Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-28 / 17. szám

1973. április 28. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 ÖRVÉNYEK RENDELETEK A mezőgazdasági gépjavítás és a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott javító szolgáltatások szakosításának fejlesztési elvei Oj iranvelvek a gépjavításban A CSKP KB áprilisi plénuma rámu­tatva a gépesítés költségeinek nem kivénatos növekedési irányzatára és az újratermelési folyamatban elfoglalt helyzetére a szövetkezetek, az állami gazdaságok és a gépállomások vezető dolgozóinak olyan intézkedések meg­tételét javasolta, amelyek elősegítik a gépek hatékonyabb kihasználását, elsősorban a jobb munkaszervezés, a technológiai fegyelem fokozása, to­vábbá a karbantartás, a javítás, az anyagszükséglet, a pótalkatrész és üzemanyag niylvántartása rendezésé­vel minden mezőgazdasági üzemben, esetleg a kooperációs csoportosulás­ban. E határozattal összhangban, vala­mint a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság miniszterelnökségének 381. szá­mú határozata alapján az SZSZK Me­zőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisz­tériumának kollégiuma 1972. szeptem­ber 12-én megtárgyalta és jóváhagyta a „Mezőgazdasági gépjavítás szakosí­tása fejlesztésének koncepcióját“ és feladatul tűzte fokozatos megvalósítá­sát a Szlovák Szocialista Köztársaság adottságai között. A program a műszaki berendezések gondoskodására, a mezőgazdasági gé­pek műszaki karbantartásának és ja­vításának egységes rendszere beveze­tésére, a gépsorok üzembiztonságának a fenntartására stb. vonatkozik. A mezőgazdasági technika és a gép­javítás felöli gondoskodás fejlesztését célsó határozat fokozatos megvalósí­tása 1973. január l ével lépett életbe a gépjavítás egységes rendszerének bevezetésével. A gépjavítási rendszer tekintetbe veszi a mezőgazdasági technika üzem­képességének szükségességét, a kar­bantartó és javító kapacitás maximális kihasználását a lehető legkisebb költ­ségráfordítás és a legkevesebb dolgo­zó igénybevételét. A legfontosabb e téren: — figyelembe venni egyrészt a me­zőgazdasági technika használóinak, másrészt pedig a szolgáltató vállala­tok érdekszféráit, — a jelenlegi egyedi jellegű kar­bantartás és gépjavítás elvégzésének módszeréről áttérni a mezőgazdasági gépek felöli gondoskodás komplex, ipari jellegű rendszerére, — egységesen irányítani a mező­gazdasági gépek javítását, — szilárdítani a tudományos-kuta­tóintézetek fejlesztési alapját a tudo­mány és a technika legújabb ismere­teinek gyakorlati alkalmazása érdeké­ben a gépjavítás terén is, — növelni a gépjavító szolgáltatá­sok színvonalát olyan gépek és gép­csoportok kiválasztásával, amelyek a szalagszerü javítás szempontjából a legmegfelelőbbek, , — újabb gépjavító kapacitások épí­tése és a meglévők bővítése az erre megfelelő helyeken. A gépek és a gépjavítás felöli gon­doskodás rendszerének szervezési struktúrája felöleli a mezőgazdasági üzemeket, a gép- és traktorállomáso­kat, valamint a mezőgazdasági gépja­vító üzemeket. Tekintettel arra, hogy ezek a szervezetek a termelés jelle­gét, a munkaszervezést, a felhasznált technológiát, a műszaki berendezést, valamint küldetésüket tekintve egy­mástól különböznek, ezért a gépjaví­tás három fokozatú rendszerét alkal­mazzák. Az ELSŐ FOKOZATBA a mezőgazda­­sági technika üzemeltetői tartoznak, tehát azok az üzemek, szervezetek és termelési csoportosulások, amelyek a mezőgazdasági gépeket a mezőgazda­­sági termelés érdekében felhasznál­ják. Az első fokozat munkakörét ké­pezi: — a traktorok és az egyéb gépi eszközök műszaki karbantartásának és javításának tervezése, nyilvántartás vezetése, és szerződések kötése a na­gyobb gépjavításokra a szolgáltató vállalatokkal, — a mezőgazdasági gépek felöli preventív gondoskodás, karbantartás és javítás, amit a karbantartó-javító központok végeznek. A mezőgazdasági üzemekben a gé­pek felöli gondoskodást a karbantar­tó-javító központok látják el. Felada­tuk: a) a traktorok műszakonkénti kar­bantartásának elvégzése, b) az összetettebb és magajáró gépek műszaki karbantartásának végzése, c) a stabil gépek, berendezések és olyan gépek karbantartása és el­lenőrzése, amelyeknek naponkénti karbantartása a karbantartó-javító központ számára körülményes, d) a traktorok felsőbbfokú karbantar­tásának elvégzése, e) mezőgazdasági gépek kisebb javí­tásainak elvégzése, f) az akkumulátorok és a kerékab­roncsok központi karbantartása. A karbantartó-javító központ szer­ves része a javítóműhely. Itt végzik el a kisebb javításokat, eltávolítják az esetleges géphibákat, javítják a kap­csolt és függesztett munkaeszközöket, elvégzik az egyszerűbb mezőgazdasági gépek idény utáni javítását, a legszük­ségesebb pótalkatrészeket raktároz­zák. Több mezőgazdasági üzem nagyobb számú gépi eszközeinek szükségleteit ellátó javítóműhely esetében „javító­diagnosztikai központot“ létesítenek, amely az esetleges géphibák diagnó­zisát állapítja meg. A MÁSODIK FOKOZATBA tartoznak a gép- és traktorállomások, amelyek a következő feladatokat végzik: — a traktorok, magajáró gépek és más Összetettebb gépi eszközök terve­zett javításait a gépcsoportok kicse­rélésének módszerével, amit a harma­dik fokozat üzemei biztosítanak, — az állattenyésztés gépi eszközei­nek karbantartását és javítását, — hűtőtechnika szerelését, szava­tossági és szavatosság utáni javításait, valamint karbantartását, — a beruházási egységek, részleg­berendezések szerelését, valamint az instalációkat, — az elhasznált alkatrészek folya­matos felújítását. A HARMADIK FOKOZATOT az egyes gépcsoportok, alcsoportok, illetve egész gépek javítására szakosított gépállomások és mezőgazdasági gép­javító üzemek képezik. Munkakörük: — a traktorok, összetett gépek és gépcsoportok főjavítása, amit nagy sorozatokban, progresszív technológia alkalmazásával végeznek, — az elhasznált alkatrészek töme­ges, gazdaságos felújítása, — szükséges alkatrészek gyártása, — egyes gépek és berendezések egyedi, illetve kis szériákban történő legyártása. A műszaki karbantartás és a mező­­gazdasági gépek javításának tervezése képezi e feladat sikeres megoldásának alapját. A mezőgazdasági üzemek az egyes meghatározott időpontokig ösz­­szeállítják a műszaki karbantartás, a gépjavítás és az agregátumok kicse­rélésének tervét úgy, hogy erre bizto­sítsák a szükséges anyagi és pénzügyi eszközöket az illető évben. Az időterv összeállításakor a mű­szaki karbantartás, valamint a trakto­rok javításának eddigi rendszeréből kell kiindulni az üzemanyag fogyasz­tás figyelembevételével. A szükséglet összeírása után a mezőgazdasági üzem kötelessége a meghatározott tervidő­szakok betartása mellett igényét ér­vényesíteni és gazdasági szerződést kötni azokra a javításokra, amelyeket saját műhelyükön kívül végeztetnek el. Minden gépállomás kellő tájékozta­tást nyújt majd az érdeklődőknek te­vékenységének és szolgáltatásainak terjedelméről. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának Hivata­los Közlönye legújabb, ez év április 10-én kiadott 8. részlegében közli a rendelkezés pontos szövegét, valamint felsorolja az összes szakosított gépja­vító üzem jegyzékét, feltüntetve mi­lyen mezőgazdasági gépek javítását végzik. (en) W\\\\\W\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\V.\\y Házi munka Ügy gondoljuk, hogy az idei enyhe tél csak kevés autóst ösztönzött arra, hogy kocsiját hoszabb pihenőre leállítsa, — de a tavasz kezdete azok szá­mára is adhat néhány idősza­kos tennivalót, akik eddig sem tartottak szünetet. Akár egy alapos kocsimosás­sal is kezdhetjük a munkák sorolását, mert a napsütéses, meleg időben erre Is jóval többen vállalkoznak. GONDOZÁS, ELLENŐRZÉS Természetesen célszerű a bel­ső takarítást, az utastér, a cso­magtartó rendbehozását is el­végezni. A gumiszőnyegek alatt ugyancsak találunk tisztogatni, esetleg festegetnl valót. Hasznos Ilyenkor az üléshu­zatokat, vagy magát a kárpi­tozást is rendbe hozni, vagy rendbe hozatni. Mi itt persze főként olyan tennivalókat em­lítünk, amelyeket maguk az autó tulajdonosai vagy család­tagjaik különösebb szakkép­zettség nélkül elvégezhetnek. Olyan munkákra gondolunk, amelyeket nézetünk szerint nem is célszerű szervizekre vagy műhelyekre bízni. Inkább gon­dozási, autóápolási és ellen­őrzési jellegű feladatok, ame­lyek ugyan türelmet, szöszmö­­tölést kívánnak, de sem túl nagy gyakorlatot, sem holmi speciális képzettséget nem igé­nyelnek. A KOCSI SZERSZÁMAIVAL laktörlő-karok — vagy csak a gumilapátok — cseréje. Több­nyire a hozzávaló villáskulcsot is megtaláljuk a kocsi szer­számkészletében, mint ahogy az Itt szóba kerülő többi mun­kához sem kell különleges fel­szerelés. Többnyire egy csa­varhúzó segítségével megszün­tethető a műszerfal környéké­ről hallható zörgések Jö része Is. Esetleg a fogantyúk, a kap­csolók alá egy kis gumi-vagy szivacsgyürűt készíthetünk, ha úgy tapasztaljuk, hogy a túl­zott hézag okoz idegesítő zize­­gést, csattogást. RAGASZTÓ ÉS CSAVAR Az ablakemelők, az ajtózá­rak karjainál, a belsű tükör, a napellenző felerősítésénél Is bizonyára érdemes a csavaro­kon szorítani egy keveset. Va­lószínűleg az üléscsúsztatónál, a támlarögzítőnél ugyancsak keletkezett egy kis lazulás, de érdemes megnézni az ajtó- és ablakkeretek tömítéseit Is. Van, ahol ragasztással vagy egyszerű csavarrögzítéssel ja­víthatjuk a kelekezett hibát. A KEZELÉSI KÖNYVBŐL Nem nehéz megállapítani azt sem, hogy a kormánykeréknél, a pedálok mozgatásánál nor­mális vagy túlzott-e a holtjá­ték. A kocsihoz tartozó keze­lési könyvekben általában van utalás az ide vonatkozó mére­tekre. Különben Is tanácsoljuk, hogy aki rászán egy kis Időt és fáradságot ezekre a házi munkákra, nézze át a gyári kézikönyvet, az abban találha­tó gondozási javaslatokat, be­állítási adatokat. Nyilván talál ott sok olyan műveleti ismer­tetést, amely minden gond nélkül elvégezhető, és felfi­gyel olyanokra Is, amelyek miatt érdemes az adott típus­ra berendezett szervizhez for­dulni. ^ Házi munkának nevezhető ^ például a már megkopott ab­­—om— ^ Ú.xxxxxxxxxxxxxyxxxxvxxxvw«w«xv<flectseee r>8U*n»a ž y-XXXXXXXXXXXXXXXXXX4XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX»SSXV».X>Í.XXXXXXXXXXXXXVOvXXXXWXXXXXXXXXXX\^ Azonnal szállíthatunk minden mennyiségben napos- vagy fölnevelt tojóhibrid csibét, piros tollazatút, garantált évi 250 db tojáshozammal. Nagyobb mennyiségű vétel esetén saját közlekedési eszközünkkel szállítjuk el a megrendelőhöz. (EDNOTNÉ ROCNlCKÉ DRUŽSTVO 925 72 Selice, okres Galante, e. tel. 92219 RENDELJEN NÁLUNK KISKACSÁT Vállalatoknak és magánszemélyeknek korlátlan mennyiségben adhatunk el a Pekingi fehér faj­tából. Nagyobb, 3000 darabon felüli megrendelést ingyen a vásárlóhoz szállítunk 2 százalék ráadással. JRD DRUŽBA, 943 54 S v o d í n, okr. Nové Zámky Kerékpár­felszerelése K. Z. Komárími olvasónk lt­ja: „Azt hallottuk, hogy 1973. január l-től a kerékpárok föl­szerelésére vonatkozólag új jogszabály lépett hatályba. Mit ír elő az idézett jagszabály? A Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium idézett hirdetmé­nyének elfogadásával megvál­tozott a kerékpárok felszere­lése Is. Az 1973. január 1-e után gyártott vagy behozott kerékpárokat fel kell szerelni: a) hatékony sárhányókkal (ez nem vonatkozik a verseny­kerékpárokra), b) két egymástól független hatékony fékkel (mint amilye­nekkel 50 cm2-nél kisebb mo­torkerékpárok vannak felsze­relve, c) a pedálok mindkét olda­lán sárga prizmaüveggel, d) a kerékpár hátsó pedál­ját piros színű prizmaüveggel, e) piros fényű hátsó lámpá­val, amelynek fényét 300 mé­ter távolságból lehet látni, f) elől az előírásnak megfe­lelő fényszóróval, amelynek fé­nyét legalább 300 m távolság­ból lehet látni, g) villanyenergiaforrással, amely egyfolytában legalább másfél óráig szolgáltat villany­áramot, h) megfelelő távolságból hallható csengővel, i) a kormány végeit megbíz­ható módon le kell zárni (gu­mivédővel ellátni), j) a fékek szabad végeit energiát elnyelő anyaggal kell borítani. Amennyiben a kerékpáron gyermekek számára további ülést helyeznek el, ezt a ve­zető előtt szilárdan a kerék­pár rámájához kell erősíteni és a gyermek lábai számára támasztékot kell a kerékpáron elhelyezni. Az ülést támaszték­kal kell felszerelni. A 10 éven aluli gyermekek által használt kerékpárokkal, (az a, b és h pontokban leírt módon felszerelve) közutakon csak akkor lehet közlekedni, ha a látási viszonyok jók, és csak a közúti közlekedés sza­bályai által előírt módon. A korábban gyártott kerék­párokat 1975. 1. 1-ig kell a fent leírt módon felszerelni. Jár-e szülési szabadság és gyermek­­gondozási segély? В. M. olvasónk írja, hogy 16-évi szünet után született második gyermeke. Ezzel kap­csolatban kérdi, milyen hosz­­szú szülési szabadságra (28 vagy 35 hétre) van igénye, to­vábbá, hogyha gyermeke két­éves koráig a szülési szabad­ság letelte után igényelné a Munka Törvénykönyv 157 § 2. bek. értelmében a fizetés nél­küli meghosszabbított szülési szabadságot, igényelhet-e havi 500 korona összegű gyermek­­gondozási segélyt, ha igen, ki­től; végül tekintettel 42 éves korára igényelhet-e valamiféle külün jutalmat azért, hogy még ebben a korban Is vállal­ta az anyaságot? Ha olvasónk a szülési sza­badság megkezdése (tehát 4 héttel a szülés előre látható — orvos által megállapított — Időpontja) előtt legalább 270 napon át volt betegbiztosítás részese (akár mint alkalma­zott, akár mint efsz dolgozó) 26 heti rendes szülési szabad­ságra lesz igénye, amelyet a munkaadó vállalat KNP bizott­sága állapít meg a betegbizto­sításból járó juttatásként. Ha olvasónk nincs munkaviszony­ban, Illetve nem részese az efsz betegbiztosításának, nincs senkivel szemben sem Igénye fizetett szülési szabadságra. Ezzel szemben természetesen még az ilyen esetben Is a fér) igényelheti az egyszeri 2000 korona összegű szülési segélyt. Sajnos, olvasónk az 1971/107 sz. törvény értelmében a ren­des szülési szabadság 26 he­te után, vagy erre való igény nélkül a második gyermeke születése után nem Igényelhet munkaadó vállalatától (sem az efsz-tól), vagy a nemzeti bi­zottságtól havi 500 korona ösz­­szegű gyermekgondozási se­gélyt. Ezen segély folyósításá­nak törvényes feltétele ugyan­is, hogy az újszülött kisgyer­mek anyja azonkívül, hogy sa­játmaga egésznapos törődéssel gondoskodik kisgyermekéről, gondoskodik legalább még egy további tanköteles korban levő gyermekről, vagy ennél Idő­sebb, de állandó ápolást igény­lő rokkant gyermekről (legfel­jebb a gyermek 26. életévéig). — Olvasónk második gyerme­ke már 16 éves, egészséges, egyébként Is ipari tanulőott­­honban van, tehát olvasónk­nak nem keletkezett (vagy nem keletkezik) igénye senkivel szemben a gyermekgondozási segélyre. Végül — azon kívül, — hogy sok öröme is lesz az újszülött kisgyermekében, külön juta­lomra sem munkaadójával sem más szervvel szemben nem lesz igénye. Dr. F. J. ÍxVCXVvXV4X\XXXXX>XXVvXXXXXXXXXXXXXXX4XV*.X4X4XXXXXXXXVÍXX'CvXV4.XX4-XVXXXXXXXXXXX4XX\XXXXXXVXXXXXXXXX\X4XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVxXVvVXXXXVv4XXVÄXXXXXXvÍ

Next

/
Thumbnails
Contents