Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-21 / 16. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. április 21. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI Föl DMGVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA KORPARANCS - AVAGY Népművelés a szövetkezetekben A szövetkezet nemcsak gazdasági társulás, hanem társadalmi küldetése is jelentős. Tevékenységéhez tartozik nem csupán a föld, hanem az ember­fők művelése is. Legyünk őszinték, ennek ezideig vajmi kevés szövetke­zetben volt gazdája... A növényter­mesztést, az állattenyésztést, a gép­park üzemeltetését többnyire szak­képzett emberek, mérnökök, techni­kusok irányítják. Ezek, ha idejükből futja, olykor népművelők is, de ez ritka eset, mint a fehér holló. Ilymó­­don a népművelés az efsz-ekben gaz­dátlan, nincs olyan szerv, vagy fele­lős, aki végezné, irányítaná ezt a munkát... Nincs ilyen szerv? Hát te­gyenek'róla! .. Valójában erre hiva­tott az efsz kulturális és művelődési bizottsága. Ha nincs ilyen bizottság, akkor a taggyűlés gondoskodjék léte­sítéséről, s az efsz vezetősége — mint a Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége helyi szervezetének a „vezérka­ra“ — törődjék azzal, hogy a művelő­dési szakbizottság élére a legráter­mettebb, legügyesebb, legjobb szerve­­zóképességű, a művelődés Ügyét szí­vén viselő szövetkezeti tag kerüljön, s a szövetség járási bizottságával szo­tozatlanul aranybánya számukra. Árui­kat, kacatjaikat háromszoros áron ad­ják, visszaélve az emberek jóhiszemű­ségével. Ennek ellenére a gyerekes szülők pénzt adnak a bűcsúfiáért, nemegyszer számolatlanul. Mennyi a tennivaló, a hatékony felvilágosító munka szakaszán...? Nagyon sok! Márpedig el kell érni, hogy a szövet­kezeti tag, aki megdolgozik becsülete­sen a pénzért, a művirágkosarat, a műgyümölcsöt rútnak érezze, tudja, megvesse a giccset, elforduljon tőle... Mert, nemegyszer erőszakosan rátuk­málják... S' mi lenne akkor, ha a búcsú szocialista tartatommal telítőd­ne ...? A népművelés jegyében az em­berek művelését elősegítő könyv is méltó helyet kaphatna e búcsúkon, vagy könyvnap formájában; — a mű­velődés házában sor kerülhetne kép­zőművészeti kiállítás megrendezésére, amelyen a táj, a vidék alkotóművészei bemutathatnák műveiket, vagy meg­rendezhetnek akár a KORSZERŰ OTT­HON című kiállítást, amely ugyancsak hasznos szolgálatot tenne. Érdemes megnézni a falusi otthono­kat. A házak többnyire már emelete­­sesk. Kihajították, tűzrevetették a régi „Szemétből“ — aranybánya (a bú­csúfiát áruló séf telő számára). Tökéletesítsük a járási bizottságok tevékenységét A Szövetségi Szemle múlt heti számában Nyugat- Szlovákia járási bizottsá­gainak tevékenységét fog­laltuk össze, tömören; most pedig a két kerület járási bizottságai titkárai­nak és politikai dolgozói­nak kerületi értekezletei­ről számolunk be. 9 A szövetség žilinai járási bizott­ságának tevékenységéről Ján Macho­­viő jb-titkár nyújtott áttekintést. Töb­bek között említésre méltó a Varíni Efsz tagjainak kezdeményezése, akik a januárban kifizetett jutalmak és a részesedések 1 százalékét a hős viet­nami nép rombadöntött országának újjáépítésére ajánlották fel. Példáju­kat a járás több szövetkezetében kö­vették. 9 A Vei. Krtíši (nagykürtösi) járás efsz-einek zárszámadó közgyűlései színvonalát Ján Strigaő, a szövetség jb-titkára jónak minősítette, mivel a közgyűléseken a tagság SO—95 száza­léka résztvett. A legjobbak közé tar­tozott a závadai „Haladás“, a nenincei (lukanyényei), a vinicai (ipolynyéki) és a őebovceí (csábi) szövetkezet. Pél­dául a Závadai Efsz zárszámadó köz­gyűlésén a tagság 3 millió 879 ezer korona értékű kötelezettséget vállalt a Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére, amiből több mint másfél millió korona értéket képvisel a mun­ka- és életkörülmények megjavítása. 9 A szövetség Ban. Bystrica-i járási bizottságának működését pozitívan ér­tékelte oz SZLKP járási bizottságának elnöksége. Michal Suriškának, a szö­vetség jb-titkárának szavai szerint nagy gondot fordítottak a jnb iskola­ügyi szakosztályának dolgozóival tör­ténő együttműködésre. Ennek eredmé­nyeképpen sikerült 30 alapfokú isko­lában megszervezni a „Gyermekeink szemével“ című rajzversenyt, amelyre mintegy 250 pályamű érkezett be. A legjobb alapfokú kilencéves iskolát, s az egyéni verseny győzteseit a szö­vetség járási bizottsága értékes díjak­kal jutalmazta. 9 A Dolný Kubín-i járás efsz-ei szocialista munkaversenyéről Cudovif Rázga, a szövetség jb-titkára büszkén jelentette: a járás mostoha körülmé­nyek között gazdálkodó hegy- és dombvidéki szövetkezetei az efsz-ek VIII. országos kongresszusa tiszteleté­re 4 millió 126 ezer korona értékű kö­telezettséget vállaltak, amit több mint 3 millió koronával sikerült túlteljesí­teniük. E téren a járás legjobb szövet­kezetei közé tartozik a Horná Leho­­ta-i, valamint a Sedliacká Dubová-i. Az utóbbi szövetkezet a munka- és életkörnyezet javítása érdekében hir­detett verseny járási győztese. 9 A szövetség martini járási bizott­ságának titkára, Anton Kompan ugyancsak hangsúlyozta, nagy figyel­met fordítanak a járás szövetkezetei idei szocialista munkaversenyének színvonalasabbá, eredményesebbé té­telére. A versenyző efsz-eket a terület nagysága, a természeti adottságok szerint 9 csoportba osztották. Egy-egy csoportba 3—3 szövetkezet került. En­nek célja: hatékonyabban elősegíteni az alacsony színvonalon gazdálkodó szövetkezeteket, hogy minél előbb a közepesek, s az eddig közepesen gaz­dálkodók pedig a kiválók soraiba küzdhessék fel magukat. E járás szövetkezeteinek tagjai a Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére 61 kolelktiv és 507 egyéni kötelezettséget vállaltak, több mint 5 millió 800 ezer korona értékben. Említésre méltó még: 305 taggal 26 munkaközösség versenyez a szocia­lista brigád megtisztelő címért. 9 A szövetség košicei (kassai) já­rási bizottságának dolgozói a legutób­bi hónapokban nagy gondot fordítot­tak a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom kibontakoztatására. E cél­ból 19 munkaközösséget bekapcsoltak a szocialista brigádmozgalomba, 152 dolgozóval. E munkaközösségek közé tartozik a períni (perényi), valamint a Noyá Bodvai-i (újbodvai) 29, illető­leg 11 tagú tehenész-brigád, továbbá más szövetkezetek gépkezelő, gépjaví­tó és építő brigádjai, amelyek nem­csak termelési, hanem társadalmi té­ren is tevékenykednek. 9 A szövetség prešovi járási bizott­sága jelentősen elősegítette az efsz-ek szakbizottságai tagjainak kiszemelését és megválasztását. A járási bizottság gondoskodik e szakbizottságok elnö­keinek iskoláztatásáról. Továbbá fog­lalkozik majd a szövetkezetekben vég­zendő népművelés, a szemléltető agi­táció, valamint a jól bevált, haladó termelési és jutalmazási módszerek eredményeinek népszerűsítése, a mun­kahelyek kulturáltsága, az efsz-tagok üdültetése kérdéseivel, az efsz-króni­­ka vezetésével, a kultúrházak és ifjú­sági klubok tevékenységével, a rászo­ruló idősebb efsz-tagok fürdői gyógy­kezeltetése a közös étkeztetés és egyéb kérdésekkel. 9 A szövetség rožňavai (rozsnyói) járási bizottsága összehívta az efsz-ek nődolgozóinak járási aktíváját. A leg­közelebbi feladatok ismertetése után elemezték néhány termelési szakasz — elsősorban a tejtermelés — és ér­tékesítés — lemaradásának okait, s az aktíva résztvevői a tejtermelés növe­lésére vonatkozó felhívást "fogadtak el. Az aktíva-értekezleten szó esett még az eszmei-politikai nevelés, a dolgozókról való szociális gondosko­dás, a munkafegyelem, a szocialista munkaviszony kalakítása, a munkaidő teljes kihasználása kérdéseiről is. • • • A közép- és keletszlovákiai kerület­ben megtartott értekezletek résztvevői — a szövetség járási bizottságainak képviselői (a felsorolt járásokon kí­vül) ugyancsak jó eredményekről szá­moltak be. Ettől függetlenül nincs ok a túlzott elégedettségre, merthiszen tennivaló van bőven, mindhárom kerület járá­saiban. J. PROKEŠ, mérnök rosan együttműködve gondoskodjanak e bizottság elnökének minél előbbi iskoláztatásáról. Ha mindezen túljutnak, utána kö­vetkezhet a rendszeres, tervszerű, cél­tudatos munka. Hiszen az ilyen ala­pos, körültekintő tevékenységre kell, hogy késztesse valamennyi efsz veze­tőségét a CSKP KB ideológiai nevelés­sel foglalkozó plénumülésének hatá­rozata is, amely kellőképpen hangsú­lyozza a nevelés, a művelődés előtér­be helyezésének fontosságát, a mara­di nézetek, a kispolgári csökevények elleni harc elsődlegességét, az elavult íratlan törvények felrúgását, amelyek béklyói az előrehaladásnak, az embe­rek alkotókészsége teljes kibontako­zásának, a szellemi felemelkedésnek. A kulturális és művelődési bizott­ságnak igen sokrétű a feladatköre. Valamennyi tagjának szenvedélyes müvelődéspártolőnak, jól felkészült agitátornak kell lennie, s példásnak mind a társadalmi, mindpedig a csa­ládi élet területén. Csakis így lesz sza­vának súlya hatóereje, foganatja. Tennivalója e bizottságnak részben általános, részben sajátos. Egyik szö­vetkezetben a tagok, a másikban a vezetők panaszkodnak: terjed az ita­lozás, a túlzott alkoholfogyasztás, fő­leg a „gépes“ emberek körében. Fö­löttébb, veszélyes ez az út... ! Közös erővel, társadalmi összefogással te­gyük járhatatlanná ezt az utat, tor­laszoljuk el. Ne hebehurgyán, elha­markodottan lássunk dologhoz, ha­nem megfontoltan, céltudatosan, jól felkészülten, megcáfolhatatlan érvek­kel felfegyverzetten, élő, megfogható tényekre hivatkozva. Másutt meg egyéb, jól kitapintható, sót szembetűnő problémák megoldása vár a bizottságra: gondoljunk csak a pénzköltésre. Egyesek már a múltban megtanulták az előrelátó családi pénz­­gazdálkodást. Mások: jól dolgoznak, busás jövedelem üti a markukat, de ennek alig van látszatja, mert a ko­rona ahogy jön, úgy szétgurul... Élő probléma ez is, és a fellegekben jár­nánk, ha nem tekintenénk népműve­lési feladatnak megtanítani az embe­reket a takarékosságra, a beosztás tu­dományára. Okosan, tapintatosan, lé­pésről lépésre Vagy itt van például a falusi bú­csú, a rokoni látogatások, összejöve­telek napja Egyházi jellegét már szinte teljesen elveszítette. Izlésrom­­boló vonásai azonban megmaradtak. Például: büntethetik százszor a falusi búcsúk seftelöit, ettől a „szemét“ vál­bútorokat, de az új, a korszerű, a drá­ga berendezés még ritkán szolgálja a dolgozók kényelmét. Mégritkább az olyan meghitt sarok, ahol könyvet, újságot lehetne kényelmesen olvasni. De még olvasólámpa sincs! Pedig va­lahol itt, a „földszinten“ kezdődik a betű megszerettetése. Vagyis a lakás is kedvezzen az olvasó-mozgalom ter­jedésének. Utána jöhet az író-olvasó találkozó, a költők felolvasó-estje, stb. Hát, minő építmény az, amelyiknek első és második emelete van, de föld­szintje az nincs ...? Valahogy így ér­telmezik többhelyütt a népművelés ügyét — tisztelet a kivételnek! Ügye, kissé furcsa ...? Az emberek számára értelemtágító, szellemi világot gazdagító élmény az utazás. A szövetkezetekben is felis­merték a társasutazások jelentőségét, s évente sort kerítenek rá. Van rá anyagi fedezet, ezt a célt is szolgálja — többek között — a szociális-kultu­rális alap. De hadd álljunk meg itt néhány szóra. Valóban azt az élményt nyújtják ezek a honi kirándulások, országjárások, amit igazában nyújt­hatnának?! Nem mindig! Hiányzik az élmény teljessé tétele: a kellemes összekötése a hasznossal. Miért ne is­merhetnék meg a kikapcsolódást, fel­üdülést szolgáló társasutazások alkal­mával az efsz-tagok a szebbnél szebb tájak sajátosságait, a városok múltját, jelenét, az itt élő emberek életkörül­ményeit, haladó hagyományait, szoro­sabbá téve az internacionalista össze­fogást, a kapcsolatok kiszélesítését, stb. Nem egy esetben már előre is tá­jékozódhatnának a szövetkezeti tagok az illető vidék természeti szépségei­ről, kulturális és történelmi nevezetes­ségeiről, hiszen nyomtatott forrás­munka is van a világon... S ezzel még távolról sem merült ki a népművelés feladatköre, fogalma. A szocialista együttélés szabályai, a lakáskultúra, az önművelés, a köz­ízlés, az öltözködéskultúra, a helyes táplálkozás, a balesetvédelem, a cél­szerű közlekedés, a technika iránti érdeklődés felkeltése, a