Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-28 / 17. szám
1973. április 28. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Négy agronómus véleménye a korai burgonya termesztéséről Tavaszi határjárásunk alkalmából négy egységes ílödművesszövetkezet agronómusával beszélgettünk a korai burgonya termesztésének módszereiről és az ezzel kapcsolatos problémákról, eredményekről. Első utunk Malé Šárovcére (Kissáróra) vezetett, ahol Szűcs Zoltán agronómus és Kajtár Ernő mérnök, az efsz elnöke beszélt múlt évi sikereiről és idei tervükről. A kellő szaktudással redelkező agronómus elmondotta, hogy a korai burgonya alá legalább kétszer szántják a földet és hektáronként 500 mázsa istállótrágyát, valamint tiszta tápértékben 81 kg nitrogén—, 95 kg foszfor— és 125 kg kálitartalmú műtrágyát adagolnak. A nitrogén menynyiségből, amikor a burgonyaszárak 8—10 cm magasak, hektáronként tiszta tápértékben 30 kg fejtrányát szórnak a sorok közé. Ez a tápanyagelosztás megfelel a követelményeknek és biztosítja a bő termést. Kelés után a talajt általában kétszer fogasolják illetve sarabolják, szükség szerint két-háromszor töltögetnek. A gazdag termés érdekében 10—15 fokos melegben két-három ízben is megfelelő mennyiségű vízzel öntözik. A múlt évben ilyen módszerekkel 138 mázsás hektárbozamot értek el s a termést már júniusban eladták, és a mázsánkénti átlagos ár 241 korona volt, úgyhogy hektáronként 9726 korona volt a tiszta haszon. Ügy az elnök, mint az agronómus a tapasztalatok alapján kijelentette, korai burgonyát csak akkor érdemes termelni, ha azt már júniusban értékesítik. Ezért az Asztilla nevű korai burgonyát már március 26-án, a Szaszkiát pedig 28-án elültették. Eddig minden előíeltételük megvan arra, hogy ismét korán és magas átlagáron adhassák el a korai burgonyát. Klinkó István a Balog nad Iplom-i (tpolybalogil egyesült efsz Kosihy nad Ipíom-i (ipolykeszi) részlegének segédagronómusa évek óta nagy sikerrel termeszti a korai burgonyát. A legjobb eredményt a múlt évben érték el, amikor 210 mázsát gyűjtöttek be hektáronként és szintén olyan korán, hogy elérték a 270 koronás átlagárat. Termesztési módszereik hasonlóak a Maié §árovce-i (Kissárói) Efsz módszereihez. A tápanyagellátás kisebb-nagyobb eltéréssel ugyanaz és a növény ápolásában, valamint a talaj művelésében sincsenek nagyobb eltérések. Általában a korai burgonyát gabonafélék és silótakarmányok után ültetik. így a földet többször megszánthatják. A gyomokat vegyszerrel irtják és hatásától függően sarabolják a földet. Már megtették az előkészleteket a korai burgonya öntözésére, hogy idén is június első napjaiban kezdhessék a szállítást. Balká László a Velká Calomija-i '(Nagycsalomijaij Efsz főagronómusa eleinte kissé borúsan beszélt a korai burgonya termesztéséről, mert a múlt évben bizony sokszor lótottak-futottak, amíg értékesíteni tudták az öszszes termést. De bízik benne, hogy idén talán jobban melléjük szegődik a szerencse, bár a múlt évben a sok utánjárás következtében — ötször voltak Banská Bystricán kínálni az árut — elérték a mázsánkénti 250 koronás átlagárat. Idén a Szaszkia és Auriga fajta burgonyát már március 19-én elültették, hogy minél hamarább értékesíthessék termését. Később elárulta, hogy a burgonyát a szepességi és főleg a Liptovský Peter-i Burgonyatermesztési Kísérleti Intézet módszerei szerint termesztik. Ősszel, szántáskor 90 kg szuperfoszfátot és 200 kg kálitartalmú műtrágyát adnak tiszta tápértékben minden hektárra. Tavasszal 54 kg szuperfoszfáttal és 80 kg nitrogén műtrágyával gazdagítják a talaj tápanyagtartalmát. A vegyszeres gyomirtás mellett kétszer fogasolnak, és kétszer-háromszor töltögetnek. A VeľkU Krtíš-i (nagykürtösi) járásban a vrbovkai (varbói) Efsz termeli a legtöbb burgonyát. Kajtor Tibor főagronómus arról tájékoztatott, hogy minden évben a vetésforgótól függően, megközelítőleg fele-fele arányban termelnek korai és kései burgonyát. Idén például az 50 hektárból 30 hektár lesz korai burgonya. A kézi munkát úgyszólván teljesen száműzték, mert úgy az ültetést, mint a növényápolási munkákat és végül a begyűjtést teljesen gépesítették. Az ültetőgumókat 1—1,5 cm hosszú csírákkal március 27-től április 4-ig ültették a földbe, mégpedig szakaszosan, hogv a termés érésével párhuzamosan értékesíthessék a burgonyát. A három előző termelési módszertől eltérően, ősszel csak 54 kg foszfort és 60 kg kálisót dolgoznak a talajba, tavasszal pedig 120 kg nitrogént, 80 kg foszfort és 120 kg kálisót. Szerintük a tápanyag ilymódon jobban hat. A növényápolási, illetve a talajlazítási munkában viszont nincs komolyabb eltérés, szintén kétszer saraholnak és ugyanannyiszor töltögetnek. Az időjárástól függően arra törekednek, hogy a talaj állandóan könnyed, porhanyós legyen, hogy a gumók akadálytalanul növekedhessenek. Figyelemre méltó még a növényvédelem. Az efsz-nek külön gépesített növényvédelmi csoportja van, amely igen nagy segítséget nyújt a többi növények termesztésénél is. A iiatal agronómus szerint az öntözött burgonyát penész ellen Perozinnal, burgonyabogár ellen pedig Despirollal permetezik. Más vegyszereket nem igen használhatnak a hosszabb hatóidő miatt. A négy efsz agronómusának tapasztalatai arról szólnak, hogy a korai burgonyát már igazán a legkorszerűbb módszerekkel, ipari szintű munkával termeljük. A tudomány és tech nika vívmányainak felhasználásával sikerült megoldani a helyes talajelődaságl üzemeink a lehető legkorábdelmi és begyűjtési munkákat is. Az Auriga, Szaszkia és Asztilla fajta burgonyák megfelelnek a korai termesztés igényeinek. Tehát minden előfeltétele megvan annak, hogy mezőgazdasági üzemeink a lehető legkorábban örvendeztessék meg fogyasztóinkat olcsó és jó minőségű csemegeburgonyával. Balia József TAVASZI BARANGOLAS Á tavasz minden embernek reménysugarat, új erőt kölcsönöz. Nemcsak a városban, faluhelyen Is benépesednek a sétányok. Sárgapelyhes kislibák „gagyognak“ az utak mentén, s a fecskék párosán hasítják a levegőt. Ha az elmúlt évben épített fészkük megrongálódott, kijavítják, vagy újat csinálnak, mert a tavasz az állatoknál is az élet bizonyos újrakezdését jelenti. A szántó—vető ember kétszeresen örül a tavasznak, a pacslrtadalnak. — Hogy miért? Egyszerű rá válaszolni... Az elmúlt év eredményeivel ugyan meg volt elégedve, mégis szilárdan állítja: lehetett volna többet is termelni. Most újra itt az alkalom. A bizonyítás pedig a jó alapozáson múlik. Mert az ismert közmondás — Ki mint vet, úgy arat — sohasem rejti véka alá ezt az igazságot. Április közepén mi is elindultunk, hogy gyönyörködjünk a természetben és meggyőződjünk földműveseink tevékenységéről. Bratislavát elhagyva az országút mellett zöldelő vetések bizonyították, mezőgazdasági dolgozóink alapos munkát végeznek. Amerre csak megfordultunk, gépek zajától volt hangos a határ. Így jutottunk el a Vŕbová nad Váhom-i (Vágfüzesi) Efsz-be, amely 713 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. A szövetkezet az idén 244 hektáron termeszt búzát, ebből 92 hektár a Jubilejná 50; 79 hektár az Auróra; 44 hektár a Kaukáz és csupán 29 hektár a Bezosztája. Tehát Borka Gábor agronómus a tervezéskor főleg a bőhozamú szovjet búzafajtákat vette igénybe. A továbbiakban pedig büszkén jelentette, ki, hogy már elvégezték mind a két nitratáciőt. Ennek eredménye, hogy a búzatáblák dúsak és „tömöttek.“ Bár így is 15-20 hektárt ki kell szántani, mivel a szél a laza, homoktalajról elhordta a homokot, minek következtében búza gyökérzete a föld felszínére került, s a vetés károsodott. A cukorrépa vetése kissé elhúzódott — 20 hektár —, mivel csak április 12-én sikerült a földbe tenne a magot. A növényvédelemhez szükséges vegyszerek rendelkezésre állnak, azonban a foszfort tartalmazó műtrágya 30 százalékát nem kapták meg. Ennek ellenére 171 hektáron termesztenek kukoricát, s májusi morzsoltban hektáronként 55 mázsát szeretnének elérni. Gyors ütemben folyik a talajjavítás is. Ebben az évben 75 hektáron végzik el, s jövőre további 50 hektárt akarnak kiváló termőfölddé tenni. A munkálatokat azonban nagyon megnehezíti az a tény, hogy nem rendelkeznek saját földgyaluval. Borka elvtárs az agronómusi funkció mellett, a mechanizátor szerepkörét is betölti. Mint agronómus a gépekkel kapcsolatban elmondta, hogy e téren nincs hiányosság, mert mindig áll annyi gép a rendelkezésére, amennyire szüksége van. Martovcére (Martosra) késő délután érkeztünk. Finta Nándor, a szövetkezet elnöke rossz hangulatban volt. Érdeklődésünkre elárulta az okot. — Hogy na lennék kiborulva — mondta —, amikor végre elvetettük a 40 hektár cukorrépát a jól előkészített, kellő istállőtrágyával ellátott talajba, kaptunk egy felsőbb utasítást. Pontosan március 30-án, a felsőbb szervek tudtunkra adták, hogy a cukorrépa vetésterületét még 5 hektárral kell bővíteni. Gondolom, nem kell sokat magyarázni, hogy cukorrépa alá a talajt még ősszel kell előkészíteni. Ráadásul nem áll rendelkezésünkre kálitartalmú műtrágya és az öntözőhálózat nincs kiépítve. Nem is tudom elképzelni, hogy tudjuk majd így cukorrépából a 375 mázsás hektárhozamot elérni. Tetőzi a problémák sorát az is, hogy ottjártunkig még nem kapták meg az igényelt kukorica-vetőmagot. Pedig a föld szakszerűen elő van készítve. Arra a kérdésünkre, hogy a szövetkezet miért nem termeszt őszi repcét, Finta elvtárs a következőket mindotta; — Húrom éve határoztuk el, nem vetünk repcét. Azért döntöttünk így, mert a szomszédos szövetkezetekben sem termesztenek. Vagyis, ha mi vetettünk, télen a repcénkben csoportosult a vad (mintegy 300 őz) és nagy károkat okozott. Reméljük, hogy mind a Vŕbová nad Váhom-1, mind a martovcei szövetkezetben a felmerült hiányosságok rövidesen megoldást nyertek. Mi ehhez további jó munkát és gazdag termést kívánunk! Űváry Péter и к Hasznos ňfštás Mezőgazdasági üzemeinkben komoly műszaki nehézségekbe ütközik a nagy gazdasági állatoknak a szállítóeszközökre történő felrakása, a beteg állatok felemelése és elszállítása stb. Az említett és ehhez hasonló problémák megoldását segíti elő a mellékelt ábrán látható emelő- és szállítómű, A szóban forgó szállítóművet még főiskolai tanulmányai idején fejlesztette ki MVDr. Havriia Juraj állatorvos, aki most a BajCi Állami Gazdaság doiguzója. Az ő elképzelései alapján kivitelezett szállítóművet már évek óta használják az Állatorvosi Főiskolán és a Velká Ida-i Állami Gazdaságban, s a szakemberek elismeréssel nyilatkoznak e hasznos sesgítőtársról. A knmárnoi járás mezőgazdasági feltalálő- és újítómozgalmát irányító és értékelő szakbizottság — az illetékes szakemberek véleményének meghallgatása után — jóváhagyta Havriia doktor beterjesztett újítási javaslatát és engedélyezte, hogy a járás