Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-10 / 6. szám

1973. február 10. SZÖVETSÉGI SZEMLE Dicséretre méltó kezdeményezés Beszélgetés SZŰCS GYULA elvtárssal, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek trebišovi (tőketerebesi) járási bizottsága titkárával. 9 Második évfolyamba lépett a Haladé ta­pasztalatok iskolája, amelyet a televízió sugá­roz a mezőgazdasági dolgozók számára. Tudva­­levő, ez az iskolázás azt a célt küveti, hogy a mezőgazdasági dolgozók behatóbban megismer­jék a CSKP XIV. kongresszusa, az efsz-ek VIII. országos kongresszusa, valamint a CSKP KB ta­valyi februári és áprilisi plénuma határozatait. Titkár elvtárs a trebiiovi járásban hogyan szer­vezik ezt az iskolázást és a dolgozók részéről milyen az érdeklődés? — Járásunkban a mezőgazdasági dolgozók ezen iskolázási formájának a járási mezőgaz­dasági igazgatóság és a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetségének járási bizottsága a szer­vezője. Mintegy 50 mezőgazdasági üzemben felmértük az eddigi tapasztalatokat, melyek bi­zonyítják, hogy az első évfolyam teljesítette a hozzáfűzött reményeket, s a II. évfolyam is kellő színvonalú. Kedvezően értékelhető a dol­gozók érdeklődése az egyes témák iránt, ami főleg abban nyilvánul meg, hogy a szövetkezeti tagok a kultúrotthonokban, társadalmi közpon­tokban és klubokban közösen vesznek részt a témák közvetítésén, s az előadást követő vitát lektorok Irányítják. Igaz, olyan mezőgazdasági üzemek is akadnak, amelyekben a szakmai képzés e formája egyént módon történik. Ter­mészetesen ezzel nem lehet egyetérteni. Ahol ez így történik, ott ez a vezetők számlájára írandó. A mezőgazdasági dolgozók tévé-iskolázásá­nak értékelését külön versenybizottság végzi, melynek eddigi felmérése alapján a JMI irá­nyítása alá tartozó mezőgazdasági üzemek dol­gozói az I. témán 75 százalékban vettek részt. A hallgatóságot — számos hozzászólásból ítél­ve — fokozottabb kezdeményezésre ösztönzi. Egyes efsz-ekből már konkrét kezdeményezés­ről is számot adtak. Például Solničkában (Szol­­nocska), Streda nad Bodrogom (Bodrogszer­­dahely], Oborinban (Abarán) és Sečovcén (Gál­­szécsen) komoly lépéseket tesznek a fiatal dol­gozók lakásgondjainak megoldására. Munkás­­szállót és családi házak építését tervezik. Járá­sunk több községében a szövetkezetek vezető­sége azon fáradozik, hogy a szocialista brigád megtisztelő elmért minél több munkaközösség versenyezzen. A közelmúltban öt szövetkezet­ből 10 kollektíva kapcsolódott ebbe a verseny­be. öt község dolgozói magyar nyelven kérik ezeket a televíziós közvetítéseket; valamint rö­vidlejáratú szaktanfolyamok szervezését java­solták. Az idősebb dolgozók nyugdíjas-klubok létesítésére hívták fel a figyelmünket. Valóban igaz, nagyon kevés ezek száma, s éppen ezért a szövetség járási bizottsága odahat, hogy e téren is javulás következzék be. 9 A többi előadásról milyen vélemények hangzottak el? — A második témát a dolgozók alig G5 szá­zaléka hallgatta meg, s közösen csupán 30 szá­zaléka. A vélemények itt már eltértek. Például az egyszerű mezőgazdasági dolgozók részére az anyag nehéznek, kevésbé érthetőnek bizonyult és egyes fogalmak teljesen ismeretlenek voltak. A műszaki dolgozók részére a reláció jó volt, csupán azt kifogásolták, hogy lehetett volna benne sokkal több gyakorlati példa. A harmadik témakör előadását a járásunk mezőgazdasági dolgozóinak 68 százaléka tekin­tette meg. Ehhez az előadáshoz sok hozzá­szólás érkezett. A dolgozók rámutattak arra, hogy a termelőerők fejlődése már olyannyira előrehaladt, hogy a mezőgazdasági üzemek jelenlegi nagysága nem elégséges a tudomá­nyos-műszaki ismeretek hatékony kihasználá­sára. Nagyobb mezőgazdasági üzemek létesíté­se céljából a kisebb szövetkezetek egyesítését javasolták. E téren komoly intézkedések tör­téntek; január elsejétől nyolc kisebb szövetke­zet egyesítése volósult meg járásunkban. Több szövetkezet dolgozói főleg a gépek és gépi be­rendezések maximális kihasználása szempont­jából a kooperáció kiszélesítését javasolták. Javaslatok hangzottak el az állattenyésztés sza­kosításáról is. Legtöbb szövetkezetből az agro­kémiai központ építését sürgették, ami által lényegesen javulna a műtrágyák és a külön­böző vegyszerek ellátása járásunkban. # Szeretném a saját véleményét is hallani. — Az értékes hozzászlólásokból kitűnik, de a saját véleményem is az, hogy ez az iskolázási forma — az ellenvetések ellenére is — jelentős mértékben teljesíti küldetését, járásunkban a mezőgazdasági dolgozók érdeklődése nagy és ez főleg a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, de nem utolsó sorban a lektorok jő felkészült­ségének köszönhető. Remélhető, hogy a követ­kező előadások iránt is meglesz az érdeklődés és értékes hozzászólásokat, Javaslatokat ka­punk. Kérdezett: ILLÉS BERTALAN Kitörölhetetlen, aranybetűs dátum — 1948. február 25. — Csehszlovákia munkásosztálya történelmének könyvében. Hogy­ne, hiszen a dolgozó népnek a belső reakció felett aratott győ­zelme új korszak kezdetét Je­lentette. A földművesek, mező­gazdasági munkások számára is sorsdöntő volt ez a páratlan esemény. Olyan folyamatot in­dított el, amely magában hor­dozta Lenin szövetkezetpoliti­kája valóra váltásának csíráit. A szövetkezés gondolatának magvetői nyomban munkához láttak, s még a CSKP IX. kong­resszusát megelőzően jelentkez­tek az „első fecskék“, mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek formájában ... Igaz, ezek nélkülözték a kö­zös gazdálkodás célravezetőbb, haladottabb formáit, ami azután főleg 1953-ban bumerángként visszaütött — a hiányos mun­kaszervezés, valamint a kevés­bé átgondolt agrárpolitika kö­vetkeztében számos szövetkezet — főleg Kelet-Szlovákiában — szétesett. Ezek közé tartozott a trebi­šovi (terebesij járás Čičarov­­ce-i (csicserij Efsz e is, amely 1957 őszén, 1958 tavaszán vált igazán közös gazdálkodássá, amikor a község kis- és közép­parasztjai a szövetkezetbe lép­tek. Bár kevesen bíztak abban, hogy az úlonnan alakult szö­vetkezet lényegesen elősegíti életkörülményeik javulását. Szá­mosán ellenséget láttak a ve­zetőkben, földecskéik elkobzó­­ját. Másfél évtized telt el azóta. Ez a 15 év olyan változásokat eredményezett, hogy a község valamennyi lakosa ma hálával gondol vissza a szövetkezet megalakulásának naoiára. Lel­kiismeretes, áldozatkész mun­kájuk során szövetkezetük a iá­­rás, sőt Kelet-Szlovákia legjobb közös gazdaságai közé tartozik. Erről tanúskodik ,.Az építésben szerzett érdemekért!“ magas állami kitüntetés, amelyet a múlt évben kaptak. Arról, mivel is érdemelték ki ezt az elismerést, hadd szóljon Potockv István efsz-elnök: — Lelkiismeretesen dolgoz­tunk valamennyien. Szövetke­zeti tagjaink a másfél évtized során bebizonyították, hogy a MÁSFÉL évtized mögöttünk Potocky István efsz-elnök. eredmánves^l) munkával...! magvar kisebbség is szívügyé­nek tartja a szocializmus épí­tését— jegyezte meg igazi kom­munista szerénységgel, majd a termelési eredményekről adott tájékoztatást. Míg a közös gazdálkodásuk első évében (1958) csak 1353 korona volt az egy hektárra ju­tó termelés értéke, addig ta­valy előtt már 7889 korona, ta­valy pedig mintegy 9000 koro­na. Az alapeszközök értéke a múlt évben már elérte az ere­detinek az ötszörösét, ami 17 millió koronát jelent. A