Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-07 / 14. szám

1973. április 7. SZABAD FÖLDMŰVES, 15 V>XXXXXX\XXXXXXXXX4XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV4X> H* ASZ NOS TUDNIVALÓK Az erdők védelmében Az erdők mérhetetlen szépsé­gükkel és gazdagságukkal, sok­rétű hasznosságukkal ma már szocialista társadalmunk min­den tagjának Javát szolgálják, de ugyanakkor hazánk gazdag­ságát és díszét is jelentik. Mai életünkben az erdők nyersanyagkészletének igen fontos szerepe van egy sor ipa­ri ágazat anyagellátásában. Közvetlenül és közvetve az er­dők kiterjedt területei munkát nyújtanak sok ezer ember szá­mára. Közvetlen szerepe van az erdőnek a dolgozók egészsége feljavításában és védelmében, Ezenkfvül az erdőségek nagy­ban befolyásolják a talaj vtz­­felvevő és tároló képességét is. Sajnos azonban, mint minden mást, úgy az erdők gazdagsá­gát, létét is több előre nem lá­tott vagy előre várható veszély fenyegeti, melyek súlyosságát tovább fokozzák az erdőben ke­letkező tűzvészek lehetőségei is. A száraz tavaszi időszakban igen gyakran keletkeznek er­dőtüzek — főleg a száraz ősz és száraz tél után —, melyek azután tetemes károkat okoz­nak nemzetgazdaságunknak. Az erdőgazdálkodás egyik fő célja Iparunkat ellátni nyers­anyaggal. Ennek érdekében ne­velik, ápolják erdőgazdaságaink dolgozói az erdők fáit, hogy a gyors ütemben fejlődő ipar szá­mára minél nagyobb mennyi­ségben és minél Jobb minőség­ben legyen faanyag. Szeretnénk, ha az erdőből minél rövidebb idő alatt minél nagyob fa nö­vekedés-hozam Jutna 1 hektár erdőterületre. Erdeink legelterjedtebb fa­fajtái a legtöbb faanyagot kb. 30—40 év után adják, de a leg­nagyobb hasznot csak 100 év után várhatjuk. Tehát a gyor­san növő fák hamarább térítik meg a beléjük fektetett munkát és értéket. Ebből a szemszögből kell nézni az erdők védelmének kérdését és értékelni a kelet­kezett erdei tűzesetek okozta károkat is. Mindez azt jelenti, hogy az erdőt ért csapás na­gyon kedvezőtlenül érinti az erdőgazdaságot és ez főleg ak­kor a legsúlyosabb, ha 20—60 év körüli faállományt pusztított el a tűz. Az erdőkben keletkezhető füzeknek az okai különfélék le­hetnek, de a legtöbb erdőtűz­nek mégis csak az ember az okozója. A leggyakoribb tűzesetek az erdőkön át vezető vasútvonalak gőzmozdonyainak szikráitól ke­letkeznek, továbbá az erdőkben kiránduló, sétáló vagy dolgozó emberek által eldobott égő ci­garetta, illetve gyufa, az erdők közelében fű és gaz, szemét égetése okozza, mivel a száraz avaron, fűvön a tűz gyorsan to­vaterjed, főleg ha egy kis lég­áramlat is segíti. Igen sok eset­ben a felnőtt vagy diák kirán­dulók, esetleg éppen az erdei munkások által, tilos helyeken rakott tüzek vagy a táborhely elhagyása után — ezeknek a tüzeknek hanyag, nemtörődöm. gondatlan eloltása okoz erdő­tüzeket. Nem múlik el esztendő, hogv erdeinkben я tűzvészek ne pusztítsanak és az okok is év­­ről-évre megismétlődve ugyan­azok. Ezért szükséges megismételni a figyelmeztető és intő szava­kat is: 9 ne táborozzatok az erdőben, ahol könnyen tűzvész oko­zói lehettek: 9 ha régebbi tűzhelyre akad­tok táborhely-keresés köz­ben, akkor ne csináljatok újat. De azt sem feledjétek, hogy erdőben tüzet rakni szigorúan tilosl 9 a táborhely tűzhelyét mé­lyítsétek a földbe és rakjá­tok körül kővel. Ne rakja­tok olyan helyen tüzet, ahol ezt a szél könnyen szét­hordhatja; 9 a tűztől ne távozzatok el és ne hagyjátok őrizetlenül még az utolsókat pislákoló tábortüzet sem. Ha a tűzhe­lyen kialudt a tűz. úgv por­­hanyós földdel kell jól be­szórni, s ha van víz is, ak­kor vízzel is jól meg kell öntözni; 9 az erdőkben dohányozni szi­gorúan tilos, s ha kiránduló­kat láttok, akik az erdőben tüzet raknak, dohányoznak, jóindulatúan figyelmeztes­sétek őket, hogy könnyelmű cselekedetük milyen veszé­lyes következményekkel