Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-14 / 15. szám
1973. április 14. SZABAD FÖLDMŰVES. !5 ^A^tumivaiok Mérgek a hűtőszekrényből Az ételmérgezések megelőzéséhez nem elég a háziasszony hagyományos tudása, szakácsművészete. Részletesen meg kell ismernie az élelmiszertárolás, tartósítás, feldolgozás űj normáit, nehogy a szűkre szabott konyha, a meleg éléskamra vagy a korszerű hűtőszekrény polcairól mérgeket tálaljon a családi asztalra. Amikor ételmérgezésről -beszélünk, lényegében legtöbbször fertőzésről van szó s ezek ugyanolyan eredetűek, mint az egyéb — főként nyáron terjedő — bélbetegségek, a vérhas, paratifusz, szalmonellás hurut. Aki maga éppen ezek valamelyikében szenved — vagy már meggyógyult, de „bacillusgazda“ — és ételhez ér, azt könnyen beszennyezheti. Megbetegedést egyrészt az elszaporodott kórokozók, másrészt anyagcseretermékeik, toxlnjalk — tehát valóban: mérgeik — okozhatnak. Környezetünkben a legnagyobb tisztaság közepette is mindig találhatók mikrobák: baktériumok is, gombák is. Javarészük eredetileg nem kórokozó, sőt elengedhetetlen az élethez (erjesztő és rothasztó emésztő baktériumok), de túlszaporodva már nagyonis ártalmasak, és gyakran okoznak ételmérgezést. Többségük a szobahőmérsékletet „kedveli“, megfelelő táptalajon 20—40 percenként megkétszereződik, s az élelmiszerekben 6—7 óra alatt elérheti a már veszélyes, grammonkénti egymilliós mennyiséget; számukra kedvező körülmények között az anyagok felszínén, négyzetmilliméterenként egymilliárdnyi is lehet. Alapos főzéssütés a legtöbbet elpusztítja, de utána, helytelen kezelés és tárolás folytán újra gyorsan elszaporodnak. Jőszemű háziasszony gyakran észreveszi a romlás jeleit — de nem mindig, mert a mikrobák elszaporodása sokáig maradhat külső jel nélkül. Folyadékok 1 milliliterében 50 millió mikroba még láthatatlan s a zavarosság a duplájánál, 100 milliónál kezdődik. A megzavarosodás, savanyodás, romlott szag, a folyadékokban keletkező gázbuborék persze már a romlás kétségtelen jele, akárcsak a húsfélék közül az ún. töltelékárúk (párizsi stb.) felszínén az elszíneződés. Ezek különösen hajlamosak a romlásra, hiszen 30—50 százalék vizet tartalmaznak. Könnyen megromlik a legtöbb tejtermék is. A már egyszer megfőzött-sütött élelmek közül legveszélyesebb a főtt tészták tárolása, különösen, ha valami édesség van rájuk hintve (dió, mák). Gyorsan kell őket lehűteni (hidegvizes edénybe helyezve), hogy a mikróbáknak ne legyen idejük az elszaporodásra. Azokat az élelmiszereket, amelyekben nincsenek veszéleys mértékben elszaporodot mikrobák, leghelyesebb lehűteni és fagyasztani. Ez az eljárás nem öl ugyan meg egyetlen baktériumot sem, de kellően alkalmazva fékezi, vagy megállítja szaporodásukat. A háztartási hűtőszekrények szokásos + 3—+10 fokos hőmérséklete megfelel a téli hideg éléskamrának: az ételek zömét 4—5 napig őrzi meg. A hűtőszekrények fagyasztó részében, mínusz 5 fokon a legtöbb mikroba szaporodása már szinte megáll, kivéve talán néhány gombát. A korszerű mélyhűtő rekeszek, a mínusz 18 fokra beállítható szekrények pedig gyakorlatilag korlátlan tárolásra alkalmasak. Ezek azonban csak általános szabályok, s nem is érvényesek egyformán minden esetben. Külön fejezet például a tej. Legértékesebb táplálékunk, bár sok ember szervezete nem tud vele megbirkózni s bármennyire frissen is fogyasztja, beteg lesz tőle. Mások a megsavanyodott aludttejre érzékenyek, vagy esetleg a savanyúnak éppen nem mondható, de sokáig állott tej árt meg nekik. A tejről tudni kell, hogy a hagyományos pasztörizálással (a kanna- és üveges, vagy zacskós tejet egyaránt) 30 percig hevítik 60— 62 fokon, s ezalatt az esetleg benne levő ártalmas mikróbák elpusztulnak. Legújabban ismeretes olyan eljárás is, hogy 40 másodpercig 75 fokon, vagy 10 másodpercig 80—85 fokon pasztörizálják a tejet, s ha ezután légmentesen csomagolják, hűtés nélkül, akár szobahőmérsékleten is nagyon hoszszú ideig eltartható. A szokásosan pasztörizált