munka­egység értéke a kezdeti 10 ko­ronáról 36 koronára emelke­dett. A hektárhozamok — ga­bonafélékből — 20 mázsával lettek nagyobbak, sőt 1971-ben több mint a háromszorosát ér­ték el, a közös gazdálkodás első évei hektárhozamátlagá­hoz viszonyítva. Míg az efsz összbevétele 1958-ban csupán 2 millió 109 ezer korona volt, tavaly már a mezőgazdasáei termelésből eredő bevétel 13 millió koronára rúgott, melvből nz egy dolgozóra jutó termelési érték 61 ezer korona, ami csi­­cseri viszonylatban nagyon szén eredmény. Közülük hadd említsük meg legalább azokat, akik már a szövetkezet ..bölcsőiét ringat­ták“. vavv's az alaDítőtagokat: Vaszi Mária. Kreinvák András, maid Kázsmér lózsef. Szűcs és Deák volt efsz-elnököket, s má­sokat. A mostani elnök 19R4-ben ke­rült a szövetkezet élére. Ez az elnök nem félt megbízni a fia­talokat különböző tisztségek­kel. feladatokkal. E technikát kedvelő fiatalokkal lényegében a szocialista nagyüzemi terme­lés helves Irányítását alapozta' meg. Ebbéli igyekezetében tá­mogatta Bodnár László a párt­­szervezet elnöke is, valamint a többi kommunista. A szövetke­zeti gazdálkodás fellendítésé­hez nagy- segítséget nyújtott Szilvás! és Kiss Árpád zootech­­nikus, Kertész Sándor, Tomk6 Jánosné, Téth Sándor, Vajé Já­nos, Dőzsicky Gyula, Jász János, Ilkö János, Tóbiás Árpád, Vaszf Sándor, Szilvási Sándor, vala­mint Rickó elvtárs, az efsz fő­könyvelője, aki a szövetkezet megalakulásától mindig ott se­gített, ahol a munka neheze volt, vállalva kezdetben még a meggondolatlan szidalmazáso­kat is. Ez a fejlődés megmutatkozik a lakáskultúra, az anyagi Jólét* a művelődés, a sportélet szaka­szán egyaránt. Most, amikor országunk dol­gozó népe hálával gondol visz­­sza a Februári Győzelem része­seire, a harcban edzett kom­munista pártra, a munkásosz­tályra, a földműves-bizottsá­gokra, Csicser lakosainak kö­szönetét az efsz-elnök így tol­mácsolta: „Mint a szocialista társadalom hű építői, köszöne­­tünket feiezzük ki mindazért, amit a CSKP és a kormányunk a dolgozó nép anvagi jóléte, kulturális- és politikai felemel­kedése érdekében cselekedett. IeérfUk, még eredménvesebb munkával, я kö/ös gazdálkodá­sunk továbbfeilesztésével, az efsz-tagok műveltségének kö­vetkezetes tökéletesítésével se­gítsük elő, bogv az egyre nö­vekvő társadalmi igényeknek eleget tegyünk.“ KERTÉSZ PÁIÍ ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉ A hála és szeretet vörös rózsái Hétköznap volt. Az emberek mun­kába igyekeztek. Ki kerékpárral, ki gyalog. Az egyik házhoz épp egy lo­vasfogat akart bemenni, de a kocsis­nak le kellett szállnia, mert az autója az útját keresztezte. Ehhez a képhez még hozzá tartozik: miniszoknyát di­dergő lányok, s fejkendős, idősebb asszonyok ecsetelték a Iegfrisebb na­pi híreket. Akaratlanul is két világ nemzedékei találkoztak; egyik a ka­pitalizmusban küszködött, gürcölt, a másik már a szocializmus talajában vetette meg a lábát; könnyebben, gondtalanabbá él, s szorgalmának hasznát is látja. Rengeteg az új ház ebben a község­ben, számos az átépített. Az emeletes ház, a tévé ma már nem megy luxus­­számba, mosógép, porszívó, fürdőszo­ba nélkül pedig már el sem tudják képzelni a világot. A falu üres parkjában a fák ágai a szél segítségével össze-össze ölelkez­nek. B á n к у Zoltán egy éve tölti be Mužlán (Muzslaj a hnb-elnöki tiszt­séget, ebben a 2875 lélekszámú köz­ségben. Ez a tapasztalt, harcokban edzett ember 11 évig volt a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. Beszélge­tünk. A háború és béke kérdését la­tolgatjuk. Szó esik az 1948. évi feb­ruári eseményekről, a munkásosztály, Csehszlovákia dolgozó népének nagy győzelméről. Ezt megelőző években a kommunista párt helyi szervezete itt, Muzslán illegálisan tevékenykedett. A 18 harcos kommunista nézeteit bát­ran vallotta, nem ismerte a félelmet. Fő szervező Vajda József elvtárs volt. akinek Magyarországra kellett a kivégzés elől menekülnie, onnan irá­nyította az itthonmaradottak tevé­kenységét. Vajda Rozália kommu­nista asszony szintén a falu szülöttje volt akit még a halállal sem tudtak térdre kényszeríteni: a fasizmus kon­centrációs táborában mártírhalált balt. Ebben a hányavetett világban, sok megpróbáltatáson esett át a falu népe. Lesoványodott barmok húzták az ekét a nadrágszíj földeken, mindaddig, amíg be nem kopogtatott a zsúpfede­­les házak apró ablakain a Februári Győzelem hírnöke. Feltápászkudott ez az oly sokszor porbasújtott nép, hozzá­fogott az új társadalmi rendszer, a szocializmus építéséhez ... Huszonöt év vibarzott el azóta. Sok küzdelemmel, de nagy áldozatkészség­gel. Nem riadtak meg a munkától sem a falun belül, sem azon kívül. Segí­tettek a környékbeli fontos építkezé­seken (itúrovoi vasútállomás, a Ka­menica nad Hronom-i vasúti Garam­­híd, országút), egyszóval ott, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk. A la­kosság nem idegenkedett a reformok­tól, a szövetkezeti gazdálkodástól sem, hiszen a környező falvak közül itt vert legelőször gyökeret a szövet­kezeti gondolat. A szövetkezet sző itt egybefonódott a faluval. A falu népe boldogulását légióképp a közös gazdaság szünte­len gazdasági fejlődésének köszön­heti. Ami a múlt évet illeti csupán, a falu lakossága 2990 fm járdát épí­tett a „Z“ akció keretében. A nemrég létesített 800 négyzetméternyi parkot rendszeresen gondozzák, s a házak elé díszfákat ültettek. Jelenleg is 85 nyírfa vár s tavasznyllásra. hogy ki­ültethessék a lakosok. Mint már elöljáróban említettem, a lakóházak tágasak, előkelőek. Mind­össze kettő a zsúpos — az egyik már lakatlan, a másik meg műemléknek marad, a régiségkutatók kérelmére. Nagy gondot fordít a falu vezetősé­ge a cigány származású családokra, gyermekeik iskoláztatására, Örömmel nyugtázható: nem kevés sikerrel, mi­vel azok rendszeresen járnak iskolá­ba, s akad közülük olyan is, aki való­színű — tovább tanul majd, mivel ki­tűnő az előmenetelük. A falu közellátása jó, az üzletveze­tők kedvesek, a vásárlók elégedettek. Sajnos, az ü:zletek elavultak, s való­színű, új áruházat kap a közeljövőben a falu népe. Két autóbusz-várőt épí­tettek a közelmúltban, társadalmi munkával. Művelődés tekintetében sem marad­nak le. A községi könyvtárban a 272 könyvbarát kedvére búvárkodhat; hi­szen 4350 könyv áll a rendelkezésük­re. Egyedüli problémájuk: magyar­­nyelvű ifjúsági irodalmat nehezen tudnak beszerezni. A szövetkezeti klubban esténként találkoznak, szó­rakozhatnak a fiatalok. A jövőben még nagyobb gondot fordítanak a falu, a szövetkezet fiataljainak neve­lésére; munkájukkal elégedettek. Nagy akaraterő lakozik a fiatalokban, amit jobban kellene hasznosítani. A mužlai emberek tudják, hogy a fasizmus járma alóli felszabadulás, a szovjet nép önzetlen segítsége nélkül ilyen eredményekről nem beszélhet­nének. Mint egy öreg bácsika meg is jegyezte: az utóbbi 25 évben többet fejlődött ez a község, mint az azt megelőző évszázadban. Megértő, ösz­­szetartó ez a lakosság. A még öröm­­teljesebb, gondtalanabb holnap, az utődolc műveltsége magas színvonala érdekében cselekszik, végzi napi mun­káját. Érzi, tudja ez a nép, honnan emel­kedett fel, s kinek köszönhetik mind­ezt. Nekik köszönhetik — a Februári Győzelem részeseinek is — a derűs, megelégedett életet. Egész nyáron ne­kik nyílnak a község parkjában a szeretet vörös rózsái... DÁVID