szakmai-poli­tikai továbbképzés szükségszerűsége, stb. mind olyan kérdés, amely a nép­műveléshez tartozik, s szocialista je­lenünk emberének tételemévé kell válnia, tudását, műveltségét, ismeret­körét gazdagítva. Vajon hány szövetkezet művelődési bizottsága törődik ily sokoldalúan a népművelés kérdéseivel? ... Márpedig ez a ma követelménye, az új korszak parancsa. ILLÉS — KOVÄCS ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! Kis falu - nagy tettrekészség Iskola, a szociális helyiséggel. Épülő emelles házak. művet is bemutatnak a fiatalok, sőt szakmai és politikai előadások is el­hangzanak. Oj sertéshizlalda létesül. S kiszélesül a géppark. 19B1. A szövetkezet, fennállásának 10. évfordulóján elismerő oklevelet kap, s ugyanekkor kollektívák és egyének is, lelkiismeretes munkájuk, a közös gazdaság felendítése érdeké­ben kifejtett tevékenységük erkölcsi elismeréséül. 1963. Jó gazdálkodásukat dicséri az első évnegyedben a szövetkezet birto­kába jutó vörös vándorzászló; járási elsők voltak — a Bratislava-vidéki járásban. A faluszépítés a hatvanas évek ele­jén kezdődött. Egyre-másra emelked­tek az új családi házak. 1965-ben át­épült az óvoda, váróterem készült tár­sadalmi munkával. 1967-ben az utak 95 százalékát portalanították. A hnb helyi gazdálkodási üzemet létesített. A faluszépítési eredményeket a járás értékelte, s 1969-ben az I. és 1970-ben — a CSKP megalakulása 50. évfordu­lója tiszteletére indított versenybeh — az előkelő II. helyet vívták ki. Többek között ezer négyzetméter járdát épí­tettek, kétszáz díszfát, háromszáz ró­zsafát ültettek, félkilométer hosszú Vlky (Vők) községet szerencsésen elkerülte a front. A felszabadulás hí­rét néhány vöröscsillagos szovjet ka­tona 1945. húsvéthétfőjén hozta. Végre kivirult a szabadság virága. Béke lett. Megindult az élet. Szántás-vetés ideje volt éppen, kevés igavonó állattal kel­lett dolgozni. Mert a visszavonuló német csapatok elhurcoltak mindent, ami élelmiszerül szolgálhatott szá­mukra ... Lássuk csak, miként tették meg az első lépéseket a szocializmus felé a falu lakosai. Az 1948-as februári győ­zelem hatását mindannyian érezték, hiszen helyreállt a magyarajkú lakos­ság egyenjogúsága. Oj hnb alakult. Äm a szegényparasztok kirekesztésé­vel. Csak az 1950-ben létesült SZLKP- alapszervezet egy éves működése ho­zott változást. Megint átszerveződött, újjá formálódott a helyi nemzeti bi­zottság s kezdetét vehette a szövetke­zet-szervezés, majd a közös gazdálko­dás. Míg egyes emberek sok energiát pazarolnak a magukszőtte háló foltoz­­gatására, addig a gazdasági fejlődés mérföldes léptekkel halad előre. A szövetkezet megalakulása (1951) után mezőgazdasági gépeket vásárol­tak, amelyek lényegesen megkönnyí­tették a földművelést Egy év sem telt el jóformán, autóbuszjárat indult, így már a vőki gyerekek kényelmesen járhattak a malinovoi (éberhardi) is­kolába. 1955. karácsonyán a lakosok legnagyobb örömére villanyfény gyúlt a faluban, s kezdte oszlatni nemcsak az igazi értelemben vett • sötétséget, hanem a szellemi elmaradottság sö­tétjét is, ugyancsak könnyítvén a házi­asszonyok munkáját az ez idő tájt vá­sárolt háztartási gépek, stb. Érdemes egy tollvonással megörö­kíteni: 1957-ben megalakult a szovjet­barátok egyesülete, amely jól sikerült majálist rendezett. A majális pénzbe­vételéből megszületett a falu első tévé-készüléker amely a kultúrházba került. Viszont 1958-ban már az öntö­zéses gazdálkodás megalapozásán fá­radoztak a szövetkezeti tagok, kor­szerű istállók épültek (akkori értel­mezésben!); megkezdődött a hídépí­tés. És ugyanebben az évben vásárolt filmvetitőgépet a falu. Jó gazdasági évet zárnak 1959-ben, s ilymódon a szövetkezet egy tagja megvásárolja az első személyautót, ami nagy esemény­számba ment akkor. 1960. A szövetkezetben már 7 koro­na osztalékot tudnak munkaegysé­genként fizetni. Négy családi ház épül. Elkészül a hnb új épülete. A ré­gi uradalmi istállót átépítik, s ideig­lenesen a kultúra hajléka. Két szín­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents