Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-13 / 2. szám

1973. január 13. SZABAD FÖLDMŰVES 15 \\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\V\\\V\\\\\\\V\\\V\\\\\\\V\\\\\\\\^^^ A Szovjetunió 9. ötéves terve mezőgazdasági részének elemzése A Szovjetunió 1971—1975 közötti időszakra elfo­gadott népgazdaságfejlesztési tervének egyik tétele szerint ezen ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesz­tésére 128 milliárd 6(10 millió rubelt irányoztak elő. A Novosti sajtóügynökség felkérte ALEXE] DUB­­ROVINT, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszteré­nek helyettesét, hogy kommentálja a 9. ötéves terv mezőgazdasági tételét. .128,6 milliárd rubel sok vagy kevés? Minden egyes rubel érték, annál Inkább egy millió vagy egy milliárd. A mezőgazdasági beruházások nagyságát legjob­ban úgy tudjuk érzékelni, ha összehasonlítjuk ezt az előző Időszakokkal, illetve a Szovjet­unió összes gazdasági ágazatá­ba való beruházások értékével. A hetedik ötéves tervben (1961—1965) a mezőgazdasági beruházások összege 48,6 mil­liárd rubel volt, a nyolcadikban (1968-1970) már 81,9 milliárd. Ebből látható, hogy a jelenlegi beruházási eszközök mértéke 1,6-szor nagyobb, mint az előző ötéves tervben volt és majd­nem akkora, mint az előző két ötéves időszak beruházási ösz­­szege. Ez is bizonyítja a szovjet mezőgazdaság termelési szín­vonalának növekedését. A mezőgazdasági beruházási eszközök mértéke a mezőgaz­dasági összberuházások 26 szá­zalékát teszi ki, ezen arány­­szám is növekszik, mert ez a hetedik ötéves tervben csak 20 százalék, a nyolcadik ötéves tervben Is csak 23 százalék volt. Ez is érzékeli, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja milyen nagy súlyt helyez a me­zőgazdaság fejlesztésére. A beruházási eszközök elő­irányzata törvényerejű, mert az egész ötéves tervet a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa mint törvényt hagyta jóvá. Mielőtt ezen tervet a legfelső törvény­hozó testület jóváhagyta volna, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága a terv­­javaslatot össz-szövetségl vitára bocsátotta és csak azután hagyta jóvá a XXIV. pártkong­resszus. A beruházási összeg majd­nem kétharmada — 83,1 mii-’ liárd rubel — állami támoga­tás. A kolhozok saját eszközük­ből beruházásokra 45,5 milliárd rubelt fordítanak. Ez a mező­­gazdasági beruházások egyhar­­madát tesz ki. Ez is bizonyítja a kolhozok gazdasági stabilitá­sát. 110 milliárd termelőeszközökre A beruházási eszközök lénye­ges részét — 86 százalékot — termelési eszközökre fordítják. A mezőgazdaság fejlődésében a főhangsölyt a jelen időszakban intenzitásának (belterjességé­nek) növekedésére helyezzük. Más szóval, mezőgazdasági dol­gozóinknak most egy hektárról több terményt kell előállítaniuk az állattenyésztésben pedig na­gyobb hatékonyságot. Egyúttal csökkenteni kell a mezőgazda­­sági dolgozók erőkifejtését. Ezt egész sor intézkedés bevezetése teheti lehetővé. Ezek közé tar­tozik a tudomány és technika alkalmazása a termelésben, a gépesítés és az automatizáció növekedése, a kemizálás szé­leskörű alkalmazása, a talajja­vítás és a termelés technoló­giájának tökéletesítése. Talajjavításra és öntözötelopek építésére 24,7 milliárd A növénytermesztés legna gyobb tartaléka a talajjavítás általi termelékenység növeke­dése. A Szovjetunióban az egyes területeken a talajban sok a víz, máshol pedig kevés. Ezért az ötéves terv előirá­nyozza: 0 további 3,1 millió hektár föld öntözését, 0 3,8 millió hektár területen az öntözött talaj minőségé­nek javítását, 0 41,2 millió hektár legelő öntözését, 0 5 millió hektár vizenyős te­rület lecsapolását, 0 9,6 millió hektár nem öntö­zött területen kultúrmérnö­ki munkák végzését. Ezen öntözési és talajjavitá­­si munkálatok — 62,7 millió hektár területen — 24,7 mil­liárd rubel költséget emészte­nek fel. Az anyagi terhek nagy részét az állam fedezi majd. A kolhozok e célokra csak 1,7 milliárd rubelt fordítanak. Ez nem jelenti azt, hogy a kolho­zok által művelt földekre ki­sebb gondot fordítsanak. Az ál­lam nemcsak a „saját“ földjeit, vagyis az állami gazdaságok földjei termelékenységét növe­li, hanem azon földekét is, ame­lyeket a kolhozoknak örök időkre használatra átadott. A Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója alkalmával meg­jegyzendő, hogy öntözőtelepek létesítését és talajjavítási mun­kálatokat a Szovjetunió minden tagállama területén végeznek. Egyik tagállam sem részesül előnyben a többiek hátrányára. Ebből haszna lesz minden köz­társaságnak éppúgy, mint az egész uniónak. Nagy összege­ket áldoznak például Közép- Ázsia aszályos területeinek ön­tözésére: Ezzel megvalósul az iizbég és, tadzsik gyapotter­mesztők évszázados álma. A gyapottermés növekedése pedig hozzájárul az egész unió köz­­gazdasági megszilárdulásához. Ez is a kommunista párt helyes mezőgazdasági politikáját pél­dázza. 27 milliárd az állattenyésztés fejlesztésére A beruházási eszközök egy negyedét az állattenyésztés fej­lesztését elősegítő épületek lé­tesítésére fordítják. Ezen eszközöket két irányban használják fel: 0 új farmok és komplexumok létesítése a kolhozokban és szovhozokban, vagy a meg­lévő gazdasági épületek kor­szerűsítése, hogy növeked­jék ezek kapacitása és ja­vuljanak a termelés feltéte­lei; 0 új gazdasági egységek léte­sítése; nagv szakosított (spe­­■ cializált) komplexumoké, a­­melyek ipari szinten terme­lik majd az állati eredetű termékeket. Az első irányzat kb. 20 mil­liárd rubelt emészt fel. A má­sodik irányzat jelentősége év­­ről-évre növekszik majd. 30,6 milliárd az új gépek beszerzésére A nyolcadik ötéves terv utol­só évében — 1970-ben — a szovjet mezőgazdaságban 2 mil­lió traktor, 638 ezer aratócsép­lő és 1,2 millió teherautó dol­gozott. Ezen 30 milliárdos elő­irányzat lehetővé teszi, hogy a kilencedik ötéves terv végén — 1975-ben — 16 százalékkal több traktor, 15 százalékkal több aratócséplő és 53 százalékkal több teherautó álljon a mező­­gazdaság rendelkezésére. 18,6 milliárd kultúra ás a falvak fejlesztésére Nem termelési jellegű beru­házásokra az eszközök 14 szá­zalékát fordítják. Ezen eszkö: zökből falvainkban lakóháza­kat, óvodákat, klubokat, üzle­teket és kórházakat létesítenek. A rubel jövedelmező felhasználása Amint látjuk, a mezőgazda­­sági beruházások összege igen nagy. A ma elsőrendű követel­ménye, hogy minden beruházott rubelt célirányosán fektessünk be. Nagyon sok függ tudósaink, tervezőmérnökeink munkájának hatékonyságától. Ezen beruhá­zási program a tudományos­műszaki fejlődés feltételei kö­zepette valósul meg, éppúgy, mint az a Szovjetunió többi gazdasági ágazataiban. Az első lépéseket már megtettük Eddig csak a beruházási programról beszéltünk. Tekin­tetei arra, hogy a kilencedik ötéves terv másfél éve már mögöttünk van, meg lehet vizs­gálni, hogyan sikerül ezen programot megvalósítani. Az 1971. év folyamán sikerült átadni kolhozaink és szovhb­­zaink szarvasmarhatenyésztése számára összesen 15 millió fé­rőhelyet biztosító új farmokat. Továbbá 5,7 millió férőhelyet jelentő tyúkfarmokat és 10,6 millió pecsenyecsirke termelé­sét biztosító csirkefarmokat. Üj gabonasilók, magtárak, raktá­rak, gépjavítóüzemek épültek. A Rostov na Donu-1 és tagan­­rogi mezőgazdasági gépgyárak megkezdték egy ú) típusú ara­tócséplő sorozatgyártását. A legközelebbi eredmények A beruházási program sike­res végrehajtása lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági bruttó­­termelés — az előző ötéves tervhez viszonyítva — 20—22 százalékkal növekedjék. Az át­lagos évi gabonatermés eléri a 197 millió tonnát (29,5 millió tonnás növekedés) és a nyers­­gyapot termés pedig a 7,2 mil­lió tonnát (1,1 millió tonnás növekedés). A gabonatermelés szintje a mezőgazdaság haté­konyságának egyik alapténye­zője. Hektáronkénti átlagos 4 mázsa növekedéssel számolunk. A munkatermelékenység pedig 38 százalékkal növekszik majd. A falusi lakosság munka- és életkörülményei megközelítik a városi lakosságét. Növekszik a munka jutalmazása is — a szov­­hozok dolgozóinál 21 százalék­kal, a kolhozokénál pedig 31 százalékkal. Ezen számok is mutatják, hogy kiegyenlítődik a falusi dolgozók és a kolhoz­parasztok jutalmazása. Ezek mind csak a, legköze­lebbi eredményeket érzékelik. De a beruházások megjavítják az egész agrárszektor gazdál­kodási rendszerét és megvaló­sításuk eredménye nemésák ezen ötéves tervben mutatkozik meg majd, hanem a szovjet mezőgazdasági távlati fejlődé­sében is. Fordította: KONYA JÓZSEF ménrők kVVVV>XVVOA\>X4VXVCk4\NX>XV44VXVVVV4V>VVVVVXVVXVVX4VNVVVVVVXVVVS.Vv4XV44VVVVVVVV4V> TANÁCSOK Fékezésről, csúszásról, indításról, hűtésről, olajozásról A napi hőmérséklet csökke­nése sok elvégzendő tennivalót követel, sok gondot is okoz az autósoknak. Mi itt néhány olyan témát elevenítünk fel, amelyek megkönnyíthetik azok dolgát, akik autójukat nemcsak tavasz­­szal és nyáron szokták hasz­nálni. A hőmérséklet-csökkenés e­­gyik velejárója például a párá­­sodás. De ettől függetlenül is a jő időben megszokott vezetési módszereken több tekintetben Is változtatni kell. így például az utak felületé­re lecsapódott pára a porral keveredve nyálkássá, csúszóssá teszi a talajt, ezáltal a fékutak hosszabbodnak, és a kocsik út­tartása ugyancsak változik. Autóink jó részének még nin­csenek olyan berendezései, a­­melyek meggátolnák, hogy hir­telen fékezéshor vagy hirtelen gázadáskor csúszós úton ne lépjen fel farolás. Számolnunk kell tehát azzal, hogy autónk megfarolhat, de éljük bele magunkat abba is, hogy Ilyenkor az ösztönös moz­dulatot legyőzve mégse fékez­zünk, vagy legalább is ne fé­kezzünk vadul. Próbáljunk még a veszélyes pillanatban gyorsan visszakapcsolni egy sebesésgfo­­kozatot, majd óvatos gázadás­sal, érzékeny kormánykezeles­­sel ellensúlyozni a megfarolást. A hirtelen fékezés többnyire el­kerülhető a motorfék, illetve a zárt szabadonfutó megfelelő használatával feltételezve, hogy végig csúszós út szabályainak megfelelően autózunk. Elenged­hetetlen követelmény, hogy az őszt idő beálltával a fékrend­szert ellenőrizzük. Nézzük meg például, hogy elegendő-e a fo­lyadék a tartályban, és próbál­juk ki, hogy a kerekek fékezé­sekor egyformán, hatásosan fé­keződnek-e. A lengéscsillapítók működé­se, valamint a gumiabroncsok futófelületének állapota ugyan­csak döntő fontosságú. A futó­felület mélysége feltétlenül le­gyen több mint három millimé­ter. Reggelenként már akkor is jelentkezhetnek gyújtási nehéz­ségek, amikor a hőmérséklet távol van a mínusztól, sőt plusz 8—10 fok körüli. Apró figyel­mességgel sok, egyébként kínos bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat, ha erre is számí­tunk. Elsősorban ellenőrizzük az akkumulátor savszintjét, és ha kell, töltsünk Utána desztillált vizet úgy, hogy a savszint a le­mezek felett 2—3 mm-re le­gyen. . I Gondoljunk azonban arra is, hogy a desztillált víz túlzásba vitt pótlása megváltoztatja az akkumulátorsay sűrűségét. Már­pedig ha az elektrolit fajsúlya nem megfelelő, akkor idő előtt beáll a fagyveszély. Az elha­nyagolt akkumulátor kapacitá­sát a hideg Idő különben is csökkenti, de a jól karbantar­tott és jól kezelt akkumulátor zavartalan indítást biztosíthat még kemény télen is. A kocsi gyújtóberendezésére ugyancsak érdemes némi gon­dot fordítani. Ellenőrizzük pél­dául a megszakítóhézagot, a kenőfilcre pedig cseppentsünk egy kis parafflnos olajat. Az el­osztó tengelyének sem árt, ha juttatunk rá egy keveset. A gyújtógyertyák állapotát, Illetve az elektróda hézagát is tanácsos ilyenkor ellenőrizni. A könnyebb indítás érdekében pedig a nyáron használt gyúj­tógyertyákat esetleg egy foko­zattal alacsonyabb hőértékfl gyertyákkal cseréljük fel. A gyertyacsere annál is inkább kívánatos, mivel a gyújtógyer­tyák általában 8—10 ezer km-ig működnek megbízhatóan. Két­ütemű motoroknál a nagyobb igénybevétel miatt csak 6—8 ezer km-ig. Feltételezhető az is, hogy ezt a kilométer-telje­sítményt egy szezonban sokan lefutották kocsijukkal. Az ese­tek többségében — ha valaki vonakodik a gyertyák cseréjé­től — az is eredményes, ha csupán új gyertyaalátéteket te­szünk a régiek helyére. Lénye­ges még, hogy az elektromos csatlakozók pontjait Jól rögzít­sük, a kábelsaruk és biztosítók kényes sarkait pedig tisztítsuk meg a korróziós lerakódások­tól. A levegőszűrő is figyelmet érdemel. Sajnos, nagyon keve­sen fordítanak rá kellő gondot, pedig a poros levegőszűrő miatt nemcsak másként indul, jobban kopik, hanem többet Is fogyaszt egy-egy motor. Tisztít­suk hát meg a több hónapoe portól, és ahol erre mód van, ott a beáramló-nyílást állítsuk a téli üzemhez tervezett helyre. Ugyancsak akad tennivaló az erőátviteli szerkezeteknél, ha nem is több, mint az, hogy az eddigi, feltételezhetően úgyne­vezett nyári olajat téli kenő­anyagra cseréljük. A téli olaj nagyobb viszkozitásánál fogva megkönnyíti a reggeli indítást, az első sebességváltásokat, és mindjárt simábbá teszi a diffe­­rencálmű mozgását is. Szót érdemel a hűtőrendszer is. A modern autók zárt hűtő­­rendszerrel kerülnek forgalom­ba. Ezek többnyire két évig nem is kívánnak gondozást azon felül, hogy a kiegyenlítő­tartályban levő folyadék szint­jét időnként ellenőrizni kell. Ha a folyadékszint akár cse­kély mértékben is a minimum alá csökken, desztillált vizet töltsünk utána. A desztillált víz túlzott töltögetése azonban a hűtőfolyadék dermedéspontját is károsan befolyásolja, tehát a pótlásra az előírt fagyálló vegyianyagot kell javasolni. Megemlítem még a termosz­tát ellenőrzését, esetleg cseré­jét is, mert ennek az érzékeny berendezésnek a hatékonysága ugyancsak alapvetően segítheti vagy ronthatja a téli autózást. Az egyes szerkezeti részeken elvégzendő tennivalók ismerte­tése után néhány szót az Indí­tásról, vagyis az indulásról. Ilyenkor azzal kell kezdeni, hogy húzzuk ki a szivatót — egyes típusoknál közben nyom­juk le a tengelykapcsoló pedál­jai —, majd néhány percig in­dítózzunk. Persze az ilyen sza­bályokon ma már sokat lehet vitatkozni, éppen ezért az el­lentmondások elkerülése érde­kében az a legjobb, ha a meg­felelő kezelési könyv vagy a márkaszerviz tanácsai szerint járjunk el. Ahány ház, annyi szokás, sőt még ezen belül Is van lehetőség bizonyos finomí­tásokra. Egy biztos: ha néhány, Itt említett, akár otthon is elvé­gezhető, karbantartás jellegű munkát nem hanyagolunk el, a legtöbb gépkocsi hideg időben is megbízhatóan indítható. A- mikor pedig az őszi-téli utakon járunk autónkkal, számítsunk arra, hogy ebben a két évszak­ban gyakran kedvezőtlenek a látási viszonyok. Javíthatunk a helyzeten, ha nemcsak kimon­dottan sötét időben, hanem szürkületkor, de még a borús nappalok során is ésszerűen használjuk a.lámpákat. (—ov) >\VVV\\\\VV«\\VV\V\\\4\^^^^ ЧЧЧЧХХЧЧХХЧХХХХХХХХХ^ХХХХХХХХЧХ^ЧХХХХХХХХЧ^ХХХЧ>л^^О^ХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХ.ХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХ XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXVXXWVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXVXXVXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXVXXXXVVvXXXXXXXXXVXXXXXXXXXVXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXVVXXXXXXVXXXVXXXXXVXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXX

Next

/
Thumbnails
Contents