NÁNDOR Győzelmes út Ha röpke visszapillantást teszünk a legutóbbi negyedszázadra, áttekintve a fejlődés főbb állomásait, kézzelfogható bizouyítékait, egyöntetűen meg­állapíthatjuk: nagyot, igen nagyot léptünk előre. Hétmérföldesetl Mindez ma már szinte hihetetlennek tűnik... Főleg a fiatal nemzedék számára... Pedig keserű valóság volt...! Már, ami a második világégést, s az utána következő, kilátástalan néhány évet illeti. ... Milyen örökséget hagyott ránk a kapitalizmus? Felperzselt, üszkös romokat. Hadiárvákat, rokkantakat, özvegyeket, kiknek kiégett szivéből a remény... S a frontokról, hadifogolytáborokból hazakerült, dologképes emberek egy részén bizony a vak közöny lett úrrá. Am a többség nem csüggedt, hitte, remélte — s jogosan —, hogy a felszabadulást követő, ingatag politikai helyzet megváltozik, élni tud majd a szovjet emberek hő­siessége, véráldozata árán fogant szabadsággal. Jómagam, egészen fiatalon értem meg a felszabadulást. Mint egy fiatal fa — amely ki van téve viharnak, fergetegnek —, úgy kezdtem az életet. Dolgoztam. Ott, ahol éppen a legnagyobb szükség volt a segítségemre Ro­mokat takarítottunk először... több fiatal társammal együtt. Majd egyéb társadalmi munkát végeztünk. Örömmel, lelkesen. Tudtuk, amit építünk, az a miénk — a dolgozó népé. Ezért Csatlakoztunk azokhoz, akik a szövet­kezeti gondolatot meggyőződéssel hirdették. Beálltunk a magvetők sorá­ba ... Büszkén emlékszem vissza ezekre az erőfeszítésekre, a párt irány­mutató szavaira, amelyek alapján cselekedtünk, hirdetve: a parasztságot béklyóitól csak a szövetkezeti gazdálkodás mentesítheti, teremthet számára emberhez méltó, könnyebb, jómódú életet. Tizenkét éve dolgozom Kamenný Moston (Kőhídgyarmaton). Ez az 1325 lélekszámú falu — a felszabadulás előtti években — valóságos TBC-fészek volt. Gyermekszaporulat? Egy-egy esztendőben 85—100 körül mozgott. De... — s ez rávall az akkori társadalmi és szociális-egészségügyi viszo­nyokra — ennek alig a tíz százaléka érte meg a felnőtt kort, majdmeg a TBC tizedelte ezek sorát... Most ugyan mindössze 15—20 gyerek születik évente, de egészségesen nevelkedik fel, mert a szocialista társadalmi rend­szerünk messzemenően gondoskodik a fiatal nemzedék életéről, jövőjéről. A falu arculata, s lakóinak életszínvonala igen lényegesen megváltozott. A felszabaduíls óta mintegy másfélszáz új családi ház épült, s több mint kétszázat átépítettek, százat javítottak. Az egész faluban bővül a vízveze­tékhálózat. Portalanítottuk a községi utakat. Járdák szegélyezik a házak elejét, két hektárnyi park, zöldövezet ékesíti a falu főutcáját; új üzlethá­lózat létesült. Korszerű a közvilágítás. Automata telefonközpont, buszváró, hírverő létezik. A tévé minden háznál megtalálható. Mintegy 30 már az autótulajdonosok száma. A Nemzeti Front választási programterve alapján még ez évben elkészül a ravatalozó. S 1974-ben új művelődési központ épül majd, amely elősegíti az egyre fokozódó kulturális Igények kielégítését. Ehhez azonban további áldozatkész társadalmi munkára, ügyes vezetőkre, példás honpolgárokra van szükség, akik méltán nevezhessék szocialistának falujukat. Családanya vagyok. Ügy nevelem gyermekeimet, hogy azok hasznos épí­tői, s bátor védelmezői legyenek társadalmunknak. Ha mindezt a nagyarányú fejlődést — amelyhez a Februári Győzelem adta a lendítőerőt — méltányoljuk, akkor büszkék lehetünk a korszakalko­tó huszonöt évre, amely a szocializmus építésének győzelmes útja volt. Továbbra Is azon fáradozunk, hogy elősegítsük a szocialista társadalom teljes felépítését. SZÄRAZ LASZLCné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents