Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-10 / 6. szám
ͧ73. február 10. SZABAD FÖLDMŰVES Az önköltségek alakulásának kutatása a mezőgazdaságban Az elemzéseknek, a hosszú lejáratú előrejelzéseknek, a hosszabbrövtdebb Időre szóló tervezésnek, az Irányítás gazdasági ösztönzői legcélszerűbb kihasználásának, valamint az élő- és az anvagiasított munka hatékonysága fokozásának kiinduló pontját a termelési önköltségek szintjének, alakulásának tökéletes ismerete képezi. Igen helyesnek mutatkozik az önköltségek alakulásának állandó megfigyelése, elemzése a mezőgazdasági termelésnek is, elsősorban az általános gazdasági áttekintés szempontjából. Az előző esztendőkhöz hasonlóan a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari ökonómíka Kutatóintézete Bratíslavában az elmúlt évben, 1972-ben is elvégezte az SZSZK mezőgazdasága önköltség-alakulásának elemzését. Az első, alapfontosságú kérdéscsoportban az önköltségek és egyéb gazdasági mutatók vizsgálatakor részletes, összegező kimutatást készítettek 242 egységes földművesszövetkezet önköltségének átlagáról, éspedig Szlovákia minden vidékére kiterjedően, főleg azokban a szövetkezetekben, amelyeknek gazdálkodását a »Mezőgazdasági és Élelmiszeripari ökonómíka Kutatóintézete, valamint a minisztérium 1971-ben 22 növénytermesztési és 8 állattenyésztési termékre kiterjedően megfigyelés alatt tartott. Ugyanígy aprólékosan kielemezték a gazdálkodásban elért eredményeket és a termelés főbb ágazatainak hatékonyságát a szövetkezetek egves csoportjaiban. E szövetkezeteket termelésük hatékonysága (az egy hektár mezőgazdasági földterületen elért termelési eredmény) szerint osztották tél csoportokba. v Az alapfontosságú mutatók máí í >X\\V\\X4\\\\\4\\\\\\\\\\\\V\X\X\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\\\W\\\\\\\\\V,XX\\V\\\V,V.W,\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\V\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ sodik csoportjában vizsgálták a tulajdonképpeni önköltségeket, alakulásukat és a legfontosabb mezőgazdasági termékek hatékonysági mutatóit öt termelési körzetben. Végül a harmadik csoportban, amely az egves iokalttásokat és övezetéket vette elsősorban figyelembe. kidolgozták a kiválasztott szövetkezetek számára azokat az alapfontosságú mutatókat, amelyek az élő- és az anyagiasított munka ráfordítását jellemezték s ugyanakkor a gazdálkodás eredményeit 31 tájegység és lokalitás szerint osztályozták, amit viszont a gyakorlati felhasználhatóság céljából 9 övezetre szűkítettek le. Az említett kilenc övezetbe történő csoportosítást az egy hektár mezőgazdasági földterületre eső mezőgazdasági adó, valamint a 100 Kčs bevételre Jutó különbözeti árpótlék alapján számították ki a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari ökonómika Kutatóintézetének kellőképeién megindokolt Javaslata alapján. x E harmadik csoportba tartozó, említett kutatás lehetővé teszi, hogy mélyebb és átfogóbb bepillantást nyerjünk az irányítás új rendszere eszközeinek a szövetke zetek gazdasági fejlődésére gyakorolt hatása terén és így megállapítható lesz hatékonyságuk is a különböző gazdasági és termelési feltételek között. A feldolgozott mutatók az irányító szervek számára támpontot nyújtanak a részletes elemzéshez és egyben megmutatják az egyes, hasonló adottságok mellett termelő, de különböző gazdasági eredményeket felmutató szövetkezetek gazdálkodása közötti különbségek okait is. Kutatásaink eredményei azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban az önköltségek csökkentése szorosan összefügg a