tej plusz 0 fokig nem savanyodik meg, a hűtőszekrényben nem lesz belőle aludttej. Savanyító hatású tejsavbaktériumai + 10 fokon kezdenek szaporodni, de ilyen hőfokon csak 100 óra alatt készül a tejből aludttej; 20 fokon 1—2 nap, 25 fokon 1 nap, 37 fokon 12 óra alatt kaphatunk aludttejet. Kevesen gondolnak arra, hogy a tej, ha nem is savanyodik meg a hűtőben, mégis megromolhat. Savanyító baktériumainak szaporodását a szekrény hőfoka meggátolja, de ezeknek fölébe kerekedhetnek egyéb, romlást okozó mikróbák, s az íz lényeges változása nélkül néhány napos őrizgetés után a tej már ártalmassá válhat, különösen annak, aki érzékeny rá. A nyers hús, friss (nem szeletelt) hentesárú, párizsi, főzőkolbász, nyári szalámi, a hűtőszekrényben legfeljebb 2—3 napig őrizhető. A disznósajtot, jobb nem eltenni, a hurkát ajánlatos alaposan kisütni, a virslit megfőzni — sütni. A füstöléssel konzervált (nem főtt) hentesárú, például szárazkolbász AZ UDVARDI MEZÖGAZDASÄGI SZAKTANINTÉZET t a nu1 ó v i s z o n yba felvesz olyan fiúkat, akik az alapiskolát befejezték, de még eddig nem választottak hivatást. 2 éves tanulóviszonyba — jelentkezhetnek olyan tanulók, akik különböző okoknál fogva nem fejezték be az alapiskola minden osztályát. A tanulőviszony befejeztével segédlevelet, valamint hajtási jogosítványt kapnak. Az alapszakhoz szorosan kötődő 1 éves felépítményi tanulmány befejeztével elnyerik a jogosítványt ív- és lánghegesztésre, gabonakombájn és lánctalpas traktor kezelésére. A hajtási jogosítványt kibővítik személy- és teherautókra. 3 éves tanulóviszonyba — jelentkezhetnek a 8,—9-ik osztályt végzett fiúk. A tanulóviszony befejezésével segédlevelet, valamint hajtási jogosítványt kapnak személy- és teherautóra. Továbbá jogosítványt szereznek ív- és lánghegesztésre, gabonakombájn, lánctalpas traktor, valamint rakodók kezelésére. A tanulóviszony befejezése után tanulmányaikat tovább folytathatják a Mezőgazdasági Technikumon, ahol két év eltelte után érettségizhetnek. Szállást a modern diákotthon 2—4 ágyas szobáiban biztosítunk. A szállás és az étkezés ingyenes. A tanulók munkaruhát és*cipőt, valamint havonta 50—190 Kčs zsebpénzt kapnak. Jelentkezni az Udvardi Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatóságán személyesen vagy írásban lehet. C í m: POU — 941 31 DVORY NAD ŽITAVOU, okres Nové Zámky. nem való hűtőszekrénybei Konzerválásáról a felszínén levő hasznos, mikróbák gondoskodnak, ha viszont hűtőbe kerülnek, ezeknek a hasznos anyagoknak a kárára egyéb gombafélék szaporodnak el, nyirkos-nyálkás penész képződik a felszínükön s a tartósítás elveszti hatását. (Azt talán mondani sem kell, hogy a szalámi és kolbász héja éppúgy nem való elfogyasztásra, mint a sajthéj.) A húsokról tudni kell, hogy az állatok beleiben élősködik az ember számára erősen fertőződő szalmonellabaktérium, a bélfertőzések egyik leggyakoribb kórokozója. A nyersen fogyasztott hús, a húsvágás után más célra használt kés, de még a szatyorban hússal érintkező kenyér is szalmonellás bélfertőzés forrása lehet. A tojást, ha csak nyersen van rá szükle kell mosni, nehogy a héjától a belseje fertőződjék. (Kacsatojás héja ség (például a habjára), feltörés előtt átbocsátja a baktériumokat, ezért nem szabad nyersen fogyasztani). A húsoktól eltérően a nyers hal — a fagyasztott-mélyhűtöttet kivéve — egyáltalán nem alkalmas hűtve tárolásra. Olyan baktériumok tenyésznek benne, amelyek a hideg vízben hozzátartoznak a hal életéhez, de utána is elszaporodhatnak a hűvösben s káros mértéket ölthetnek. A tartósított élelmiszerek közül legismertebbek az üveges és fémdobozos konzervek. Üvegben, fénytől védett helyen, szobahőmérsékleten is hónapokig eltartható a készétel vagy a befőtt, a lekvár stb., de már nem sorolhatók ide a gyümölcslevek, szörpök; ezeknek szavatossági határidejére gondosan ügyelni kell, s nem árt behüten! őket, az ízük is jobb lesz. A fémdobozban kapható tejkonzerv hűvös, fénytől védett helyre való. Egyéb