Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-23 / 25. szám

1973. június 23. SZABAD FÖLDMŰVES, 7 Novenvvedeliní szolgálat Mongóliában Mongólia mezőgazdasága napjaink­ban, a korábbi évektől eltérően a me­zőgazdasági termelés növelésére vette az irányt a területek nagy mértékű bővítése útján, főleg pedig a mezőgaz­dasági növények, rétek és legelők ter­mőképességének növelésével. Az erősen kontinentális éghajlat zord viszonyokat teremt Mongólia nö­vény- és állatvilága számára, viszont nem jelent komoly akadályt a káros fauna és flóra fejlődésére. A nagy termésért és a termés megóvásáért folytatott küzdelem során jelentős szerep jut a növényeknek a rovarkár­tevők, a betegségek, a gyomnövények és a rágcsálók elleni megvédésében. Az ország területén több mint 800 kártevőfaj terjedt el, több mint 200 növényi betegség és több mint 200 gyomnövényfaj csökkenti a termést. Csupán a rágcsálók rendjének kép­viselői Mongólia emlőseinek körülbe­lül felét alkotják. Közöttük nagy a száma azoknak a kártevő fajoknak, amelyek elpusztítják a növényeket és megváltoztatják a talajfelszín jelle­gét. A pocok jelentősen károsítja a legelők és a rétek növénytakaróját, hosszú időre csökkenti ezek gazdasá­gi értékét és elősegíti a növénytársu­lások kicserélődését. A növényzettől megfosztott sztyeppeterületeket takar­mányozási szempontból értéktelen nö­vényfajok foglalják el, amelyek he­lyén csak hosszú idő múlva jelennek meg a gazdaságilag értékes növények. A betegségek között nagy mérték­ben elterjedtek és károsítnak az árpa Uszögbetegségei — az árpafedett­­üszög, az árpaporüszög és az árpa­­büdösüszög, a búza vörösrozsdája, to­vábbá a fekete gabonarozsda. A pat­tanóbogarak lárvái, a drótférgek ve­szélyes kártevői a gabonaféléknek, a burgonyának, a káposztának és más mezőgazdasági növényeknek. Csapadékos években a legelőkön, a réteken, a zöldségfélékben, a burgo­nyában, a kobakosokban és más növé­nyekben nagy károkat okoz a muszka­moly. Legnagyobb károsítása az erdős sztyeppén és a sztyeppéi övezet északi részén tapasztalható. A kevés csapa­dék és a levegő nagy szárazsága miatt az említett határvonaltól délre a muszkamoly gyakorlatilag nem fordul elő. A zöldségfélékben megfigyelték a káposztalevéltetű, a káposztamoly, a nyári káposztalégy, a hagymalégy, és a répalégy előfordulását. Nem kevésbé veszedelmesek a me­zőgazdasági növények számára a gyomnövények, amelyek mind a régi, mind pedig az újonnan művelésbe vett területeken fordulnak elő. A Mongol Népköztársaság kormá­nya rendkívül nagy jelentőséget tulaj­donít a növényvédelem kérdésének. Mezőgazdasági Minisztériuma mellett köztársasági karantén- és növényvé­delmi szolgálatot létesítettek. Itt je­lenleg szakképzettséggel rendelkező szakemberek dolgoznak, közöttük olyanok, akik képzettségüket a Szov­jetunióban nyerték. A szolgálat kereteiben négy gépesí­tett vegyszeres növényvédelmi csoport országos zárszolgálati laboratórium és négy szignalizációs- és előrejelző ál­lomás tartozik. Ezenkívül az ország­ban felállították a Polgári Légiforgal­mi Főigazgatóságot, amely biztosítja a mező- és erdőgazdaság számára a mezőőgazdasági repülőgépes szolgál­tatások iránti igények kielégítését. Valamennyi gabonatermesztő állami gazdaság rendelkezik a vetőmag vegy­szeres csávázásához szükséges gépek­kel, némelyiküknél függesztett gyom­irtó és műtrágyaszóró gépük, porozó és permetező gépük van. A vegyszeres növényvédelem csapatai kiszolgálják az állami gazdaságokat és a mezőgaz­dasági társulásokat az ország egész területén. A kutatóintézetekben és a felsőfokú oktatási intézményekben olyan szakemberek dolgoznak, akik tanulmányozzák a kártevők fajössze­tételét és kidolgozzák az ellenük való védekezés módszereit. A növényvédelmi szolgálat megszer­vezi a tudományos és a gyakorlati ta­pasztalatok eredményeinek a mező­­gazdasági termelésbe való bevezeté­sét, a tudományos kutató intézmények tevékenységét elsősorban a növény­­védelmi problémák komplex kidolgo­zására és vizsgálatára irányítva. Ezek a problémák az állattenyésztés és a mezőgazdasági termelés állandó növe­kedésének biztosítaásával függnek össze. A mezőgazdasági növények és a ta­karmánytermelő területek megvédésé­ben igen nagy figyelmet fordítanak a repülőgépek felhasználására, melynek során a repülőgépeket főleg az egér­féle rágcsálók és a gyomnövények el­leni védekezésében használják. A növényvédelem fejlődésében és anyagi-műszaki bázisának megszilár­dításában nagy segítséget nyújtanak a Mongol Népköztársaság mezőgazda­ságának a KGST-tagországok. A Szovjetunióból évenként nagy mennyiségű peszticid. korszerű felsze­relés és mezőgazdasági gép érkezik a növényvédelem számára. A Mongol Népköztársaság növényvédelmi zár­szolgálatának dolgozói a Szovjetunió­ból kiváló berendezést kapnak a zár­szolgálati laboratórium céljaira. A mezőgazdasági repülőgép-park AN—2 repülőgépekkel és KA—26 helikopte­rekkel bővül. A KGST-tagországok segítsége lehe­tőséget nyújt a mongol növényvédel­mi szakembereknek, hogy eredménye­sen vezessék be a mezőgazdasági ter­melésbe a testvéri szocialista orszá­gok tudományos, műszaki és gyakor­lati eredményeit. [APN] Szállítják a pecse­nyekacsákat a ter­melőüzemből a fel­dolgozó vállalatba, hogy mihamarább konyhakész álla­potban kerülhes­senek a piacra, a kereskedelembe, a fogyasztó asztalá­ra. Foto: Balia A Népéielmezési Kutatóintézet Шиппа Húszéves fennállását ünnepelte eb­ben az esztendőben a Bratislavai Nép­élelmezési Kutatóintézet, az SZSZK Egészségügyi Minisztériumának egyik igen értékes és érdemdús munkát ki­fejtő intézménye. Két évtizedes tevé­kenysége alatt 116 komoly kutatási feladatot oldott meg sikerrel. Kutatási területe igen széleskörű, kezdve az egészséges táplálkozás leg­megfelelőbb összetételének vizsgála­tától és gyakorlati alkalmazásának javaslatától, a helytelen táplálkozás­ból adódó betegségek megelőzése módszereinek vizsgálatáig, kidolgozá­sáig. Ugyanakkor gondoskodik a táp­lálkozástudományi szakemberek kép­zéséről és népszerűsíti a kutatás te­rén nyert tudományos ismereteket. Feladatainak sikeres elvégzése érde­kében szoros kapcsolatot épített ki csehországi testvér-intézetével, vala­mint a hasonló szakkérdésekkel fog­lalkozó külföldi kutatóállomásokkal, intézményekkel. Céltudatos munkájának kutatási eredményeit a hazai és a külföldi szakfolyóiratokban teszi közzé, az intézet szakemberei pedig kongresz­­szusokon, szimpozeonokon tartanak szakmai beszámolókat, előadásokat. Az intézet által közzétett adatokat a Szlovák Tervhivatal, valamint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériuma is figyelembe veszi a tervek, illetve a termelési fel­adatok kidolgozásakor. Az intézet egyik fontos feladatköre volt kidolgozni a gyomor- és bélmű­tétek utáni, a vesegyulladás és egyes májbetegségek esetében ajánlatos leg­megfelelőbb étrendet. Kutatásaik so­rán felfedezték a C-vitamin új, eddig teljesen ismeretlen funkcióját a cho­­lesterolnak epesavvá történő átalakí­tásában, valamint a testi megerőltetés hatását az érelmeszesedés elleni harc­ban. Feltérképezték a táplálkozásnak a lakosság egészségére kiható té­nyezőit és ebből általános érvényű tanulságokat vontak le a racionális, ésszerű táplálkozás kialakítására. Az intézet foglalkozott a közös étkezte­tés problémáival, felfedve ennek elő­nyeit és egyes negatív jelenségeit. A kutatóintézet harminc ágyas kli­nikai részlegén kezelik az olyan be­tegeket, akiket előre kidolgozott ku­tatási tervük alapján vesznek fel gyógykezelésre, valamint az olyan pá­cienseket, akiket a szakorvosi leletek alapján betegségük jellege szerint (táplálkozási rendellenességek, anyag­csere-zavarok) specializált szakkeze­lésre érdemesítenek. Az intézetben 1955 márciusa óta —• ugyanis ekkor nyitották meg klinikai részleget — körülbelül nyolcezer beteget kezel­tek. Sikeres munkájukat Szlovákia minden részéből érkező köszönőleve­lek százai igazolják. Az intézet eredményeinek gyakor­lati népszerűsítése kedvezően változ­tatta meg Szlovákia összlakosságának táplálkozási struktúráját. Ma Szlová­kia lakossága táplálkozásának kalő­­riaértéke eléri a legfejlettebb álla­mok szintjét, sőt néhol ezt túl is szár­nyalja. Jelenleg már nem találkozunk a rosszul tápláltság tüneteivel. Éppen ellenkezőleg, a lakosság jelentős há-> nyada (a nők 30, a férfiak 25 és a gyerekek 18—20 százaléka) szenved a túltápláltság okozta kövérségben. Megnövekedett a hús, a tojás és a tej fogyasztása, növekszik a zöldség és a gyümölcsfélék fogyasztása is, s ezzel szemben — a racionális táplálkozás elveinek megfelelően —■ csökkenő irányzatot mutat a liszt és a tészta­félék konzumálásának mennyisége. A jubiláló Népélelmezési Kutatóinté­zet további sikeres tevékenységének lehetősége adva van, és reméljük munkásságának eredményei hazánk lakosságának egészségét szolgálják majd a jövőben is. (OK) Hogy többet teremjen a föld A Salai (vágsellyei) Duslo vegyipari kombinát idén ősszel ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Ez az évforduló az üzem számára több szempont­ból is jelentős Ezek egyike, hogy döntő vizsgák előtt áll építésének negyedik szakasza. Mennyire jelentős ez népgazdaságunk, de főképp a mező­­gazdaság számára, arról a következő számadatok tanúskodnak. Az üzem eddigi termeléséit a jövőben évi kb. 300 000 tonna ammóniákkal, 210 000 tonna salét­romsavval, 200 000 tonna nitrogéntartalmú szem­­csézett műtrágyával, 50 000 tonna ammóniák-ter­­mékkel növeli, továbbá az NPK 2 A nevű kombi­nált műtrágya évi mennyisége is eléri a 300 000 tonnát. Ha most összehasonlítást teszünk első ötéves tervünk ötödik évével, vagyis 1953-mal, amikor egész vegyiparunk mindössze évi 42 900 tonna nit­rogéntartalmú műtrágyát termelt, akkor a mai ter­melésünk adatai szinte csillagászatinak, elképzel­hetetlennek tűnik, márcsak azért is, mert ezt nem egész vegyiparunk, hanem annak csak egyetlen vállalata produkálja. E hatalmas, három részből álló berendezés — amely lehetővé teszi a fentebb említett termékek előállítását — technológiai részét az NSZK-beli UHDF és a francia KREBS vállalat szakemberei irányítják, szorosan együttműködve hazat part­nereikkel, a Hydrostav Bratislava dolgozóival, akik az építőmunkát végezték, a szerelést végző Hutné Montáže Ostrava, Montáž Hradec Králové, valamint a szinte számtalan beruházó vállalat ve­zetőivel. Ezekben a napokban a munkálatoknak abba a szakaszába értünk, amikor a tervek kez­denek valósággá válni. Már működik a cirkulá­ciós vízmű, amely óránként 9000 köbméter vizet ad, továbbá a vízlágyító berendezés. Március 25- től 85 atmoszféra nyomással működésben van a turbogenerátor és a múlt hónap elejétől a föld­­gázkompresszot is próbaüzemei, amely a 18 at­moszféra nyomású földgázt a szükséges 40 atmosz­férára emeli. Sikeresen átesett már a főpróbán többek között a katlanrendszer, a reforming ke­mence, a széndioxid mosás és a gépi berendezés egy része. Hazai vállalataink közül elsősorban a Chemo­­projekt Praha vállalat szakemberei érdemlik ki a dicséretet, akik közvetlen a technológiai berende­zést gyártó külföldi vállalatoktól továbbították észrevételeiket és a tervben történt változásokat, így részben sikerült helyrehozni az egyes beren­dezések késői érkezése által előállt lemaradást. A hegesztőmunkás hiány mellett komoly problé­mát okoztak a külföldről érkező hibás technoló­giai berendezések, valamint az előfordult változá­sok — melyek szinte elkerülhetetlenek. Az üzem vezetősége, továbbá Szlovákia Iparügyi Miniszté­riumának külön bizottsága sikeresen áthidalta a nehézségeket, és a próbaüzemeltetés alatt is min­dent megtesz a tervezett feladatok maradéktalan teljesítésének érdekében. A próbaüzemeltetést irá­nyító UHDE vállalat megbízottja, Hans Joachim PROISS mérnök is derűlátó. Véleménye szerint, amenyiben nem lép fel valamilyen komoly üzem­zavar, az egész komplexum próbaindítást követő tizennegyedik napon előállítjuk az első ammóniá­­kot. Ahhoz, hogy már ide eljutottunk, jelentős