Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-14 / 15. szám
1S73. április X*. SZABAD FÖLDMŰVES A nagyüzemi termelés feltételei között a sertéshús előállítása fokozásának eddig elért eredményei a nagyüzemi termelés előnyeit bizonyítják az eddigi termelési feltételekkel összehasonlítva. A sertéshús-termelés gazdasági, ökonómiai szempontjai, tehát az egy termékegységre eső legkisebb önköltséggel előállított húsmennyiség elérése, legjobban a nagyüzemi termelés adottságai között észlelhetők. Ezért a termelés egész folyamatát a lehető legkevesebb élő, emberi munkaerő felhasználásával, az önköltségek terén pedig a munkára fordított kiadások korlátozásával igyekeznek megvalósítani. Ezt a gazdasági szempontot elsődleges fontosságúként kezelik a sertéshús-előállítás egész termelési ciklusában. A legutóbbi időszakban egész mezőgazdaságunkban gyors ütemben fejlődnek az integrációs és kooperációs kapcsolatok. E kapcsolatok fejlődése hovatovább mind nagyobb tért hódít a mezőgazdasági termelés olyan ágazataiban, ahol a termelés ipari módszereit lehet eredményesen alkalmazni. Az ilyen ágazatok közé tartozik többek között a baromfi- és a sertéshús-termelés. Mindkét esetben az integrációs kapcsolatok a közös szövetkezeti vállalatok létrehozásában csúcsosodnak ki, amelyekben az együttműködés alapján a termelés egyre hatékonyabb lesz, s mind jobb eredményeket érnek el. Ezt az állítást igyekszünk a Komárno—Harcsás Közös Szövetkezeti Vállalat gazdálkodásának eredményein bizonyítani. A Komárno—Harcsás-i sertés-nagyhizlalda építésének megkezdésekor a legfőbb cél a termelés fokozása és a sertéshús előállítás ipari módszereinek bevezetése volt a kooperációs, együttműködési kapcsolatok felhasználásával. Ez a közös szövetkezeti vállalat hazai feltételeink között a sertéshús nagyüzemi termelésének egyedül álló kísérletét jelenti egy háromszintes épületben, amely feltételezi a munkaerők, valamint a terület jelentős megtakarítását s ugyanígy a víz- és villanyvezetékek kiképzése terén is bizonyos megtakarításokat eredményez. Ezáltal az egy termékegységre eső beruházási költségek szintén csökkentek. Ebben a nagyhizlaldában a gépesítésnek ugyanolyan rendszerét alkalmazták, mint amilyent a íturovoi nagyhizlaldában szereltek fel. Habár ez a berendezés jelenleg már elavultnak minősíthető, mégis — az eredmények ezt igazolják — a sertéshizlalás hagyományos módszerével szemben bizonyos előnyökkel rendelkezik. Nyereség egy gondozóra Kés 210 000 700 000 Egy kg hús közvetlen előállítási költsége Kés 8,65 7,21 Ebből a gondozó bérére eső költség 0.68 0,24 Abraktakarmány-szükséglet kg 4,42 3,99 A takarmányok költsége 7,97 6,86 Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni az egyes olyan problémákat, amelyek fékezik a sertéshús-termelés további sikeres fejlesztését a nagyhizlaldában. E kérdések egyike elsősorban a választott malacok utánpótlásának problémája Jelenleg már sokszor rámutattak arra. hogy a nagyüzemi feltételek közepette lehetetlen a hizlalást sikerrel folvtatni, ha a nagyhizlaldába érkező növendékmalacok különböző helyekről származnak, különböző fajtájúak, amelyek azután a hizlalás során nagyon különböző súlygyarapodást érnek el. Ezért a legközelebbi jövőben olyan húshasznú fajtát kell általánosan elterjeszteni, amely kiváló alkalmazkodó képességet mutat a csoportos istállózás nehezebb körülményeinek elviselésére s ugyanakkor kiegyensúlyozott haszontulajdonságokkal rendelkezik, elsősorban kedvező lesz növekedési képessége, ami előfeltétele a hízósertés-termelés ritmikus folyamatának. A nagyhizlaldákban igen komoly probléma jelenleg is az ürülék kitrágyázása. A Komárno—Harcsás-i Közös Szövetkezeti Vállalatban ez a kérdés szintén nincs még megoldva, ami komoly gondokat és nehézségeket okoz magának az üzemnek elsősorban higiéniai szempontból. A közeljövőben ez a közös szövetkezeti vállalat további háromszintű, körülbelül 4000 férőhelyes hizlalda és 700 koca befogadására alkalmas kocaistálló építésével bővíti telepét. Az építkezés befejezése utón számítanak arra, hogy kialakíthatják a zárt állományforgót, tehát csak egyetlen fajtát tenyésztenek, avagy az intenzív hizlalásra alkalmas hibrideket. Ezeknek az intézkedéseknek végrehajtásával a Komárno—Harcsás-i Közös Szövetkezeti Vállalat sertés-termelése jóval hatékonyabb, kifizetődőbb, eredményesebb lesz. RUDOLF ŠELIGA mérnök, a Mezőgazdasági Ökonómia' dolgozója Kutatóintézetének A mezőgazdaság főfeladata az alapvető élelmiszerfogyasztás többletének fedezése. Döntő láncszem a növénytermesztés fejlesztése, a vetésterületek hatékony kihasználása és bővítése... (A CSKP XIV. kongresszusának irányelveiből.) A feladat — mint mondani szokás — adva van. Teljesítése persze azoktól függ, akiknek közvetve, vagy közvetlenül közük van a mezőgazdasághoz, jobban mondva a növénytermesztéshez. Az utóbbi években szinte feltartóztathatatlan előretörést észleltünk a növénytermesztésben. Konkrétan a cukorrépa termesztésben. Az utóbbi öt esztendő Szlovákia cukorrépa termesztésében több mint pozitívnak mondható. Tavaly mezőgazdasági üzemeink a vetésterület hektárjáról 418 mázsa répát adtak el a cukorgyáraknak, 29 mázsával többet mint öt évvel korábban. Mezőgazdaságunk történetében ilyesmi még nem volt. A cukorgyáraknak több mint 2 millió, 118 ezer tonna répát kellett feldolgozniuk. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban több mint 4800 hektáron termesztettek cukorrépát, s hektáronként 471 mázsa átlagos termést értek el, s ezzel kivívták a legjobbnak kijáró elismerést. A cukorrépa termesztése terén azonban még mindig nagy tartalékaink vannak. Ugyanis napjainkban is számottevő a 20—30 hektáros, a jelenlegi körülmények mellet már kis vetésterület. Ilyen gazdaságokban persze a költségek is meglehetősen nagyok, azonban ahol üzemközi vállalkozásban vagy más módon összpontosították a cukorrépa termesztését, áttértek a nagytáblás — 100—350 hektáros — termesztésre, s ennek kapcsán a munkaműveletek komplex gépesítésére, kemizálására, ott a költségek lényegesen kisebbek, emelkedett a munkaermelékenység s bőséges hasznot értek el. Tehát vitán kívüli, hogy sok esetben tőlünk függ a nyereséges, vagy a veszteséges termelés. Idén Szlovákia mezőgazdasági vállalatai 52 ezer hektár cukorrépa termesztésére kötöttek szerződést. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei 44130, a közép-szlovákiai üzemek 4495, a kelet-szlovákiaik pedig 6375 hektár termelésére szerződtek. A múlt esztendő valóságos eredményeihez képest tehát 1200 hektár a területtöbblet. Igen ám, de felsőbb szerveink figyelemmel kísérik a világpiacon végbemenő jelenségeket, s felfigyeltek a cukor világpiaci árának mérsékelt emelkedésére. Ezt semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert mezőgazdasági üzemeink tudnak répát termelni, s cukorgyáraink cukrot gyártani. Nagy népgazdasági kár lenne, ha a kínálkozó alkalmat nem használnánk ki. Felsőbb irányító szerveink ezért úgy határoztak, hogy egész országos méretben 10 ezer, s ebből Szlovákiában 3000 hektárral kell bővíteni a cukorrépa vetésterületét. Tehát ebben az évben Szlovákiában 55 ezer hektáron termesztünk cukorrépát ipari feldolgozásra. Ez nem is feladat, hiszen köztudomású, hogy a répa termesztésére már az előző esztendő őszén jól fel kellett készülni. Mindamellett meg kell keresni a lehetőségek leghozzáférhetőbb módját a jó termőerőben levő talajok igénybevételével, s olyan kitűnő vetőmag használatával mint a Slovmona H, valamint a műtrágyák, s nem utolsó sorban az öntözés lehetőségeinek a kihasználásával! Idén a cukorrépa vetésterület jelentékeny hányadára (16 ezer hektárra) egy csírájú Slovmona H vetőmag kerül. A múlt évi valósághoz képest több mint 6000 hektárral nagyobb a vetésterület. A kedvező feltételek kihasználása, valamint a vetésterület bővítése minden bizonnyal meghozza az eredményt, melyet társadalmunk a növénytermesztés dolgozóitól joggal elvár. —hai— A keveréktakarmányok szállításának korszerű módszere a tartálykocsis szállítás, ami lényegesen takarékosabb, mint a nagyobb költségeket igénylő zsákolt keveréktakarmányok forgalmazása. (P. Matis felvétele) A Szovjetunió а Шшmintaväsäron A közszükségleti cikkek nemzetközi árumintavásárán Brnoban a Szovjetunió a legnagyobb külföldi kiállító. Jelenleg az árúmintavásáron kiállított közszükségleti cikkeinek 85 százaléka újdonságnak számít. Л\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A lehetőségek ésszerűbb kihasználásával A szovjet kiállítási részleg hét pavilonban 2059 négyzetméteren mutatkozik be a nagyközönség előtt. Az А-pavilonban kapott helyet az Ekszportlen és a Szojuzpusnyina külkereskedelmi vállalat. A legújabb női bundákat mutatják be, amelyekkel a lipcsei vásáron tavaly aranyérmet nyertek. Ugyancsak ebben a pavilonban tekinthetők meg a szovjet texilipar újdonságai. -A szovjet bútoripart a B-pavilonban az Ekszportlesz össz-szövetségi társulás képviseli. Itt kell megemlíteni, hogy a Szovjetunió bútoripara évrőlévre egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Ezt nemcsak, mondhatnánk kimeríthetetlen nyersanyag-alapja, hanem a rohamos lakásépítés és az életszínvonal állandó emelkedése követeli meg. Hiszen csak a 9. ötéves terv első két esztendejében a szovjet építkezési vállalatok 215 millió négyzetméter lakóterületet adtak használatba. S a lakásépítés üteme tovább gyorsul. Így érthető, hogy minden új lakó új bútort is kiván beszerezni. Elképzelhető tehát, milyen hatalmas feladat hárul a szovjet bútoripar dolgozóira. A választék bővítése érdekében a Szovjetunió Csehszlovákiától és más szocialista országoktól is vásárol lakberendezési tárgyakat, bútorokat, ugyanakkor azonban saját bútoriparának termékeit is felkínálja a külföldi érdeklődőknek. A kiállításon a szovjet expozíció jelentős hányadát foglalja el az élelmiszeripar, amely elsősorban világhírű teafajtáival, a szeszesitalok, borok, szeszpárlatok, gyümölcs- és zöldségkonzervek, valamint a csokoládé és az édesipari termékek hatalmas választékával képviselteti magát. Külön említést érdemel a Brnoban első ízben jelentkező szovjet cipő- és bőripar, amely a lábbeli, bőrdíszmű áruk és bőrből készült egyéb használati cikkek sokaságával mutatkozik be. A szovjet optikai és elektroipar szintén legújabb termékeit állítja ki a közszükségleti cikkek brnoi nemzetközi mintavásárán. A látogatók érdeklődésére tarthatnak számot a szovjet gyártmányú, kiváló minőségű sztereofon zeneszekrények, a teljesen tranzisztoros 65 cm képcső-átmérőjű hordozható tévékészülékek, a világhírű fényképező- és filmezőgépek, mint amilyenek a Kijev 60, a Zenit, a Zorkij fényképezőgépek, valamint a Kvarc 5, Krasznngorszk 2, Lada, stb. filmfelvevő-gépek. A Raznoekszport szovjet külkereskedelmi vállalat ez évben először állítja ki a szovjet gyártmányú hangszerek bő választékát. A kiállításon nem hiányoznak a szovjet finommechanikai üzemek gyártmányai sem. Köztük elsősorban a közkedvelt szovjet órák nagy választékát említhetnénk meg, amelyek már nemcsak Csehszlovákiában közismertek, hanem a világ sok más országában is, hiszen csaknem 11 millió órát szállít a Szovjet külkereskedelem Franciaországba, Hollandiába, Nagy- Britanniába, Finnországba, az NSZK- ba, Kanadába és sok más országba. Ugyancsak képviselteti magát a brnoi árumintavásáron a szovjet aranyműves-ipar, amely művészi kivitelű ezüstékszereket és borostyánnal díszített termékeit állítja ki. Így sorolhatnánk még sokáig a szovjet közszükségleti ipar termékeit, amelyekkel a látogatók itt megismerkedhetnek. Az előbbiekben felsoroltak csupán a szovjet kiállítási részleg egy töredékét ölelték fel, hiszen a közszükségleti cikkek brnoi IV. nemzetközi árumintavásárán a szovjet ipar több mint 3000 legújabb és legjobb termékét mutatják be. Közülük sok, különböző nemzetközi vásáron és kiállításon, az elmúlt évben aranyérmet is nyert. Ez alkalommal több mint 20 szovjet közszükségleti cikket neveztek be az aranyérmekért folyó versenybe. Amint ismeretes, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXV. ülésén rendkívül fontos határozatot fogadott el, éspedig a KGST tagállamainak szocialista gazdasági integrációja további fejlesztését célzó komplex programot. E program valóraváltása már most hozza meg első gyümölcseit. Az együttműködés elmélyítése és a szocialista gazdasági integráció fejlesztése jelentősen segíti elő a szocialista tábor országainak gazdasági szi- Iárdulását s ezáltal a szocialista országok nemzetei jólétének növekedélesztése jelentősen elősegíti a szocialista országok kölcsönösen bemutassák iparuk legújabb termékeit, aminek egyik igen hatásos módszere a nemzetközi kiállítások és árumintavásárok megrendezése. Ebben is kifejezésre jut, hogy a testvéri szocialista országok hogyan valósítják meg a gyakorlatban a komplex program célkitűzéseit. V. KRASZEVSZKIJ, a Közszükségleti Cikkek IV. Nemzetközi Árumintavására szovjet kiállítási részlegének igazgatója A közös szövetkezeti vállalat -a sertasltűs-termeles fokozásának egyik módja A termelés terén tornyosuló problémák és a jó minőségű sertéshús iránti kereslet növekedése a termelőket olyan új utak keresésére ösztönzi, amely által könnyebben érhető el a lehető legnagyobb húsmennyiség előállítása. A növekvő kereslet igényeit, ami lényegében a sertéshús-termelés fokozását szabja meg a tudomány és a technika legújabb biológiai, fiziológiai, műszaki és szervezési ismereteinek felhasználása teszi lehetővé. Az említett tudományos ismeretek kihasználása és gyakorlati alkalmazása alapján kezdték meg a nagyüzemi termelési formák kialakítását, megszervezését, amelyek a legfelelőbb összpontosítás, a célszerű együttműködés és kellő szakosítás mellett a sertéshús-termelés legnagyobb hatékonyságának elérését teszik lehetővé. Az együttműködés, valamint a kooperációs és integrációs kapcsolatok fejlesztése — amint azt a legfelsőbb párt- és állami szervek által elfogadott dokumentumok egyértelműen igazolják — nem öncélú intézkedés, hanem a hatékonyabb termelés elérésének eszköze. Tehát nem egyszeri kampány, hanem annak a folyamatnak tudatos fejlesztése, amely tartós, hosszabb lejáratú jelleggel bír. A közös szövetkezeti vállalat előnyei gazdálkodásuk első esztendejében is szemmelláthatóan megmutatkoztak. E közös szövetkezeti vállalat a nagyhizlalda próbaüzemeltetését már 1971 júniusában megindította, azonban a hizlaldát teljes kapacitással csupán 1971 októberében tudták üzemeltetni. Az 1971-es év végéig, tehát néhány hónapos, igen rövid idő alatt a közös szövetkezeti vállalat nyersbevétele 415 ezer koronát, tiszta nyeresége pedig 295 ezer koronát tett ki. Az új termelési módszer előnyei még szembetűnőek akkor, ha a közös szövetkezeti vállalat gazdálkodásának eredményét azokkal az eredményekkel hasonlítjuk össze, amelyeket a komárnoi járás szövetkezetei értek el átlagban. Mutató járási átlag KSZV Egy gondozóra jutó állománylétszám 250 900 Egy gondozó által előállított húsmennyiség q 600 2 000 Allatonkénti napi súlygyarapodás kg 0,510 0,538 Piaci ártermelés egy gondozóra Kés 800 000 2 000 000
