Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-17 / 7. szám
Í9Ť3. február 17. SZABAD FÖLDMŰVES 3 KEROPUR® A Keropur elnevezésű üj herbiciddel idén találkoznak először mezőgazdasági üzemeink. Ezt a készítményt a J. Dimitrov Vegyi Üzem gyártja MCPA, osztrák dicamba és benazolin hatóanyagokból. Ez a szer az őszi búza kétszikű gyomnövényeinek irtására használható. A Keropur hatóanyagai a leveleken keresztül jutnak a növénybe, kedvezőtlen hatással vannak a sejtosztódásra, a fertőzött gyomok levelei és levélszárai deformálódnak, végül az egész növény elpusztul. Előnye, hogy nemcsak az érzékeny kétszikű gyomokra hat. Sikeresen irtható vele az orvosi székfű (Matricaria chamomilla), a parlagi pipitér (Anthemis arvensis), a ragadós galaj (Galium aparine), a tyúkhúr (Stellaria media), a tarka kenderkefű (Galeopsis tetrahit), az északi veronika (Veronika agrestis), az árvacsalán (Lamium), a porcsin keserűfű (Polygonum aviculare), a mezei ászát (Cirsium arvense), Ä fűszerű gyomok (pl. a tarackbúza, hélazab, széltippan stb.) sajnos ezen készítménynek ellenállnak. A hasonló hatáskörű vegyi készítményekkel szemben azonban megvan az a jó tulajdonsága, hogy eredményes munkát lehet vele végezni azokon a parcellákon, ahol nagy mértékben elszaporodott az orvosi székfű, a parlagi pipitér és a ragadós galaj. A gyomirtás ezeken a területeken még akkor is sikeres, ha történetesen öregebb gyomok ellen használjuk a Keropurt. A Keropur készítményt csak az alávetés nélküli őszi búzavetésekben lehet applikálni. A permetezést jobb kora tavasszal megkezdeni, lehetőleg akkor, amikor a növényzet eléri a 10 cm magasságot, tehát a bokrosodás idején. A szárképződésig minden esetre be kell fejezni a permetezést. Csak az egészséges, mechanikailag meg nem károsított növényzetnél ajánlatos alkalmazni, lehetőleg kedvező páratartalom idején, amikor a következő néhány órában nincs kilátás esőre. A fagyok, esetleg túl sok csapadék, nedvesség által megkínzott növényzetet nem tanácsos Keropurral permetezni. Ha éjjeli fagyokra van kilátás, ne permetezzünk ezen készítménnyel. Az applikálásnál ügyelni kell arra, hogy a permetlé ne érje a szomszédos parcellák növényzetét, mert a szél által elsodort legkisebb permetlé mennyiség is nagy kárt tehet az érzékeny növényzetben. Kiváltképpen a cukorrépa, a hüvelyesek, olajosok, a zöldség, szőlő és egyes gyümölcsfélék érzékenyek ezen hatóanyagokra. A virágzásban levő növényzetet nem szabad permetezni! Egy hektárra 4 liter vegyszerből és 400 liter vízből készítünk permetlét. A nevezett készítmény hatóanyagai káros hatással vannak az emberi szervezetre. A méhek és a halak számára szintén káros, sőt mérgező is lehet. A Keropur gyomirtó szer használatakor szigorúan be kell tartani a munkabiztonsági és egyéb védőintézkedéseket. A Keropurral történő permetezésre főleg ott kell jól felkészülni, ahol az őszi búzavetésekben időről-időre nagyon elburjánzik az orvosi székfű és a parlagi pipitér. -kádek-Egyes körzetekben az K utóbbi években nagyon elszaporodott a hélazab (Avena fatua). Ez a gyomnövény egyre több gondot okoz a lentermesztőknek is. A kísérleti és gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a nagyon elgyomosodott területeken az Asulox B0 elnevezésű gyomirtószer használata következtében a lenkóró termése 83, a szemtermés viszont akár 111 %-kaI is növelhető. Ha a lenben igen elszaporodik a keserűfű, a tarka kenderkefű, a tyúkhúr stb., akkor az Afalon készítménynyel érhetünk el legjobb eredményt. A nevezett készítmények használatával 33 q/ha átlaghozam esetén mintegy 3900 koronával növelhető a hektáronkénti bevétel. A len gyomirtásának kérdéseit tárgyalja az a tanulmány, amely a közelmúltban jelent meg a Tudományos-műszaki Tájékoztató Intézet (Praha 2, Slezská 7.) kiadványai között. „Az Afalon és az Asulox gyomirtók felhasználhatósága a len magvas gyomnövényeinek és a hélazab irtására“ címen megjelentetett tanulmányt ing. K. Rataj, CSc. és ing. P. Šmirous, a Hüvelyes és Technikai növények Šumperk—Temenice-i Kutatóintézetének dolgozói állították össze. —dek— A termelőknek és a szakemberek** nek egyre több gondot okoz a nagy baromfitelepeken felgyülemlő trágya mennyisége. A szakemberek kísérleteket végeztek a baromfit’rágya biológiai feldolgozását illetőleg. Grammonként 3 légytojást telepítettek a trágyába, azok néhány óra múlva kikeltek és a lárvák azonnal „dolgozni“ kezdtek a trágyában. Mielőtt a légy teljesen kifejlődhetett volna, hő-A baromfitrágva biológiai hasznosítása kezeléssel vagy fagyasztással elpusztították. A lárvák által .„átdolgozott“ trágyából nyert anyag száraz, szagtalan lett, és mennyisége a felére csökkent. További kezeléssel takarmányalapanyag, úgynevezett légyliszt készíthető belőle. Az így nyert légyliszt 63,1 °/o fehérjét, 15,5 % zsírt és csak 3,9 % vizet tartalmazott, jól préselhető és szemcsésíthető volt. A további kísérletek a légyliszt ipari méretű előállítása lehetőségeinek vizsgálatára irányulnak. * \ (Can. Poult. Rev. 1970.) A sertések megtermékenvülését befolyásoló teoyezűk A Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet tudományos dolgozói (P. Majeröiak, D. Krčulová, J. Pivko, V. Fandi, T. Žilla és R. Hečko) a közelmúltban fejezték be a „A sertések inegtermékenyítési folyamatát befolyásoló némely tényezők hatásának megállapítása“ címen nyilvántartott kutatói feladatot, melynek megoldása során főleg azt tartották szem előtt, hogy az e téren szerzett tapasztalatok széleskörű elterjesztésével elősegítsék a kocák hasznosságának, valamint a sertéstenyésztés mennyiségi mutatóinak javulását. A szakemberek megállapították, hogy a jelenben csak nagyon kis mértékben használjuk ki az anyasertések genetikai potenciálját, sőt a különböző fejlettségi fokon lévő már megtermékenyített sejtek egy része is elpusztul. A megfigyelések szerint ezen tényezők következtében a lehetséges egyedeknek csak mintegy 60—70 százaléka Iát napvilágot. Ha sikerül elsajátítani a petesejt elszigetelésének technikáját, hormonálisán irányítani a peteleválást, ha sikerül megoldani a petesejtek átültetését és több más olyan fiziológiai folyamatot, amely összefügg a szaporítással, akkor valóban jelentős lépést tehetünk a tenyészmunka fejlesztésében. A szülőállatok neurohormonális rendszerébe történő célszerű bevatkozások is elősegítik ezen egyedek magas fokú tenyésztési kihasználását. A kísérletek folyamán többek között kipróbálták a Superlutín-Spofa készítményt is. Ezen szer segítségével a párzási hajlamosság összehangolását akarták biztosítani. Ez a készítmény azonban a megfigyelt 18 kocasüldőnél nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem vált be a már megtermékenyített petesejteknek az összehangolt anyákba történő átültetése sem, mivel a vemhesség nem következett be, ráadásul gyulladásos folyamatokat és baktériumos fertőzést észleltek a kísérleti állatoknál. A fél évtizedes kutatás során a szakemberek számos értékes tapasztalatot szereztek, melyek nagyban hozzájárulhatnak a további kutatás irányának célszerű meghatározásához, valamint a gyakorlati tevékenység sikeresebbé tételéhez. (Chov, 1972. 8. szám) Traktorok a A FAO felmérései szerint jelenleg mintegy 14 millió traktor segíti a világ mezőgazdasági dolgozóinak munkáját. A szakemberek feltételezik, hogy 2000-ig közel 60 millióra növekedik a mezőgazdaságban alkalmazott traktorok száma. jjc A Traktorexport szovjet külkereskedelmi vállalat eddig több mint 220 ezer traktort és 55 ezer gabonakombájnt szállított Európa, Ázsia és Amerika 82 államába. A szovjet erőgépek iránt a szocialista tábor országaiban a legnagyobb az érdeklődés. 1971-ben pl. összesen 30 ezer traktort exportált a Szovjetunió, ebből 20 ezret a szocialista államok vásároltak meg. A közelmúltban aláírt szerződés értelmében 3 ezer 800 traktort és 5 ezer 500 ekét szállít Románia Chilének. Már a szállítás megkezdésekor román szakemberek érkeznek Chilébe, hogy a mezőgazdasági dolgozókat megismertessék a gépekkel. A Komatsu Manufacturing Company japán cég gépforgalmaző hivatalt nyitott San Franciscóban és Chicagóban, ami nagy mértékben nyugtalanítja az amerikai mezőgazdasági gépgyártőkat. A japánok ugyanis állítólag megfogadták, hogy 1975-ig olyan fejlődést érnek el, amely biztosítja imvnäiban számukra az amerikai traktorpiacban való 10 %-os részesedést. r if Hazánkban a távlati tervek szerint úgy állítják majd össze az új traktorsorokat, hogy a fejlettebb és erősebb traktorok mindig közel egyszer olyan erősek lesznek, mint az előző sor erőgépei. Ezek szerint lesznek 35—40, továbbá 75—80 lóerős, 140—180 és 200—300 lóerős, sőt ennél erősebb gépeink is. A szakemberek úgy vélik, hogy ez a traktorsor minden tekintetben kielégíti majd a mezőgazdaság igényeit. з)с Oj, keskeny nyomtávú mezőgazdasági traktorral jelent meg a piacon egy speciális erőgépeket gyártó északangliai cég. A kétkaros szinkronizált sebességváltó szekrény lehetővé teszi a gép tökéletes kihasználását. Az alacsony, keskeny traktor 40 és 50 lóerős változatban készül, s főleg a komló-és szőlőültetvényekben alkalmazható. >|c Á NISSO IWAI japán cég és a Hunicoop magyar vállalat a kertészeti kistraktorok közös forgalmazásáról tárgyal. A kistraktorokat japán tervrajzok alapján Magyarország készítené, s a kész gépeket közösen értékesítenék az európai és más piacokon. A kilencedik ötéves tervidőszak folyamán mintegy 2,6 millió traktort gyárt a Szovjetunió mezőgazdasági gépipara. Ezen erőgépeknek közel 1/6-a a Belorusz SZSZK minszki traktorgyárában készül, ahol a közelmúltban hagyták jóvá az MTZ 80 és az MTZ 82 jelzésű erőgépek sorozatgyártását. Ezen gépek a korábbi MTZ típusú traktorok tökéletesítésével jöttek létre. Az új változatok 30 lóerővel erősebbek, üzemeltetésük gazdaságosabb. Az említett gépeknél duplájára (18) növelték a besorolható sebességi fokozatok számát, s a szokásos 4-ről 10 tonnára nőtt a gépek teherbíró képessége. Összeállította: —bor— oitág.ákól Hossza gyapjas juhfajta A „Szovjetszkoje rúno“ szövetkezet szakemberei nagy mennyiségű és kitűnő minőségű gyapjút adó juhfajtát tenyésztettek ki. Elsősorban Sztavropol, a Kaukázus, a Volga-vidék és Orenburg környékének legelőin nevelik már számos nyájban. Az új fajta egy-egy példányának átlagsúlya 130 kg. Egy állatról egyetlen nyírással közel 32 kg világos színű, 11 cm hosszú szálakból álló gyapjút fejtenek le. Évente kétszer nyírják őket. Nemrég Bulgáriába, Romániába, Csehszlovákiába és Indiába is exportáltak ezekből az új, nagyhasznosságú juhokból. (APN) Ojszerü eljárás Az USA szakemberei kidolgozták a gabonafélék fehérjetartalma megállapításának új módszerét, melynek segítségével alig 35 perc alatt lehet elvégezni a gabonaminták analízisét. Lényegében olyan eljárásról van sző, amely jóval olcsóbb és gyorsabb, mint az eddig alkalmazott módszerek. Az új eljárásnál alkoholt és rézkarbonátot alkalmaznak. A vizsgálat során egy gramm lisztet kevernek össze a meghatározott menynyiségű, por alakú rézkarbonáttal, a lúgos szeszoldattal és a szükséges mennyiségű tiszta szesszel, majd a keveréket addig rázzák, amíg bíborpiros színű lesz. A bíborpiros szín intenzitása mutatja a fehérjetartalom nagyságát. A keveréket a továbbiakban szűrik és kalorikus mérésnek vetik alá. Ezen eljárásoknál nincs szükség különleges ' berendezésre, mert minden műveletet el lehet végezni azokon a kellékeken, amelyek minden laboratóriumban megtalálhatók. (Pôda a úroda, 1972. 10.) Óriás növények titka Két méter magas bojtorján, fanagyságú csalán, bokorszerű füvek — ilyen mesebeli méreteket érnek el Kamcsatkán, a Szahalin-szigeteken és a szovjet Távol-Kelet egyes részein a növények. Míg a mérsékelt égöv alatt a medvesípnak nevezett fűfajta alig egy méter magas, addig itt ugyanez a növény fának tűnik. A növények többsége sok tápanyagot tartalmaz, ezért kedvelt állati eledel. Érdekes jelenség, hogy a más tájról idekerült növények legtöbbje viharos fejlődésnek indul. A Szahalini Anyivszkij szovhozban ezer mázsa káposztát takarítottak be egy hektárról. A fejek némelyike eléri a 30 kg-ot Is. A Szovjetunióban cstfk itt terem menta, melynek magjában 5,5 százalék mentol van. A tudósoknak sikerült megállapítani a szokatlanul magas növésű és gyorsan fejlődő növények néhány titkát. Rendkívüli méreteik oka kétségkívül a kedvező időjárás, a levegő fokozott nedvességtartalma, a napsugarak színképének sajátos eltolódása. Nem sikerült azonban megtalálni a szokatlan méretű növények fejlődését okozó valamennyi tényezőt. Az érdekes jelenség kutatása tovább folyik. „Zöld Qť1 a mesterséges íehériéknek Japán ma a szintétikus fehérjetermelés — elsősorban a nyersolajpárlatokból való élesztő-előállítás — élenjáró országa. A Japán Nemzeti Állatélelmezési Intézet körültekintő vizsgálatot folytatott le, amelynek eredménye szerint a mesterséges fehérjével etetett állatok húsa semmiféle káros hatással sem jár az emberi szervezetre. Ez a megállapítás „zöld utat“ nyit a mesterséges fehérjék nagyszabású gyártási programjának. (Chemische Industrie) Ташш * SZARVASHŰST termelő FARM. Nagy-Britanniában egy 260 hektár terjedelmű kísérleti farmon szarvasokat tenyésztenek. A szakemberek meg akarják állapítani, alkalmasak-e ezek az állatok „hús! termelsére“. A farmon az újszülött I borjak nyolc hétig tejet kapnak, majd naponta és egyedenként 800 gramm erőtakarmányt. Az állatok naponként mintegy 360 grammot híznak. A fiatal állatok hét-nyolc ! hónap alatt érik el a mintegy 26 kilogrammos átlagsúlyt. Ezzel a súlyyal már „piacképesek“. if ÜJ TALAJGYÖGYSZER. A Szovjet Tudományos Akadémia Moszkvai Kémiai Kutatóintézetének munkatársai észt kollégáikkal ! együtt új talajvédő készítményt állítottak elő. A palából nyert és nerozinnak nevezett szer vékony hártyát alkot a talajon, és ezzel megvédi a szél porlasztó hatása ellen, visszatartja a nedvességet, miközben átengedi a napfényt. A nerozin felélénkíti a talaj mikroflóráját, s elpusztítja a mezőgazdasági kártevők egy részét. A védelemnek ezt az új módszerét különböző homokos talajokon próbálták ki. Kazahsztánban például több mint 1500 hektár eróziós területet sikerült ezen szer sesgítségével új életre kelteni. * KESZTYŰ GAZOLÁSHOZ. A virágágyak gazolása fáradságos munka, s az eredmény nem tartós, mert kitépésekor rendszerint szétszóródnak a magok, a gaz rövidesen újból megjelenik. Egy angol kutatóintézetben olyan „gazoló“ kesztyűt fejlesztettek ki, amely megkönnyíti a gazolást és tartós eredményt biztosít. Az új kesztyűvel nem kell kitépni a gazt, hanem csak végigsimítani. A kesztyű tenyérrészét ugyanis olyan vegyi anyaggal átitatott szivacs alkotja, amelytől a gyomnövény néhány nap alatt — magostul és véglegesen — elpusztul. 0i burgonvabetakaritási eljárás Az új eljárás lényege a nagy befogadóképességű (500—600 kg-os) ládák alkalmazása. A burgonya a szedö-gyűjtőgép mellett haladó járművön elhelyezett ládákba ke- I rül. Ezen a járművön rendszerint két ilyen nagy láda fér el. A megtelt ládákat a tárolóhelyekre szállítják és ott átrakás nélkül a burgonya tárolására használják. Az új eljárás előnye, hogy átrakodás elmaradása következtében lényegesen csökken a betakarítási sérülés, javul a tárolóképesség, könnyebben gépesíthető a feldolgozásra vagy értékesítésre történő szállítás, csökken a szállítási költség. Ezen eljárás alkalmazásával, a hagyományos betakarításhoz képest hektáronként kb. 20 munkaóra takarítható meg. (Dt. Landw. Pr. 1970.)
