Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-12 / 19. szám

1973. május 12. SZABAD FÖLDMŰVES, Hadjárat a szívbetegség ellen A második világháború előtt a szív­infarktusban megbetegedett emberek 40 százaléka röviddel a betegség je­lentkezése után meghalt. Manapság már a betegek jelentős része meg­gyógyul és újra munkába áll. A szov­jet kardiológusok átfogó rendszert építettek ki az infarktusos betegek kezelésére, új betegségfelismerő és gyógyító módszereket dolgoztak ki, egyebek között a mesterséges vérke­ringést és a szív ritmuszavarainak le­küzdésére a villamos impulzusterápiát — jelentette ki a szívgyógyászat ered­ményeiről és problémáiról szólva J. Csaszov professzor, a Szovjet­unió Orvostudományi Akadémiájának tagja. Még nem is túlságosan régen elkép­zelhetetlennek tűnt a szívműködés helyreállítása a szív megállása után. Napjainkban már százszámra vannak olyan emberek a Szovjetunióban, aki­ket a klinikai halál állapotából sike­rült visszahozni és újra aktív munká­ba állítani. Napjainkban még nem látjuk elég világosan a szív- és vérkeringési be­tegségek mechanizmusának számos részletet. Ezeknek felderítése az átfo­gó elméleti kutatás legfontosabb fel­adata. Az érelmeszesedés problémája döntő jelentőségű a kardiológia szá­mára. Az az állítás, hogy az érelmeszese­dés csupán a helytelen táplálkozás és a fizikai munka hiányával függne össze, teljesen felületes. Ezek szerint az embereknek nem kellene mást ten­niük, csupán száműzni a zsírokat ét­rendjükből és gondoskodni a megfe­lelő mozgásról, hogy az érelmeszese­déstől megmeneküljenek. Klinikai gyakorlatunk egyértelműen bizonyítja, hogy számos beteg betartja ezeket a tanácsokat, mégis megbetegszik érel­meszesedésben. A nézetek ellentmondása abból származik, hogy napjainkban még nem értjük teljesen az érelmeszesedés keletkezését. Miért van az, hogy egyes esetekben vastag koleszterin-lerakó­dás keletkezik az érfalakon, más ese­tekben viszont — azonos táplálkozás és életmód esetében is — teljesén érintetlenek az érfalak? A kutatások egyértelműen kiderítették például, hogy a kelet-szibériai őslakók és csak a később odatelepültek táplálkozási szokásai nagyjából megegyeznek, az odatelepültek között viszont még sok­kal gyakoribb az érelmeszesedés. Nem lehet vitatni, hogy a táplálkozásnak köze van az érelmeszesedés kialaku­lásához, de ez csupán egyetlen té­nyező. £s az érelmeszesedés nemcsak a zsíranyagcsere zavara. A megfigyelé­sek kimutatták, hogy a koleszterin fehérjeszerkezete is megváltozik, mi­előtt lerakódna az érfalakra. Nyil­vánvalóan a szervezet számos rend­szerének szerepe van a betegség ki­fejlődésében. Éppen ezért széles kör-' ben kutatják immunológiai, idegi és hormonális tényezőit is. Éppen a leg­utóbbi évek megfigyelései mutatták ki, hogy azoknak a betegeknek a szer­vezetében, akikben viszonylag gyor­san fejlődött ki a betegség és fiata­lon érte őket a szívinfarktus, csök­kent a nemi hormonok kiválasztódá­sa. Kiderült továbbá, hogy a fehérjék­ből és zsírokból keletkező komplex anyagok az idegen anyagokhoz ha­sonlóan, meghatározott