Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-12 / 19. szám

1973. május 12. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Biztató eredmények, A komárnoi (komáromi) járásban április utolján megtartott pártkonfe­rencián Anton Hlaváč vezetőtitkár, a beszámolóban többek közt számot adott arról, hogy az elmúlt két évben hogyan teljesítették a CSKP XIV. kongresszusa irányelveiből rájuk há­ruló politikai és gazdasági feladato­kat. Behatóan elemezte a járás kom­munistáinak a tevékenységét, s he­lyenként felhívta a küldöttek figyel­mét a követésre méltó jó példákra, s a fogyatékosságokra. Az előző járási pártkonferencia óta csupán két év telt el. Ennyi idő a történelemben nem bír komolyabb jelentőséggel. Az azonban mégis le­hetséges, hogy párhuzamot vonhas­sunk a két konferencia közt. Persze nem részletesen. Mivel jelentős mező­­gazdasági jellegű járásról van szó, válasszuk ezt a témát. Azért is, mert társadalmunkban ezen a téren rövid két év leforgása alatt történelmi je­lentőségű változások történtek. Nagyon örvendetes tény, hogy a kommunisták eredményes tömegpoli­tikai tevékenysége révén az elmúlt két évben a járás mezőgazdasági ter­melése 14,3 százalékkal, azaz 119 mil­lió koronával emelkedett. Cgy gondo­lom, ez külön kommentár nélkül is meggyőző. Ugyanakkor ha hozzáte­szem, hogy a mezőgazdasági terme­lésben évi átlagban túlszárnyalták az 1 milliárd korona értéket, egyben ar­ról is számot adok, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók többsége a párt ve­zetése alatt kész volt a nagy felada­tok vállalására is, hiszen tíz éves át­lagban számolva a terméktöbblet nem kevesebb mint 560 millió korona! Biztató eredményeket értek el a munkatermelékenységben is. A múlt évben egy állandó mezőgazdasági dol­gozó 71 ezer korona értékű terméket termelt. Ugyanakkor a szövetkezetek­ben 22 ezer, az állami gazdaságokban pedig 23 ezer korona munkabér jutott egy-egy dolgozónak. Esetenként — a belterjesen szervezett gazdaságokban — a munkadíj jócskán túlhaladta a járási átlagot. Az elmúlt két esztendőben a mező­­gazdasági üzemek átlagos teljesítmé­nye — nagyon kedvezően — 16,5 szá­zalékkal emelkedett. Azonban nem ilyen megnyugtató a helyzet a költ­ségek tekintetében, mert e téren 17,5 százalékos a növekedés. Ennek okát a vezetőtitkár a gabonafélék múlt évi betakarításának kedvezőtlen körülmé­nyeivel, a termelőeszközök drágulásá­val, az álló eszközök elégtelen kihasz­nálásával, valamint a szervezésben megnyilvánuló kisebb-nagyobb fogya­tékosságokkal magyarázta. E téren a következő időszakban a szövetkezetek ás az állami gazdaságok kommunis­táinak lesz mit tenniük. A növénytermesztés nagyon fontos feladatának az állattenyésztés zavar­talan ellátását jelölték meg. Főleg a szántóföldi évelő- és egynyári, va­lamint a silótakarmányok jó minősé­gének a megtartásáról van szó. Ezek­nek az etetésével a szarvasmarháknál abrakfelhasználása nélkül is kitűnő hasznosságot érhetnek el. Ez annál is inkább fontos, mert a kenyér- és a takarmánygabona, valamint a fehér­­jés kiegészítők világpiaci ára emel­kedik, s a külföldről való behozatal egyre körülményesebb. Nyíltan meg kell mondani azt is, hogy a takarmányok és a gabonafélék termesztése tekintetében a mezőgaz­dasági üzemek korántsem használták ki a lehetőségeket. Erről a hasonló természeti és talajviszonyok közt gaz­dálkodó mezőgazdasági üzemek kü­lönféle eredményei is árulkodnak. Nagyon is elgondolkoztató, hogy az élenjárók színvonala alatt termelő gazdaságok nagyobb igyekezettel csaknem 800 vagonnal több terményt érhettek volna el a járásban! A be­számoló persze arról is számot adott, hogy ez nem közömbös a járás kom­munistái előtt. A jövőben minden le­hetőt megtesznek a tartalékok feltá­rása céljából. A megoldás mindig a helyi viszo­nyoktól függ, mert a hogyanra vonat­kozóan sohasem lehetett általános szabványt alkalmazni. Egyet azonban nem ártana megszívlelni: ahol nem biztosak a dolgukban, ne restellje­nek a szomszédnál kérdezni, ha ott eredményesebben termeltek. Persze nem muszáj mindent úgy elfogadni, ahogyan tanácsolják, hiszen a tuda­igényes kozó is rendelkezik már tapasztala­tokkal és fejlett ítélőképességgel, amit a szőkébb- és a tágabb értelemben vett társadalom javára gyümölcsöz­­tethet. Mindenkinek lépést kell tartania a párt irányelveiben megszabott fejlő­déssel. Ez különösen a kommunisták­ra és környezetükre nézve kötelező. Ezt többek közt azért is megemlítem, mert a járás mezőgazdaságában az ötéves terv végére gabonafélékből cl kell érni a 40 mázsás átlagos hektár­­hozamot, tehát még több gabonát kell termelni mint korábban. Következetes hozzáállás és sok egyéb követelmény betartása nélkül ezt aligha érhetnék el. azonban bízni kell a kommunisták áldozatkész, példamutató munkájá­ban. akik eddig is sok mindent meg­oldottak. Persze a szarvasmarhaállomány lét­számának a gyarapítása terén is akad a járásban tennivaló, hiszen a nyu­gat-szlovákiai kerületben a komárnoi azon járások egyike, ahol 100 hektá­ronként a legkevesebb szarvasmarhát tartják. Három évvel ezelőtt például 100 hektár mezőgazdasági földterületen csak 18.2 tehenet számláltak, s azóta sem számottevő a javulás. A pártdo­kumentum az ötéves terv végére 21,5 tehén tartását tűzi ki az említett terü­leten. Látszólag ez nem Is oly nagy feladat — minthogy nem is az — mégis körültekintést igényel, mert nem mindegy milyen szármasású és hasznú állatokat sorolnak ka a törzs­­állományba. A múlt évben a járásban egy tehén átlagában 3061 liter tejet fejtek. Ez már jó eredménynek számít. A legkö­zelebbi cél pedig 3250 liter tej terme­lése tehenenként. Az ötéves terv vé­gén a következetesebb tenyészmunka és az okszerűbb takarmányozás hoz­zásegíti a járás mezőgazdasági üze­meit ahhoz, hogy 9 millió literrel több tejet termeljenek, mint például 1970-ben. A célkitűzés elérésében nagy segítséget nyújt a bodzái, a brestovcei, a tanyi, a sokolcei szövet­kezet és több más gazdaság, ahol évente eddig is 3500 liter és ennél is több tejet termeltek tehenenként. Ezzel szemben nagyon kívánatos, hogy Komárnoban, Dulovcén, Chotín­­ban és Dolný Peter-ben, — ahol tehe­nenként 1200 literrel a járási átlag alatt maradtak, — okuljanak az élen­járók eredményeiből, és többet tegye­nek a tehenek tejelékenységének a javításában. Nagyon fontos, hogy a felsorolt gazdaságok üzemi pártszer­vezetei feltárják a tejtermelés fogya­tékosságának az okait, s olyan meg­oldásokat javasoljanak a gazdasági vezetőknek, melyeknek alkalmazása belátható időn belül a tejtermelés fel­lendüléséhez vezet. A probléma gya­korlati megoldásánál mindig abból induljanak ki, hogy a hiba nem a tehenekben, hanem az azokról gon­doskodókban vagy esetleg a gazda­ságban alkalmazott elavult módsze­távlatok! rekben van! Am az is előfordulhat, hogy a törzsállományban néhány mi­haszna, kishozamú tehenet tartanak. Ezért persze nem az állatokat, ha­nem az embereket kell hibáztatni. Nem