Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-23 / 25. szám

1973. június 23. SZABAD FÖLDMŰVES. KISMAMÁK FIGYELMÉBE! Csecsemőkori „csínytevések“ Nyolc hónapon túl a csecsemő már nemcsak élénken figyel mindenre, ami körülötte történik, türelme is van ahhoz, hogy egy-egy érdekesebb tár­gyat hosszasan, alaposan szemügyre vegyen. Mi minden köti le a baba fi­gyelmét? Szinte minden. Persze, fő­ként, ami mozog vagy mozgatható. Naponta vissza-visszatérő kedvtelése például, hogy a hempergőbe tett plé­det felgöngyölíti és alánéz. Keres, ku­tat. És mindig talál, örül, hogy felfe­dezi az eredeti műanyag bevonatot, melyet minduntalan végigsimít a ke­zével, s az furcsa hangot ad. S na­gyokat nevet, ha mi ismét megigazít­juk a betétet, s 6 elölről kezdheti az egészet. E csecsemőkori „csínytevé­sek“ igen hasznosak, fejlesztik a bébi értelmét, ügyességét: sose dorgáljuk meg érte a kicsit. Ellenben vigyáz­zunk, hogy ne legyen belőle baj. Jó tanácsként álljon itt néhány „csínytevés“, s hogy esetenként mi a felnőtt dolga! SZÄLAKRA BONTOTT TAKARÓ Szinte minden kisbabának kedvelt játéka: az aláhelyezett plédet meg­fosztja szegésétől, szálakat húzogat ki belőle, meglengeti azt, majd a szá­jába gyömöszöli. A folyamat utolsó szakasza veszélyes egyedül, a többi viszont türelmét, szívósságát edzi. Olyan minimális a pléden esett kár, hogy nem érdemes érte szólni. Legfel­jebb, mire a baba totyogóssá csepe­redik, az eredetinél valamivel kisebb lesz á takarója és kézzel újraszeghet­jük. Nem nagy munka. * Szintén pléddel kapcsolatos „csíny­tevés“: a bolyhos takaró ingerli a ba­bát, szívesen markol bele, s a kihú­zott szöszmöszöket hosszasan nézi, végül pedig egy óvatlan pillanatban a szájához emeli. Ez utóbbi igen egészségtelen, s minthogy a kézügyes­ség fejlesztés másként is elérhető, inkább adjunk a hempergőbe például egy ping-pong labdát. Az pehelyköny­­nyű, dobható, emelhető, gurítható —, de nem is kell attól félnünk, hogy a bébi lenyeli, mert a szájánál nagyobb. LENGŐ BOJT, LEBEGŐ TÖRÜLKÖZŐ A babaruhák egy részén csinos bojttal ellátott megkötő van, főként a boka és a deréktájon. A csecsemők nagyon kedvelik a bojtokat. A maslit kikötik, a bojtot pedig addig húzzák, ameddig csak lehet, és ha elég hosszú a zsinór, a szájukba veszik. Alaposan eldolgozott bojt semmiféle veszélyt nem rejt magában, le se nyelheti a baba, hiszen rögzített maslín lóg. Ép­pen ezért nem érdemes elvenni a gyermektől. Hadd játsszék vele, ha örömét leli benne! Más a helyzet a szűk fürdőszobában, ha mondjuk a kiskád felett törülköző vagy száradó ruha lóg. A baba minduntalan nyúl utána s könnyen a fejére ránthatja. Ezt megelőzhetjük, ha magunk adunk játszani valót a vízbe. Erre akkor van szükség, ha a bébi már nem pillana­tokig fürdik, s meg tud kapaszkodni a kád szélében, esetleg ülni is tud. CSAIÍDI JÉ. A HEMPERGŐ HALÓJA Nagyszerűen megtornásztatja a csecsemőt a hálós hempergő: a háló­ba bele-bele csimpaszkodik a kicsi, fel-felhúzza magát. Ez a folyamat ve­zet a felálláshoz. Sokszor annyira ci­­bálja a hálót és nem ritkán a fémvá­zat, hogy a hempergő meg-megbillen. Az utóbbira nagyon vigyázzunk, mert könnyen balesettel végződhet. Ellen­szere nem az, hogy rászólunk gyerme­künkre, nyugalomra intjük. Azzal rosszat teszünk: visszavetjük fejlődé­sében. Inkább gondoskodjunk a hem­pergő rögzítéséről. Például