Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-12 / 19. szám
1973. május 12. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Biztató eredmények, A komárnoi (komáromi) járásban április utolján megtartott pártkonferencián Anton Hlaváč vezetőtitkár, a beszámolóban többek közt számot adott arról, hogy az elmúlt két évben hogyan teljesítették a CSKP XIV. kongresszusa irányelveiből rájuk háruló politikai és gazdasági feladatokat. Behatóan elemezte a járás kommunistáinak a tevékenységét, s helyenként felhívta a küldöttek figyelmét a követésre méltó jó példákra, s a fogyatékosságokra. Az előző járási pártkonferencia óta csupán két év telt el. Ennyi idő a történelemben nem bír komolyabb jelentőséggel. Az azonban mégis lehetséges, hogy párhuzamot vonhassunk a két konferencia közt. Persze nem részletesen. Mivel jelentős mezőgazdasági jellegű járásról van szó, válasszuk ezt a témát. Azért is, mert társadalmunkban ezen a téren rövid két év leforgása alatt történelmi jelentőségű változások történtek. Nagyon örvendetes tény, hogy a kommunisták eredményes tömegpolitikai tevékenysége révén az elmúlt két évben a járás mezőgazdasági termelése 14,3 százalékkal, azaz 119 millió koronával emelkedett. Cgy gondolom, ez külön kommentár nélkül is meggyőző. Ugyanakkor ha hozzáteszem, hogy a mezőgazdasági termelésben évi átlagban túlszárnyalták az 1 milliárd korona értéket, egyben arról is számot adok, hogy a mezőgazdasági dolgozók többsége a párt vezetése alatt kész volt a nagy feladatok vállalására is, hiszen tíz éves átlagban számolva a terméktöbblet nem kevesebb mint 560 millió korona! Biztató eredményeket értek el a munkatermelékenységben is. A múlt évben egy állandó mezőgazdasági dolgozó 71 ezer korona értékű terméket termelt. Ugyanakkor a szövetkezetekben 22 ezer, az állami gazdaságokban pedig 23 ezer korona munkabér jutott egy-egy dolgozónak. Esetenként — a belterjesen szervezett gazdaságokban — a munkadíj jócskán túlhaladta a járási átlagot. Az elmúlt két esztendőben a mezőgazdasági üzemek átlagos teljesítménye — nagyon kedvezően — 16,5 százalékkal emelkedett. Azonban nem ilyen megnyugtató a helyzet a költségek tekintetében, mert e téren 17,5 százalékos a növekedés. Ennek okát a vezetőtitkár a gabonafélék múlt évi betakarításának kedvezőtlen körülményeivel, a termelőeszközök drágulásával, az álló eszközök elégtelen kihasználásával, valamint a szervezésben megnyilvánuló kisebb-nagyobb fogyatékosságokkal magyarázta. E téren a következő időszakban a szövetkezetek ás az állami gazdaságok kommunistáinak lesz mit tenniük. A növénytermesztés nagyon fontos feladatának az állattenyésztés zavartalan ellátását jelölték meg. Főleg a szántóföldi évelő- és egynyári, valamint a silótakarmányok jó minőségének a megtartásáról van szó. Ezeknek az etetésével a szarvasmarháknál abrakfelhasználása nélkül is kitűnő hasznosságot érhetnek el. Ez annál is inkább fontos, mert a kenyér- és a takarmánygabona, valamint a fehérjés kiegészítők világpiaci ára emelkedik, s a külföldről való behozatal egyre körülményesebb. Nyíltan meg kell mondani azt is, hogy a takarmányok és a gabonafélék termesztése tekintetében a mezőgazdasági üzemek korántsem használták ki a lehetőségeket. Erről a hasonló természeti és talajviszonyok közt gazdálkodó mezőgazdasági üzemek különféle eredményei is árulkodnak. Nagyon is elgondolkoztató, hogy az élenjárók színvonala alatt termelő gazdaságok nagyobb igyekezettel csaknem 800 vagonnal több terményt érhettek volna el a járásban! A beszámoló persze arról is számot adott, hogy ez nem közömbös a járás kommunistái előtt. A jövőben minden lehetőt megtesznek a tartalékok feltárása céljából. A megoldás mindig a helyi viszonyoktól függ, mert a hogyanra vonatkozóan sohasem lehetett általános szabványt alkalmazni. Egyet azonban nem ártana megszívlelni: ahol nem biztosak a dolgukban, ne restelljenek a szomszédnál kérdezni, ha ott eredményesebben termeltek. Persze nem muszáj mindent úgy elfogadni, ahogyan tanácsolják, hiszen a tudaigényes kozó is rendelkezik már tapasztalatokkal és fejlett ítélőképességgel, amit a szőkébb- és a tágabb értelemben vett társadalom javára gyümölcsöztethet. Mindenkinek lépést kell tartania a párt irányelveiben megszabott fejlődéssel. Ez különösen a kommunistákra és környezetükre nézve kötelező. Ezt többek közt azért is megemlítem, mert a járás mezőgazdaságában az ötéves terv végére gabonafélékből cl kell érni a 40 mázsás átlagos hektárhozamot, tehát még több gabonát kell termelni mint korábban. Következetes hozzáállás és sok egyéb követelmény betartása nélkül ezt aligha érhetnék el. azonban bízni kell a kommunisták áldozatkész, példamutató munkájában. akik eddig is sok mindent megoldottak. Persze a szarvasmarhaállomány létszámának a gyarapítása terén is akad a járásban tennivaló, hiszen a nyugat-szlovákiai kerületben a komárnoi azon járások egyike, ahol 100 hektáronként a legkevesebb szarvasmarhát tartják. Három évvel ezelőtt például 100 hektár mezőgazdasági földterületen csak 18.2 tehenet számláltak, s azóta sem számottevő a javulás. A pártdokumentum az ötéves terv végére 21,5 tehén tartását tűzi ki az említett területen. Látszólag ez nem Is oly nagy feladat — minthogy nem is az — mégis körültekintést igényel, mert nem mindegy milyen szármasású és hasznú állatokat sorolnak ka a törzsállományba. A múlt évben a járásban egy tehén átlagában 3061 liter tejet fejtek. Ez már jó eredménynek számít. A legközelebbi cél pedig 3250 liter tej termelése tehenenként. Az ötéves terv végén a következetesebb tenyészmunka és az okszerűbb takarmányozás hozzásegíti a járás mezőgazdasági üzemeit ahhoz, hogy 9 millió literrel több tejet termeljenek, mint például 1970-ben. A célkitűzés elérésében nagy segítséget nyújt a bodzái, a brestovcei, a tanyi, a sokolcei szövetkezet és több más gazdaság, ahol évente eddig is 3500 liter és ennél is több tejet termeltek tehenenként. Ezzel szemben nagyon kívánatos, hogy Komárnoban, Dulovcén, Chotínban és Dolný Peter-ben, — ahol tehenenként 1200 literrel a járási átlag alatt maradtak, — okuljanak az élenjárók eredményeiből, és többet tegyenek a tehenek tejelékenységének a javításában. Nagyon fontos, hogy a felsorolt gazdaságok üzemi pártszervezetei feltárják a tejtermelés fogyatékosságának az okait, s olyan megoldásokat javasoljanak a gazdasági vezetőknek, melyeknek alkalmazása belátható időn belül a tejtermelés fellendüléséhez vezet. A probléma gyakorlati megoldásánál mindig abból induljanak ki, hogy a hiba nem a tehenekben, hanem az azokról gondoskodókban vagy esetleg a gazdaságban alkalmazott elavult módszetávlatok! rekben van! Am az is előfordulhat, hogy a törzsállományban néhány mihaszna, kishozamú tehenet tartanak. Ezért persze nem az állatokat, hanem az embereket kell hibáztatni. Nem feltételezhető, hogy a jó állattenyésztő — aki, szakmájának mestere — érdektelen lenne a rábízott állatok hasznosságával szemben, s ne figyelné meg, hol tart a szomszédaihoz vagy a járási átlaghoz képest. Azonban nem elegendő csupán a dolgok megfigyelése vagy regisztrálása, hiszen jól tudjuk, hogy a tejtermelés eléggé bonyolult folyamat. Az állatok hasznossága ugyanis nagyban függ a törődés lelkiismeretességétől, jól lehet az állatoknak nem is kell több takarmány, lianent a pontosabb, gondosabb etetés és tisztántartás is lényeges javulást eredményezne a tejhasznosságban. Persze, ahol a sikertelenség okának feltárásához felületesen fognak hozzá, ott nem is várható lényeges változás. Így aztán gyakran hallani az ilyen tenyésztőktől: nem kifizetődő a tejtermelés. Hát igen, ahol az átlagosnál kevesebb tejet érnek el a tehenektől, ott annak termelése nem is lehet kifizetődő. Azonban egyedül rajtuk áll, hogy rövidesen az legyen. HOKSZA ISTVÁN Alaposan felkészültek! ^4XXXXXXVíe^XXXXX4XV^V4XXXXXXXXXXXXVCCLX4XXXXXVkVe<XXXX«XV«XXXVXXXXXWX444X4XX4XXXXXX4VIXXVAXX4XX4XXXX4XXX4XXX4XXXX44VXXXX4>XXXXXXXX>^XXXXXX4XSXX4 ľ)ifú(j(lbéi тяж Az élű növényi sejt ténye Szovjet kutatók megállapították, hogy a növényi sejtek gyenge fénye a sejtben végbemenő alapvető anyagcsere-folyamatokkal függ össze. Az egészséges sejt fénylése állandó és egyenletes. A hőmérséklet fokozatos növekedésével azonban a levelek és a gyökerek fénye erősödik, a hőmérséklet csökkkenésével pedig gyengül. Ha a hőmérséklet addig a bizonyos pontig növekedik vagy csökken, amely a növények hő- vagy hidegtűrési hatásának felel meg, a sejtek fénye erősen fokozódik, felvillan. Megfigyelték, hogy a hőmérséklet emelésekor az azerbajdzsán! búza gyökerein és levelein a felvillanás 48—50 C-fokon következik be, az északi — hidegtűrő — búzafajtákén pedig 37—39 C-fokon. A hőmérséklet csökkentésekor a déli búzafajták mintegy 0 C-fokon villannak föl, az északi fajták —15 és —20 C-fok között. A sejtek felvillanása tehát jelzi, hogy a szóban forgó hőmérsékleten túl a növény elpusztulhat, mérhetővé teszi az illető növény hő-, illetőleg hidegtűrési határait. E módszer alkalmazását az tette lehetővé, hogy egyrészt a kutatóknak sikerült a megfelelő hatást már 1 cm2 nagyságú levéldarabkán is kimutatniuk, másrészt olyan, fényerősség-fokozó készüléket szerkesztettek, amely alkalmas a szabadban való mérésre is. E készülék segítségével gyorsan megállapítható a növények hideg- és hőtűrése. A krasznodari Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai megállapították, hogy e fényjelenség mérésével a növényre vonatkozó más fontos adatokhoz is el lehet jutni; kimutatható például a búza vírusbetegsége. A vírussal fertőzött növények hőtürési hatása ugyanis felfelé tolódik, a fénylés pedig fokozódik. A fényjelenség alapján az Is megállapítható, melyek azok a fák és bokrok, amelyek bizonyos ipari üzem környezetének fásítására alkalmasak. A vizsgálatot úgy végzik, hogy a kiválasztott faleveleket és csíranövényeket olyan kamrába helyezik, amelyet az üzem levegőjével töltenek meg. Meghatározott idő múlva mérik a sejtek fényének jellemző adatait. Az egészséges sejtek adataiból való eltérésekből következtetni lehet a károsodás fokára. A kisugárzott fényenergia alapján előre lehet jelezni a várható hozamot. Megvizsgálták különböző kukoricafajták csíranövényeinek a fényét, és érdekes törvényszerűséget fedeztek fel: minél nagyobb