se­gítséget nyújtott az a kötelezettségvállalás, ame­lyet az építő és beruházó vállalatok, valamint az üzemrészleg jövendőbeli műszerfal- és rendszer­kezelői tettek. Hogy többet teremjen a föld, hogy teljesíthes­sük pártunk XIV. kongresszusának a mezőgazda­ság fejlesztésére vonatkozó határozatát, mely sze­rint — 1975-ig 220 kg-ra kell emelni az egy hek­tárra eső műtrágyamennyiséget — úgy ehhez a Duslo vegyi kombinát IV. szakaszának üzembehe­lyezése jelentősen hozzájárul. SOŰKY LAJOS, Sala A salai Duslo üzem egyik egysége, a IV. részleg. Foto: Szabó József HÍREK iSaáMHi EUROPA LEGNAGYOBB rákkutató központja Kontinensünk legnagyobb rákkutató központja épül a szovjet főváros mellett, Kolo­­menszkoje falu természetvédel­mi területének közelében. A klinikai rész 15 hektárnyi terü­letet foglal el, s egy toronyépü­letből, továbbá két hozzá csat­lakozó épületkomplexumból áll majd. A Szovjet Orvostudomá­nyi Akadémia már működő kí­sérleti és klinikai onkológiai intézetének épületeivel együtt ezek az új épületek alkotják majd a rákkutató központot, amelyet három övezetre oszta­nak fel. Az А-zónában lesz a poliklinika, az ide utazott be­tegek penziójával, továbbá a külföldi tudósok szállója. A B- övezetben lesz a diagnosztikai és terápiái részleg: a röntgen­­diagnostika, röntgenterápia, to­vábbá a sebészeti műtők. A to­ronyépületet magába foglaló C-övezetben lesz az 850 ágyas klinikai rész. A kutatásokban nemcsak orvosok, biológusok, hanem fizikusok is részt vesz­nek. A kémiai osztálynak külön vegyiüzem áll majd rendelkezé­sére azoknak a daganatellenes készítményeknek az előállításá­ra, amelyeket a kísérletekkel és a klinikai gyakorlatban ki­próbálnak. SZÁZÉVES TETSZHALÁL Szibéria sarkvidéki területén, a Kolima tundrán egy körül­belül tíz centiméter hosszúsá­gú, gőteszerű teremtmény, tri­ton száz évet töltött téli álom­ban. Az aranybányászok buk­kantak rá jégtömbbe zárva, mintegy 12 méterrel a földfel­szín alatt. Amint a jégtömb el­olvadt, a tritón új életre kelt — láthatóan egészségesen. A szi­bériai tritónokről jól tudják a kutatók, hogy téli álomba me­rülnek, de ilyen hosszú téli ál­mot még sohasem észleltek, rit­kán élnek tovább 10—15 évnél. Egyes tudományos szakértők meglehetősen kétkedéssel fo­gadták a százéves téli álom hí­rét, de a C14-es kormeghatáro­zó vizsgálat megerősítette, hogy a tritón valóban százéves. A rendkívüli ritka lelet nagy ér­deklődést keltett a biológusok körében, az élet többszörös meghosszabbításának lehetősé­ge mesterséges téli álommal, lehűtéssel nemcsak a zoológu­sokat foglalkoztatja, hanem a biológia más ágazatának műve­lőit is. szuper-gAzégök Taskenti tudósok a nagy se­bességű gázáramlás jelentégeit tanulmányozva, olyan egyenle­teket állítottak fel, amelyeknek alapján különböző újfajta gáz­égőket fejlesztettek ki. Sikerült a lángban végbemenő folyama­tokat fokozat nélkül szabályoz­niuk. Az új gázégők révén je­lentősen megnőtt a villamos iparban, az épitöanyagiparban és más iparágakban felhasznált földgáz hasznosításának hatás­foka. Már tucatnyi villamos erőműben és cementgyárban működik újfajta üzbég gázégő. Segítségükkel a kazánok telje­sítményét 15—20 százalékkal, hatásfokukat pedig 2—5 száza­lékkal növelhetik — ez évente sokmillió rubelnyi megtakarí­tást hoz a szovjet népgazdaság­nak. Az újfajta gázégőket már számos nyugati országban, egyebek között az Egyesült Ál­lamokban, a Német Szövetségi Köztársaságban és más orszá­gokban szabadalmaztatták. Ki­­fejlesztésükért az Üzbég SZSZK állami díjával tüntették ki R. Ahmedov professzor vezette tu­dós csoportot. ÜJ KOMBÁJNOK A Szovjetunió európai részé­nek központjában fekszik Be­­zseck városa. Az itteni mező­­gazdasági gépgyárban kezdték meg nemrég egy kendertépő kombájn sorozatgyártását. A nagyteljesítményű berendezés első példányát kipróbálás cél­jából átadták a mezőgazdasági termelőüzemeknek. Még ebben az évben a bezsecki munkásak ISO új lentépő kombájnt gyár­tanak. (APN)

Next

/
Thumbnails
Contents