Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-03 / 5. szám
Csemegeszőlő termesztési tapasz A gbelcei (köbölkúti] efsz az érsekújvári járásban ma Csehszlovákia egyik legeredményesebb szőlőtermesztő mezőgazdasági nagyüzeme. Míg 1965- ben csak 21 hektáron, 1972-ben már 108 hektáron termesztett szőlőt, kiváló eredménnyel. Ezen nyolc év alatt a szövetkezet szőlészete összesen 65 257 mázsa szőlőt szüretelt, 132,8 q/ha átlagos nyolcéves hektárhozam mellett. Szőlőeladásból 46 092 086 Kčs bevételre tett szert, ami egy hektárra számítva 93 876 Kčs (ha) évet jelent. A szövetkezet szőlészetében azonban kiváló eredmények mellett, a racionális munkaszervezés ellenére is akadt néhány megoldásra váró probléma, főleg a szőlőtermesztés munkálatainak idény jellegéből adódóan. A téli kényszerű munkasziinetet szölooltványkészítéssel ugyan eltávolítottuk, azonban megoldatlan maradt a nyári foglalkoztatás hiánya, amikor egész augusztusban, szeptember első felében lényegében nines mit csinálni az érés előtt álló szőlőkben. Ezen időszakban jelentkező szabad munkaerő hasznos felhasználásának több lehetőségét vizsgálva arra a megállapításra jutottunk, hogy egy korán érő csemegeszőlő fajtának a termesztése megoldhatná a problémát. Természetesen csak olyan fajta jöhet számításba, amely augusztus második felében, szeptember elején érik és megfelelő minőségű és mennyiségű termést ad, ami rentábilis termesztését biztosítja, és síüretelésével, osztályozásával, csomagolásával leköti az akkor mutatkozó munkaerő-felesleget. Ezért a kübölkútl efsz-ben 1969 tavaszán több számításba jövő csemegeszőlő fajtát ültettünk ki, amelyek termesztésével az elmúlt négy év alatt értékes tapasztalatokat szereztünk s ezek Dél-Szlovákia szőlőtermesztő körzetének jelentős részén felhasználhatók. Legnagyobb területen a Pannónia kincse fajtát termesztettük, 5,5 ha-on, továbbá a Kocsis Irma, Cávdinál, Olympia, Favorit, Rekord és Irsai Olivér fajtákat próbáltuk ki változó sikerrel és eredménnyel. Eredményeinket a következőkben foglalhatom össze: A Pannónia Kincse fajtát azért ültettük a legnagyobb területen, mert ezt már 1966 óta megfigyeltük, és nagy reményeket fűztünk hozzá. Ezekben nem is csalódtunk, és ma felelősséggel állíthatjuk, hogy köbölkúti tapasztalataink alapján a nagyüzemi csemegeszőlő termesztés alapjául szolgálhat Dél-Szlovákia természeti adottságainak közepette. E fajta rövid jellemzéséhez annyit: Pőeik Farenc, gyöngyösi szőlész nemesítette ki 1936- ban a Szőlőskörtek királynéja muskotály és a Cegléd szépe keresztezésével, amelyeket Mathiász János állított elő, az első az Erzsébet királyné emléke Csabagyöngye, a másodikat a Chasselas blane croquant x Chasselas rouge royal felhasználásával. Л Pannónia kincse tipikusan esemegeszőlő, ennek minden szükséges tulajdonságával rendelkezik. Hasonlít a bolgár Afúz Ali fajtára, csak nálunk ennél hat héttel korábban, augusztus második felében, szeptember elején érik. Ropogós, sárgásfehér, szilárd bogyói vannak, nagyságuk 18X22 mm. A szövetkezetben magasművelésű Lenz-Moser metszésű 266X120 cm kötésű teleyútésben van kiültetve, délnyugati fekvésű közepesen lej-A Zelenina vállalatnak A Slovlík vállalatnak A Borászati vállalatnak Összesen: A termés baérése után ennek első fele került az üzlethálózatba, utána pedig a Nové Mesto n/V-i konzervgyárba szállítottuk, ahol szölökompőt készült belőle. A Borászati vállalatnak eladott cca 15 % termést a sérült, osztályozásnál kiválogatott bogyók adták. Ezt a fajtát értékelve megállapítottuk: a) A Pannónia kincse korai csemegeszőlő, amelynek szüretelési ideje augusztus második felére, szeptember első harmadára esik, amikor a külföldi behozatal még minimális és minőségével a piacon ekkor konkurrencia nélkül áll. Kimondottan étkezési szőlő, ennek minden jellegzetes tulajdonságával, kiválóan szállítható és tárolható. Borkészítésre nem alkalmas. b) Igen termékeny fajta, bár a negyedik évben csak 118 q/ha termést adott, de teljes termőrefordulása után 150—200 q/ha termés biztosítására képes, az I. b osztályba sorolt borszőlőfajtához hasonlóan. Fürtátlagsúlya magas, kb. 40 dkg, a tavalyi rekordot egy 2,80 kg sütős domboldalon, 135—150 méter tengerszintíeletti magasságban, a többi csemegeszőlő fajtával együtt. A Pannónia kincse a telepítés harmadik évében, 1971-ben 25,5 q/ha átlagtermést adott. 1971- ben a főtermés szüretelését augusztus 5-én kezdtük, és szeptember 8-án fejeztük be, míg a másod termés október első harmadában érett meg. Ez a fajta ugyanis a liúnaljhajtásokon is hoz termést, amely a folermésliez arányosan ennek 10—50 százalékát teszi ki. 1972-ben 5,5 ha területről 649 q termést nyertünk, amely egy hektárra számítva a következőképpen volt értékesítve: lyú fürt állította- be. c) Bogyói nem rothadnak, nem repednek meg az esőtől, a darazsak, rovarok nem károsítják. Ezt idén módunkban állott alaposan elbírálni, mert rendkívül csapadékos nyár volt. Köbölkúton májusban 16 nap folyamán összesen 83,1 mm eső esett, júniusban 10 napon 42,7 mm, júliusban 12 esős nap volt 53,7 mm csapadékkal, míg augusztusban 8 napon 105,2 mm esett. Volt úgy, hogy egy napon, augusztus 21-én 36,00 mm eső is lehullott. d) Jól tűri a modern agrotechnikát, kordonművelést, buján nő, gyorsan fejlődik. Vas tag, egyéves fát növeszt, a betegségek és kártevők ellen a szokásos védelmet kívánja. e) Fagytűrőképessége átlagosnak mondható. Míg az 1970/ 1971- es télen egyáltalán nem szenvedett kárt, addig a 1971— 1972- es téi jelentős kiesést okozott. A jó fekvésbe telepített szőlőben ugyanis a február második felében több mint egy hétig tarló huzamos és szokatlanul erős fölmelegedés hatására idő előtti tavaszi nedvkeringés indult meg, ami azután a március 5—10 közötti erős —12 C fokos éjjeli fagyok során fagykárt eredményezett, minek során a tőkék kb. 15 százaléka kifagyott. Ezt azonban nem annyira a fajta tulajdonság, mint inkább a téli hőmérsékletlefolyás teljesen szokatlan alakulása okozta, ami csak minden 12—15 évben egyszer ismétlődik meg. Általánosságban szükséges megjegyezni, hogy a csemegeszőlők a téli fagyok ellen kevésbé ellenállók, mint a borszőlő fajták, Így a téli fagykárok elleni védelmük teljesen indokolt. A kiültetési hely megfelelő megválasztásával, déli lejtőkre helyezésével, a veszszők téli földbesüllyesztésével, bekötözésével igyekszünk elkerülni a fagykárt. Ha ezt nem tesszük, aklíor ez a fajta is okozhat kellemetlen meglepetést. A fagykárt szenvedett tőkéi azonban gyorsan regenerálódnak. Míg a Pannónia kincse szőlő ízét tekintve 1971 ben kiváló minőségű volt, 1972-ben nem voltunk vele egészen megelégedve. A közvetlen fogyasztásra kerülő mennyiségben ugyanis lehetett volna egy kevéssel több cukor. A konzervgyár viszont ezt nem kifogásolta, számukra így volt megfelelő. A csökkent cukortartalom szintén évjárati tulajdonság volt, 1072- ben minden faj a szőlőben alacsony volt a cukortartalom. A csemegeszőlő termesztésével kapcsolatosan 1972. augusztus 25-én Köbölkúton országos értekezlet volt, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Szőlőtermesztési és Borászati Kutatóintézet rendezett, több intézmény és sok termelőüzem képviselőjének részvételével. Ezen rendezvény alkalmával a Pannónia kincse szőlőt a termés megtekintése után kimagaslóan jól- értékelték, aminek alapján e fajtát 1972 őszén a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minősítő Intézet (UKSÜP) által szaporításra és terjesztésre engedélyezték. A többi termesztett csemegeszőlő fajtával a következő tapasztalatot szereztük: A Kocsis Irma fajta legfontosabb követelményünknek — kitölteni szeptember 15-ig a munkaszünetet, — nem felel meg. Ugyanis később, szeptember harmadik harmadában érik, amikor már a borszőlő lajtákat is szüretelni kell. Fogyasztási célokra kevésbé megfelelő, mint a Pannónia kincse, kissé rothad, vastag bogyóhéja kiérződik. Azonban rendkívül termékeny, mint azt látogatóink megállapították, „lapáttal se lehetne rárakni többet*. Kielégítő préselési arány mellett jóminőségű, érdekes ízű bort készítettünk már két éven is belőle. A račai szövetkezetben szorgalmasan készítik a szőlőoltványokat a tavaszi ültetésre. 59,0 q/ha ä 7,80 Kčs/kg = 46 020 Kčs/ha 41,3 q/ha ä 6,— Kčs/kg = 24 760 Kčs/ha 17,7 q/ha ä 3,60 Kčs/kg - 5 664 Kčs/ha 118,0 q/ha ä 6,40 Kčs/kg = 76 464 Kčs/ha talatok a Gbelcei Efsz-ben Igen erőteljes fejlődésű, kordonművelésre kiválóan alkalmas. A Cardinal a tavalyi esős évben teljes csalódást okozott. Augusztus végén érett, érés előtt azonban a bogyók 80—85 százaléka megrepedt és megrothadt, a fürtökön megmaradt bogyó csemegeszőlőként értékesíthetetlen volt. A fajta borkészítésre nem alkalmas. Fája rosszul érik be. Sajnálatos, hogy ennyi káros tulajdonsága miatt a nagyüzemi termesztésre alkalmatlan, mert egyébként a sértetlenül beérett bogyóknak kiváló íze volt. Megkíséreljük idén a Cardinál egész termőterületén érés előtt a talajt fóliával beborítani, úgy, hogy gyökérzetéhez a kritikus hetekben ne jusson csapadék, ami a bogyókban a fokozott turgor hiányában talán ezek megrepedését meggátolja. Az Olympia számunkra nem megfelelő, nagyüzemi termesztésre elégtelennek mutatkozik, rossz szállíthatósága miatt. Bár korán, augusztus elején érik és íze a Pannónia kincsénél jobb, füríje kisebb ülödésre, rázásra darabokra szakad, és 4—5 bogyóból álló részekre törik. A várakozástól eltérően kevesebbet terem, bogyói nem repednek. A Favorit tapasztalataink szerint nagy reményekre jogosít. A Pannónia kincsénél néhány nappal még korábban érik, termése ehhez hasonló, íze valamivel jobb. Mivel ez a fajta 1972-ben még csak első bemutatkozó termését adta nálunk, további megfigyelésre szorul, értékelésére még egy két évet kell várni. Rekord: Későbben, szeptember végén, október elején érik. Szép mutatós fürtjei