hozamú a fajta, annál gyengébb a fénylés. (Élet és Tudomány 14/73) Bővít az öntözéses gazdálkodást Bulgáriában jelenleg egy millió hektáron, vagyis a szántóterület 21 százalékán folytatnak öntözéses gazdálkodást. Az öntözött területen produkálják a mezőgazdasági termékek 40 százalékát. A hatodik ötéves tervidőszakban (1971—1975) tovább bővítik az öntözőrendszerek hálózatát. Bulgária Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvei kimondják, hogy 1975-ig 250 ezer hektárral kell növelni az országban az öntözött területek nagyságát, s további 400 ezer hektár öntözött területen új, nagykapacitású mozgó Öntözőberendezéseket kell üzembe helyezni. Föcstej és az újszülött boriak egészségvédelme B. Piatkowski, H. Hirschewski, J. Voigt szerzők arról írnak a Tierzucht külföldi szaklap hasábjain, hogyan lehet a föcstej segítségével sikeresen védekezni a márciusban és áprilisban napvilágot látott borjak megbetegedése, illetve nagyarányú elhullása ellen. A megjelent írás lényegét a „Veterináŕství“ ezévi 4. száma — K. Jifina szerző jóvoltából — a kővetkezőkben foglalta össze. A márciusban és áprilisban született borjak betegségekkel szembeni ellenálló képességét a következőképpen sikerült növelni: a születés utáni első etetéskor a borjak idegen tehéntől származó föcstejet kaptak. Ezt a föcstejet az előző év szeptember—októberében leellett tehenektől nyerték és a felhasználás időpontjáig mínusz 22 °C hőmérsékleten tárolták. Erre a célra ugyanolyan hűtőberendezést használtak, mint amilyet már számos élelmiszerboltban alkalmaznak, tehát nincs sző speciális berendezésről. Felhasználás előtt az így tartósított föcstejet szabadon hagyták felolvadni. Megállapították, hogy az eljárás folyamán a tej összetétele változatlan maradt. Ezzel a módszerrel azokban a gazdaságokban is sikerült állandósítani a borjak egészségi állapotát, növelni az állatok betegségekkel szembeni ellenálló képességét és csökkenteni az elhullást, amelyekben túlnyomó részt szilázst etettek. Elektrosztatikus permetezés A növényvédőszerek alkalmazásakor — permetezés, szórás stb. során — a nem a növények felületére jutó hatóanyagok szennyezhetik a környezetet. Egy új, Hongkongban kifejlesztett eljárás segítségével Jelentősen csökkenthető a levegőszennyezés. Az eljárás az elektrosztatikusán töltött testek között ható erőket használja fel újszerű módon. A poralakú védőanyag a porlasztó nyílásának elhagyásakor elektromos töltést kap. Ezt az elektromosan töltött védőanyagot a növény és a permetezőberendezés szórófeje között kialakuló elektrosztatikus mezőben ható erő röpíti a kezelendő felületre. Az alkalmazott 105 volt/méter elktrosztatikus térerősség hatására a védőanyag körülbelül tízszer akkora sebességgel jut el a növény felületére, mint a hagyományos permetezés esetén. Így a szél szétszóró hatása kevésbé érvényesül, kisebb a veszteség, kevésbé szennyeződik a környezet. Ezenkívül a módszer nagy előnye, hogy a növény felszínén kialakuló védőréteg egyenletes, jobban ellenáll az esőnek és a levelek alsó oldalát is bevonja. (New Scientist) s я A nyárfa új hibridjei Szovjet kutatók a jegenyenyárfa több új hibridjét tenyésztették ki. A jegenyenyárfának a mai körülmények között óriási előnyei vannak: ellenálló a füst, a gáz és a por szennyeződésével szemben. Ezenkívül törzse egyenletes, ágai nagy távközökben nőnek, és igen gyors növésű. Elsősorban a papír- és bútoriparban