Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-09 / 23. szám
A szőlő védelme és bogyiképzödés idején >л A nálunk termesztett szőlő--fajták legtöbbje június elején virágzik és június végén már borsó nagyságú bogyós állapotban van. Ebben az Időben a legveszélyesebb kártevő a májusi cserebogár és a szőlőmolyok. A betegségek közül pedig a peronoszpóra és a szürke rothadás. Ezek ellen csapadékos időjárás idején védekezünk. Száraz, meleg Időben pedig a lisztharmat ellen. Egyes vidékeken, főleg erdősdombos helyen, szőlőorbánc ellen is kelll védekezni. Nagy gondot kell fordítani a májusi cserebogár tojásrakásának megelőzésére. A gyomok Irtásával és a későbbi talajművelés során pedig irtjuk a tojásból kikelt pajorokat. Peronoszpóra ellen Dithan M—45 0,2—0,3 százalékos töménységben permetezünk (ezzel a permetezéssel egyúttal Szőlőperonoszpóra első tünetei a levélen megjelenő sárgás így nevezett olajfoltok. csökkentjük az orbánc és a szürkepenész fertőzési lehetőségeit), vagy Orthofaltan 50 0,2— 0,3 százalékos töménységben (ez a permetezés részben megelőzi a szürkepenész kártételét) vagy kombinált permetezéssel védekezünk: Kuprikol 0,5 % + Perozin 75 0,2 %. Ebben a keverékben a Kuprikol helyett használhatunk Vitígran vagy Cuprovit szereket használati utasítás szerint. A nedves növényeket a Niroxyd-porozószerrel is porozhatjuk. A peronoszpéra elleni védekezésnek legfontosabb időpontja közvetlen virágzás előtt és az elvirágzás után van. A permetezést a hőmérséklet és csapadékviszonyokhoz igazodó 8—14 napos időközökben végezzük. Minden ]61 végzett permetezés után addig tekinthető szőlőnk védettnek, amíg újabb eső nem esik. A szőlőperonoszpóra elleni eredményes védekezés szempontjából, az időjárási tényezők alakulásának figyelembevételével, a megfelelő időpontban megkezdett permetezés a legfontosabb. Már egy-két napos késés súlyos bajt okozhat. Gyakorlatból tudjuk, hogy május elejétől figyelnünk kell az időjárás alakulását. Az alább közölt Magyarországon kidolgozott Istvánffi—Pálinkás féle lappangási táblázat segítségével a csapadékmennyiség ismeretében teljes pontossággal meghatározhatjuk a peronoszpóra megjelenését. Ez a táblázat bemutatja a középhőmérsékleti adatokhoz viszonyított lappangási időt. A meghatározott idő alatt egy vagy két nappal kell permeteznünk. Ennek első időpontja általában május közepére, végére esik, (amikor a hajtások elérik a 20—25 centimétert). A szőlőperonoszpóra lappangási ideje Középhőmérséklet m Lappangási idő (nap) Időpont levélen fürtön 10-13 15—18 15—18 május közepe 14 12—15 12—15 májns vége 15 11—13 11—13 június eleje 16 9-11 9—11 június közepe 17 B—7 11—13 júnins vége 18—19 5—8 13—15 július 20—25 4-5 14-18 augusztus EGY PÉLDA A TÄBtAZAT HASZNÁLATÁHOZ: A tavaszi első fertőzés általában azt követően jön létre, amikor egy két nap alatt 10 mm körüli (vagy ennél több) csapadék hullott, és a napi középhőmérséklet már elérte a 10— 13 C fokot. Ha ezek az időjárási viszonyok kertünk elhelyezkedését tekintve, például május 6- án adottak, a táblázatbél megállapíthatóan (10—13 C fok mellett) levélen 15 nap a lappangási idő, tehát a tünetek május 21 én fognak megjelenni. Előtte egy két nappal, tehát május 19-én, vagy 20-án kell permeteznünk. Júniusban viszont, amikor melegebb az idő, már 2—5 mm eső lehullása is fertőzési veszélyt jelent. Pl. ha június 10 én pár mm csapadék hullott, és a középhőmérséklet 15 C fok körüli, a kilenc nap lappangási idő miatt, már június 17-én és 18 án kell permetezni. Az időjárást viszonyok alakulása alapján végzett szakszerű permetezés azt jelenti, hogy csapadékos meleg tavasz és nyár esetén gyakran (esetleg 7— 8 naponként), száraz, illetve hűvös években ritkábban kell védekeznünk. A májusban megkezdett védekezést június, júliusban kell leggondosabban végrehajtani. Később a fertőzési veszély csökken, ezen kívül a szüret előtt betartandó várakozási idő miatt a különböző időpontban érő fajták nehézségeket okoznak, ezért a kezelések számát ritkítani kell, majd be kell fejezni a permetezést. A szőlő virágzása idején, Június közepén, a virágzás végén és július elején a fürtzárődás előtt kell a szürkerothadás kártételét megelőzni. Ilyenkor a bimbókat, kinyílt virágokat, bogyókezdeményezéseket fertőzi, amelynek a fürtrészek bámulása, pusztulása a következménye. Ezért ebben az időben a peronoszpóra ellen olyan szerrel védekezünk, amely a szürkepenész ellen Is hatásos. A sxölőUsztharmat ellen rendszerint kombinált védekezést alkalmazunk. A peronoszpóra ellen készített permetléhez hozzáadunk megfelelő gombaólőszert lisztharmat ellen. A kombinált permetezésnél figyelembe vesszük kertünk fekvését 6s a megfelelő szereket nemcsak a peronoszpóra és a lisztharmat ellen használjuk, hanem figyelembe vesszük a szerek mellékhatását is a szürke penész. Illetve orbánc ellen. Hegyvidéken peronoszpóra és orbánc ellen a következő kombinációt használjuk: Dithane M—45 0,2 %, vagy Perozin 75 0,2 % + Sullkol К 0,5 %, vagy Thiovit 0,3 %, vagy Karathane 0,1 %, sík vidéken pedig a peronoszpóra és a szürkepenész ellen Ortho-Phaltan 0,2 % + Sulikol К 0,5 %, vagy Thiovit 0,3 %, Karathane 0Д % kombinációjával permetezünk. Ha a növények nedvesek (eső vagy erős harmat után] a „síra Sfinx'-el porozhatunk. Minden esetben ügyelni kell arra, hogy a permetlé, vagy a porozószer a tőkék belsejébe Is behatoljon, és ott a leveleken kívül a fürtrészeket is befedje. Mivelhogy a lisztharmat gombafonala a rügypikkelyek között telel, a védekezést már a szőlő kisleveles állapotában kell megkezdeni, május elején. Ha az időjárás úgy alakul, mind az ezévi (április vége—május eleje bűvös, csapadékos), akkor május közepén kezdjük a permetezést. Amint feljebb említve volt, a lisztbarmat elleni védekezést érdemes a peronoszpőra elleni védekezéssel összekapcsolni, rendszeresen végrehajtani és csak a szüretet megelőző három-négy hétben már nem kezeljük a szóló.t Június végén a szőlő borsó nagyságú bogyós állapotában megkezdődik a sxőlőmolyok első nyári nemzedékének rajzása. A tarka szólómoly három nemzedékü, kártételének megelőzése érdekében a tömeges rajzás és tojásrakás idején kell védekezni — ez május elejétől közepéig és június végétől július közepéig, valamint augusztus. A nyerges szőlőmoly ellen április végétől május közepéig és Június végétől július végéig kell permetezni. A peronoszpőra ellen használt permetléhez kombinált védekezésre hozzáadunk Metation E—50 0,2 %, vagy Fosfotion—50 0,2 %. A hernyók fürtkártételének megelőzése csökkenti a szürkerothadás és a fakőrothadás fertőzési lehetőségeit. Zivataros, jégveréssel párosult Időben a szürkerothadás és a fakőrothadás rohamos fertőzését 0.3 %-os