Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-27 / 4. szám
1973. Január 27. SZABAD FÖLDMŰVES, 15 Gazdaságosabb növénvvédehnet! A növényvédelemben világszerte használt vegyszerek számát még megközelítően Is nehéz megállapítani. Számuk évről évre gyarapodik. Megnehezíti ezt a tényt az is, hogy gyakran teljesen vagy majdnem egyforma hatóanyag tartalmú szerek különböző elnevezés alatt kerülnek forgalomba. A legújabb növényvédőszerek közt természetesen sok új hatóanyag tartalmú hatásosabb és valamilyen szempontból előnyösebb tulajdonságú készítményt Is találhatunk. Ezek többek közt Jobban megfelelnek a szigorított egészség és környezetvédelmi előírásoknak Is. Közülök sok tökéletesen lebomllk, tehát nem halmozódik fel a tejben,, húsban, tojásban stb.. A növényvédőszerek mellett rohamosan emelkedik a felhasznált menynylség is. Prof. Dr. Berán, a bécsi Szövetségi Növényvédelmi Kutatóintézet Igazgatója szerint a világ évi növényvédőszer fogyasztása ma már túlhaladja az 1,25 millió tonnát. Nem lehet tehát senkinek sem közömbös, hogy ez a mennyiség minden szempontból szakszerűen és gazdaságosan kerül-e felhasználásra. Sajnos annak ellenére, hogy már az 1956. évi Nemzetközi Növényvédelmi Konferencián a szocialista országok leszögezték a növényvédelem rendszeres üzemgazdasági vizsgálatának szükségességét, e problémával a legutóbbi időkig világszerte nem foglalkoztak annyira behatóan mint a növényvédelem egyéb kérdéseivel. A növényvédelem gazdaságosságával összefüggő összes kérdést e sorok keretén belül még érinteni is képtelenség volna. Éppen ezért itt csak egynéhány részletkérdést érintek minden fontossági sorrend nélkül. Mielőtt azonban néhány kérdést kiragadnék, a gazdaságosabb növényvédelemmel szorosan összefüggő tényként, le kell szögeznem, hogy a tudomány mai állásának minden tekintetében megfelelő növényvédelmet, értve ezalatt többek közt a tervezést, munkaszervezést a legmegfelelőbb védőszerek és gépek kiválasztását csak szakképzett és önmagát állandóan továbbképző, kellő gyakorlattal és szervező képességgel rendelkező szakembertől várhatunk. A termelési körzetek kialakításával párhuzamban felvetődik tehát az a kérdés, hogy nem volna-e célszerű és gazdaságos, ha egy körzet növényvédelmét avatott szakemberre bíznák. A növényvédelmi szakember Irányítaná és ellenőrizné a gép- és traktorállomások, illetve a jövőben az agrokémiai központok munkáját, időbeliségét, minőségét stb. A körzeti növényvédelmi szakember elsőrendű hivatása volna természetesen az, hogy helybeli. megfigyelések alapján határozza meg a legalkalmasabb beavatkozási időt. Adott esetben, ott ahol a körzetben nagyobb kiterjedésű szőlő vagy gyümölcsültetvények, esetleg zöldség területek volnának, saját gépparkkal is végezhetné ezt a munkát. Megérné a fáradtságot, ha ezt a gondolatot némely járás körzeteiben megvalósítanák, hogy az ottani tapasztalatok alapján dönthessünk a körzeti növényvédelmi szakemberek szükségessége, illetve ennek gazdaságossága felől. Függetlenül ettől a jövendő szakkáderszükséglet- és továbbképzés céljából tanácsos lenne járási szinten egy növényvédelmi szakember nyilvántartást is összeállítani, mely nemcsak számokat, de képzettségi gyakorlatukat, s nyelvtudásukat is felmérné. Teljesen függetlenül attól, hogy a növényvédelmi munkát a GTÄ az Agrokémiai Központ vagy maga a szövetkezet végzi, esetleg fogja végezni, a szakszerű munkaszervezés érdekében mindenütt, ahol növényvédelmi munkát akarnak végezni, ismerni kell a permetezési Időszakban a permetezésre és porozásra alkalmas napok számát. Ennek megállapításánál a legközelebbi meteorológiai állomás utolsó tíz évének megfigyelései, adatai lehetnek szolgálatunkra. Ezen