Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-09 / 23. szám
1973. június 9. SZABAD FÖLDMŰVES 7 MEGÉRDEMELT ELISMERÉS HÍREK A Kelet-szlovákiai Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat trebišovl (tóketerebesl) |árási üzemének dolgozóit a közelmúltban nagy megtiszteltetés érte. Megkapták a Szakszervezetek Központi Tanácsának vörös vándorzőszlaját az ötödik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítéséért. Az üzem Igazgatója, Jén Oncfák elvtárs elmondta, hogy ezt a kitüntetést elsősorban a szocialista munkaversenyben, a tervfeladatok teljesítésében elért kiváló eredmények alapján nyerte el az üzem. A kommunisták kezdeményezésére nemcsak teljesítették, hanem jóval túlszárnyalták. A versenyben a novosadl (bodzásújlakl) felvásárló raktár István Ferenc vezette szocialista munkabrigád|a és a prlbenlki (perbenyékl) takarmánykeverő Rajna Attila elvtárs vezetésével járt elől jő példával. A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez a Streda nad Bodrogom-1 (bodrogszerdahelyl) takarmánykeverő munkaközössége is Timko Ferenc elvtárs vezetésével. Az üzem vezetősége kezdettől fogva megkülönböztetett gondot fordít a Timko Ferenc, a bodrogszerdahelyi takarmánykeverő szocialista munkabrigád vezetője. Hirko Michal, a seiíovcei felvásárló raktár kitüntetett dolgozója. Micák György, a trebiiovi MFEV legpéldásabb gépkocsivezetője. már 1970-ben bekapcsolódtak a vörös zászló elnyeréséért Indított versenybe. Az üzem vezetősége a szakszervezet Üzemi bizottságával és a többi tömegszervezettel kidolgozta a tervfeladatok túlszárnyalását célzó verseny feltételeit. így vette kezdetét az üzemben a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom, melybe a dolgozók 93,4 százaléka bekapcsolódott. A dolgozók kezdeményezése alapján olyan vállalások születtek, melyeknek értéke tavaly elérte az egy millió koronát. A treblšovi MFEV dolgozói vállalásaikat politikai, a szervezési, a műszaki és a gazdasági feltételek megteremtésére, a kezdeményezés kiszélesítésére és a vállalások megvalósítására. Ennek a gondoskodásnak, az ebből eredő Jó eredményeknek köszönhetik az üzem dolgozói, hogy elnyerték a kerületi vándorzászlót és az üzemek versenyében többször kerültek az első, illetve a második helyre, 1970-ben pedig megkapták a „Felszabadulás 25. évfordulójának üzeme“ címet. Az idén emlékérmet kaptak a Győzelmes Február 25. évfordulója alkalmából is. Ián Onďák elvtárs az üzem Igazgatója Ján janovic mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kezéből átveszi a kormány és a szakszervezetek vándorzászlaját. (án Ondák elvtárs a trebiáovi MFEV igazgatója. Ján Ondák igazgató elmondta, hogy a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa vörös vándorzászlaját is a sikeres szocialista munkaverseny, valamint az 1972-es évben elért tervteljesités elismeréséül kapta az üzem. Tavalyi tervét 104,9 százalékra, a tiszta nyereség tervét 104 százalékra teljesítette, ami az 1970-es évhez viszonyítva 42,5 százalékos növekedést jelent. Figyelemre méltók az állami felvásárlási terv teljesítése terén elért eredményeik. Tavaly az országban elsőként teljesítették a gabonaneműek felvásárlási tervét, de a korai burgonya és a széna felvásárlásban Is az elsők voltak Kelet-Szlovákiában. Húsból 100,6, tojásból 103,9 százalékra teljesítették a tervfeladatokat. Takarmánykeverékekből a tervezett 66,6 ezer tonna helyett 71,3 ezer tonnát állítottak eló. Az eladási tervfeladatokat a vetőmagvakból 145,9 a műtrágyából 100,1 és a vegyszerekből 146,5 százalékra teljesítették. A szocialista munkaverseny az idén egyre nagyobb méreteket ölt. Az eddigi felajánlások értéke 711 ezer korona. A negyedévenként rendszeresen értékelt szocialista munkaverseny további kibontakozására a jövőben it nagy gondot fordítanak, mert a kitüntetett üzem vezetősége és egész munkaközössége ebben látja a sikerek forrását. ILLÉS BERTALAN a Szovjetunióból HOSSZO NAPOK Normális körülmények között az emberek és az állatok 24 érás ritmust követnek élettevékenységükben a Föld forgásának megfelelően. De mi történik, ha a környezet természetes „jeladója“ hirtelen kihagy, például egy barlang mélyén, tengeralattjáróban, vagy egy űrhajóban? Sz. Sztyepnova, szovjet kutatóorvos az ember napi energiafelhasználásából kiindulva, számításokkal próbálta meghatározni, mennyire hoszszabbodhat meg, vagy rövidülhet le az ember normális 24 órás életritmusa. Amint a „Kozmikus biológia“ című szovjet tudományos folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányában közli, az ember alkalmazkodóképessége meglehetősen korlátozott — képtelen alkalmazkodni olyan „naphoz“, 52 éránál hosszabb. Ezt főként hosssó űrutazások szemként a hosszú firutssások szempontjából nagy jelentőségű megállapítást még gyakorist! kísérletekkel kell ellenőrizni. GYÓGYÍTÁS BIOÄRAMOKKAL A Szovjetunióban kifejlesztett újfajta orvosi készülék a bioáramokat hasznosítja az emberi test megbénult részelnek kezelésére. A béna testrészre különleges elektródokat erősítenek és egy egészséges ember azonos izmairól elvezetett bioáramokkal hozzák mozgásba a beteg megbénult izmait. A bioáramok impulzusai az élő csatornákon ót a beteg agyába jutnak, s Itt kiválthatják, hogy az agy más részel vegyék ét a sérült rész funkcióját. így elérhető, hogy az agy egészséges területei vezéreljék a test sérült, megbénult részeit. A kezelés hosszadalmas, olykor egykét hónapon ét naponta 30 perces késelésre kerül sor. Ugyanezzel as orvost készülékkel az orvosok meghatározhat] ék az érintett Izmok bénultságénak tokát, megvizsgálhatják a beteg idegrendszerének állapotát és eléírhatják a szükséges kezelés módozatát. A kezelőorvos a részletes analízis alapján dönt a késelések számáréi, a különleges hatcsatornás magnetofonnal feljegyezi a szükséges mozgások bloársmsit, amelyek majd a beteg programozott mozgásait vezérlik. KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK A bolgár falu fejlődési távlata A falvakból a városokba irányuló elvándorlás — a migráció — igen összetett, sokoldalú ás aránylag általános jelenség. Sok tényező váltja ki tzt a folyamatot. Nemrég Bulgáriában az ország délkeleti rászán fekvő jambol kerületében felmérést végeztek, amely azt mutatta, hogy a bolgárok nem szívesen hagyják el szülőfalujukat. Így páldául arra a kérdésre, hogy elágedett-e azzal a községgel, amelyben él, — a megkérdezettek csaknem 71 százaléka felelt Igenlően, nem egészen 25 százaléka volt elégedetlen és a megkérdezettek alig két százaléka nem válaszolt a kérdésre. Egy további kérdésre — hogy rövid Időn belül szándékában áll-e a községet elhagyni, a megkérdezettek egybarmada Igennel és a tele nemmel válaszolt. Ml indokolja általában a faluból történő elköltözés vágyát? A megkérdezettek az első helyen az alacsony Jövedelmet említik, majd azokat a rokonokat ás Ismerősöket, akik már elköltöztek és Javítottak életmódjukon, ezt követően a megfelelő munkalehetőségek hiányát említették, s ezután következtek az olyan válaszok, hogy gyenge az egészségügyi ellátottság színvonala, nincsenek megfelelő üzletek, rossz a közlekedés a falu és a város között. Természetes, az elvándorlás vágyát több tényező is befolyásolja. Ebből következik, hogy az elvándorlás arányszáma akkor lesz majd optimális, ba a vidéki lakosság szükségleteit sikerült komplex módon kielégíteni. Felmerül viszont a kérdés, hogy а falvak mai állapotukban kápesek-e kielégíteni az emberek igényeit. E kérdést azonban csakis az össztársadalmi és az egyéni érdekek maximális figyelembevétele mellett lehet csak megoldani. Az egyénnek az olyan község a legmegfelelőbb, ahol érvényesülésének feltételeit találja meg. A problémának azonban van egy másik oldala Is. Vajon a társadalom egyáltalán képes-e arra, hogy tekintet nélkül a falvak lakosságának létszámára, mindenütt biztosítani tudja az érvényesülés összes feltételtit? Ami a középfokú műveltség megszerzését, az egészségügyi ellátást, a könyvtárakat, a legfontosabb üzleteket és a közszolgáltatás néhány válfaját Illeti, nagyobbára ez már megoldottnak tekinthető. Azonban ugyanez nem mondható el az élet más szakaszáról. Vegyük például az ipart. Egyes üzemek a falvakon Is létesítenek bizonyos üzemrészlegeket, ami a faluról való elvándorlást csökkenti. Ez azonban ellentétben áll az Ipar összpontosítását és szakosítását szorgalmazó folyamattal. A megoldás az lehetne, hogy bizonyos Ipari létesítményeket a mikrorajonok központjaiban kellene létrehozni. Így lehetővé válik, olyan nagyobb üzemek felépítése, amelyekben a haladó műszaki és tudományos-szervezési megoldásokat alkalmazni lehet, s ugyanakkor felsőbb- és középfokú képzettséggel rendelkező szakembereket is lehet foglalkoztatni. A jamboli kerület számára a migráció szabályozása létfontosságú feladat. A lakosság vándorlását előidéző tényezők némelyike állandó jellegű és az ezzel kapcsolatos kérdéseket még nem rendezték. Amennyiben ez a folyamat tovább tart, a nagyobb városok lakosságának létszáma rohamosan nőne, ami szükségszerfileg az Ipari központok további bővítését, újabb üzemek építését követelné meg. Ennek törvényszerű következményeként a falu és a város közötti különbség még tovább mélyülne. Természetszerű hát, hogy a legkülönbözőbb Intézkedéseket foganatosították a lakosság vándorlásának csökkentésére. Egy minisztertanácsi rendelkezés meghatározta azokat a központi községeket, amelyek a hozzájuk tartozó falvakkal együtt úgynevezett mikrorajont képeznek. A határozat megvalósítása során felmerült az a kérdés, mltól függ az Ilyen mlkrojanok területének nagysága. Mindenekelőtt attól Is, hogy a dolgozók számára ne tartson 30 percnél tovább munkahelyük elérése. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság egyre fejlettebb szintet ér el — fejlett agrár-ipari egységek Jöttek létre —, ezért minden szempontból legmegfelelőbbnek tűnik, hogy az egyes mikrorajonok területe azonos az agrár-ipari egységek területével. Kíséreljük meg a mikrorajonok fejlődési irányának felvázolását. A mikrorajon területét döntó módon a központi Ipari üzem felvevóköre határozza meg. A bejáró dolgozók családtagjaikkal együtt élvezik a központi község minden szociális előnyét és szülőfalujuk fokozatosan csak a „hálószoba“ szerepét tölti be. A mezőgazdaság is nagy hatással lesz a mikrorajonok kialakítására. Ugyanis e vizsgált terület lakosainak többsége a mezőgazdaságban dolgozik. A gépesítés további fokozása távlatilag egyre több munkaerőt szabadít majd fel. A migráció szabályozása szempontjából pozitív szerepet tölt be az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termelőüzemek között fokozatosan kialakuló integrációs folyamat.- így lehetővé válik a munkaerők egész évi foglalkoztatottságának biztosítása. Az agrár-ipari egységek, valamint a mikrorajonok komplex kiépítése Bulgáriában megteremti a munkások és a szakemberek szakképzettsége fokozásának, továbbá a felsőbbfokű képzettséggel rendelkezők tudásának jobb kihasználását. Az agrár-ipari egységek csakúgy, mint a mikrorajonok — mint új települési alakzatok — még a bonyolultabb és összetettebb kérdések megoldására Is képesek lesznek. Ezáltal a szocialista társadalom további sikeres építésének és a lakosság életszínvonala növelésének nélkülözhetetlen láncszemeivé válnak. (SOFIAPRESS) FEKETE MÁRVÁNY A DONYEC-MEDENCÉBEN Vorostlovgrád kezeiében а szénrétegek felkutatása kézben váratlanul fekete márványra, a Donyec-medencében rendkívül ritka épfté- és díszftőanyagra bukkantak a szovjet geolőgusok. A részletes felmérésből kiderült, hogy a téld alatti márványkésslet ipart jelentőségű. A márvány kit mélységben helyeskedlk el a földfelszín alatt, s Így külszíni fejtéssel kitermelhető. A Novopavlovszkája szénbánya kézelőben már meg Is kesdédtek a külszíni mérványbánya megnyitásának földmunkái. MADARAK A PLANETÁRIUMBAN Hogyan tájékozódnak sok ezer kilométeres étjük során a vándormadarak? Es a kérdés régóta foglalkoxtatja a tudományos kutatókat, ám máig sem sikeréit megnyugtatóan megoldani. Egyes kutatók arra gondolnak, hogy a madaraknak biológiai iránytűjük van, de sokkal valószínűbb, hogy bizonyos csillagászati tájékozódási pontok alapján navigálnak. Ezt bizonyltja, hogy laboratóriumi körülmények között a Nap és a csillagok utánsésával mag lehet változtatni repülésük irányát. A Litván Tudományos Akadémia biológusai planetáriumban végeztek élé vörösbegyekkel érdekes kísérleteket. A mesterséges égbolt alatt önműködő műszerek regizztrálták a kísérleti madarak viselkedését. (APN)