használják lel. (Izvesztyija) Szlovákiában számos olyan * mezőgazdasági üzem van, mely szántóterületének 60 százalékán gabonát termel. Pozitív jelenség ez, hiszen az ilyen szövetkezetek és állami gazdaságok társadalmunknak nagy segítséget nyújtanak a kenyér és a takarmánygabona — probléma megoldásában. Egyben azonban ez gond Is, mert a gazdaságoknak nincs elegendő gabonabetakarító kombájnjuk s tisztító, szárító, valamint a raktárkapacitásuk is kevés. Mi a teendő Ilyenkor? A már eddig is jól bevált társadalmi összefogás megoldja a problémát. A termelőknek és a felvásárlónak nemcsak kötelessége, hanem egyben érdeke is, hogy a kitermelt gabona jó minőségét megőrizze. Ezt a célt szolgálja az is, hogy Szlovákiában idén a terményfelvásárlók 1 millió 500 ezer tonna gabonát a kombájnoktól vesznek át. A kerületekben úgy szervezik a gabonafelvásárlást, hogy az állami tervben meghatározott mennyiség a lehető legrövidebb úton, a legjobb minőségben biztonságba kerüljön. Talán nem érdektelen szólni róla, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben 1 millió tonna gabonát vesznek át a felvásárlószervek a termelőktől. Alaposan fel kell erre készülni, hiszen az előző évi valósághoz képest 600 ezer tonnával kell többet átvenni. Hová fér el ennyi termény? — kérdezhetné valaki. Őszintén szólva a nagy kérdés mindaddig tisztázatlan volt előttünk, míg meg nem kaptuk rá a választ. Az aratás megkezdéséig ugyanis hat új gabonasiló készül el, és 85 szintén új, különféle kapacitású szárítót helyeznek üzembe. A korszerű teljes raktárkapacitás 1 millió 300 ezer tonna gabona elhelyezésére lesz alkalmas. Ezenkívül 85 régebbi, fedett helyiség, valamint több fedetlen betonozott terület is rendelkezésre áll, ahol ponyva alatt ideiglenesen elraktározhatják a gabonát. Beszélni kell továbbá arról is, hogy év végéig újabb korszerű szárítórendszerrel fölszerelt toronysilót adnak át a felvásárlóknak, jóllehet, az idei gabona betakarításnál ezeket nem vehetik még igénybe, üzembehelyezésük mégis megnyugtató, mert az ideiglenesen elhelyezett gabonát későbben elraktározhatják bennük A múlt évben például n Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat Szakágazatai Igazgatóságának üzemei óránként 2400 tonna gabonát szárítottak meg, s idén a nagyobb kapacitással 3800 tonna gabona megszárítása lehetséges. Lényeges javulásra van kilátás a betakarítás utáni kezelés tekintetében is. Az új gépsorok 25 ezer tonna gabonát dolgozhatnak fel óránként. Szlovákiában mintegy 600 központban veszik majd át a termelőktől a gabonát. Feltételezhetően rugalmasabban, mint tavaly. A múlt évben ugyanis elég nagy rendetlenség uralkodott e téren. Számos átvevőközpont előtt a gabonát szállító traktorok beláthatatlan sora vesztegelt. így egy-egy traktor naponta csak egyszer térhetett. Tavaly persze rendkívül csapadékos Időben kellett a gabonát betakarítani és szállítani, azonban a traktoroknak az átvevő helyek előtti vesztegetése nem új jelenség. Hasonló volt a helyzet — néhol — az előző esztendőkben is. Ezért ismételten csak azt mondhatjuk: a több raktár és szárítókapacitás minden bizonnyal kiküszöböli a korábbi fogyatékosságokat. Azokban a járásokban, amelyekben az örvendetes jelenségek ellenére sem lesz elegendő korszerű raktár, a gabonát ideiglenesen tárolóhelyeken kell elhelyezni. Erre persze ne az utolsó pillanatban, hanem már most jól . készüljenek fel. —hai—