termelőeszközök hatékony, célszerű, racionális kihasználásával, és az adott termelési feltételeknek legjobban megfelelő termelési program megválasztásával. A termelés forrásait annál jobban használhatjuk ki, minél nagyobb eredményt biztosít legcélszerűbb felhasználásuk. A költségek felhasználásának optimuma nem minden esetben jelenti a költségminimumot, hanem azt az együtthatót, amellyel ezek növelésekor a termelés növekedését, a munkatermelékenység, valamint a bevétel (nyereség 1 fokozását érhetjük el, ami lényegében a nagyobb akkumuláció, a személyes keresetek és a termelés bővítésére fordítható nagyobb mennyiségű beruházási összeg forrását képezi. A termelés, a kitermelt mennyiség térfogatának növelését úgy megoldani, hogy ez a növekedés megelőzze az önköltségek növekedését, tehát az önköltségeknél kisebb legyen, megköveteli, hogy aprólékosan vizsgáljuk a költségek alakulása és a termelés növekvő térfogata közötti igen bonyolult kapcsolatokat, elsősorban azért, mivel az egyes költségtételek különböző módon hatnak a termelésre, főképp akkor, ha megváltozik a termelési folyamat technológiája, sőt akkor is, ha megváltozik az előállított termékek, kitermelt javak mennyisége. Az eddigi kutatások megmutatták, hogy a múltban feltárt kapcsolati függvények a költségek alakulásának hosszú lejáratú előirányzatára csupán korlátolt módon használhatók fel. A termelés térfogatának növelése teljesen új feltételeket teremt az egyes termelési források kihasználására éspedig nemcsak a tényleges költségekkel kapcsolatosan, hanem a termelés módosítható forrásaival kapcsolatosan is: A kutatások során megfigyelt önköltség-alakulás teljes felhasználhatóságát, a fentiekben felsoroltakon kívül abban láthatjuk, hogy a gazdasági elemzések során néhány évre előre és a rövidebh időre szóló tervezés szempontjából megfelelnek a követelményeknek. Stefan puciilý mérnök, esc, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripart ökonómika Kutatóintézetének dolgozója. Ismereteiket nem rejt véka alá Az elmúlt napokban, január 29-től február 1-ig tartották meg Bratislaváhan az NDK tudományának és technikájának napjait. Ennek keretében értékes szakelőadásokon, valamint az NDK tudományos és műszaki fejlődését bemutató filmek által ismerkedhettek meg az érdeklődők nyugati szomszédunk, a baráti Német Demokratikus Köztársaság tudományos es műszaki újdonságaival. A németországi tudósok és szakemberek e napok keretében közvetlenül tájékoztattok szakembereinket munkájuk legújabb eredményeiről, amit minden túlzás nélkül önzetlpn tapasztalat-átadásnak, tapasztalatcserének lehet minősíteni. A megtartott számos előadás és a bemutatott filmek átfogó képet adtak a fejlett német gépipar újdonságairól, de a mezőgazdaság terén elért eredmények is sorra kerültek. Nagy érdeklődés előzte meg dr. Peter Wernernek, az Állattenyésztési és Állattartási Kutatóintézet vezető dolgozójának előadását arról, hogyan térnek át az NDK-ban, habár csak lápésról-lépésre is, az állattenyésztés ipari jellegű, nagyüzemi módszereinek alkalmazására. Előadásának egyik érdekes kitétele volt az, hogy kutatásaik és gyakorlatuk szerint a legkedvezőbb koncentrációként a borjónevelésben 1600 és a növendékszarvasmarha esetében 50QU egyed gondozását tartják a legcélszerűbbnek egy önálló telepen. Nem kevésbé volt érdekes a mezőgazdasági szakemberek számára a dr. Gabler mérnökkel, a VEB Kombinát Impulsa gyár fő-géptervezőjével folytatott beszélgetés a legújabbb feiógépek típusairól. valamint Horst HNgert mérnök tapasztalatai a burgonya gépesített betakarításáról. Arról, hogy