mezőgazdasági üzemei kivitelezzék és alkalmazzák az említett szállítóművet. A szállítómű előnye, hogy: — megkönnyíti a már fekvő beteg nagy gazdasági állatok felemelését, — egyszerűbbé teszi az állatoknak a szállítóeszközhöz történő eljuttatását, valamint a rakodást, — lehetővé teszi a szarvtalanításkor és az állatok csülkeinek, patáinak kezelésekor nélkülözhetetlen rögzítést, — az összes állatorvosi sebészeti beavatkozáso kesetén jól hasznosítható, sőt a nehéz terhek szállításakor, le- és felrakásakor is jó „segítséget“ nyújt. A szállítómű lényegesen megkönnyíti az emberek munkáját és megvédi az állatokat a felesleges sérülésektől. —bor— Noó sertései Göttingai kutatók Peter Glodek a professzor vezetésével 1960 óta S foglalkoznak a világ legkisebb ter■ metű és súlyú sertéseinek kitea nyésztésével. A vemhes anyakoca S pár hét múlva ellik, súlya mégsem J több 40 kilónál. a Az átlagban 35 kg-os állatokat ■ kizárólag orvosi kutatási célokra 3 alkalmazzák. Mivel a sertésnek or■ vosi szempontból sok, az emberé" hez hasonló tulajdonsága van, 3 ideális kísérleti állat. De egy el■ hízott, például hárommázsás disz■ nó operálása vagy felboncolása rendkívüli körülményes. Á göttingai apródisznókkal nemcsak könynyebben lehet „elbánni“, hanem kevesebb takarmányra is van szükségük, és kisebb helyen elférnek. A göttingai kutatók évente kb. ezer aprósertést küldenek a világ különböző klinikáira és intézeteibe. A tenyésztést tovább folytatják; olyan sertést szeretnének kitenyészteni, amelynek súlya a 32 kg alatt marad. (Élet és Tudomány, 1973. 13. szám) Szennyvízből takarmány A kelet-szlovákiai Ondava folyót évek óta szennyezi egy fafeldolgozó üzem szennyvize. Naponként mintegy 200 köbméter hidrolízishulladék kerül bele. A hidrolízis-hulladék 6—7 százalék facukrot és 3 nyomelemeket tartalmaz. A fafeldolgozó üzem és a kassai Állatorvosi ■ Főiskola kutatói eljárást dolgoztak ki, amellyel ebből a hulladékauyagból takarmány állítható elő. Eddig 700 tonna erőtakarmány készült ilyen módon. Ezt „Xylocel“ néven már 38 mezőgazdasági üzemben sikerrel alkalmazták. (Slovakopress) Ojgépsor a cukortartalom kiszámítására Első ízben nyílik lehetőség arra, * hogy gyorsan és hitelesen meg- 3 győződjünk arról, mennyi cukrot 3 tartalmaz a kitermelt cukorrépa, я A Szovjetunióban működő „Agro■ príbor“ tudományos-termelési tár- 3 sulás tervezői ugyanis létrehoztak ■ egy félautomatikus gépsort, amely ■ gyorsan és hitelesen elvégzi a répa 3 cukortartalmának megállapítását, * százalékarányban történő kimuta■ tását. A berendezés óránként 180 3 vegyi elemzést képes elvégezni. A 3 gépsor munkáját távvezérléssel я irányítják. Megállapították pl., hogy a „Ra- 3 monszká 100“ szovjet cukorrépa * fajta 20 %-nál több cukrot tártaiig máz, vagyis a világon termesztett * fajták közül a legtöbbet. " Mint ismeretes, a répa cukortartalmának alakulása nem csupán a biológusok sikeres munkájától függ. A megfelelő képesítéssel rendelkező növénytermesztési szakember a termőterület gondos kezelésével és a betakarítási határidők pontos betartásával 1,5 sőt 2 %-kal is növelheti a répa cukortartalmát. Sajnos, nem kizárt dolog a cukortartalom csökkenésének lehetősége sem — elég egyszer elhanyagolni valamit, s annak káros következménye máris megmutatkozik. Ezért fontos, hogy idejében és pontosan megállapítható legyen a répa cukortartalma; a pillanatnyi tényállás ismeretében azonnal meg lehet tenni a szükséges intézkedéseket, s a lehető legpontosabban meghatározható a betakarítás optimális időpontja. (APN) Még néhány forduló és vége a vetésnek.