adatok hiányában még megközelítően is nehéz megállapítani a szükséges gépek számát, tehát végeredményben az időbeni munkát. Márpedig a növényvédelemben a leghatásosabb vegyszer és technikailag legjobban elvégzett munka sem pótolhatja annak időbeliségét. Akkor kell azt végezni, amikor például a kártevők megkezdik káros tevékenységüket, s a növényvédő vegyszer akkor a leghatásosabb, amikor a gyomok a legkényesebbek stb. Az időbeni munka érdekében a növényvédelemben megtörténhet, hogy egy drágább növényvédőszer területegységenként költségesebb, a növényvédelmi munkafolyamat végeredményben mégis gazdaságossá válik. A szisztematikus hatású szerek például általában drágábbbak a régen használtaknál. Mivel azonban kijuttatásuk, esetleg csak egy munkamenetben történhet, a szer- és a kijuttatás összköltsége végeredményben kisebb. A költségesebb munkafolyamatra jó példa a helikopter használata a szőlőben vagy a nagykiterjedéűs gyümölcsösben. Tény, hogy munkaköltségük ma még 30—40 százalékkal drágább a hagyományosan használt gépeknél, de ha csak ezzel lehet az időjárási körülmények miatt gyorsan védekezni, (például a gabonabetegségek ellen) úgy a többletköltség az eredményekben bőségesen megtérül. A növényvédelem gazdaságosságát kétségtelenül befolyásolja a permetezés módja és minősége. Tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy a védekezés hatásossága nem a kijuttatott permetlé mennyiségétől, hanem a területre jutő növényvédőszer minőségétől függ. E cél érdekében a porlasztás elvén működő növényvédelmi gépekkel bátrabban kell dolgoznunk, s csökkenteni a folyadékmennyiséget. Persze ezt csak ott alkalmazhatjuk, ahol már megbizonyosodtunk e módszer előnyösségéről, pl. az almamoly, almavarasodás elleni védelemnél. E módszer bevezetése az eredeti költségeknek 80 százalékát takarítja meg és mivel a permettartályt ritkábban kell tölteni és a gép gyorsabban haladhat, annak teljesítménye is megsokszorozódik. Gazdasági szempontból nem közömbös az sem, hogy a munkaterületnek nagyüzemi kezelése a finom porlasztással működő gépek esetében a legeredményesebb. Ezeknél ugyanis elmarad a szállítás és ezt mesterségesen előállított nagy sűrűségű, ola1- szerü vivőközeg fogja helyettesíteni. Így a permetlé szükséglet a 600—1000 liter helyett 1,5—5 kg-ra csökkenhet. A csökkentett folyadék mennyiséggel és finom porlasztásé permetezéssel természetesen sokkal elővigyázatosabban kell eljárni, mint a szokásossal. Szakértelmet és pontos munkát követel. A két permetezési mód egvben az Időbeliséget Is lobban biztosítani fogja. Gazdaságosabbá tehetjük növényvédelmünket azáltal is, ha megfelelően kombinált szerekkel egyszerre védekezünk a rovarkártevők és a gyomkártétel ellen. A gyomok elleni védekezésnél is sok esetben hatásosabb lehet a több szer keveréke. Az újabb szereket felölelő keverési táblázat kiadása biztosan lényegesen előmozdítaná a védőszer keverékek használatát. Javíthatjuk a permetezést s annak eredményességét és gazdaságosságát a tapadást fokozó szerek használatával is. Fontos követelmény a permetléelosztás egyenletessége. Ugyanis hiába választjuk a legjobb permetezőszert, az előírt töménységet és leghelyesebb kezelési Időpontot, ha a növényterrttletet nem kezeljük lelkiismeretesen. Több egymást követó permetezés szükségessége esetén a permetezés hatékonyságát azzal Is növelhetjük, ha az egyes kezeléseknél váltjuk a permetezőszereket. A váltás egy-egy szer, vagy szercsoporttal szemben rezlsztens kártevők elleni védekezés szempontjából is kívánatos. A nagyüzemi vegyszeres növényvédelem gazdaságosságát természetesen növeli, hogy a szomszédban található kertészkedők Is kezelésben részesítsék növényeiket. RENCZÉS VILMOS [APg^HíKPETrS # Kitűnő import szülőktől magyar puli kölyökkutya eladó. Cím: Dr. Petényi Július, Lučenec, Majakovského 31. Telefon: 3916. Ha hajnalonta úgy fél négy tájban bekukkantanánk a cabaji szövetkezet istállóiba a többi gondozó közt ott láthatnánk az 52 éves Štefan Hankot, aki szorgalmasan végzi feladatát. Gondozása alá tartozik 42 tehén, melyből 26-ot fej A szövetkezet megalakulásától fogva ebben az üzemben dolgozik s naponta jelenleg 200—250 liter tejet fej. Emellett napközben más munkaszakaszokon ts segédkezik. Példás tevékenységéért a szövetkezet vezetősége lanulményétra küldte őt a Szovjetunióba. Elutazásakor csupán az bántotta őt, hogy távollétében mi lesz teheneivel. — pam— MAGYARORSZÁGI TAPASZTALAT KORSZERŰ MÓDSZER A KARBAMID ETETÉSE Számtalan nehéz munka, melyhez régebben sok emberi erőre volt szükség, ma már gépesíthető. A megváltozott körülmények az utóbbi két évtizedben a táplálkozási igényeket is lényegesen módosították. Régebben — mivel a nehéz fizikai munka általános volt — főleg nagy kalóriaértékű, tehát zsíros ételeket fogyasztottak. Ma viszont — szinte általánosan — inkább a fehérjékben gazdagabb, biológiai szempontból értékesebb, állati eredetű táplálékokat (soványhás, tej, tojás stb.) keresik a fogyasztók. A mezőgazdaság, közelebbről az állattenyésztés ehhez a megváltozott igényekhez úgy alkalmazkodik, hogy korszerű állattartási és takarmányozási módszerekkel több — és minőségileg jobb — állati termék előállítására törekszik. Ezt azonban a világon szinte mindenütt az akadályozza, hogy a magasszintű állati termékhez nélkülözhetetlen fehérje csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A szakemberek két problémával állnak szemben: hogyan lehet a fehérjehiányt csökkenteni és hogyan lehet a meglévő fehérjemennyiséget gazdaságosan felhasználni. Az állati termékek legértékesebb alkotó része a fehérje. Fehérjét a szervezet csak fehérjéből képes előállítani. Ezért a nem kérődző állatok (sertés, baromfi) takarmányában szerepelnie kell a hús, illetve a tojás előállításához szükséges fehérjéknek, helyesebben mondva e fehérjét alkotó „építőköveknek“ az aminosavaknak. Más a helyzet azonban a kérődző állatok (szarvasmarha, inh) esetében; ezek nem feltétlen igénvlik takarmányukban a fehérjét, mivel egyszerű nitrogéntartalmú anyagokból is fedezni képesek fehérje szükségletük bizonyos hányadát. Ilyen nitrogénta-talmú anyag a karhamid is. A karbamid (kémiai nyelven a szénsav diamidja) az első olyan szerves vegyület, amelyet szintetikusan is előállítottak (Wühler 1828). Ebből a fehér színű, kristályos anyagból 1964-ben a Magyar Népköztársaságban 250, 1970-ben pedig már 1200 vagon mennyiséget használtak fel a kérődző állatok etetésénél. Ez igen jelentős fehérjepútló-forrés volt, hiszen minden kilogramm karbamid kereken 1,5 kg nyersfehérjét helyettesített és például 1 kg karbamid 10—15 kg korpával vagy 4—5 kg olajpogácsával egyenértékű. Az előbb azt mondtuk, hogy fehérje az állati szervezetben csak fehérjéből keletkezhet. Ez így igaz. Ezzel szeihben a karbamid nem fehérje. Akkor hogyan hasznosítja a szarvasmarha és a juh a téj vagy a hús fehérjéjének előállításához? Más szőval, hogyan lesz a karbamidból hasznosítható táplálóanyag-fehérje? A karbamid nem közvetlenül hasznosítható táplálóanyag a kérődzők számára, viszont a kendőben — a többiiregű összetett gvomor egy részében — a karbamid az úgynevezett ureáze enzim hatására szénsavra és ammóniára bomlik. A szénsav normális életfolyamatok esetén kiürül a szervezetből. A visszamaradó ammónia azonban a bendőben élő milliárdnyi baktérium számára kiváló táplálékul szolgál, amiből e hendőbaktériumok felépítik saját testállományukat, testfehérjéjüket. A milliárdnyi baktérium az emésztőcső további szakaszaiban elpusztul, és az állat — emésztőnedvei segítségével — megemészti azokat. A megemésztett baktériumfehérje felszívódik, és az állat ezt a felszívódott aminosavakra bomlott fehérjét használja fel az állati termék (tej, hús) előállításához.Tehát ez esetben is a fehérje fehérjéből keletkezett, mégpedig úgy, hogy a megetetett karbamid közvetve — a baktériumok közbejöttével — hasznosul valódi fehérjeként. A tudósok még vitatkoznak arról, hogy a kérődző állatuk fehérjeszükségletének milyen hányadát lehet karbamiddal, — vagy esetleg más egyszorű nitrogéntartalmú anyaggal — fedezni. Egészen a közelmúltig az volt a felfogás, hogy a kérődző állat fehérjeszükségleténck legfeljebb egyharmadát lehet karbamiddal pótolni. Nemrég dr. Baintner Károly, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára ismertette А. I. Virtamon Nobel-díjas finn tudósnak nyilvánosságra hozott eredményeit. Eiru nevű kísérleti tehenének valódi fehérjét egyáltalán nem adott, ehelyett teljes egészében karbamiddal etette. A tehén mennyiségileg kevesebb, de — és ezen van a hangsúly — fehérjében, valamint zsírban gazdagabb, tehát értékesebb tejet termelt, mint annak előtte, amikor még nem fogyasztott karbsinidot. Ugyanakkor a szokásosnál kisebb, életerős borjút hozott a világra. Ez a nagyjelentőségű kísérlet még nagyobb távlatot nyitott a karbamiddal való takarmányozás terén. Az eredményes karbamidetetésnek azonban szigorú szabályai is vannak. Ha egyszerre csak kevés, lassan bomlő karbamid kerül a bendőbe, akkor a képződő ammóniát, — az ismertetett módon — n baktériumok hasznosítják. Amennyiben viszont a felhasználhatónál több ammónia keletkezik, akkor már súlyos zavar támadhat. Ha ugyanis a bendöből felszívódó nem hasznosított ammóniát — a nagy mennyiség miatt — a máj nem képes ismét karbamiddá alakítani — közömbösíteni —, akkor a véráramba kerülő és ott keringő ammónia sólyos esetekben elhullással is végződő megbetegedést okozhat. Mit lehet tenni, hogy erre ne kerüljön sor, s a karbamid valóban hatékony, fehérjepótló takarmány legyen? Természetesen csak annyit, hogy karbamidból olyan mennyiséget etessünk, amennyit a bendő-baktériumok értékesíteni képesek. Fokozatos hozzászoktatásgal napi kétszeri etetésre a takarmányba egyenletesen elkeverve BOO kg-os szarvasmarhának 120—180 grammot, 50 kg-os juhnak pedig 10—12 grammot kell adni. Ha ilyen elővigyázatosak vagyunk, az állat semmiképpen sem betegszik meg. Ha netán mégis — akkor egy jól bevált óvintézkedés: 2 liter étecetet vízzel háromszorosára felhígítani és ezt kell a beteg szarvasmarhával megitatni. Ilyen kezelés után az állat fél órán belül rendbe jön. Nagy szakértelemre és szigorú fegyelemre van tehát szükség a karbamid etetésénél, s abol ezt betartják, ott a siker nem maradhat el. Dr. LÄSZLÚ LÄSZLÖ, tudományos kutató A Kami Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1973/74-es tanévre 1973. szeptember 1-től az alább felsorolt szakokra (három éves tanoncvlszonyba) felvesz olyan fiúkat és lányokat, akik 1973. július 1-ig sikeresen elvégezték a kilencéves Iskolát. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-', vtrágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet) 3. Kovács szakma (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szakma (asztalos, kádár) A tanulók az Iskola diákotthonában laknak és étkeznek. A szakmai gyakorlatot az Iskola műhelyeiben és tangazdaságában végzik. Az érdeklődők Írásban vagy személyesen Jelentkezhetnek az iskola és tangazdaság igazgatóságán, a következő címen: Poľnohospodárske odborné učilište Mezőgazdasági Szaktanlntézet 946 36 Kravany nad Dunajom, okr. Komárno