Orthophaltan permetezéssel mérsékeljük. Vaaek Gáspár mérnök CSc, Szőlészeti Kutató Intézet, Bratislava e 1 =' 11-<« A takácsatkák a pékszabású ” ízeltlábúak osztályába tartozó apró állatok. Számos fajuk a fás és lágyszárú növények leveleinek főleg a fonákján él, és többnyire laza szövedék védelme alatt szívogat. Gyümölcsfáinkon — főleg az almán — két faj él. A hosszúlábú és a vörös takácsatka. Hosszúlábú takácsatka szívása nyomán a leveleken sárga foltok jelennek meg, a levél színe később őlomfényűvé válik. A levelek elszíneződése, — főleg a nyár közepén, július —augusztusban tömegszaporodás idején feltűnő. A levélfonákon nincsen szövedék. Az almán, szilván, őszibarackon, cseresznyén, meggyen gyakori takácsatka fajok között a legnagyobb termetű, 0,7 mm hoszszú és 0,5 mm széles, szürkéspiros, felül kissé lapított, lábalnak hossza meghaladja a test hosszát A lárvák élénk pirosak, akárcsak az áttelelő tojások, amelyek tömegesen láthatók gyümölcsfáink hajtásain. Tojás állapotban telel át és Vörös takácsatka tojásból kikelt három pár lábú lárvája. Gyümölcsfáinkat károsító takácsatkák kora tavasszal már megjelenik a fakadó leveleken. A tenyészeti idó alatt több nemzedékben él és károsít. Vörös takácsatka Is évente több nemzedékben él. Szintén tojás állapotban telel át. Hoszsza 0,5 mm, vörös színű. Egyedei a levél színén, valamint a fonákján laza szövedék alatt szívogatnak. Téli tojásai csoportosan találhatók ágon, veszszón; a nyári nemzedékek tojásait egyenként helyezik a levél fonákjára. A tojásokból 4—7 nap múlva kelnek ki a három pár lábú lárvák, amelyek többszöri vedlés után válnak nimfákká, illetve négy pár lábú ivarérett atkákká. Védekezés a takácsatkák ellen. A takácsatkák tulajdonképpen a jól kezelt, tápanyagokkal jől ellátott modern gyümölcsösök kártevői. Szeretik a jől kiképzett levegős, napsugarakkal bőven áthatolt koronák lombozatát. Kártételük ugrásszerűen lépett fel a DDT-tartalmaző védekező szerek rendszeres használata után, amelyek Irtják a takácsatkákat gyérítő ragadozó atkákat. Bár az utóbbi években a DDT-szerek használata a gyümölcsfa védelemnél elmaradt, még mindig komoly feladat a takácsatkák irtása — mivelhogy ezek a modern, jől kezelt gyümölcsösök kártevői. Az első vegyszeres védekezést rügypattanás Idején végezzük, téli permetező szerekkel (Nitrosen 1—3 %, Arborol 2— 4%, Sulka 5—10 %), amelyek gyérítik az áttelelő és a tojásból kikelt egyedek számát. A tenyészldő alatt a kiskertekben az Arafosfotion 0,3 %-os töménységben használható, a mely a tojásokat Is irtja. A kikelt egyedeket gyéríti a Fosfo tion—50, részben a Metation E—50 0,2 %-os töménységben. Nagyüzemi gyümölcsösökben használhatók a következő szerek: Anthlo 0,15 %-os, Phosdrin 0,15 %-os, Thloeron 0,15 %-os, Ultracid E—40 0,15—0,2 %-os töménységben. A foszforsavesztereken alapuló szerekkel szemben ellenálló takácsatka fajokra használható az Anlllx 0,1 %-os töménységben. Az ideiglenesen engedélyezett szerekből Igen jől érvényesültek a Zolone-liguid 0,2 %-os és a Rospin 25 EM, 0,1—0,15 %-os töménységben. A felsorolt rovarirtó, vagy atkaölőszereken kívül még számos gombaölőszer is rendelkezik atkaölő, vagy atka-gyérltő hatással, amelyek korántsem elvetendők. Pl. az almafa lisztharmat ellen hatásos kéntartalmú szerek (Sulikol K, Sulka, Thiovet) továbbá a Crotothane, Benlate, Fundazol 