az NDK mezőgazdasági szakemberei és tudományos kutatói a korszerű ismeretek és tapasztalatok gazdag tárházával rendelkeznek, az is tanúskodik, hogy ehhen az országban jelenleg 2,5 millió tehenet tartanak, amely tehenek a kimondottan tejtermelő feketetarka fajtát képviselik. Az NDK mezőgazdaságának egyik igen markáns jellemvonása a nagyüzemit technológia állandóan bővülő alkalmazása, valamint az állatok összpontosítása a szarvasmarha hizlalás és a tehénnevelés szakaszán. E téren az NDK egyik legkorszerűbb mezőgazdasági üzeme a friedrichshofl nemzeti vállalat, amely egyúttal a rostocki állattenyésztési főiskola kísérleti és kutatóintézete is. E mezőgazdasági egység központi részlegét 1968 ban helyezték üzembe és 19 ezer növendékbika hizlalására szaknsítntta iermelését. A gazdaság két részlegből áll, amelyek egymástól két kilométerre fekszenek. Az első részleg nyolc csarnokát — mindegyik 600 borjára méretezett — úgy helyezték el, hogy egymással szemben az egyik csarnokban a borjakat három hetes koruktól két hónapos korukig, a szemben levőben pedig kettőtől négy hónapos korukig nevelik. Az évente itt nevelt 16 ezer borjai összesen hét gondozó látja el. A másik részlegen találhatók a növendékbikák hizlalására szolgáló istállók, ahol egy állattenyésztési dolgozó 720 növendékbikát gondoz. Ez csupán a számos közül kiragadott egy példának számít, amit a tapasztalatcsere e napjaiban a Német Demokratikus Köztársaság szakembereitől megtudhattunk. Nehéz azonban néhány sorban felsorolni mindazt, amit e két szomszédos ország — az NDK és hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság — már eddig megtett, tesz és a jövőben szándékozik megvalósítani a tudományos-műszaki együttinőködés terén a műszaki fejlődés gyorsabb megvalósítása érdekében. A tudomány és technika e napjai azonban érzékelhetően igazolták, hogy a még szorosabb együttműködés mindkét ország számára jelentős előnyöket rejteget. S ezt kihasználni elsődleges kötelességünk. Az NDK tudományának és technikájának ezek a napjai azt a tényt is ékesszólóan bizonyítják, hogy az NDK szakemberei nem rejtik véka alá eredményeiket, eddig nyert tapasztalataikat elvtársiasan igyekeznek megosztani a baráti államok szakembereivel azért, hogy a fejlődést segítsék elő. S éppen ebben látható a szocialista országok együttműködésének óriási jelentősége, az internacionalizmus elveinek gyakorlati inegvalósítasa. OBENAU KÄROtY Közös összefogással a biztonságosabb Hazánkban is rohamosan növekedik a járművek száma. A Szlovák Szocialista Köztársaságban például az elmúlt évben már 5,9 százalékkal több gépkocsi volt, mint 1971-ben. A gépkocsik száma a nyugat-szlovákiai kerületben 5,4, a közép-szlovákiai kerületben 4,3, a kelet-szlovákiai kerületben pedig 9 százalékkal növekedett. A távlati előrejelzések szerint, ha továbbra'is ilyen lesz az ütem, akkor minden négy polgárnak lesz már egy autója. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogv Szlovákiában minden családban lesz személygépkocsi, a családtagok külön külön Is autótulajdonosok lesznek. Ez sem valami Irreális jóslás, mert mér számos családban ma is két-három autó van. Tehát hazánkban is előretör a motorizmus, azonban rohamosan növekedik a közúti balesetek száma is. Amíg 1972-ben — amint már említettük — 5,9 százalékkal emelkedett az autók száma, 16 százalékkal több közúti baleset volt 1971-hez viszonyítva. A közúti balesetek mutatóit a gazdasági kár összegével a sérülések, illetve halálozást esetek számával szoktuk kifejezni. A múlt évben a balesetek következtében 132 millió 617 ezer 140 korona kár keletkezett a géplármfiveken, ami 15 millió 598 ezer 250 koronával több mint az 1971-es évben. Az autószerencsétlenségek 761 emberéletet követeltek, ami az előző évhez viszonyítva 50-el több. A kimutatások szerint minden 24 közúti balesetre jut egy halálos áldozat. Különösen növekedtek a súlyos balesetek — amelyek legtöbbször halálesettel végződtek—a rožňavai (rozsnyől), Dun. Streda-I fDunaszerdahely), a komárnoi (Komárom) és a lučenect (losonci), járásban. Ugrásszerűen megnövekedett a súlyos balesetek száma a kelet-szlovákiai kerületben, ahol a gépkocsivezetők jó része nem tartja be a közlekedési szabályokat. Rosszul állunk tehát, sok az anyagi kár és a balesetek következtében a legtöbbször legjobb életerejükben le vő polgáraink százai pusztulnak el. Nem elég azonban csak megállapítani közlekedésért a tényeket, boncolgatnunk kell a balesetek okát. Az első helyre kerül a gyorshajtás. Gépkocsivezetőink sokszor a legroszszabb útszakaszon Is gyorsabban hajtanak a megengedettnél. A balesetek 30,2 százaléka következik ebből az okból. Bár az alkoholfogyasztás következtében előidézett balesetek száma 109-el csökkent az 1971-es évhez viszonyítva, mégis aránytalanul sok balesetet idéznek elő az ittas gépkocsivezetők és súlyosbítja a helyzetet, hogy többnyire nagy anyagi károkat vagy emberéletet követelő baleseteket Idéznek elő. A harmadik helyre kerül a helytelen előzés következtében elő idézett balesetek száma. Gyakran előfordul, hogy a gépkocsivezetők áttekinthetetlen útszakaszokon Is előznek és összeszaladnak a szembe jövő járművel. A baleseteket még több ok idézi elő. Nem árt, ha a gépkocsivezetők okulására megemlítünk néhány példát. Ismeretes, hogv a trnava—elfért úton hat halálos áldozatot követelt egy Mercedes és egv Tatra 603-as személyautó összeütközése. Az ok, a helytelen előzés volt. A Mercedes kiugrott a gépjármű oszlopból és mivel nem tudott újra besorakozni, összerohant a 603-aI, amelynek felrobbant a ben zintartálya és ennek következtében kigyulladt és elégett a két személyautó utasaival együtt. Ez a baleset egyrészt arra int, hogy csak akkor előzzünk,, ha megvan az ú|ra besora kozási lehetőség és egyúttal felhívta a figyelmet arra. hogy a személyautókat el kellene látni tűzoltó berendezésekkel. Ugyanis az egyik tanú azt állította, hogy a 603-as vezetője a baleset után még élt és ki akart jönni a gépkocsiból, azonban az odaérkező génkorstvezetók egvike sem segített nekt, mert attól féltek, hogv felrob ban a motor és ők Is áldozatul esnek. A megdöbbentő baleset után olvan rendelet készül, amelv szerint a Magyar Népköztársaság példájára a gépkocsivezetők ha égő autőt látnak, kötelesek lesznek azt eloltani. Ebből adódik, hogy minden személyautóban tűzoltó felszerelésnek kell lenni. Az egyik esetben öt fiatalember ült egy személygépkocsiba és a sofőr őrült módon száguldott velük. Miután elvesztette uralmát a személyautó fölött, az út baloldalára rohant és öszszeütközött a szembejövő tehergépkocsival. Mindannyian meghaltak. Tehát ide vezet az indokolatlan gyorshajtás. Tragédiával végződött az egyik lakodalom. Hét mámoros fiatal ült be énekelve . egy személyautóba és az Ittas gépkocsivezető az egyik kanyarban nekirohant egy fának, ő maga is súlyosan megsebesült, de öten életüket vesztették. A legtöbb sajtóértekezleten azt hangsúlyozzák, hogy a baleseteket többnyire az emberek idézik elő. Ebből pedig az következik, hogy csak ép, egészséges gépkocsivezető üljön a kormányhoz. A Banská Bystrica-i— martini úton infarktust kapott a gépkocsivezető, ezért a jármű az út baloldalára szaladt és összeütközött egy teherautóval, öt halott maradt a helyszínen. Amikor a közbiztonsági szervek a baleset okát tüzetesebben kivizsgálták, kiderült, hogy a gépkocsivezető kérte, hogy váltsák le, mert már előző nap is rosszul érezte magát. Orvosnál is volt, aki azt mondta neki, hogy infarktus-gyanús. Ennek ellenére szolgálati útra küldték és bekövetkezett a tragédia. Mivel a balesetek száma rohamosan emelkedik, több megelőző intézkedést vezetnek be. A KGST országok létrehoznak egy olyan szervet, amely állandóan tanulmányozza a közlekedés javításának lehetőségeit. Minden látásban „Ramer“ gyorsaságmérő berendezést adnak a közbiztonsági szerveknek. így lehetővé válik a gépkocsik haladási sebességének rugalmas és egy nap több helyen történő ellenőrzése. Nagy gyorsaságú motorkerékpárokat és személyautókat szerelnek fel rádióvevő készülékekkel és más korszerű berendezésekkel, hogy a közlekedési szabályok ellen vétőket a lehető legrövidebb idő alatt felelősségre vonhassák. A fényjelzéses kereszteződéseken fílmezőgépek veszik fel a napi forgalmat, és a filmekről megállapítják, hogy a rendszámtábla szerint melyik gépkocsi követett el közlekedési szabálysértést. Forgalmas helyeken lassú és nehéz gépjárművek [traktorok, vontatók, kamionok) a csúcsforgalmak idején csak bizonyos meghatározott órákban közlekedhetnek majd. Azokról riz utakról, ama-A gyorshajtás és a figyelmetlen gépkocsivezetés következménye. Iveken a dolgozók hétvégi pihenőre utaznák, péntek délutántól vasárnap délutánig, illetve ünnepnapokon a lassú Járművek egyáltalán nem közlekedhetnek. Szlovákia közutain több helyen meghatározzák a legkisebb sebesség határát és amelyik gépkocsivezető ez ellen vét, megrővásban részesül, és kizárják a forgalomból, tehát egy időre az út szélére állítják. A meglepetésszerü ellenőrzések során kiderült, hogy nagyon sok esetben elhanyagolják a gépjárművek karbantartását és akkor is elindulnak vele útra, hogyha valamilyen komolyabb technikai hibája van. A múlt évben technikai hibák miatt 27 ezer 947 gépkocsivezetőtől vették el a technikai igazolványt. Azonban az is bebizonyosodott, hogv a technikai hibákért nem minden esetben a gépkocsivezetők a felelősek. Előfordul, hogy hibátlan kocsival indulnak útra, azonban közben kialszik az oldaljelző lámpa, vagy más berendezés hibá sodik meg. Számos gépkocsivezetőt büntettek meg azért is, mert nem szerelte fel az oldaltükröt. Viszont „nyilt titok“, hogy kellő mennyiségű oldaltükröt még a behozatal fokozásával sem tudtunk biztosítani. Tehát nem minden esetben okolhatjuk emiatt a gépkocsivezetőt. Sok szabálysértés és baleset következik az útirányt jelző táblák figyelmen kívül hagyása miatt is. Azonban számos esetben, főleg az Idegen gépkocsivezető nem tudia megállapítani a jelzőtábláből az útirányt, mert a felismerhetetlenségtg össze van hajtogatva vagy más módon rongálták meg. A gaiántai — seredi útszakaszon például 156 útjelző táblát tettek tönkre a „modern vandálok“. Gyakran előfordul, hogy a jelzőtáblát tartó vasruriat betonpincék tetőzetének készítéséhez használják fel. A balesetek növekedéséhez tehát számos ok járul hozzá és ebből az következik, hogy csakis közös összefogással teremthetjük meg a biztonságos közlekedés feltételeit, mert hiába érünk el eredményeket egyes szakaszokon, ha más baleseteket okozó tényezőket elhanyagolunk. Hogv csak egy oéldát hozzak fel, akármilyen figyelmes is a gépkocsivezető, ha rossz az út, nincsenek megfelelő útjelző táblák, akkor bizony a legnagyobb elővigyázatosság mellett is bal eset érheti. BÁLLÁ JÖZSEF