bádogdobozos konzervek is szobahőmérsékleten tárolhatók, de csak száraz helyen vannak biztonságban (máshol a rozsda fenyegeti őket), s szükség esetén kívülről vékonyan beolajozva-zsírozva évekig használhatók. De amit egyszer kinyitottak (különösen a szardínia féléket s egyéb halakat! ) még aznap ki kell üríteni s hamar elfogyasztani. Korunk háziasszonyának ezek szerint nemcsak a konyha művészetéhez, a sütés-főzéshez kell értenie, hanem tájékozottnak kell lennie az élelmiszertárolás feltételeiről is s nem árt, ha egyet-mást tud a látható és láthatatlan élelmiszerromlásról, vagyis a mikrobiológiáról. Ha kellően tájékozott és megfogadja az előírásokat, nem kell attól tartania, hogy a kamrában-hűtőben őrzött élelmiszerekkel megbetegíti — megmérgezi — családtagjait. M. P. hírek a MMnil GYAPOT, SELYEM, GÉPEK Ü zbekisztánban néhány hatalmas textilgyárat építenek gyapotszövetek előállításra. Az áj üzemeket korszerű gépi berendezéssel és felszereléssel látják el, s ezeket a gépeket szintén az üzbég dolgozók készítik. Taskentben gyártják ugyanis azokat az automatikus szövőszékeket, amelyek már külföldön is közismertek, jó hírnévre tettek szert. Üzbekisztán a Szovjetunió gyapot- és selyemtermelésének valamint textiliparának egyik legjelentősebb fellegvára. E szovjet köztársaság textilgyártása az elmúlt ötven esztendő alatt több mint tízszeresére növekedett. HUZAL-REKORD A klsinyevi műszerkutató intézet munkatársai új eljárást dolgoztak ki rendkívül vékony zománcozott huzal előállítására. Az új technológiával készült huzal átmérője mindössze négy mikron a zománcszigeteléssel együtt. Kitűnő villamos vezetőképessége révén a szakértők fényes jövőt jósolnak az újfajta szupervékony huzalnak a műszergyártásban és az elektronikában. ^VCVXXXXXXXXXXXXVí^XXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXXXXXXXXXXXXXXXV^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVCVXXXXVVSXXVCONWp Ф ALASZUNK KínúSm Van-e igenve háztáji főidre? NYISZTOR FERENC bajani (bajányi) olvasónk levelében írja, hogy 1971. év végétől feleségével együtt külön él fiától és menyétől. Amíg egészséges volt és rendesen tudott az efszben dolgozni, mint annak régi tagja (1959-től), kimérték neki az 50 ár háztáji földet. Most már 4 éve betegeskedik, több ízben kórházban is volt, és 1972-ben nem juttattak neki egyáltalában háztáji földet, sőt 8 áros háztáji földjét is menye háztáji földjébe számították be. Olvasónk továbbá beszámol arról, hogy tekintettel a már említett különélésre, menye már 1972 februárjában kérte, hogy olvasónknak és neki, mint külön családnak mérjék ki az alapszabályok értelmében járó háztáji földet. A „szétírásnak“ 1972 júniusában kellett volna megtörténnie, de az efsz-vezetőség ezt akkor még nem engedélyezte. Olvasónk csak 1972 szeptemberében került haza a tátrai szanatóriumi kezelésből. Ezután még ez év márciusáig elhúzódott a felettes hatóság (a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság) beavatkozása mellett az ügy intézése. Nehezményezi az ilyen hosszadalmas intézést, mert ennek következtében elesett az 1972. évben a háztáji földtől, illetve annak hozamától. Olvasónk többfelé érdeklődött az efsz-ek gyakorlatáról a háztáji földet illetően, ami a nyugdíjas tagokat illeti. Főként arra kér választ, hogy mikor keletkezik az efsztagnak igénye „szétmérésre“, és milyen háztáji földre van igénye az efsz-tagnak nyugdfjbalépése után. Rámutat arra, hogy saját maga már hosszú ideje betegeskedik és felesége sem egészséges. A háztáji földre vonatkozóan az efsz mintaalapszabályai 39. cikkelyének 2. bekezdése megállapítja, hogy amíg a szövetkezet körülményei még nem engedik meg, hogy háztáji gazdaságok nélkül gazdálkodjék, a szövetkezeti tag családjának használatára háztáji gazdaságot jelölnek ki. Ez a háztáji a szövetkezeti tag családja személyes szükségleteinek kiegészítését szolgálja. A háztáji gazdaság terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szövetkezeti tag családja milyen mértékben vesz részt a szövetkezeti munkában. A háztáji gazdaság megengedett legnagyobb terjedelme 0,5 hektár a kerttel és gyümölcsössel együtt, míg a hegyvidéki, valamint a burgonya- és zabtermelő körzetekben a mezőgazdasági termelési igazgatóság jóváhagyásával legfeljebb 1 ha, amelyből a szántóterület a kerttel és gyümölcsössel együtt 0,5 ha-nál nagyobb nem lehet. A különleges termények (zöldség, szőlő stb.l egész területe a háztáji gazdaságban nem lehet nagyobb, mint 0,1 ha. Erdőterület a háztáji gazdasághoz nem tartozhat. A mintaalapszabályok említett 39. cikkelyének 4. bekezdése megállapítja, hogy ha a szövetkezeti tag nyugdíjba megy, kívánságára a szövetkezet a helyi viszonyok szerint meghagyja neki a háztáji gazdaságot, a szövetkezet saját (a mintaalapszabályok alapján kidolgozott) alapszabályaiban meghatározott kiterjedésben, vagy pedig — ha a tagság beleegyezik — más módon juttathaja neki a természetbeni termékek megfelelő mennyiségét. A szövetkezeti család tényleges körének nem kell minden esetben megegyeznie a családi törvény szerinti családdal. A szövetkezeti „családban“ elég gyakran több szövetkezeti tag is lehet pl. ha a felnőtt, egyébként efsz tag, gyermekek a szülőkkel még közös háztartásban élnek. A „szövetkezeti család“ tagjának nem kell vérrokonnak sem lennie. Lényegében a külön háztartás (külön jövedelemből és külön konyhán való élés) alapján lehet csak megbízhatóan megállapítani, hogy egy vagy több „szövetkezeti családról“ van-e szó, amelynek külön-külön háztáji földre van igénye. Olvasónk esetében a „szétmérés“ csaknem egy évig elhúzódott, és így feltehető, hogy az efsz olvasónk kérelmére méltányos megoldást talál majd az elkésett „szétmérés“ miatt keletkezett károsodásért. A nyugdíjbalépés egymagában nem lehet ok a háztáji föld elvételére. Az efsz (saját alapszabályaiban) nyugdíjas tagjainak háztáji földje kiterjedését saját helyi viszonyai szerint jogosan szabályozhatják, éspedig rendszerint a tag és családja szövekezeti munkatevékenységének mértéke szerint. A szövetkezetek saját alapszabályai a mintaalapszabály értelmében szintén lehetővé teszik az olyan elöregedett tagjaiknak, akik már nem képesek a szövetkezetben dolgozni és lényegében a háztáji földet sem tudják megművelni, hogy a föld kimérése helyett megfelelő mennyiségű terményt juttatnak az ilyen tagjaiknak. Olvasónknak ajánljuk, győződjék meg arról, hogy az efsz saját alapszabálya miként szabályozza ezeket a kérdéseket, mivel a mintaalapszabályok ezt a kérdést csak a juttatható kiterjedés felső határának megjelölésével szabályozzák kötelező módon, de egyébként az egyes szövetkezetek saját alapszabályaikban eltérően rendelkezhetnek. A szövetkezetek nagy része a háztájin kívül is az efsz szociális alapjából igyekszik kisegíteni a rendszerint alacsony járadékú elöregedett és már lényegében munkaképtelen tagjait. Feltételezzük, hogy ez a jószándék olvasónk szövetkezetében is megvan. Dr. F. J. Anvaszabadsag A. y. olvasónk kérdezi levelében: „Mint tanítónő dolgozom. Gyermekem egyéves koráig voltam anyaszabadságon. Az említett idő alatt anyasági járulékot kaptam. Szeretnék választ kapni arra a kérdésre, hogy rendes szabadság jár-e arra az időre, amikor anyaszabadságon voltam?“ Az anyaszabadság kérdéseit a Munka Törvénykönyvének 157. és következő paragrafusainak rendelkezései szabályozzák. A szüléssel és a gyermekről történő gondoskodással kapcsolatban a nőnek fizetett anyaszabadság jár, amelynek tartama 26 hét. Amennyiben az anya a gyermek kétéves koráig további szabadságot (fizetés nélküli szabadságot) kér, a szervezet köteles kérésének eleget tenni. A fizetett szabadságra (27 hét) úgy tekintenek, mint munkavégzésre, vagyis a rendes szabadságot nem csökkenthetik azon a címen, hogy az anva anyaszabadságon volt. A további szabadságra úgy tekintenek, mint igazolt .távollétre és ez indok a rendes szabadság csökkentésére. ^'^'^'■'X'.'X'.'.'.'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'i