miatt a kiskertekben eredményesen termeszthető, de a nagyüzemileg keresett korai érésű fajták között nem jön számításba. Irsai Olivér: Augusztus közepén érik, kiváló ízű, illaJoj, Bogyói aranysárgák, nem tothadnak, azonban kicsinyek, így csak mint másodosztályú csemegeszőlő értékesíthető. Bogyóit a darazsak, méhek látogatják. Muskotályos ize, jó terméshozama, fagytűrése miatt idén nagyobb területen borszőlőnek telepítjük. A csemegeszőlő termesztésében szerzett eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az adott viszonyoknak megfelelő fajtával jó eredményeket érhetünk el ezen fontos, de kellően még nem értékelt gyümölcs felkarolásával. Bebizonyosodott, hogy a borszőlő termesztésével foglalkozó mezőgazdasági vállalatok a korai csemegeszőlőt jól felhasználhatják a munkálatok idényjellegének csökkentésére, a bevételek és a jövedelem fokozására. KOVÁCS FERENC mérnök Időszerű teendők a borospincében A legtöbb helyen kíerjedtek a borok, megtisztultak és le is fejtették. Azonban elég gyakran találkozunk olyan esetekkel, hogy a boruk még mindig erjedésben vannak, zavarosak, tisztátalanok ás ezért a lejtést sem lehetett elvégezni. E rendellenességek kiküszöböléséhez meg kell ismernünk az okokat. A leggyakoribb okok közé tartozik: n) A pince alacsony hőmérséklete, b) A penészes és rothadt szőlő feldolgozása, stb. Tudnunk kell, hogy a bor kierjedéséhez szükséges élesztőgombák megfelelő hőmérsékletet igényelnek. A legkedvezőbb pincehömérséklet 15—18 C fok. Az erjedés 10 C fok alatt nem indul meg és 28 C fok feletti hő sem kedvező, mert ez tejsavas erjedést idézhet elő. A növekvő alkoholtartalom gátolja az erjedést, míg végül is az teljesen leáll. Ha alacsony szeszfokon megakad az erjedés, a seprő felkavarásával újra megindíthatjuk azt, természetesen a hideg pince hőmérsékletét ilyen esetben fűtéssel, a kívánt 15—18 C fokra kell növelnünk. Jól megfelelnek pince (ütésére a villamos fűtőtestek. Kályhával való fűtésnél vigyáznunk kell, hogy ne füstöljük be a légteret, mert a bor a füstöt igen könnyen inagábaszívja és tüsiízővé lesz. Az idei borokra jellemző, hogy jóval savasabbak az előző évieknél. A tőlsavanyú bor savtartalma némileg csökkenthető úgy is, hogy a bor tisztulásának kezdetén jól felkavarjuk a seprőt és ezáltal elősegítjük az almasavbontó baktériumok működését. A penészes és rothadt szülőből nyert bor tökéletes kierjedésc azért nem sikerűibe! mindig, mert az erjedésnél nem a kívánatos élesztők — a Sacharomyces ellipsoideus, Sacharomyces apiculatus stb. — szaporodnak el, hanem különböző, káros vegyiileieket okozó penészek, baktériumok és más organizmusok. Ezért szükséges az ilyen szőlőmustot nyálkázni, majd fajélesztövel beoltani. A BOROK FE1.TÖLTÖGETÉSE Nem elhanyagolandó művelet. Akkor kezdjük el, mikor az erjedés befejeződött. Ismeretes, hogy a teleöntött hordókból a bor a donganyílásokon és a dugók mellett párolog és helyét levegő tölti ki. Ha a hordóból fogyasztunk, még inkább növeljük a búrnak a levegővel érintkező íelöletét. A levegő hatására a borban oxidáció jön létre, melynek következménye, hogy a bor elveszti Udeségét, puha lesz, és gyöngébb, 11 Malligand fokon alul — boroknál virágosodás keletkezik. Ha másképpen nem lehet megoldani, fogyasztásra mindig vegyünk ki kisebb hordóba, vagy demizsonba megfelelő mennyiséget és a félbemaradt hordó tartalmára kénezzünk rá hl-enként 1 kénszeletet. Az égetés ugyanis oxigénelvonással jár. Téves az a szokás, hogy a hordót csapra ütik és úgy fogyasztják belőle a bort, az utolsó cseppig. Azt gondolják ezzel, hogy a boruk nem kap levegőt, hiszen az akonadugót is erősen leszorítják. Az eredmény rendszerint az, hogy az utolsó literek már alig élvezhetők az ilyen hordóból. A FEJTÉS A bor teljes letisztulása után következik be. Célja a tiszta bor elválasztása a seprőtől, az üledéktől. Normális körülmények közölt a fejtés a must kierjedése után 8—10 hétre esedékes, tehát karácsony, újév táján van az ideje. A fentebb említett okok miatt azonban sokat késhet is. A fehér borokat valamivel hamarabb fejtsük, mint a vöröseket. Fejtés előtt ajánlatos megvizsgálnunk a bort, nem liajlamos-e barnatörésre. Ezt megtudhatjuk, ha a fejtést megelőzően egy pohárba töltünk a borból és ezt szobahőmérsékleten, nyílt levegőn hagyjuk két napig. Ha ez idő alatt я felszínétől lefelé a borunk bámulni kezd, hajlamos a barnatörésre. Ilyen esetben várunk a fejtéssel és előzőén hektoliterenként — a bámulás mértéke szerint — 1—2 tabletta összetört káliumpiroszulfidot adagolunk a borba. Ezután ismételjük meg a próbát és ha a bor tiszta marad a pohárban, lefejthetjük az egészet. Legfontusobb az első fejtés. A bornak szüksége van egy bizonyos ideig ágyán maradnia, mert a seprőben levő anyagok elősegítik a bor fejlődését. Túlkorai fejtés ezért nem ajánlatos. Ugyanúgy káros lehet a túlkésci fejtés is, mivel a seprő üledékben levő kUlönbözó fehérjék és más anyagok tavasz táján bomlani kezdenek és veszélyeztetik a bor egészségét, ízét, zamatét. A lágy, gyönge borokat, valamint a penészes, rothadt szőlőből készülteket hamarabb fejtsük. Míg a savanyúbb borok fejtésére később kerüljön a sor. Az első fejtés mindig nyíltan történjen, vagyis a bor érintkezzen levegővel. Gyakorlatilag ezt úgy végezzük, hogy a hordó tiszta tartalmát egy kádba átfejtjük, majd a hordói kimossuk és újra visszaöntögeljük bele a bort. Rendszerint gumicsővel, vagy csap sesgitségével fejtjük. A gumicsövet hozzákötözzük egy pálcához, hogy az egyenesen álljon és a vége ne érjen bele a zavaros seprőbe. Csapos fejtésnél úgy kell csapraütnönk a hordót, hogy a seprő fel ne kavarodjon. Ez pedig csak úgy érhető el, hogy az akonadugót előzőleg kivesszük. Fejtéskor mindig kénezett hordóba töltjük a bort. A frissen kimosott hordót kicsepegtetjük és 1—2 vödör bort beleöntünk. majd pedig hl-enként 1. csepegésnélküli kénszeletet égetünk el benne. A borral való érintkezésnél figyelembe kell vennünk, hogy azt emberek fogyasztják, tehát a legnagyobb tisztasággal kell kezelnünk! A bor nagyon hamar elárulja, hogy milyen ember a gazdája. Még sajnos ma is látunk a kistermelők hordórugóira csavart kukoricacsuhét, rongyot stb. Ezek a nedves környezetben igen hamar rothadni kezdenek. Elképzelhető, hogy az ilyen hordóból nem várhat senki minőségileg kifogástalan bort. A deformálódott akuna, vagy csapnyílásukat újra át kell fúratnunk, vagy új dongákkal kicserélnünk a hordót, ha a fúrás nem volna lehetséges. Mindig csak szabályos, esztergált, vagy parafa dugókat használjunk. VASAS FERENC
