Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-14 / 15. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. április 14. 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Szociális bizottságok szerepe és feladatéi Mezőgazdaságunk fejlődésének következő időszakában a szövetkezetekben előtérbe kerül a termelési feladatokon kívül a szociális problémák következetes megoldása is. Ez pedig a jogszabályok értelmében az efsz-ek szociális bizottságaira hárul. Az efsz-ek mintaalapszabályzatának 29. cikkelye szerint valamennyi szövetkezetben szociális bizottságot kell létesíteni, amely állandó bizottságként működik. A szociális bizottság tagjainak létszámát az efsz közgyűlése állapítja meg, s a tagokat 2—4 évi időszakra választja e bizottság. A szociális bizottság elnöke az efsz vezetőségének egy tagja lehet, titkára a szövetkezet üzemgazdásza, vagy könyvelője, aki a bizottság nem választott, hanem kinevezett tagja. Ha táppénzekről dönt a szociális bizottság, csak akkor határozatképes, ha a döntéskor legalább három tagja van jelen. Ez a szakbizottság szükség szerint, rendszerint havonta egyszer ülésezik. Munkaterv szerint dolgozik, amelyet összeegyeztet a szövetkezet munkaterveivel. Tanácskozásairól jegyzőkönyvet vezet. Elfogadott határozatainak érthetőnek, szabatosnak kell lennie. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, mely tagjai voltak jelen a bizottságnak. A szociális bizottság feladatköre: az érvényes jogszabályok szerint a szociális biztosítás szerveként teljesíti mindazon feladatokat, amelyek a szövetkezeti tagokról való szociális gondoskodásból erednek. A bizottság tevékenységét e feladatok végrehajtásában kizárólag az illetékes nemzeti bizottságok szociális ügyosztályai hivatottak felülbírálni. A szövetkezet szervei (a közgyűlés, a vezetőség, az efsz-elnök) e területen nem avatkozhatnak be a szociális bizottság ügyeibe. (Lásd az efsz-tagok szociális biztosításáról szóló 1964/104. számú végrehajtási utasítása 82. pragrafusát!) Abban az esetben, ha a szövetkezet szociális bizottsága a tagság szociális biztosítását érintő ügyeit tárgyalja, ülésére meghívja a nemzeti bizottság képviselőjét is. A szociális bizottságnak — mint a szociális biztosítás szervének — jogait és kötelességeit részletesen felsorolja az efsz-tagok szociális biztosításáról szóló törvény, valamint ennek végrehajtási utasítása. Ez a szakbizottság megvitatja azon eseteket is, amikor a betegállományban levő tagok megsértik betegállományuk időszakában az előírt gyógykezelési utasításokat és az 1964/103. számú törvény 15. paragrafusa szerint levonja a megfelelő következtetéseket. A szociális bizottság, mint a szövetkezet közgyűlésének szerve saját munkaterve szerint dolgozik. Javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé és sajátmaga dönt azokban az esetekben, amelyeket a közgyűlés az ö hatáskörébe utalt. Hangsúlyozzuk: a szociális bizottság hatáskörébe tartozik a tagok munka- és életkörnyezetének rendszeres és tervszerű javítása, valamint az egyes tagok szociális problémáinak megoldása. (Ezeket részletesen feltünteti az efsz-ek alapszabályzata.) A szövetkezet szociális alapjából történő juttatás esetében e bizottság döntése csak úgy érvényes, ha a döntéskor tagjainak több mint a fele jelen van. E bizottság taglétszáma a szövetkezet nagyságától függ. Határozatainak érvényességéhez szükséges, hogy az ülésen résztvevő tagok többsége szavazzon a határozat mellett. A szociális bizottság döntését csak az a szerv változtathatja meg, amely e bizottságot létrehozta: vagyis a közgyűlés. Ez nincs jogában sem a szövetkezet vezetőségének, sem az elnöknek. S e bizottság hatáskörébe tartozik nemcsak az idősebb tagokról való szociális gondoskodás kérdéseinek intézése, hanem a munkaerőutánpótlás ügye is. Ha a közgyűlés az efsz-ek mintaalapszabályzata 29. cikkelye szerint felhatalmazza a szociális bizottságot, akkor e felhatalmazás arra jogosítja, hogy maga dönt az efsz-tagok szociális ügyeiben. E felhatalmazás nélkül a szociális bizottság csak javaslatokat terjeszthet a közgyűlés elé. A szociális, illetőleg kulturális alapokból történő juttatásra vonatkozik, a szociális bizottság javasolja táppénzek, s katonai gyakorlatra bevonult szövetkezeti tag családja számára folyósítandó kötelező családi segélyt. Az efsz-ek alapszabályzatában, valamint a munka- és tanácskozótervében feltüntetett juttatásokat is ez a bizottság javasolja az ezekben feltüntetett feltételek szerint. Ide tartoznak például a bölcsőde építéséhez, üzemeltetéséhez, valamint az aratás idején óvodák, napközi-otthonok üzemeltetéséhez kiutalandó hozzájárulás, továbbá az alacsony munkadíjak pótlását szolgáló pénzbeni, illetve természetbeni juttatás, vagy a szövetkezet üzemi étkezdéjében történő ingyenes, illetőleg jutányos ellátás, továbbá az üdülési és gyógyfürdői beutalók vásárlása — abban az esetben, ha nem jutottak beutalóhoz az egyes tagok a jnb szociális ügyosztályán keresztül; a közös étkeztetéshez való anyagi hozzájárulás, az új házasok, valamint családi házak építésére vagy átépítésére juttatandó segély. Az efsz szociális bizottsága a szövetkezet vezetőségével karöltve megtárgyalja és javasolja — a közös gazdaság anyagi lehetőségeihez mérten — az efsz-tagok részére a fizetéses szabadságot, összefüggésben a Munkatörvénykönyv előírásaival és a közgyűlés határozata értelmében; anyagi támogatásban részesíti a szövetkezet tanulóit, ösztöndíjasait; javasolja munkabalesetek esetére az illető család segélyezését; munkaruhák, védőeszközök vásárlását, a nyugdíjas szövetkezeti tagoknak a közösbe adott ingóságok szerinti részlettérítést, stb. Az idevonatkozó jogszabályok részletes ismerete és helyes alkalmazása nagy mértékben elősegíthetik az efsz-ek szociális bizottságain keresztül a CSKP XIV. kongresszusának a szövetkezeti tagokra, illetve a falvak lakóira vonatkozó szociál-politikai határozata végrehajtását. (dr) A čebovcei (csábi) egyesített efsz korszerű irodaépületet és társalgót épített, Balla íelv-Lassan már megszokottá válik, hogy a társadalmi szervezetek vezetőit is a szövetkezet székházában találjuk. Nincs ez másként Horné Salibyn (Felsőszelin) sem. Ott leltük meg a nemzeti front elnökét, a sportszervezet titkárát, sőt még az elnökét is. Valamennyien a szövetkezet vezető dolgozói. Azt hiszem, így fölösleges bizonygatnom a szoros kapcsolatot a falu gazdasági ereje és a sport irányítói között. Ez anyagiakban is kifejezésre jut, s az efsz évente jelentős összeggel járul hozzá a 270 tagot számláló szervezet kiadásához. S ami a leglényegesebb, a szövetkezet autóbuszával utazhatnak a labdarúgók, s talán ez jelenti a legkomolyabb segítséget. Kissé szomorú tény, hogy Horné Salibyn a sporttevékenység a labdarúgással kezdődik s végződik. Pedig ilyen nagyközségben igazán több szakosztály is tevékenykedhetne. A szervezet titkára azt hozta fel mentségül, nincs náluk tornaterem, s így nem tudnának más sportágakban alaposabban felkészülni. Van ebben igazság, de azt hiszem nemcsak a tornaterem hiánya az egyedüli oka, hogy nincs kézi-, röp-, vagy kosárlabdacsapat, s nem rendeznek atlétikai vetélkedőket és sorolhatnám tovább. Tény: még többet lehetne s kellene tenni, hogy minél többen sportoljanak a faluban, ahol nagyon sok az épkézláb fiatal. A labdarúgásban viszont mindkét csapat kiválóan megállja a helyét. Igaz, csak a járási bajnokság harmadik osztályában szerepelnek. De a mezőny erős, s a sok jó képességű csapat közül a H. Salíbyak A és itt csapata az élcsoportba tartozik, s ha hasonlóan szerepelnek, mint az őszi idényben, megvan a lehetőség a feljebbjutásra. Különben az if júsági csapat ezelőtt két évvel már megnyerte a bajnokságot az osztályában. Ebből is látni, hogy az utánpótlás kiváló és a „nagyok“ a II. osztályban szintén helytállnának. A В-csapatnak, amely a IV. osztályban szerepel, nem megy a legjobban. Alaposan rá kell' "kapcsolni, hogy legalább a középmezőnyben végezzenek. Külöp ki keli emelni a H. Saliby-i labdarúgókat a sportszerűség terén. A sportszerűség! versenyben mind az А-csapat, mind az ifi-gárda az első helyen végzett. Ez .elsősorban az edzőket dicséri, akik kialakították a jó csapat-szellemet és helyesen irányítják a játékosokat. Minden bizonnyal a sportszervezet vezetői és a közönség is hozzájárul, hogy a fiúk sem otthon, sem idegenben nem vesz* tik el a fejüket. A játékosok jól tudják, nem durvasággal, felesleges megjegyzésekkel, hanem technikás, gyors játékkal kell a mérkőzést megnyerni. Mint már említettem, a B- csapat gyengébben szerepelt, de a sportszerűség terén ők is a táblázat 2. helyén végeztek. Jó képességűek a labdarúgók ebben a mátyusföldi faluban. Tavaly például a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség kerületi bizottsága labdarúgó-tornát rendezett, amelyen magasabb osztályba tartozó csapat is résztvett. A tornát mégis a H. Saliby-i gárda nyerte, ők hozták el elsőként a kupát. Az előjelek szerint ezt a labdarúgó-tornát évente rendszeresen megszervezik s természetesen az idén a kupavédő is résztvesz rajta. A labdarúgás sikerének bölcsőjét természetesen az alapiskolában kereshetjük. Mind a szlovák, mind a magyarnyelvű iskolában sokan rúgják a bőrt, s jó képességű csapataik vannak, amelyek évről-évre szintén résztvesznek a legkisebbek közti vetélkedésen s becsülettel helyt is állnak. Közülük választják ki a legjobbakat, s azok szerepelnek az ifjúsági csoportban. A közelmúlt években társadalmi munkával korszerű ‘ stadiont építettek a községben. A megfelelő öltözők mellé még egy 350 személyt befogadó tribünt is létesítettek. A stadion építésénél is nagyon sokat jelentett a szövetkezet segítsége. A látogatottsággal elégedett a vezetőség. Ha riválissal mérkőznek, a falu apraja-nagyja szurkol a csapatnak. Különben két részről is nagy szükség van a nagyszámú közönségre. Részben kell a lelkes buzdítás, de a korona is kell, hiszen a sportszervezet tavalyi kiadása 95 321 korona 40 fillér volt. A H. Saliby-i szövetkezet székházában nemcsak a sportszervezet vezetőivel váltottam szót, hanem a közös és a pártszervezet elnökével is. Sok mindenről beszélgettünk, amelyből kiderült, ipindketten szívből örülnek, ha.valami jSl- íúégy a községben,: s ii szövetkezet anyagiakban sem zárkózik' él, "W némés törekvésről van szó. TÓTH DEZSŐ A dolgozó nők érdekében A trebišovi (tőketerebesi) járáson belül folyó „Tiszta udvar, rendes ház“ versenyben Bof (Boly) szerezte meg az I helyet. Főleg a falu- és életkörnyezetszépítés terén értek el kiváló eredményeket. Nemrégiben arról értesültünk, hogy a hnb tanácsa, a nőbizottság és az efsz vezetősége közösen tanácskozott „Hasznos ötletek“ címen. A dolgozó nőknek nyújtandó szolgáltatások lehetőségeit kutatták. E hasznos tanácskozáson olyan határozat született, amely kitűzte az efsz-ben dolgozó női állatgondozók kultúráltabb munkakörülményei, a higiéniai követelmények betartásának feltétlen javítását. Ez az értékes javaslat nyomban bekerült a szövetkezet vezetőségének munkaprogramjába. Ugyanakkor intézkedésekre kerül sor a bolthálózat, az élelmiszerellátás tökéletesítése szakaszán. Ezek után sor kerül a kenyér és a tej egész napos árusítására, a fagylaltárusítás áthelyezésére az italboltból a tejboltba. Ugyancsak határozat született a vásárlás megkönnyítése és gyorsítása szempontjából is, főleg a mezőgazdasági csúcsmunkák idejére — a falu két boltjában, bevezetik az előre rendeléses bevásárlást. Pozitív igyekezet az is, hogy főzőtanfolyamot rendeznek a nők számára, ilymódon elsajátíthatják a diétás ételek készítéséhez szükséges ismereteket. Dicséretesek és követésre méltóak ezek a kezdeményezések. —ib— ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! Ötödmagammal boncolgatjuk Mliečno (Tejfalu) múltját, jelenét. Kovács Ferenc, Németh László, Lengyel István és Buday Géza tájékoztat szívesen, visszaforgatva az emlékezés kerekét. Šamqrín (Somorja) peremén fekszik. Lakosainak nagy többsége, földnélküli volt a letüiit kapitalista társadalmi rendszerben, akiknek nagyon keményen, napi 14—16 órát dolgozva kellett verejtékezniük a földbirtokosoknál, nagygazdáknál a szűkös betevő falatért. Ezt. a sanyarú életet tetézték a világháborúk, mert a harcmezőkre ők kerültek ki, mint a falu legszegényebbje. Csakhogy idővel rájöttek: az ellenség nem az olasz, vagy az orosz, illetve szovjet katona, hanem az otthon lebzselő dzsentrik — grófok, bárók, nagybirtokosok —, s pribékjeik... A frontokon hallottak először Leninről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a szocializmusról, s e haladó eszméket mohón magukba szívták, majd hazakerülve szószólóivá, hirdetőivé váltak. E falucska is megbolygatott méhkashoz hasonlított a huszadik század negyvenes éveinek második felében, főleg az 1948. februárját megelőzően. Hiszen erőszakosan szakítottak ki 83 családot ősi fészkéből, meleg családi otthonából, s hurcoltak el idegen környezetbe ... Persze, a Februári Győzelemmel nagyot fordult a történelem megállíthatatlan kereke; a meghurcoltak jórészt visszatérhettek s lehetetlent nem ismerve, megacélozottan láttak dologhoz 1949 tavaszán, mert tudván-tudták, most már emberhez méltó élet vár rájuk. Ezek a sok-sok megpróbáltatáson átesett emberek nem haboztak, sőt örömmel álltak az új élet alapozásakor a szövetkezeti gazdálkodás híveintek sorába. Vagyis a volt somorjai járásban itt alakult meg az első szövetkezet, 1949 őszén — a volt nagybirtokosok 400 hektárnyi földjét fogták közös művelés alá. Kik voltak az alapító tagok? Csak néhányat említsek: Kovács János, Botló Lajos, Vasi Gyula, Szabó József, Nagy Vendel és mások. Azelőtt ilyen viskókban laktak. A sportszerűség példaképei A sportszervezet elnöke és titkára a Csehszlovák—Szovjet Barátság Szövetsége által rendezett labdarúgó tornán nyert serleggel.