feltételezhető, hogy a jó ál­lattenyésztő — aki, szakmájának mes­tere — érdektelen lenne a rábízott állatok hasznosságával szemben, s ne figyelné meg, hol tart a szomszédai­hoz vagy a járási átlaghoz képest. Azonban nem elegendő csupán a dol­gok megfigyelése vagy regisztrálása, hiszen jól tudjuk, hogy a tejtermelés eléggé bonyolult folyamat. Az állatok hasznossága ugyanis nagyban függ a törődés lelkiismeretességétől, jól le­het az állatoknak nem is kell több takarmány, lianent a pontosabb, gon­dosabb etetés és tisztántartás is lé­nyeges javulást eredményezne a tej­hasznosságban. Persze, ahol a siker­telenség okának feltárásához felüle­tesen fognak hozzá, ott nem is várható lényeges változás. Így aztán gyakran hallani az ilyen tenyésztőktől: nem kifizetődő a tejtermelés. Hát igen, ahol az átlagosnál kevesebb tejet ér­nek el a tehenektől, ott annak ter­melése nem is lehet kifizetődő. Azon­ban egyedül rajtuk áll, hogy rövide­sen az legyen. HOKSZA ISTVÁN Alaposan felkészültek! ^4XXXXXXVíe^XXXXX4XV^V4XXXXXXXXXXXXVCCLX4XXXXXVkVe<XXXX«XV«XXXVXXXXXWX444X4XX4XXXXXX4VIXXVAXX4XX4XXXX4XXX4XXX4XXXX44VXXXX4>XXXXXXXX>^XXXXXX4XSXX4 ľ)ifú(j(lbéi тяж Az élű növényi sejt ténye Szovjet kutatók megállapították, hogy a növényi sejtek gyenge fé­nye a sejtben végbemenő alapve­tő anyagcsere-folyamatokkal függ össze. Az egészséges sejt fénylése állandó és egyenletes. A hőmér­séklet fokozatos növekedésével a­­zonban a levelek és a gyökerek fénye erősödik, a hőmérséklet csökkkenésével pedig gyengül. Ha a hőmérséklet addig a bizonyos pontig növekedik vagy csökken, amely a növények hő- vagy hideg­tűrési hatásának felel meg, a sej­tek fénye erősen fokozódik, fel­villan. Megfigyelték, hogy a hőmérsék­let emelésekor az azerbajdzsán! búza gyökerein és levelein a fel­villanás 48—50 C-fokon következik be, az északi — hidegtűrő — bú­zafajtákén pedig 37—39 C-fokon. A hőmérséklet csökkentésekor a déli búzafajták mintegy 0 C-fokon villannak föl, az északi fajták —15 és —20 C-fok között. A sejtek fel­villanása tehát jelzi, hogy a szó­ban forgó hőmérsékleten túl a nö­vény elpusztulhat, mérhetővé teszi az illető növény hő-, illetőleg hi­degtűrési határait. E módszer alkalmazását az tette lehetővé, hogy egyrészt a kutatók­nak sikerült a megfelelő hatást már 1 cm2 nagyságú levéldarabkán is kimutatniuk, másrészt olyan, fényerősség-fokozó készüléket szerkesztettek, amely alkalmas a szabadban való mérésre is. E ké­szülék segítségével gyorsan meg­állapítható a növények hideg- és hőtűrése. A krasznodari Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai megál­lapították, hogy e fényjelenség mérésével a növényre vonatkozó más fontos adatokhoz is el lehet jutni; kimutatható például a búza vírusbetegsége. A vírussal fertő­zött növények hőtürési hatása ugyanis felfelé tolódik, a fénylés pedig fokozódik. A fényjelenség alapján az Is megállapítható, melyek azok a fák és bokrok, amelyek bizonyos ipari üzem környezetének fásítására al­kalmasak. A vizsgálatot úgy vég­zik, hogy a kiválasztott faleveleket és csíranövényeket olyan kamrába helyezik, amelyet az üzem levegő­jével töltenek meg. Meghatározott idő múlva mérik a sejtek fényének jellemző adatait. Az egészséges sejtek adataiból való eltérésekből következtetni lehet a károsodás fokára. A kisugárzott fényenergia alap­ján előre lehet jelezni a várható hozamot. Megvizsgálták különböző kukoricafajták csíranövényeinek a fényét, és érdekes törvényszerűsé­get fedeztek fel: minél nagyobb hozamú a fajta, annál gyengébb a fénylés. (Élet és Tudomány 14/73) Bővít az öntözéses gazdálkodást Bulgáriában jelenleg egy millió hektáron, vagyis a szántóterület 21 százalékán folytatnak öntözéses gazdálkodást. Az öntözött terü­leten produkálják a mezőgazdasági termékek 40 százalékát. A hatodik ötéves tervidőszakban (1971—1975) tovább bővítik az öntözőrendszerek hálózatát. Bulgária Kommunista Pártja X. kong­resszusának irányelvei kimondják, hogy 1975-ig 250 ezer hektárral kell növelni az országban az öntözött területek nagyságát, s további 400 ezer hektár öntözött területen új, nagykapacitású mozgó Öntöző­berendezéseket kell üzembe helyezni. Föcstej és az újszülött boriak egészségvédelme B. Piatkowski, H. Hirschewski, J. Voigt szerzők arról írnak a Tierzucht külföldi szaklap hasáb­jain, hogyan lehet a föcstej segít­ségével sikeresen védekezni a márciusban és áprilisban napvilá­got látott borjak megbetegedése, illetve nagyarányú elhullása el­len. A megjelent írás lényegét a „Veterináŕství“ ezévi 4. száma — K. Jifina szerző jóvoltából — a kő­vetkezőkben foglalta össze. A márciusban és áprilisban szü­letett borjak betegségekkel szem­beni ellenálló képességét a követ­kezőképpen sikerült növelni: a születés utáni első etetéskor a borjak idegen tehéntől származó föcstejet kaptak. Ezt a föcstejet az előző év szeptember—októberében leellett tehenektől nyerték és a felhasználás időpontjáig mínusz 22 °C hőmérsékleten tárolták. Erre a célra ugyanolyan hűtőberende­zést használtak, mint amilyet már számos élelmiszerboltban alkal­maznak, tehát nincs sző speciális berendezésről. Felhasználás előtt az így tartósított föcstejet szaba­don hagyták felolvadni. Megálla­pították, hogy az eljárás folyamán a tej összetétele változatlan ma­radt. Ezzel a módszerrel azokban a gazdaságokban is sikerült állandó­sítani a borjak egészségi állapo­tát, növelni az állatok betegségek­kel szembeni ellenálló képességét és csökkenteni az elhullást, ame­lyekben túlnyomó részt szilázst etettek. Elektrosztatikus permetezés A növényvédőszerek alkalmazá­sakor — permetezés, szórás stb. során — a nem a növények felü­letére jutó hatóanyagok szennyez­hetik a környezetet. Egy új, Hongkongban kifejlesz­tett eljárás segítségével Jelentősen csökkenthető a levegőszennyezés. Az eljárás az elektrosztatikusán töltött testek között ható erőket használja fel újszerű módon. A poralakú védőanyag a porlasztó nyílásának elhagyásakor elektro­mos töltést kap. Ezt az elektromo­san töltött védőanyagot a növény és a permetezőberendezés szóró­feje között kialakuló elektroszta­tikus mezőben ható erő röpíti a kezelendő felületre. Az alkalma­zott 105 volt/méter elktrosztatikus térerősség hatására a védőanyag körülbelül tízszer akkora sebes­séggel jut el a növény felületére, mint a hagyományos permetezés esetén. Így a szél szétszóró hatá­sa kevésbé érvényesül, kisebb a veszteség, kevésbé szennyeződik a környezet. Ezenkívül a módszer nagy előnye, hogy a növény fel­színén kialakuló védőréteg egyen­letes, jobban ellenáll az esőnek és a levelek alsó oldalát is bevonja. (New Scientist) s я A nyárfa új hibridjei Szovjet kutatók a jegenyenyárfa több új hibridjét tenyésztették ki. A jegenyenyárfának a mai körülmények között óriási előnyei vannak: ellenálló a füst, a gáz és a por szennyeződésével szem­ben. Ezenkívül törzse egyenletes, ágai nagy távközökben nőnek, és igen gyors növésű. Elsősorban a papír- és bútoriparban használják lel. (Izvesztyija) Szlovákiában számos olyan * mezőgazdasági üzem van, mely szántóterületének 60 száza­lékán gabonát termel. Pozitív je­lenség ez, hiszen az ilyen szövet­kezetek és állami gazdaságok tár­sadalmunknak nagy segítséget nyújtanak a kenyér és a takar­mánygabona — probléma megol­dásában. Egyben azonban ez gond Is, mert a gazdaságoknak nincs elegendő gabonabetakarító kom­bájnjuk s tisztító, szárító, vala­mint a raktárkapacitásuk is kevés. Mi a teendő Ilyenkor? A már ed­dig is jól bevált társadalmi össze­fogás megoldja a problémát. A ter­melőknek és a felvásárlónak nem­csak kötelessége, hanem egyben érdeke is, hogy a kitermelt gabona jó minőségét megőrizze. Ezt a célt szolgálja az is, hogy Szlovákiában idén a terményfelvá­sárlók 1 millió 500 ezer tonna ga­bonát a kombájnoktól vesznek át. A kerületekben úgy szervezik a gabonafelvásárlást, hogy az állami tervben meghatározott mennyiség a lehető legrövidebb úton, a leg­jobb minőségben biztonságba ke­rüljön. Talán nem érdektelen szól­ni róla, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben 1 millió tonna gabonát vesznek át a felvásárlószervek a termelőktől. Alaposan fel kell erre készülni, hiszen az előző évi valósághoz ké­pest 600 ezer tonnával kell többet átvenni. Hová fér el ennyi ter­mény? — kérdezhetné valaki. Őszintén szólva a nagy kérdés mindaddig tisztázatlan volt előt­tünk, míg meg nem kaptuk rá a választ. Az aratás megkezdéséig ugyanis hat új gabonasiló készül el, és 85 szintén új, különféle kapacitású szárítót helyeznek üzembe. A korszerű teljes raktárkapaci­tás 1 millió 300 ezer tonna gabona elhelyezésére lesz alkalmas. Ezen­kívül 85 régebbi, fedett helyiség, valamint több fedetlen betonozott terület is rendelkezésre áll, ahol ponyva alatt ideiglenesen elraktá­rozhatják a gabonát. Beszélni kell továbbá arról is, hogy év végéig újabb korszerű szárítórendszerrel fölszerelt toronysilót adnak át a felvásárlóknak, jóllehet, az idei gabona betakarításnál ezeket nem vehetik még igénybe, üzembehe­lyezésük mégis megnyugtató, mert az ideiglenesen elhelyezett gabo­nát későbben elraktározhatják bennük A múlt évben például n Ter­ményfelvásárló és Ellátó Vállalat Szakágazatai Igazgatóságának üze­mei óránként 2400 tonna gabonát szárítottak meg, s idén a nagyobb kapacitással 3800 tonna gabona megszárítása lehetséges. Lényeges javulásra van kilátás a betakarítás utáni kezelés tekin­tetében is. Az új gépsorok 25 ezer tonna gabonát dolgozhatnak fel óránként. Szlovákiában mintegy 600 központban veszik majd át a termelőktől a gabonát. Feltételez­hetően rugalmasabban, mint ta­valy. A múlt évben ugyanis elég nagy rendetlenség uralkodott e té­ren. Számos átvevőközpont előtt a gabonát szállító traktorok belátha­tatlan sora vesztegelt. így egy-egy traktor naponta csak egyszer tér­hetett. Tavaly persze rendkívül csapa­dékos Időben kellett a gabonát be­takarítani és szállítani, azonban a traktoroknak az átvevő helyek előtti vesztegetése nem új jelen­ség. Hasonló volt a helyzet — né­hol — az előző esztendőkben is. Ezért ismételten csak azt mond­hatjuk: a több raktár és szárító­­kapacitás minden bizonnyal kikü­szöböli a korábbi fogyatékosságo­kat. Azokban a járásokban, amelyek­ben az örvendetes jelenségek elle­nére sem lesz elegendő korszerű raktár, a gabonát ideiglenesen tá­rolóhelyeken kell elhelyezni. Erre persze ne az utolsó pillanatban, hanem már most jól . készüljenek fel. —hai—

Next

/
Thumbnails
Contents