immunológiai reakciót válthatnak ki a szervezetben. Számos tudósnak az a véleménye, hogy ennek a folyamatnak a meggát­­lása a jövőben az egyik legfontosabb módszere lehet a profilaxisnak, a megelőzésnek. A szívizmon belüli anyagcserét is behatóbban kell tanulmányozni a kö­vetkező években. Erre az új diagnosz­tikai módszer, a szívkatéterek alkal­mazása nyújt lehetőséget. Tovább kell tanulmányoznunk a szívbe beáramló és a szívből jövő vér összetételét is. Az utóbbi időkben sikerült a szénhid­rát- és nitrogén-anyagcsere zavarának egész sorát kimutatni ezen a módon; ezek a zavarok nyilvánvalóan felelő­sek a szívelégedetlenségért és a szív­ritmus zavaraiért. Ezek a kutatások új távlatokat tár­nak majd fel. Különösen reményt kel­tőek a nukleinsav- és a fehérjeszin­tézist serkentő új készítményekkel végzett kísérletek. A következő évek­ben tanulmányozni kell a különböző foglalkozások hatását is a szív- és ér­rendszer állapotára. A helyesen szer­vezett érdekes, alkotó munka semmi­képpen sem árthat a szív- és érrend­szernek, sót javítja működését, növeli tartalékait. A jövőben nemcsak tech­nológusoknak és szervezőknek, hanem orvosoknak is részt kell majd venniük a gyártási technológiák megszervezé­sében, helyes kialakításában. Ootianvzastilalom a munkahelyen ? A nyugatnémet nem dohányosok és a dohányosok közül is meglepően so­kan síkraszálltak a munkahelyen való dohányzásnak a megtiltása mellett. Legalábbis erre mutat a legújabb köz­véleménykutatás eredménye. A meg­kérdezett nem dohányosoknak' 68, a dohányosoknak 43 százaléka foglalt állást az ilyen dohányzástilalom mel­lett. Véleményüket azzal indokolták, hogy a munkahelyen való dohányzás csökkenti az összpontosítás képessé­gét, továbbá szem- és fejfájást okoz. Azok, akik a dohányzást pártfogolták, azzal érveltek, hogy ez a tilalom sza­badságuk korlátozását jelenti. A függöny egyike a legfontosabb lakásdfszeknek. Mivel a nappali fény­forrásunkat, az ablakot fedi, pillantá­sunk, amint belépünk egy szobába, a függönyre esik. A díszítés mellett fontos célt is szol­gál: tompítja a túl erősen beáramló fényt, de ha erre nincs szükség, egyet­len mozdulattal félre lehet vonni. A nehéz csipkefüggönyök helyett ma már szívesebben alkalmazzák a fehér vagy halvány színű mosható anyagokat. Nagyon praktikus a dió­­len- vagy nylonfüggöny, mert jő a tartása, könnyen mosható és nem kell vasalni. (Mosásnál azonban ügyeljünk arra, hogy az anyag ne gyűrődjön ösz­­sze, ezért hajtogassuk a függönyt ak­korára, amekkora az edény, amelyben mossuk, áztassuk be mosöporos vízbe, nyomkodjuk ki belőle a piszkot, utá­na több vízből öblítsük ki, anélkül, hogy kicsavarnánk, majd akasszuk ki szárítőkötélre, hogy kicsurogjon be­lőle a víz.) Van, aki olyan függönyt kedvel, amely nem borítja be az ablakot, csak keretezi. Fent húzott, keskeny fodor­ral, s oldalt a két szárnya ugyancsak húzott ennek a függönynek. A szőttes és szádafüggöny nagyon szép és mind a modern, mind a régi bútorokhoz illik. Ez a függöny rend­szerint az ablakpárkányig ér. A kézi­munkázó asszonyok szívesen horgol­nak függönyöket; az ilyen függöny akkor igazán szép, ha egyszerű a min­tája. A konyhaablakokra legajánlatosabb kartonfüggönyt varrni, részben mert könnyen mosható-vasalható, ezenkívül nem átlátszó, de a fényt átengedi. Ma már nemcsak ablakokon hasz­nálnak függönyt, hanem a lakás kü­lönböző részeit is elválasztják vele, például a gyermek tanulősarkát vagy a lakókonyhát. Erre a célra vastagabb bútorvászon vagy szövet alkalmas. (7 NAP/1973) — Hol az a gézengúz? — Péterkét keresed? — Igen. Beszélni akarok a fejével. — Jaj nekem, mit tett már megint az a szegény gyerek, hogy meg aka­rod verni? — Kicsente a kabátzsebemből a pénzt. — Nem a gyerek volt. En vettem ki. — Hiába vállalod magadra, úgyis tudom, hogy 6 volt. — Honnan? — Onnan, hogy ha te veszed ki, egy fityinget sem hagysz benne, most pedig az apró a helyén van. Gyermekek leszoktatása a notórikus tévézésről Túl hosszú ideig nézni a tévéprogramot nemcsak megerőltető, hanem árt az egészségnek is; a koncentrációképességet és a teljesítőképességet nagy mértékben csökkenti. Ezt bizonyítják dr. Bilbyxnek, az angol egészség­ügyi minisztériumnak megbízásából végzett vizsgálatai. Az USA-ban vég­zett vizsgálatokból is kitűnik, hogy a túl hosszú ideig tartó tévénézés első­sorban a gyermekeknek árt. New York-ban ezért külön intézményt létesítet­tek 1200 gyermek számára, ahol leszoktatják őket erről a káros szokásról. Az itt kezelt 8—12 éves gyermekek két évig maradnak az intézetben, hogy kigyógyuljanak a brutális tévéfilmek okozta idegbajból. GYEREKEKNEK Terepietek A KULTÜRA pionírok Életéből Nem állnak meg félüton A Topoíníky-i (Nyárasdi) Alapfokú Kilencéves Iskolának „Zója Kozmo­­gyemszkája“ pionírcsapata Czimmer­­man Márta pionírvezető irányításával sorra megvalósítják vállalt kötelezett­ségeiket és egyéb célkitűzéseiket. Bekapcsolódtak a hulladékvas- és üveggyűjtési versenybe: 18 500 darab üveget és számottevő hulladékvasat szedtek össze Említésre méltó a Februári Győze­lem 25. évfordulója alkalmából rende­zett találkozó, amelyen elbeszélgettek a veterán kommunistákkal, s értékes tapasztalatokkal gazdagodtak. Sikeres volt a „Ki, mit tud a Szov­jetunióról“ elnevezésű vetélkedőjük is. Vladimír Iljics Lenin 103. évfor­dulója tiszteletére társadalmi munká­val rendbehozták a községi parkot, annA talaját előkészítve a virágpa­lánták ültetésére. A palántázás már nem várathat' sokáig magára, amit szorgalmazniuk kell mielőbb. Ezzel egyidőben széppé varázsolták az is­kola kézi- és röplabdapályájának kör­nyékét. Összesen 560 óra társadalmi munkát végeztek, mintegy négyezer korona értékben. Nem állnak meg félúton! Tudják, tevékenység nélkül nincs eredmény. Ezért továbbfolytaják a hulladék­­gyűjtést, sőt újabb 450 óra társadalmi munkát vállaltak. S ha szükség lesz rájuk, a sürgős tavaszi mezőgazdasági munkák végzését is elősegítik. Krascsenics Géza, Topolníky (Nyárasd) Honismereti vetélkedő „Gyönyörű vagy szülőhazám“ cím­mel sikeres honismereti vetélkedőt rendeztek a Vojanyi (Vajáni) Alapfo­kú Kilencéves Iskola tanulói. Az izgal­mas versengést alapos előkészületek előzték meg. A vetélkedő I. díját a 8. A osztály tanulói érdemelték ki. A jeles II. hely­re a 9. A osztály, a III. helyre pedig a 8. В osztály tanulói érdemesültek. Dőry Zoltán, Vef. Ráškovce (Nagyráska) EGYSZERŰ STAFÉTA. Játékosok szá­ma: 20—40. Játékszerek: zsebkendők és tekebábok vagy fadarabok. A játékosok, számukhoz képest, több egyenlő létszámú csoportra osz­lanak, és egymás mögött sorba álla­nak. A csoportok egy indulási vonal mögött helyezkednek el. Az első játé­kos mindegyik sorból a vonalnál áll és kezében egy zsebkendőt tart. Mindenik csoport előtt 10—15 m tá­volságra egy-egy tárgy (tekebáb, fa­darab, szék stb.) van elhelyezve. Adott jelre mindegyik csoport első játékosa a tárgy felé szalad, megke­rüli (anélkül, hogy érintené), vissza­fut a helyére, s ott a zsebkendőt át­adja a második játékosnak, aki köz­ben az indulás vonalig jött előre. Ez is futva kerüli meg a tárgyat, visszasza­lad, s a játék így folyik tovább, amíg mindenik játékos futott. Valamennyi visszaérkező játékos a sor végére áll. Az a csoport nyer, amelyik legelőbb végez a futással. Ha valamelyik játé­kos a megkerülendő tárgyat elmozdít­ja helyéről, addig nem szaladhat to-“ vább, amíg vissza nem állítja. U Ujjaim csodafű holdas-tornyán: körmöm ormán vérző gyönyörű — pettyes csillag Csuklóm sziromfogó muzsikál ezer dongó táncolf Katicám tenyerem parazsán szállj hozzám hozzám szállj — hívlak! KELÉNYIISTVÄN VÍZSZINTES: 1. Tengeri rabló. 5. Város Belgiumban. 10. Hegy és folyó Ázsia és Európa határán. 11. Ma­gyarországi sport­nyereményjáték. 12. E napon. 13. Fi­nomságérték. 14. Ák! 15. Anna Olga. 16. Rövid kerület. 17. A múlt idő Jele. 18. Szivárványhár­tya. 20. Járt. 21. Termést betakarító munkás. 22. Szlo­vák kártya. 23. Ár­engedmény. 25. Ki­javít. 27. Áttesz. 29. Folyó Francia­­országban. 31. Lant betűi. 32. Könyö­rögni. 33. Helyrag. 34. Aki betűi. 35. „T“ betű ék kö­zött. 36. Nagy ma­dár. 37. Saját kezű­leg. 38. Kevert ün­nep. 39. Szín. 40. Beteg betűi felcse­rélve. 41. Antilla­tenger másik neve. 42. Latin „és“. 44. Egyformák. 45. Sűrű gaz. 47. Dobja. 50. Bánatos. 52. Korszak. 53. Ök! 55. Literátus. 57. Fájdalom. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet harma­dik része. 2. Termést betakarít. 3. Régi súlymérték. 4. Sertéslak. 5. Házi­állat. 6. Zita betűi. 7. Rába ..., dunán­túli sportegylet. 8. Japán nemzeti já­ték. 9. Az idézet első része. 11. Fran­cia tej (LAITJ. 12. Fodor... gyógynö­vény. 14. Takar összevissza. 16. Hó­bortos. 18. Becézett Mária. 19. Az idé­zet második része. 20. Friss. 21. Jobb növényi táplálék állatok számára. 22. Német korona. 24. Támadás. 26. Fülek németül. 28. Anglia része. 30. Lám. 32. Angol grófság. 33. Indonéziai sziget. 35. Gyümölcs. 36. Zokogott. 38. Viktor, szlovákiai magyar államdíjas író. 39. Ázsiai állam. 41. Túzok betűi. 43..........fere ikerszava. 46. Hangszer. 48. Tudomány. 49. LÓÉ. 5“ Női bece­név. 53. Tengely szlová' 54. 0. G. 55. Igevégződés. 56 Г Beküldendő a füg' Sz. sorok megfejtése. MEGFEJT A Szabad resztrejtvr Gyarapít teinke' Kö Но-A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents