerint nem számítják be a 700 négyzetméteren felüli kerteket sem, de a legnagyobb problémák a háztáji földeken tartott marhaállománynál észlelhetők. Sokszor előfordul, hogy az efsz-tagok marhahizlalásra „szakosítanak“ s ezt nemcsak a saját tehenüktől elválasztott borjaknál teszik, hanem másoktól, többször más járásból is vásárolnak erre a célra szarvasmarhát. A megengedettnél nagyobb állományú szarvasmarha van például a szövetkezeti tagok birtokában Bačkovík, Boliarov, Nový Salaš, Olšavany, Vtáčkovce, Bunetice és más községekben, ahol két-három állatot, esetenként négyet is nevelnek és hizlalnak. Hasonló a helyzet az állami gazdaságok dolgozóinál, Kokžov, Bakša, Kntnlky, Slanec és Valaliky községekben. A szövetkezetek alapszabályainak a betartásáért elsősorban azok vezetőségei a felelősek. Tehát rendet kell teremteniük házuk táján, hogy érvényesülhessenek az alapszabályok a többi tagoknál is. A jmi részéröl ezen a téren hatásos intézkedésre van szükség. Az alapszabályok betartását ellenőrizniük kell, s ha szükséges, az efsz-vezetők jutalmának mozgatható részét az alapszabályok betartásától kell függővé tenni. Érthető, a helyi és a városi nb-k sem nézhetik el ha megsértik a szocialista törvényességet vagy az alapszabályokat. Információt kell kérniük az efsz-ektől, a háztáji gazdálkodást illetően, azt egyeztetni az alapszabályokkal, s ha a kettő közt különbséget látnak, az nb-ről szőlő törvény szerint követelniük kell a hibák eltávolítását. Ha nem áll bo javulás, akkor az ügyet továbbítaniuk kell a járás ügyészéhez, a büntetési eljárást indítani azok ellen, akik megsértették az előírásokat. A Košice-vidéki járási Nemzeti Bizottság tanácsa már több ízben foglalkozott a szőbanforgú problémával, azonban csak lassan áll be javulás. Igaz, egyes szövetkezetek Cafta. Debratf, Kysak, Nižný Klatov, Nová Polhora, Obišovce és egyéb községekben ezt a problémát már megoldották, azonban szükséges, hogy ez minden egyes szövetkezetben megoldódjék. IVÄN SÁNDOR A nyilvános gyűjtésről és a sorsjátékról szolé törvény alapelvei A törvénygyűjtemény 18. szakasza publikálja az SZNT 63/1973 Zb. számú rendelkezését, mely a nyilvános gyűjtésre, a sorsjátékra, valamint egyéb „játékokra“ vonatkozik. A szőbanforgó új törvény 1973. július elsejével lépett érvénybe. Szlovákia tarületén az aratás és a begyűjtés sikeres befejezését aratási békeünnepélyek rendezése követi, járásainkban az ünnepélyeket rendszerint a Nemzeti Frontba tömörült tömeg- és társadalmi szervezetek rendezik. Ilyenkor a munka beható értékedése mellett kulturális rendezvényekre is sor kerül, s ugyanakkor sorsjegyeket is kiadnak. A szervező bizottságok tájékoztatása céljából az alábbiakban közöljük az új törvény néhány pontját, mely meghatározza a sorsolás alapelvét, — magyarázzuk továbbá az SZSZK Belügyminisztériumának 74/1973. Zb. számú hirdetményét, mely szerint a szébanforgó törvény érvényre jut a gyakorlatban, A nyilvános gyűjtésről az 1., a sorsolásról a 2. paragrafus ad magyarázatot. Nyilvános gyűjtést csak szocialista szervezetek rendezhetnek, a nemzeti bizottságok írásbeli engedélyével, azokon a területeken, ahol a gyűjtés számításba jön, feltétel, hogy az akció ne lépje túl hazánk területét. Ha a gyűjtés túllépi egy kerület határait (például Bratislava kereteit), úgy a gyűjtést a Belügyminisztérium engedélyezi. Továbbá Belügyminisztériumunk a CSSZK Pénzügyminisztériumával történt egyezmény alapján engedélyezheti a gyűjtést, ha az kiterjed Szlovákia és Csehország területeire, s a szervező bizottság Szlovákiában székel. Olyan gyűjtést, mely túlhaladja a CSSZSZK területét, a szövetségi-, beiügy-, pénzügy- és a külkereskedelmi minisztérium engedélyez. A pénzértéket képviselő sorsjáték szervezését kizárólagosan szocialista szervezeteknek engedélyezik, melyek erre az állami szervektől megbízatást kaptak, vagy ha a szervező nem az állam, a Pénzügyminisztérium, hanem az általa megbízott állami szerv. A helyi (városi) nemzeti bizottságok engedélyezik a tombolák és a tárgyi sorsjátékok szervezését tízezer korona nyeremény biztosítékig. A tombola olyan játék, mely számozott szelvények értékesítése után kerül kisorsolásra, s a nyereményt rügtün a sorsolás színhelyén adják a nyerteseknek ( a sorsolásba csak az eladott szelvények számozott másolatai kerülnek). A sors- és egyéb játékok, olyanok, melyek pénzértéket és nyereménytárgyakat képviselnek, s a szervező a nyereménytervezettel meghatározott mennyiségű számozott sorsjegyet bocsát ki. Ilyenkor a kiadott sorsjegyek mindegyike sorsolásra kerül, s az értéke mindegyiknek egyenlő. A járási és a körzeti nemzeti bizottságok Bratislavában engedélyezhetik a tombolák, tárgyi nyeremény-sorsjegyek kiadását, tízezer koronán felül egészen ötvenezer korona nyereménybiztosítékig. A kerületi nemzeti bizottságok és az SZSZK fővárosának nemzeti bizottsága a tárgyi oyermény-sorsjegyek kiadását 50—100 ezer korona nyeremény biztosítékig engedélyezheti. Egyéb esetekben a sorsjátékot a Pénzügyminisztérium hagyja jóvá. Olyan sorsjátékot, melyet az SZSZK és a CSSZK területén szervnxnek, de szervező székhelye az SZSZK-ban. van, első fokon a Szlovák, másodfokon pedig a Cseh Pénzügyminisztérium hagy jóvá. JUDr. M. ĎURDIAK
