Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-23 / 25. szám

1973. június 23. SZABAD FÖLDMŰVES, 15 2 Forró nyári nap. A verejték pa­­^ takokban folyik az arcunkról, ^ szánk kiszáradt. Agyunkat egyetlen ^ gondolat foglalkoztatja: csak egy ^ korty jó hideg .vizetl De alig nyel- 2 tűk le az utolsó kortyot, a szóm­éi jóság újra jelentkezik. ^ Vannak emberek, akik ón. forró ^ munkahelyeken dolgoznak: kohá­­^ szók, fűtők, pékek stb. Ezek egy 2 műszak alatt öt liternél is több ^ vizet izzadnak ki. Vajon mennyi vizet kell meginniuk, hogy oltsák szomjukat? Bármilyen különösnek tűnjék is; a nagy melegben csak a víz nem elég a szomjúság teljes megszün­tetésére. Kísérletek során kimutat­ták, hogy ilyen körülmények kö­zött a szervezetnek bizonyos meny­­nyiségű kálisóra és mészre, de fő­leg szerves savakra (citromra, aszkorbinsavra) van szüksége. A forró munkahelyeken dolgozó munkások, akik víz helyett 0,1 szá­zalékos vitaminoldatot — aszkor­­binsavoldatot — kaptak, izzadás által kétszerié kevesebb vizet ve­szítettek, és sokkal jobban érezték magukat. Még jobb eredményt ér­tek el a közönséges meggylével. Mi oltja tehát a szomjúságot a legjobban? A szovjet orvosok hosszú kísér­leteket végeztek ennek megállapí­tása érdekében.- Öt ember öt hó­napja élt a sztyeppén, és a tűző napon (árnyékban 36,3 fok volt az átlaghőmérséklet) naponta öt órát dolgozott. A rendelkezésükre álló italok közül a legnagyobb becsülete a savanyú szilvalének és a citrom­lének volt. Egy-két deci fél órára J; oltotta el szomjúságukat, s anélkül ^ mérsékelte izzadásukat, hogy emel- £ kedett volna testük hőmérséklete. J Viszont, amikor vizet ittak, öt perc ^ múlva már izzadságban fürödtek, 2 és újra inni kértek. Egy másik kísérletet hőkamrá- ^ ban végeztek, amelyben a hőmér- ^ séklet 38 fokos, a levegő nedves- í ségtartalma pedig 70—80 százaié- J kos volt. Nyolc önkéntes ült ben- ^ ne kilenc napon át naponta négy ^ órát. ök is ugyanazt a citromsavat £ tartalmazó italt részesítették előny- ^ ben. A harmadik napon azonban ^ panaszkodni kezdtek, hogy az ol- ^ dat túl savanyú, ezért vízzel kever­­ték. Az ital só- és savtartalma a 2 felére csökkent, de így is megfe- 2 lelt. ž 2 A szervezet só- és savszükséglete 2 változhat — a szervezet fokozató- 2 san alkalmazkodik a hőmérsékleti 2 körülményekhez. A tanulság tehát: 2 minél magasab ba hőmérséklet, a ^ szomjat oltó italnak annál több ^ szerves savat és sót, ugyanakkor a ^ lehető legkevesebb cukrot kell tar- ž talmaznia. (APN) '• Miért füstöl? A kétütemű motorral meghaj­tott autók, valamint a motor­­kerékpárok vezetői gyakran észlelik, hogy a kipufogón vas­tagon jön a füst. Egyesek úgy vélik, ez annak a jele, hogy ko­pott a dugattyú, illetve a du­gattyúgyűrű, kenőolaj jut a rob­­banótérbe, ott elég, és a kipu­­fogócsövön át erős füsttel tá­vozik. A négyütemű motornál ilyenkor jelentős az olajfo­gyasztás, és ez valóban azt je­lenti, hogy dugattyút keli cse­rélni és megjavítatni a motort. A kétütemű motornál viszont a benzint eleve olajjal keverjük, de sokszor előfordul, hogy túl sok olajat adagolnak, és ekkor természetesen a kipufogőcsövön át szintén indokolt a füst sűrű­­sége. , A kétütemű motor füstölésé­nek ez az egyik oka. De előfor­dulhat az is, hogy a forgattyús­­tengely tömítése rossz, és a mo­tor elszippantja a sebességvál­tóból az olajat. A rendszerint motorolajjal üzemelő váltóból a motor égésterébe kerülő olaj elsősorban nem a motornak, ha­nem a sebességváltónak árt a kenéshiány miatt. De füstölhet a kétütemű mo­tor akkor is, ha túlzottan dús a keverék. A magas úszószint a karburátorban, a fennakadt úszó vagy a kihúzva felejtett szívató okozhatja a túlzott mér­tékű dugulást. A felesleges ben­zinnel ugyanis több olaj is ke­rül a motor égésterébe, és ez kékes színűre festi a kipufogó­­csövön át távozó égésterméket. Ugyanez történik akkor is, ha a vezető túlnyomja a gázpedált. Egy másik ok lehet a hegyme­netben történő füstölés, amikor a felhevült kipufogó gázok el­érik az öntisztuláshoz szüksé­ges hőfokot, és ilyenkor leége­tik a lerakódott olajnyomokat és olajkokszot. Ezért a gyakor­lottabb vezetők időnként, külö­nösen hegyi utakon, olyan se­bességi fokozattal hajtanak, hogy a motor elérje, vagy leg­alábbis megközelítse a megen­gedett maximális fordulatszá­mot. Ilyenkor a kipufogó gázok kitisztítják a motort és a kipu­fogórendszert az olajlerakódás­tól és az olajkoksztól. Elcseréljük S 5 T billent­hető karosszériájú teher­gépkocsinkat S 5 T jelzésű stabil, tehát nem billent­hető karosszériájú teher­gépkocsival. Cím: JRD Budulov, okr. Košice-vidiek Az EMBAX 73 a csomagolástechnika Mekkája Már nem mostohagyerek Hazánkban a szocializmus építésének kezdeti időszakában a csomagolástechnika fejleszté­sét másodrangú kérdésként ke­zeltük. Ennek több oka is volt. A háborús pusztítások helyre­hozása, a lakosság kellő ellá­tása, a szocialista gazdasági rendszer felépítése sok ener­giát, költséget és anyagráfordí­­tást igényelt. Ugyanígy volt ez a többi szocialista országban is, ahol a fontosabb kérdések meg­oldása szintén háttérbe szorítot­ta a csomagolástechnika kor­szerűsítésének problémáit. Az általános gazdasági fel­­emelkedés azonban e téren is minőségi változást követel és a ma embere nemcsak az árut ma­gát, hanem ennek csomagolását is bíráló szemmel nézi. Ezért a csomogalástechnika kérdéseit ma már nem lehet mostohogye­­rekként kezelni, hiszen jelentős funkciót tölt be a kereskede­lem minőségi fejlesztését, ered­ményesebbé tételét célzó igye­kezetben. A szocialista országok közöl éppen Csehszlovákia komoly és hatékony mértékben járult hoz­zá e kérdés kvalitatív fejleszté­séhez azáltal, hogy már -1968- ban EMBAX elnevezés alatt nemzetközi csomagolástechni­kai kiállítást rendszeresített. Az 1989 óta kétévenként megren­dezett nemzetközi kiállítás a kezdet szerény kereteiből nap­jainkig ismert és közkedvelt rendezvénnyé nőtt fel. Ebben az évben már 18 ország 274 keres­kedelmi szervezete, gyártó cége vesz részt az EMBAX kiállítá­sán, amelyet ünnepélyes kere­tek között e hőnap 25-én nyitnak meg és a nagyközönséget június 29-ig naponta 9-től 18 óráig várja a brnoi kiállítási terület A és В pavilonjában. Az idei kiállításon a csoma­golástechnika minden számot­tevő cége képviselteti magát. Ez kiváló alkalmat szolgáltat arra, hogy megismerkedhessünk a külföld jelenlegi csomagolás­­technikájának színvonalával és felmérjük azt a haladást, amit e téren hazánkban eddig meg­tettünk. A szokosított kiállítás anyagát csoportosították és kü­lön tekinthetők meg a csoma­golóanyagokat előállító gépi be­rendezések, a töltő- és csoma­goló automaták, kisebb gépi be­rendezések és mérlegek. Jelen­tős helyet foglalnak el a cso­magolástechnika terén használt nyomdagépek. Külön csoportot alkotnak ma­guk a legkülönbözőbb göngyö­leganyagok, segédanyagok (ra­gasztók, ragasztószalagok, kö­tőanyagok, festékek stb.), a papír-, műanyag-, fa-, fém-, tex­til-, üveg- és ezek kombinálásá­val létrehozott csomagolóanya­gok. Bemutatják továbbá az egyes csomagolóanyagok gya­korlati felhasználását a keres­kedelemben. Ugyancsak helyet kaptak a göngyöleganyagok ke­zelését, szállítását megkönnyítő berendezések és megtekinthe­tők a csomagolóanyagok meg­semmisítésére, valamint össze­gyűjtésére szerkesztett berende­zések. Világviszonylatban tehát a legkiválóbb csomagolástech­nikai kellékek, gépek és anya­gok seregszemléje lesz ez a ki­állítás. Számos tudományos-műszakt találkozó,t konferenciát ás elő­adás is rendeznek a kiállítás időtartama alatt a csomagolás­­technika időszerű kérdéséről. Különösen értékesnek ígérkezik az a tudományos értekezlet, amely a csomagolástechnika fejlődésével és ennek az élet­környezetre gyakorol hatásával foglalkozik. Ugyanis a műanya­goknak göngyölegként történő felhasználása egyre nagyobb mértékben járul hozzá a kör­nyezet szennyezéséhez. Ennek megoldása ma már az egész vi­lágon komoly problémát okoz, s ezért nem érdektelen kérdés a göngyölegek megsemmisítése módszertani lehetőségei és fel­használhatóságuk határának megszabása. A brnói EMBAX 73 kiállítás célja tehát az, hogy értékelje a hazai csomagolástechnika fejlődését és utat mutasson a jövőre. Szándéka elősegíteni a legmegfelelőbb csomagolóanya­gok kifejlesztését, forgalmazá­sát, használatát és a kérdéscso­port legcélszerűbb megoldását a népgazdaság előnyére, az el­adás kultúráltságának fokozá­sára és nem utolsósorban a vá­sárlóközönség nagyobb elége­dettségének elérése céljából. (ben) HIRDESSEN ÖN IS LAPUNKBAN! ALQ5ZUNK rkíníwm Öregségi nyugdíj F. M. michalovcei olvasónk írja: „Mint az ellenállási moz­galom résztvevője (1944. 8. 29- től 1945. 4 14-ig j megkaptam a Tt 255/1946. sz. törvény 8. §-a szerinti bizonylatot. Az emlftett idő keretében 1944. november 2-től 1945. április 14-ig fogság­ban voltam. Az ellenállási moz­galom részveőinek melyik csoportjába fognak besorolni és hány éves koromban nyílik öregségi járadékra jogigé­nyem?“ san megsebesült, illetve egész­ségében kárt szenvedett), a­­mennyiben nem teljesíti az I., II. vagy а III. csoportba történő besorolás feltételeit. Az említettekből kitűnik, hogy levélírónk a harmadik csoportba tartózik. Az I. és II. csoportba tartozó személyek korét a következő­képpen veszik tekintetbe a nyugdíjigény megnyílására vo­natkozóan. Az ellenállási moz­galomban eltöltött minden meg­kezdet év után leszámítanak a 60., illetve a nőknél az 55. év­ből egyet, miközben a szüksé­ges életkor az I. csoportba tar­tózó férfiak esetében legalább 55 év, a nők esetében 50 év, a II. csoportoba tartozó férfiak esetében 57 év, nők esetében 52 év. А III. csoportba tartozó személyek esetében, akik leg­alább 6 hónapot töltöttek fa­siszta börtönben, a nyugdíj­­igény megnyílásának előfelté­tele, hogy a férfiak betöltötték 59. életévüket, illetve a nők 54. életévüket. Az ellenállási mozgalom résztvevőit a nyugdíjigény szempontjából 4 csoportba so­rolják be. Az első csoportba sorolják be az ellenállási mozgalom részt­vevőit: 1. akik legalább 4 évig vettek részt az ellenállási mozgalom­ban és ha ebből az időből leg­­alágg 6 hónapig a) fegyveres alakulatnál harc­téri szolgálatot teljesítettek, b) a fasiszták bebörötnözték; 2. akik legalább 2 évig fegy­veres alakulatnál harctéri szol­gálatot teljesítettek: 3. akik aktív repülők voltak vagy mint ejtőernyősöket az el­lenség területén vetették be; 4. akik harc folyamán elestek vagy a börtönben meghaltak, vagy az említett okokból telje­sen (vagy részben) rokkanttá váltak, amennyiben a rokkant­ság az igény megnyílásakor is fennállt; 5. akik 1939-től a felszabadu­lásig rész vettek az ellenállási mozgalomban. A második csoportba az el­lenállási mozgalom azon részt­vevőit osztották be: 1. akik legaláb két évig részt vettek az ellenállási mozga­lomban, ha ebből az Időből leg­alább 3 hónapig a) fegyveres alakulatnál, harc­téren szolgálatot teljesítet­tek, b) a fasiszták bebörtönözték; 2. akik legalább 6 hónapig fegyveres alakulatban harctéri szolgálatot teljesítettek; 3. akik legalább 4 évig vet­tek részt az ellenállási mozga­lomban, amennyiben nem telje­sítik az első csoportba történő besorolás feltételeit. A harmadik csoportba sorol­ják be az ellenállási mozgalom résztvevőit: 1. akik fegyveres auakulatok­­nál teljesítettek szolgálatot, vagy akiket a fasiszták bebör­tönöztek; 2. akik 1945. májusában részt vettek a felkelésben (a Tt 255/ 1946 sz. törvény 1. §, 1. bek. 1. cikk. f) pontja értelmében felkelő az, aki az 1945. évi má­jusi felkelésben vett részt, aki harc közben elesett, vagy súlyo-Nehézségek az építkezés körül Bartal Ilona, Calovo (Nagymegyer) olvasónk írja, hogy még 1971-ben építkezési engedély alapján vettek egy alapokkal beépített házhelyet. A volt tulajdonostól megvették a már beszerzett építőanyagot is. Az építkezési engedélyt elő­ször nem akarták átírni nevük­re, mert a telek az eladó apjá­nak nevén volt. Az eladó köz­ben meghalt. A tulajdonjog rendezése elhúzódott, de ez év elején mér ezt is rendezték. Ezek után a helyi nemzeti bi­zottságon egyelőre nem sikerül elintézni az építkezési engedély kiadását. Agődik, hogy nem ré­szesülhetnek majd 8000 korona összegű ár-kiegyenlítésben és az építkezés 3 éven belüli be­fejezése esetében a 4000 koro­nás prémiumban. Nézetünk szerint újabb In­dokolt kérelmükre a hnb nem fogja elutasítani az építkezési engedély kiadását. A helyi nem­zeti bizottság érthetően nem örül az Ilyen átruházásnak, mert lényegében egy házra két építkezést engedélyt kellett ki­adni (az építkezésekre bizonyos irányszámokat be kell tartani). Az új építkezési engedély alap­ján igényelhetik az említett hozzájárulásokat is, kivéve ha a tulajdonukban levő építőanya­got már Ilyen támogatással vet te az eladó. Az ilyen állami hoz­zájárulást ugyanis az építő­anyag megdrágulása miatt jut­tatják. További esetleges nehézségek esetében ajánljuk, hogy fordul­janak a jnb építésügyi osztá­lyához, amely mint felettes szerv tisztázhatja a vitát és irá­nyíthatja a hnb megfelelő osz­tályát. Dr. F. J. r1 г J 1 Щытит Kártérítés A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Hivatalos Közlönyének 11. részlege hasznos felvilágosítással szolgál az olyan esetekre, amikor kár­térítés illeti meg a mezőgazdasági üzemet a gépek vagy műtrágyák ké­sedelmes leszállítása következtében keletkezett veszteségért. Amennyiben a Mezőgazdasági Fel­vásárló és Ellátó Vállalat, az Agro­technika, n. p., vagy a Gép- és Traktor­állomás nem teljesítik szerződéses kö­telességüket azáltal, hogy nem szál­lítják le, illetve késve szállítják a műtrágyát, a mezőgazdasági gépeket; vagy nem végzik el, illetve későn végzik csak a megegyezés szerinti mezőgazdasági munkákat, úgy e konk­rét esetekben alkalmazható a Gaz­dasági Törvénykönyv 147. paragrafusa 1. bekezdésének második mondatában rögzített rendelkezés. Ilyen körülmé­nyek között a gazdasági szervezet a termelés lehetetlenné tétele címén a ténylegesen okozott kár megtérítésén felül igényelheti az elesett nyereség megtérítését, tehát azt az összeget, amit elérhetett volna, ha a késedel­mes szállítás következtében nem éri károsodás. Ez esetben a károsult szer­vezetnek kötelessége kimutatni, hogy a mezőgazdasági földterületen a ter­melés lehetetlenné tétele (tehát nem a termelés megnehezítése) által ke­letkezett veszteség és a szerződéses kötelezettség megszegése között oko­zati összefüggés van; továbbá azt is, hogy valóban tényleges kár keletke­zett. Ugyanis a kár júvátételének, a térítés jogosságának feltétele, hogy a kár közvetlen előidézőjét meg lehes­sen állapítani. A kártérftésti perekben történő dön­tés alkalmával tekintetbe kell venni azt is, vajon a veszteséget nem a ká­rosult szervezet okozta-e például az­által, hogy nem fordított kellő gondot a kár megelőzésére, avagy a veszte­ség csökkentésére. (en)

Next

/
Thumbnails
Contents