50 WP gyérltik a takácsatkák egyedszámait a Morestan atkaölő hatással is rendelkezik. A védekezés időpontja: Amint a fentiekben említettük, a télvégi lemosó permetezés csökkenti a fertőzés veszélyét, de teljes értékű eredményt nem ad. Ezért áprilisban, késői kitavaszodás esetén május elején A katicabogár híven pusztítja az atkákat. kell a tojásokból kikelt lárvák ellen védekezni: az almafákat — virágzás előtt, esetleg sziromhullás után, az őszibarack- és szilvafákat közvetlenül sziromhullás után kell atkaölő készítménnyel Is lepermetezni. Nagymérvű fertőzés esetén, ez az egy védekezés nem akadályozza meg a nyári kártételt. Ezért május végén, június elején az első, Illetve június végén a második lárvanemzedék egyedei ellen okvetlenül, míg július végén, augusztus elején, a tömegszaporodás idején, célszerű ellenük Ismételten permetezni. Augusztus végén, szeptember elején már nem a folyó évi kártétel mérséklése, hanem a kifejlett egyedek elpusztítása révén, a téli tojások számának csökkentése miatt érdemes olyan rovarölőszert alkalmazni, amely az atkák ellen is hatásos. VANEK ARANKA, mérnök Uj növényvédőszerek 7 A leverkuseni Bayer cég (NSZK) NEMACUR-P név alatt éj nematocidot hozott forgalomba. Vegyileg BAY—138 és a foszforsav O-etil-O- (3-metil-4- metiltiof enil) -izopropilamidoésztere: egyszerű elnevezése fenamilos. 49 C°-on olvadó fehér kristályos vegyület, vízben gyengén, petroléter és ligroin kivételével a többi szerves oldószerben jól oldódó anyag. Üt és tíz százalékos granulátumban, valamint 40 százalékos jól emulgeálódó koncentrátum alakjában kerül forgalomba. Viszonylag erős méreg: patkányokon 15,3—19,4 mg/kg (szájon át) adagolva erős mérgezést okoz. A NEMACDR-P erős hatást fejt ki ágy a talajban éló, mint a gyökereken és növényi részeken élősködő fonalférgekre. A talajba juttatott 5- 10 kg/ha NEMACUR—P hatása három-négy hónapig tart. A növényekbe jól felszívódik úgy a gyökereken, mint a levélzeten keresztül. A szubtropikns kultúrákon kfvöl kiváló vábbá sikeresen alkalmazzák a borsónál, szőlészetben és főleg a zöldségtermesztésben. A BLADEX talajban hasonlóképpen viselkedik, mint a többi triazin-alapú herbicíd, hektáronként egy-három kilogrammot szoktak használni és nagy jövője van főleg a zöldségtermesztésben. * Kiváló új preemergens herbicidek a BAS 3870 H/N-alkil-N (2’etilklorid)-2,6-dinitro-4-tri- Iluőrmetil-anilín) és a BAS H/N- propil-N-(2’-eti!klorid-4-trifluőrmetilanilín). 0,75 kg 1,5 kg adagban kiváló hatásúak a szójababnál, valamint a bab, borsó, sárgarépa, paradicsom, napraforgó, földimogyoró és uborka gyomirtásánál. Posztemergens hatásuk gyenge, ami azzal magyarázható, hogy erősen illanó, mindkét anyag a fény iránt is érzékeny — ezért a talajmfivelés előtt kell őket a talajba jól bedolgozni. B. M. hatása van a dohánynál, szójababnál, sárgarépánál, uborkánál, valamint a különböző dísznövényeknél. * A Shell konszern áj triazínalapú gyomirtószere a BLAOEX, mely vegyileg a propíónsav 2-(4-klóra — 8-etilamino-s-triaxíu-2yIamino)-2metilnitrile. Jellemző tulajdonsága, hogy a talajban viszonylag rövid ideig hat. Kiváló hatású úgy az egy, mint kétszikű gyomok irtására. Először a kukoricában próbálták ki, majd 1970-ben Franciaországban, kisebb mértékben Kanadában és az USA- ban használták. Angliában az őszi búzánál is használták, to