jár­hat. Az eddigi száraz időjárás és az emberi gondatlanság követ­keztében már több erdőtűz for­dult elő. Tegyen meg mindenki annyit, amennvi tőle telhető, hogy elkerüljük a felesleges tűzeseteket, nemzetgazdaságun­kat pedig minél kevesebb fe­lesleges kár érje. SÜMEGH LAJOS I vXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX4XV4XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVX>X4XXXXX4XXXXXXXX4XXXXV4XXXXVXXXXVVV4V4X>^XV4XXXXS4XXXXXVVVX4XXXXXXXXVVVSV> Szabadság vagv яиика­­berterítes J. B. olvasónk írja: „Nyugdíjazásom után elhatároztam, hogy a helyi egy­séges földmüvesszövetkezetben sze­zonmunkát vállalok. Munkacsoportunk a szövetkezet vezetőinek utasítása szerint különböző munkákat végez. A következő kérdésekre szeretnék vá­laszt kapni: a társadalombiztosítást illetően ki köteles jelentést tenni a nyugdíjasokról, akik szezonmunkát ALMZUNK ^KÉRDÉSÜKRE vallattak a szövetkezetben |a szövet­kezet vagy a nyugdíjas?) — a szezon­munkákra alkalmazott nyugdíjasok­nak jár-e szabadság, illetve a szabad­ság helyett muokabértérítés?" A társadalombiztosítás vonatkozásá­ban az egységes földművesszövetke­zetek kötelesek jelentéseket tenni. A szövetkezetek továbbá kötelesek nyil­vántartani a körülményeket, amelyek a juttatás Igényére, illetve össze­gére vonatkozóan döntő jelentőséggel bírnak (elsősorban a szövetkezeti tag munkatevékenységének idejéről és fajtájáról, a szövetkezeti tag kerese­téről. betegséggel vagy balesettel kapcsolatos munkaképtelenségéről, AZ UDVARDI MEZÖGAZDASÄGI SZAKTANINTÉZET t a nu16 v i s z o n yba felvesz olyan fiúkat, akik az alapiskolát befejezték, de még eddig nem választottak hivatást. 2 éves tanulóviszonyba — jelentkezhetnek olyan tanulók, akik külön­böző okoknál fogva nem fejezték be az alap­iskola minden osztályát. A tanulóviszony be­fejeztével segédlevelet, valamint hajtási jogo­sítványt kapnak. Az alapszakhoz szorosan kötődő 1 éves felépítményi tanulmány befe­jeztével elnyerik a jogosítványt ív- és láng­­hegesztésre, gabonakombájn és lánctalpas traktor kezelésére. A hajtási jogosítványt ki­bővítik személy- és teherautókra. 3 éves tanulóviszonyba — jelentkezhetnek a 8,—9-ik osztályt végzett fiúk. A tanulóviszony befejezésével segédleve­let. valamint hajtási jogosítványt kapnak sze­mély- és teherautóra. Továbbá jogosítványt szereznek ív- és lánghegesztésre, gabonakom­bájn, lánctalpas traktor, valamint rakodók kezelésére. A tanulóviszony befejezése után tanulmányaikat tovább folytathatják a Mezőgazdasági Technikumon, ahol két év eltelte után érettségizhetnek. Szállást a modern diákotthon 2—4 ágyas szobái­ban biztosítunk. A szállás és az étkezés ingyenes. A tanulók munkaruhát és cipőt, valamint havonta 50—190 Kčs zsebpénzt kapnak. Jelentkezni az üdvardi Mezőgazdasági Szaktan­­intézet igazgatóságán személyesen vagy írásban lehet. C í m: POU — 941 31 DVORY NAD ŽITAVOU, okres Nové Zámky. nyugdíjas belépéséről a szövetkezet­be, illetve kilépéséről a szövetkezet­ből, a nyugdíjassal kötött munkavi­szony kezdetéről és megszüntetéséről, valamint a csökkent munkaképességű szövetkezeti tagokról történő gondos­kodás körülményeiről) és a szövetke­zetek kötelesek ezeket a körülménye­ket jelenteni a társadalombiztosítás szerveinek. E szervek bármikor fel­szólíthatják a szövetkezetét, hogy tel­jesítse jelentési kötelezettségét. A társadalombiztosítás szervei jogosul­tak felülvizsgálni a jelentések helyes­ségét. Amennyiben a szövetkezet hibás je­lentésével vagy a jelentés megtételé­nek elmulasztásával, elsősorban az­által, hogy nem jelentette a nyugdí­jas belépését a szövetkezetbe, illetve a munkaviszony megkötését a nyugdí­jassal, előidézte, hogy a juttatást jog­talanul folyósították vagy azt maga­sabb összegben folyósították, köteles a jogtalanul fizetett összeget megté­ríteni. A jogtalanul kifizetett össze­gek megtérítésének kötelességéről az a társadalombiztosítási szerv dönt, amely a juttatás megadásáról jogosult dönteni; ez a szerv a térítés követe­lésétől részben vagy teljes egészében eltekinthet. A jogtalanul kifizetett összegek megtérítésére vonatkozó igény három éven belül évül el. Az elévülési idő azzal a nappal veszi kezdetét, amikor a társadalombiztosítási szerv megálla­pította, hogy a juttatást jogtalanul folyósították. Az említettekből kiin­dulva leszögezhetjük, hogy a követ­kezményektől nem kell félni, mert ha a szövetkezet nem jelentette belépé­süket a szövetkezetbe, úgy viseli az ezzel járó felelősséget. Ami a szabadságot illeti, a Tt. 86/1965. sz. kormányrendeletből kell kiindulni, amely a Munka Törvény­­könyv végrehajtási utasítása. Az idé­zett rendelkezés értelmében azt a dolgozót, aki a szövetkezetben idény­munkát vállalt, a munkaviszony meg­szűnése után a szabadság helyett munkabértérítés illeti meg, mégpe­dig minden ledolgozott 25 nap után a szabadság (amely megilleti őt a szabadságra való igény keletkezésére vonatkozó feltételek teljesítése ese­tén) 1/12 részére eső munkabértérí­tés. Minden szövetkezetnek a szabadság kérdésére vonatkozó egyéni, belső jogszabályai vannak. Mivel az adott esetben nincs szövetkezeti tagről sző, véleményünk szerint az Idézett ren­delkezések ez esetre is vonatkoznak, mert amennyiben az egységes föld­művesszövetkezetek az alapszabály vagy a külön jogszabályok szerint munkaviszonyt létesítenek, nem szö­vetkezeti tagokkal, e munkajogi vi­szonyokra a Munka Törvénykönyv rendelkezései (3. §, 3. bek.) vonat­koznak. Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? EKONOMIKA POĽNOHOSPODÁRSTVA A lap áprilisi számának vezércikke megismerteti az olvasó­kat a mezőgazdaság 1973. évi szubvenciós politikájával, amely elsősorban a termelés fejlesztésének döntő szakaszaira Irányul, elősegíti a munkatermelékenység és a termelés hatékonyságá­nak tervezett növekedését célzó feladatok teljesítését. A mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása, valamint e tevékenység szervezési formál minőségi változást jelentenek a mezőgazdasági őstermelés megszervezésében. E kérdéseket fejtegeti cikkében Otto Morávek mérnök. A to­vábbiakban a lap kellő figyelmet szentel a növénytermesztés nem biztosítható kárainak csökkentésére létesített alap fel­­használására. Részletesen tájékoztat a munkák racionalizálá­sának eredményeiről, valamint a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar terén alkalmazott alapbérek rendszeréről. Figyelmet érdemelnek a lapban közölt további cikkek is, és­pedig az üzemen belüli érdekeltség módszereinek alkalmazá­sáról, az egycsírájú Slovmona H cukorrépa termesztésének gazdasági értékeléséről, valamint a mezőgazdasági utak léte­sítéséről szóló cikkek, amelyek számos új kérdést vetnek fel és általánosan felhasználható ismereteket közölnek. CHOV HOSPODÁRSKYCH ZVIERAT A szarvasmarha-íenyésztés színvonalának folyamatos növe­lése és módszereinek tökéletesítése megköveteli, hogy szem előtt tartsuk mennyire fontos e célok megvalósítása szempont jából a megfelelő adottságok és a legkedvezőbb környezet ki alakítása. A tehenek gépi fejősével kapcsolatban egyre sürge több lesz a követelmény, hogy az állatok nagyobb összpontosf tása mellett az egyes telepeken fokozzák a kőrmegelőzés In tézkedéseit és szigorúan betartsák a higiénia követelményeit Ezekről a kérdésekről több terjedelmes cikket közöl a lap száma, egyrészt a kútatóintézetek, másrészt gyakorlati dolgo zók tollából. E tapasztalatokat a szerzők az Ivánka pri Dunaji Baromfitenyésztő Állami Gazdaság Ipari módszerekkel dolgo­zó tejfarmján gyűjtötték, s egyúttal bemutatják Szlovákia e legkorszerűbb tehénfarmjának üzemelését Is. Ebben a számban találhatják meg az olvasók a gazdasági állatok törzstenyészetéről szőlő törvény rövid magyarázatát, mivel ezt a törvényt a törvényhozó testület ez évben fogadta el. A sertéstenyésztés ágazatából a lap áprilisi száma a Šahy! (Ipolysági) Állami Gazdaság sertéshizlaldájában végrehajtott racionalizálási Intézkedések eredményéről számol be. Igen ér­tékes egy magyarországi szerző szakmailag alaposan megírt cikke, a sertéstenyésztésben alkalmazható hibridizálás mód­szertani kérdéseiről. Ezen kívül a lap értékes anyagokat közöl a juhtenyésztés problémaköréből is. MECHANIZÁCIA POĽNOHOSPODÁRSTVA Különösen a szocializálás első esztendeiben a mezőgazdasági technika felölt gondoskodás rendszere helyes irányban fejlő­dött. Ezen kívül a gép- és traktorállomások a mezőgazdasági munkákat nagyobbára gépeikkel Jő minőségben végezték és ezáltal komoly politikai és szervező szerepet töltöttek be me­zőgazdaságunk fejlesztése terén. A szaklap áprilisi számában Bohumír Adamec mérnök ezzel kapcsolatban ír a gépek felőli gondoskodás rendszerének kiépítéséről, ami napjainkban is a gépesítés további fejlődésének egyik komoly feladata. A találmányok, újítójavaslatok és a műszaki fejlesztés terén kialakult alkotó tevékenység képezik a műszaki haladás leg­fontosabb forrását. A találmányok, újítójavaslatok és felfede­zések új törvényéről és az ezekkel kapcsolatos jogszabályok­ról ír a lapban Viera Kolembušová mérnök. A lap további cik­kei közül említést érdemel a takarmányszárítás legújabb tech­nológiájáról szőlő cikk. A jelenlegi műszaki fejlődés a takar­mányok tartósítása és szárítása terén egyre újabb ismeretekre teszünk szert. Ezekről ír cikkében Ignác Lobotka mérnök CSc. a Rovinkai Mezőgazdasági Technika Kutatóintézetének dolgo­zója. Az állattenyésztés egyik fontos terméke á tej. Ha bioló­giailag elsőrendű tejet akarunk nyerni, úgy nem szabad meg­feledkezni a tej kezelésének és tárolásának céljait szolgáló berendezések tökéletesítéséről sem. Erről szól a lap egyik to­vábbi érdekes cikke. PÖDA A ÜRODA A szaklap áprilisi száma több cikkben foglalkozik a kukori­catermesztés kérdéseivel. A kukorícatermesztés minőségi fej­lesztéséről szól a lap vezércikke is, amely felsorolja milyen eredményeket mutathatunk fel e téren a legutóbbi tíz esztendő során. Ugyanígy több cikk foglalkozik a gabonatermesztés né­hány időszerű kérdésével is, és nem hagyja figyelmen kívül a szlovákiai burgonyatermesztés lehetőségeit sem. A lap ugyan­akkor felhívja a földművesek figyelmét arra, mennyire Szük­séges Szlovákiában a termelés belterjességének fokozásával is növelni a kitermesztett burgonya mennyiségét, mivel a lakos­ság élelmiszerellátása szempontjából ez fontos cikket jelent. A lapban ugyanígy kellő terjedelemben találunk a cukorrépa­termesztés problémáival foglalkozó Írásokat is. A lap tovább! cikkei a lecsapolások és meliorációs beavatkozások hatékony­ságát ismertetik az olvasóval. ZÁHRADNÍK A lap vezércikke a gyümölcstermesztés ökonomikájával fog­lalkozik és elemzi gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzetét, rámutat az e téren elérhető költségcsökkentés lehetőségeire, a termelés párhuzamos növelésével. A Szovjetunió kolhozai és szovhozaf a legutóbbi esztendők során igen jó eredményeket értek el a gyümölcstermesztés fej­lesztése terén. Ezeket az eredményeket sorolja fel a szovjet gyümölcstermesztés intenzifikálásáről szőlő írás. A lap további cikkei ismertetik a málna néhány fajtáját, amelyek a feldol­gozóipar számára kiváló nyersanyagot szolgáltatnak. A zöldségtermesztők szintén sok érdekes cikket és anyagot találhatnak a lap áprilisi számában, amelyek a zöídségpaprika és több más zöldségféle termesztésével foglalkoznak. Ugyan­így a szaklap 4. számában a virágkertészek is megtalálják az őket érdeklő Időszerű írásokat. (la)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents