Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-10 / 6. szám
1973. február lß. SZÁSÁD FÖLDMŰVES 45 ALRSZUNK ndRDÍSUKRE Öröklési ügyben S. S. olvasónk levelében Írja, bogy Miileik még 1920-ban egy rozoga állapotban levő házat vettek. A két gyermek kBziil az egyik korábban elkerült hazulról (férjbezment). Ezután az otthon maradt nővér férjével a házat alaposan kitatarozta, (szalma helyett cseréppel fedte be a házat). Az apa 1949-ben meghalt. A ház felerészét illetően a két gyermek az állami fegyzóségen olyan megállapodást — hagyatéki egyezséget — kötött, hogy a házban az anyával és férjével az Ingatlanok árát megszabó 47/1969 sz. hirdetmény alapján állapította meg — rendszerint a hnb vagy szakértő becslése alapján. Ezen hirdetmény szerinti árak természetesen lényegesen eltérnek az 1949-es áraktól és ezekre hivatkozni nem lehet. Méltányos lenne, ha olvasónk nővére elismerné legalább három évre visszamenően olvasónk követelését azon a címen, hogy az anyjukat csupán ó tartotta el, holott ezt a tartást legalább %—Уз részben (figyelembevéve, hogy az anya sajátjában lakott s volt kisebb összegű nyugdíja is) a másik örököst mint a ráutalt örökhagyó gyermekét is terhelte. Ha ebben a kérdésben az örökösök nem tudnának megegyezni, az állami iegyzöség felhívná .őket, hogy záros határidőn belül perrel döntsék el a vitás kérdést. Ha a pert a felhívás ellenére a megadott határidőn belül nem adnák be, ezen vitás kérdésről Is az állami jegyzőség dönt. Ajánljuk, hogy iratai alapján kérje ki még ügyvéd bővebb tanácsát is. lakó nóvér vptte át az egész felerészt és nővérét kifizette (magasabb öszszeggel. mint azt a végzés megszabta). Az özvegy és családja 1956-ban beléptek az akkor megalakult efsz-be. Az özvegy a vele egyiittlakó leányával maradt, aki haláláig, 1972-ig ápolta és gondozta. Ez a személyi lekötöttségen kívül anyagi áldozatot is jelentett, mivel az özvegynek csak csekély, 135 korona nyugdija vnlt. Az Kaphatna-e családi vagy nevelesi pótlékot? özvegy még 1958-ban olyan végrendeletet Íratott, hogy a házból őt megillető Ц rész azé legyen, aki ét gondozza. Az özvegy halála ntán a másik testvér, aki távol élt és sem személyesen, sem anyagiakkal anyját nem támogatta. érvényesítette az öröklési eljárásban öröklési jogát, éspedig az örökség felére. Az állami jegyzőség olvasónk szerint nem vette figyelembe a végrendeletet és másrészt más összeg szerint állapította meg a kifizetési kötelezettséget, mint az apa ntánl hagyatéki eljárásban. Továbbá olvasónk kérdi, hngy az anya tartását a névér helyett is, lehetne-e valamilyen (ormában érvényesíteni. A végrendelet alkotásánál be kell tartant egyrészt a törvény által előírt formát (most a törvény csak a teljes szövegében a végrendelkező által Irt, dátummal és aláírással ellátott, vagy az állami jegyzőség előtt jegyzőkönyvbe vett végrendeletet ismeri el, a régebbi végrendelet akkor érvényes, ha az alkotás idejében érvényes előírásoknak megfelelt), másrészt a végrendelet tartalmának is összhangban kell lennie a törvénnyel. A Polgári Törvénykönyv 479. paragrafusa előírja, hogy a felnőtt gyermek örökrészét végrendelettel legfeljebb a törvényes örökrésze értékének Vz-ével lehet csökkenteni, a kiskorú gyermek törvényes örökrészét végrendelettel csökkenteni érvényesen nem lehet, hacsak az érintett örökös ezt a figyelmeztetés ellenére sem kifogásolja. Valószínű, hogy az 1956-os végrendelet formai szempontból sem érvényes, és ha érvényes, akkor olvasónk nővére joggal kifogásolhatja, hogy mint köteles részre jogosult felnőtt gyermeknek meg kell kapnia az egyébként öt megillető örökrésze % részét. Az állami jegyzőség az Ingatlanok értékét az 1969. június i-től érvényes, M. J. olvasónk levelében Írja, hogy férje 1971 jélinsában halt meg. Saját maga 550 korona özvegyi járadékot, két kiskoré gyermeke pedig együtt 478 korona árvajáradékot kap. Az egész összeg 1026 korona, amelyből a háromtagú család csak szűkösen tud megélni. Olvasónk egyelőre nem tud munkaviszonyba lépni és ezért kérdi, hogy kaphatna-e kiskorú gyermekeire az árvajáradékhoz még nevelési pótlékot. Az árvajáradék kizárja a nevelési pótlékot. Ha azonban olvasónk munkaviszonyba lépne, .arra az Időre míg munkaviszonyban dolgozna, igénye lenne az új szabályozás szerint havi 430 korona családi pótlékra is két gyermekére és mivel még kiskorú gyermekekről gondoskodik az elért fizetés összegére való tekintet nélkül továbbra csökkentésmentesen folyósítanák özvegyi járadékát, és gyermekei továbbra is kapnák az árvajáradékot. Rendkívüli, egyszeri vagy alkalmankinti segélyt a nehéz szociális viszonyai alapján я hnb szociális osztá- Iva nvújthatna. Az ilyen kisegítésre azonban senkinek sincs jogigénye. Dr. F. J. Mii-ügyben Petkó Lajos, Moóa (Mnes) levelében kérdi van-e a most H2 éves feleségének valamilyen nyugdíjra igénye, ha 16—38 éves korában munkaviszonyban dolgozott, majd három gyermek felneveléséről gondoskodott. A teljes öregségi nyugdíjra az olyan dolgozónak van igénve, akinek legalább 25 beszámítható éve van (munA Kami Mezőgazdasági Szaktanintezet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1973/74-es tanévre 1973. szeptember 1-töl az alább felsorolt szakokra (három éves tanoncvtszonyba) felvesz olyan fiúkat és lányokat, akik 1973. július 1-lg sikeresen elvégezték a kilencéves Iskolát. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet] 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet) 3. Kovács szakma (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szakma (asztalos, kádár) A tanulók az Iskola diákotthonában laknak és étkeanek. A szakma! gyakorlatot az Iskola műhelyeiben és tangazdaságában végzik. Az érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az Iskola és tangazdaság Igazgatóságán, a következő címen: Poľnohospodárske odborné učílUte Mezőgazdasági Szaktanintézet 946 36 Kravany nad Dunajom, okr. Komárno kaviszony vagy a törvény által elismert pőtidők beszámításával) és még a munkaviszony Ideje alatt érte el a nyugdíjkorhatárt. A teljes öregségi nyugdíjra igénye van annak a dolgozónak is, aki közvetlenül a nyugdíjkorhatár elérése előtt legfeljebb két éven át nem volt munkaviszonyban, ha egyébként ledolgozta a törvény által előírt éveket. Feleségének a 20 ledolgozott évén kívül be kell számítani pótidőként azt az Időt Is, amikor három gyermeke felneveléséről, azok hároméves koráig gondoskodott. Így legfeljebb 9 évet lehetne nála beszámítani (ha a gyermekek 3 évnél rövidebb időközökben születtek, az egymást fedő időket csak egyszer lehet beszámítani. Ezek szerint valószínű, hogy feleségének meglenne a törvény által előírt legalább 25 beszámítható nyugdíjévé, de mégsem igényelhet öregségi Járadékot, mivel sem 54 éves korában, amikor a 3 gyermek felnevelése alapján elérte a nyugdíjkorhatárt, sem most nincs munkaviszonyban és nem forog fenn azon eset sem, hogy a munkaviszonyát a nyugdíjkorhatár elérése előtt két évvel szüntette meg. Felesége esetében nem segít az 1964/101 sz. nyugdíjtörvény 8. paragrafusának rendelkezése sem, amely szerint, a munkaviszony 5 évnél hoszszabb Ideig valö megszakítása esetében a megszakítás előtt ledolgozott tdőt'akkor lehet beszámítani, ha a dolgozó a megszakítás után legalább három évig dolgozott, mivel a kiskorú gyermekekről való gondoskodás csak pótidő és nem munkaviszony. Ha felesége még most legalább 3 évet ledolgozna, az eddig ledolgozott ével beszámításával igényt szerezhetne öregségi nyugdíjra. Ebben az esetben öregségi, nyugdíját a nyugdfjbalépés előtti 5' év átlagából számítanák ki (érdemes lenne legalább 5 évet ledolgoznia, hogy az átlag kedvezőbb legyen). A víz, de fűként a iég sok esetben segítőtársa is lehet az embernek, de amiknr az autók benzintankjával, üzemanyag-szivattyójéval vagy porlasztójával kapcsnlatnsan kerül szóba a vtz, az sohasem jelent jót. A téli időszakban pedig igazán snk bosszúságot, bajt tud nkozni még a hefagyatlan vtz is a porlasztó tá|ékón, sőt amikor olyan hideg az idő, hngy a víz könnyen jéggé válhat, akkor még nehezebb lehet az autósok dnlga. Márpedig most hidegek a napok. A várható dolgokra viszont ajánlatos felkészülni. Ebben az esetben olyan módon például, hngy a téli indítás megkönnyítése érdekében az amógyis célszerű porlasztó- és gyújtásbeállítási munkákat elvégezzük vagy elvégeztetjük. Ugyanakkor természetesen az akkumulátor és gyújtógyertyák vizsgálatát sem szabad kihagyni. A porlasztók szabályozásával egyidejűleg érdemes a benzinvezeték csatlakozásait ellenőrizni, esetleg kitisztítani. Különösen fontos, hngy az Uzemanyagszúroket áttisztítsák, a szennyező anyagot mindenhonnan eltávolítsák, no meg az úgynevezett vízzsákot is le kell szerelni, majd tisztán visszahelyezni. Ezek a tennivalók alapműveletnek nevezhetők a porlasztóban keletkező jegesedés meggatláséra. Ha ugyanis nem jut nda víz, akkor csökken a befagyás veszélye. Ugyanakkor minden tankoláskor ic ügyelnünk kell a vízmentességre, például níymödan, hogy a csővég hómentes legyen, és másként se jusson esővíz vagy hó a betöltő nyitáshoz. APiZ^HiKPETrS # Eladok kalapácsos darálókat 700 — és 1200,— Kčs. Teljesítményük 150 és 300 kg/őránként. Cím: St. TUSKA, 925 03 Horné Saliby, Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? EKONOMIKA POĽNOHOSPODÁRSTVA A lap Idei első számában Ötéves tervünk harmadik esztendeje címen Július Medvecf mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettese írt vezércikket. Az állami terv mezőgazdasági és élelmiszeripari feladataival foglalkozik Renőko mérnök cikke. Az olvasók érdeklődését bizonyára felkelti a mezőgazdasági üzemek önelszámolási módszereinek alkalmazásáról, a szakosítás, összpontosítás, vaalmint az integrációs kapcsolatok bővítésének kérdéseiről csakúgy, mint a termelési, gazdasági, jogi és szervezési problémákról szóló • cikkek. Az élelmiszeripar nagy mértékben függ a mezőgazdasági termeléstől. Arról, hogy e téren milyen a helyzet a húsfeldolgozó iparban, a lap Špačinský mérnök cikkét közli, amelyben foglalkozik a húsipar problémáival, kezdve a nyersanyagtól a kész termékig. Értékes anyagnak minősíthető az üzemben belüli irányítás megszervezéséről szóló anyag Polonták mérnök tollából. A szakemberek szempontjából komoly érdeklődésre tarthat számot az a cikk, amely a könyvviteli kimutatások adatainak gépi feldolgozását mutatja be a nyugat-szlovákiai kerületben szerzett tapasztalatok alapján. A szarvasmarha-gondozók jutalmazása terén már néhány éve lényeges különbségek mutatkoznak az állami gazdaságokban. A jutalmazás helyes megoldásáról közöl a lap értékes anyagot japuári számában. A lapban ezúttal sem hiányoznak a megszokott, hasznos rovatok, amelyek tanáccsal, hasznos tájékoztatással szolgálnak az olvasóknak. CHOV HOSPODÁRSKYCH ZVIERAT A lap első számában több cikkben foglalkozik a szarvasmarha-tenyésztés fejlettebb formáival. Az anyagok számos gyakorlati példát említenek fel a galántal, trenCíni és a trnavai járásban szerzett tapasztalatok alapján. Ezekben az elemzésekben feltüntették azokat a részlegeredményeket is, amelyeket a szarvasmarha nemesítő keresztezésével értek el. Ezen felül megtalálható még a húshibridek értékelése, amely hibrideket a nagytenyészetekben a hústermelés fokozása céljából nemesítettek ki. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink zootechnlkusatt bizonyára nagy mértékben érdekli a tejtermelés fokozását elősegítő keverék takarmányok problémájának átfogóan és a távlatot szem előtt tartő felvázolása. Az e kérdésre beállított cikkekben megszólaltatják a kérdésben érdekelteket, akiknek van mit hozzászólniuk a keveréktakarmányok gyártásához. A hozzászólók között kutatóintézetek dolgozói, a takarmánykészftö ipar felelősdolgozéi, a minisztérium és a tejfeldolgozó Ipar vezető tényezői találhatók. Az e kérdésben kifejtett igyekezet a teljes tej szükségletének lényeges csökkentésére, továbbá a borjak nevelésének és hizlalása racionális, ipari jellegű módszereinek bevezetésére Irányult. Az, ami még a közelmúltban az állattenyésztési dolgozók álma volt csupán, végre a megoldás végső stádiumába jut. A lap további cikkel Is értékes útmutatást adnak állattenyésztésünk dolgozóinak. MECHANIZÁCIA POĽNOHOSPODÁRSTVA A Szovjetunió fennállásának fél évszázada alatt az ország termelőerőinek fejlődésében gyökeres változások következtek be. Hatalmas fejlődést mutat a szovjet mezőgazdaság is, amiről túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy ma már a világ egyik legjobban gépesített termelési ágazata. E fejlődést a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának újjászervezése, valamint a kemizálás tette lehetővé. Ezt a kérdést boncolgatja a lap vezércikke is. A Veľké 0tany-i Magtermesztő Állami Gazdaság a cukorrépa gépesített betakarítása terén már kellő hagyományokkal rendelkezik. Az elmúlt évben 14П hektáron termesztettek egycsfrájú faltát. A betakarítást megosztott, kétmenetes módon végezték 3—OCZ jelű háromsoros répafejelő és 3—VCZ jelű répaszedő alkalmazásával. Az e módszerrel nyert tapasztalatokról írt értékes cikket Vladimír GabriSka mérnök, a lap januári számában. A lap további cikket közül említést érdemel a mezőgazdasági üzemek gépesítési tevékenységéről szóló elemző cikk, mivel a mezőgazdaság termelési folyamatainak gépesítése a nagyobb hozamok elérését segíti elő és egyik legfontosabb tényezője a hatékonyság fokozásának. Érdeklődésre tarthat számot a mezőgazdasági építkezésekről, a technológiai vonalak létrehozásától, valamint a növendék-szarvasmarha istállóinak építészeti megoldásáról szóló cikk, amelynek szerzője Ján Hubinský mérnök, CSc, a Horná Malanta-i farmon szerzett tapasztalataiból meríti adatait. pOda a Orooa A szaklap első számában az induló cikkek a legidőszerűbb kérdésekkel foglalkoznak. Különösen az agronórnusok számára értékes a növénytermesztés 1973-as évi legfőbb feladatairól szóló írás, mely rámutat arra, hogv a növénytermesztésben még igényesebb feladatokat kell ez évben megoldani. A cikk egyben rámutat arra is, hogy a mezőgazdasági földalapot célszerűbben kell kihasználni a tervezett hektárhozamok elérése érdekében. A lap további cikkei foglalkoznak a tavaszi árpa, valamint a Triticale termesztésével és megismertetnek az őszi búza újabb fajtáival, amelyeket Jugoszláviában nemesítettek ki. A múlt év burgonyatermesztésének sikereivel, illetve sikertelenségével foglalkozik a lapban közölt további cikk, amely megállapítja és feltüntet) a szlovákiai burgonyaterraesztésben mutatkozó jelentős különbségeket az egyes esztendőkben. ZAHRADNlK A lap Januári vezércikke értékeli a gyümölcsfák tenyésztésének jelenlegi helyzetét és rámutat a további fejlődés járható útjaira. Két cikk is foglalkozik az őszibarack termesztésének tapasztalataival s az egyik elemzi a Nové Zámky-i járás őszibaracktermesztésének tapasztalatait. A külföldi tapasztalatok népszerűsítése során ez alkalommal a lengyel gyünühesészet eredményeit mutatja be. Az idei első számtól kezdődően a lap sorozatban nyújt áttekintést az egyes gyümölcsfák betegségei és kártevői elleni védekezésről. A zöldségtermesztési részben a lap foglalkozik a külföldről behozott zöldségmagok problémájával. íja)