kössük a hempergő lábait az ágy lábához. De sose rögzótsük székhez, fotelhez, szek­rényhez, melyet magára ránthat a baba. (cs. b. j.) Pettyek a divatban Az ember meg az időjárás R ftt? lMUtíA Olyan parányi volt, hogy szinte látni se lehetett. Csak a fájdalmas sírása hallatszott néha a bokor tövé­ből. — Jaj, meghalok! Jaj, meghalokI — sóhajtotta elfúló hangon. S csakugyan félő volt, hogy erősebb széllökés ki­oltja alig parázsló életét. De a gala­gonyabokor megsajnálta. —• Sose félj, tiizecske, megvédtek — mondta néki. S körülölelte ágaival, amelyek fölfogták a szelet. Csak ép­pen annyit engedtek át belőle, ameny­­nyi ahhoz kellett, hogy kicsit életre kapjon. — Ha felnövök, meghálálom — emelte föl csöppnyi fejét a földről a tűz. S az arca lassan kipirult, szemé­ből apró szikrák pattantak ki. Hiába húzta vissza gyorsan a nyelvét, hiába hunyta le tüstént a szemét, a kövér cseppek elől nem tudott elrejtőzni. Minden egyes ráhulló csöpp fájdalmas sistergéssel oltott ki testéből egy-egy sejtet. — Segíts rajiam, galagonya! — mutatta üszkösödő tagjait a bokornak. A galagonya föléterítette leveleit. Vacogott ugyan, mert az eső meg a szél hideg volt, de arra gondolt, majd­csak kap egy kis meleget a fűztől. így is történt. Eleinte jólesöen me­lengették a lábát a csöppnyi lángok, amelyek egyike-másika nemsokára a derekáig is felszökött. De a csurom­vizes hátának sem jött rosszul a me­leg. Csudajó kedve kerekedett: lám csak, sikerült kifognia a bolond időn. — Gyertek ide melegedni! — rik­kantotta a körülötte didergő bokrok­nak, fáknak. — Eszünk ágában sincs — susogta neki a szomszédos öreg platán, s amennyire tudott, elhúzódott tőle. — Gyávák vagytok — fordult el nevetve a galagonya. A hátának amúgy is elege volt a melegből. Ké­sőbb a homloka kezdett gyöngyözni, a talpa meg bizseregni. — Ne hülyéskedj már! — bökte ol­dalba egyik ágával a tüzet, amely be­lekapott néhány megszáradt levelébe. De a mindjobban elszemtelenedő lán­gok fütyültek rá. — Csak nem gyulladtál be? — kér­dezték vihogva, és perzselni kezdték a bőrét. Na megálljotok, futotta el a méreg a galagonyát. Jól megrázta ma­gát, hadd zúduljon az esővíz a pima­szok nyakába. — Jobb vicced nincs? — öltötték rá hatalmasra nőtt sárga nyelvüket a lángok. — Látod, erősebbek vagyunk a víz­nél! — mondták a galagonyának, amelyet egészen elhódított a füst. 1. Háromféle pettyhatás egy öltöze­ten belül: a nadrág pettyes mosó­anyagból készül, a textilanyag szabá­lyos pettyezésének ellentéte a külön­böző színű, mintájú és méretű hor­golt virágokból összeállított boleró, és petty- illetve gömbhatású a horgolt öv végén leva pompon is. 2. Világos, egyszínű kabáthoz jói illik a hasonló alapszínű aprópettyes szoknya és fer­de szálba szabott zsabódíszltés. 3. A sötét alapon sűrű, úgynevezett „tű­­pettyes“ anyag homogén felületet ad. Divatja örök. Idősek, fiatalok egy­aránt kedvelik. 4. Nagypettyes anyag olyan ruhadarabhoz illik, amelyen elég nagy felületen, törés nélkül lát­ható az anyag (például hosszú pon­gyola). Egy fiatalos, divatos dirndlit rajzoltunk ebből az anyagból. A petty­sort (ha színtartó) díszítőelemként is felhasználhatjuk a fehér ingvállon. SNA — S hatalmasabbak vagyunk a szél­nél! — kiáltották később, amikor újra és újra rájuk rontot a vihar, de nem­hogy leteperte volna, inkább még ma­gasabbra szította őket. Messze a gala­gonyabokor fölé, ahonnan már a fel­hőket is lehetett látni. — Még náluk is óriásabbak leszünk! — ordítozták egészen megrészegülve önmaguktól. S már azt méregették, mennyi választja el a haragosszürke égtói őket. Ügyet sem vetve a síró­­rívó galagonyára, amelyben már alig volt élet. A legvastagabb ágai is tüzet fogtak, s recsegve, ropogva roppantak össze. Az öreg platán szomorúan .figyelte a bokor haláltusáját. Csak az vigasz­talta, hogy -tudta: vele hal meg a tűz is. S talán a hamuban marad néhány mag, amiből jövőre új galagonya szü­letik ... Veszprémi Miklós TÜRELMES SZÁMOLÁST Az ember és környezete elválaszt­hatatlanok egymástól. Ezt már a No­­bel-díjas tudós, Pavlov professzor megállapította. Sőt, nemcsak az em­ber, az állat is megérzi a környeze­tet, az időjárás, a klíma változásait. Már a mi öregeink is tudták, hogy ha a szamár meghentereg a porban, vagy a fecskék igen alacsonyan repülnek, ha a hangyák erősen mozgolódnak, szorgalmasan cipekednek, időjárás­változás — rendszerint vihar — köze­ledik. Egyesek tréfásan még azt is állítják, hogy a befőttesüvegben tar­tott levelibéka pontosabban megjöven­döli az időváltozást, mint a leggondo­sabb meteorológiai előrejelzés. Az ősember is félt a vihartól, a vil­lámtól és az égzengéstől. Menekült előle. A Napot is imádta. Ez a hite. átszivárgott a későbbi kulturáltabb népekhez is, sőt talán ez a félelem, vagy riadalom volt a közép- és újkor csillagászattal összekotyvasztott me­teorológiai tudomány útvesztőinek élesztő kovásza. Ma a szétterült tudo­mányos életben az ember és az idő­járás kapcsolatát gyakorlati megfi­gyelésekkel alátámasztva boncolhat­juk. Az évszakok is befolyásolják a köz­érzetet. Ez nem vitás! Főleg, ha kü­lönösen érzékeny valaki. De a gyorsan váltakozó időjárás már az erősebb szervezetet is megviseli. A különböző légtömegek összeütközését és harcát — az úgynevezett frontbetörést — pedig már szinte mindenki megérzi. Vajon mi okozza ezt? Ilyenkor — rendszerint — hirtelen — megválto­zik a hőmérséklet. Néha egy napon belül 14—16—18 fokot is süllyedhet. A légnyomás is gyorsan csökken. Megváltozik a levegő párateltsége. Vele együtt az elektromos töltése is. A sugárhatások is átalakulnak. A fény és árnyék változása — még nem eléggé tisztázott módon — lenyomó, depresszív, vagy feszítő, excitatív ha­tással van az emberre. Ezt fokozza az esetleg orkánná erősödő szél, és a vi­har alatt jelentkező — indokolatlan vagy indokolt — félelem és izgalom, ami még a legbátrabb állatot is a vackába kényszeríti. A fronthatásnak megfigyelhető, er* vosilag is észlelhető tünetei vannak, Az ember idegessé, feszültté, ingerült* té, érzékennyé válik. Görcskészsége növekszik. Talán ez a magyarázata annak, hogy front alatt a szülések száma növekszik. A vérnyomás emel­kedik vagy az arra hajlamosaknál le­zuhan. Megszaporodnak a trombózi* sok, a szívinfarktusok, a súlyos szív­ás vérkeringési ártalmak. Ma már ott tartunk, hogy ha a műtét nem élet­mentő, fronthatás alatt a sebészek nem is operálnak szívesen. Azt pedig mindenki bizonyíthatja, hogy váratlan időváltozás, komoly frontbetörés előtt már órákkla, esetleg percekkel meg­erősödnek az úgynevezett reumás fáj­dalmak. Nem is ritka eset, végtag-, derék-, esetleg tyúkszemfájdalom alapján megjósolni az Időjárást. A legjellemzőbb tünet mégis csak az idegesség, az idegfeszültség. Tréfa, de igaz! Ha két ember a forgalmas utcán összeütközik, nyugodt időjárás esetén azt mondják: pardon! Front­hatás alatt egymásra vicsorognak és azt sziszegik: marha! Mi hát a tennivaló? Lehet védekezni az időjárás ártalmai ellen? Igen! Ilyenkor mindenki fokozatosan törőd­jék az egészségével és gondoljon a nyugalma megőrzésére. Gondosan — a hőmérsékletnek megfelelően öltöz­ködjön. Korábban induljon, ha készül valahova. Ha teheti, ne kezdjen na­gyobb feladathoz. Céltudatosan, aka­ratlagosan fékezze lépéseit, tetteit, még a szavait is. Kerülje az összeütközé­seket, a vitákat, a nézeteltéréseket, és iparkodjék nyugodtan viselkedni. Tar­tózkodjék a dohányzástól, vagy leg­alább mérsékelje azt, ugyanúgy a szeszesital fogyasztást is, és könnyen emészthető táplálékkal éljen. A lehe­tőségen belül többet pihenjen, köny­­nyü, szórakoztató feladattal foglal­koztassa magát, gondosan szedje a számára rendelt gyógyszert, esetleg — ha másként nem megy — kérjen és szedjen valamilyen nyugtató orvossá­got. Higgye el mindenki, hogy ezeket megszívlelve, könnyebebn átvészeli az időjárás szeszélyeinek ártalmait. lERESZTREJTVÉHY гяваЕЕ MA ÉS HOLNAP Számoljátok meg, hány háromszög van az ábrában. Vigyázat! Az ábra vonalaival elkeríthető valamennyi há­romszöget figyelembe kell venni. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze. 10. Háziállat. 11. Csonthéjú gyü­mölcs. 12. Kutyája. 13. A nagy távon közlekedő teher­­.gépkocsik nemzet­közi jelzése. 15. Verssorvégződés. 18. Elektromos töl­téssel rendelkező atom. 20. Házikó. 21. Fél ember. 22. „A“ csapadék. 24. Végtagok. 26. A folyadék. 27. Har­minc napi. 29. Ló­ca. 30. Torma né­metül (KRÉN) fon. 31. Bója közepe. 32. Francia névelő. 34. A bratislavai autók jelzése. 35. Gát szélei. 36. Togó fővárosa. 37. Gön­gyölegsúly. 39. Asz­­szony né v végződés. 41. Lám. 43. Föléje. 44. Bánat. 45. Gyü­mölcs. 47. Folyó Jugoszláviában. 49. Német tenger. 51. Bírósági tárgyalás. 52. Vissza: öregek. 54. Tejtermék. 55. Részvénytársaság. 56. Csüng. 57. A sö­­röskancsó tetején úszik. 59. Nap szé­lei. 60. Nem fél. 62. Fogoly. 64. Zamat. 66. Indulatszó. 68. A szájam része, FÜGGŐLEGES: 1. A késnek és szó­nak is van! 3. Idei betűi. 4. Seprűt készítenek belőle. 5. Fontos ásvány. 6. Kicsinyítő képző. 7. Allateledel. 8. R-betűvel a közepén: kanalazzák. 9. Helyrag. 14. A oxigén jele. 16. Ép most. 17. Kívánság. 19. Égitest. 20. Szlovák hajó. 21. Nem sok, nem ke­vés. 22. Az idézet második része. 23. Véd. 25. Szóvégződés. 26. Argon vegy­­jele. 28. Augusztus 18-án ünnepeljük névnapját. 30. Állati szállás. 33. Vo­natkozó névmás. 34. Mulatóhely. 38. Világrész. 40. Lét. 42. Vágány. 44. Svájci, város.. 46,- Méter szélei. 47. A felsőfok jele. 48. Rovar. 50 Tojás Bécs ben. 52. Éveidnek szám. 53. Madár féleség. 56. Alant. 58. Bank betűi. 61 A kórházak nemzetközi jelzései. 63 Csillagkép. 65. Z. G. 67. Ásvány. 68 Szintén szlovákul. Beküldendő a vízszintes 2. és < függőleges 22, számú sorok megfej tése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK A Szabad Földműves 22. számábar megjelent keresztrejtvény helyes meg fejtése a következő: „Szeretettel köszöntjük ünnepnap ján az ifjú nemzedéket.“ Könyvjutalomban részesültek: Simon Pál, Hrhov. Zahorcsek Valéria, Pribeta. Molnár Lászlóné, Lenartovce.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents