Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-07 / 14. szám
1973. április 7. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Problémák a kukorica fajtaösszetétele körül Az utóbbi időben jőnéhány mezőgazdasági tizemben megfordultam, elbeszélgettem a dolgozókkal, az üzemek vezetőivel s olykor-olykor parázs vitákat folytattunk szocialista mezőgazdaságunk legégetőbb problémáiról. A tavaszi munkákkal kapcsolatban a műtrágya és vegyszerellátásban mutatkozó hiányosságokon kívül főleg a fajtaösszetételre, illetve a vetőmagválasztékra panaszkodtak a termelők. Szerintük a legnagyobb hiányosságok a kukorica-vetőmag fajtaösszetételében tapasztalhatók. Ogyszólván minden járásban ezt tekintik a legfájóbb pontnak, most mégis csak a komárnoi járásban tapasztaltakkal kívánok bővebben foglalkozni, mégpedig azért, mert ez a járás az ország azon körzetei közé tartozik, melyekben a legtöbb szemes kukoricát produkálják évente. A múlt évben átlagosan 50 mázsa szemes kukoricát takarítottak be egy hektárról a járás mezőgazdasági üzemei. Ez az eredmény elsősorban a jól bevált OSSK jugoszláv fajtáknak, kisebb mértékben a hazai CE—V kukoricának volt köszönhető. A járásban néhány éven keresztül kísérleteztek az egyes fajtákkal, s a megfigyelés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a helyi adottságoknak az OSSK jugoszláv fajták felelnek meg a legjobban, ezek nyújtják a legkiemelkedőbb hozamokat. A múlt évben ezen fajták 55,4 mázsás járási átlagot adtak. A szintén jugoszláv BCSC kukoricák 48,7 q, a ZP fajták viszont csak 48,3 mázsa termést hoztak, járási átlagban számítva. A jugoszláv fajták még így is jeleskedtek, mivel átlaghozamuk 51,96 mázsa volt. Ezzel szemben a hazai nemesítésű kukoricák 50,1 q, a magyarországi Mv fajták viszont csak 46,5 mázsát nyújtottak hektáronként. A hazai fajták közül a viszonylag kedvező évben és aránylag kis területen а CE—V vált be legjobban, amely 55 q/ha átlaghozamot adott. Az idén 15 ezer 86 hektáron terem majd kukorica ebben a járásban. Ebből a háztáji területe 4073 hektár lesz. A járás mezőgazdasági üzemei éber figyelemmel kisérték az egyes fajták termőképességét és gépi betakarításra való alkalmasságát meghatározni kívánó többéves fajtakísérleteket, s azok eredményeinek ismeretében állandóan nőtt a jugoszláv OSSK fajták iránti kereslet. Az utóbbi időben javult a kukorica átlaghozama, az üzemek szívesen termelték a „szántóföldek királynőjét“, sőt a termőterület növelése sem okozott nagyobb gondot. Idén is néhány száz hektárral bővült a nevezett növény vetésterülete. A zúgolódás akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy a járás egy gramm OSSK fajta vetőmagot sem kap. A termelők állásfoglalása érthető, ám a zúgolódás még sohasem vezetett el a megoldáshoz. Tudatosították ezt a komárnoi járás mezőgazdasági üzemei is. A lehető legjobb megoldást választották. Az idén a nevezett területnek mintegy 65 °/o-án CE—V kukoricafajtát vetnek, remélve, hogy a múlt évi jó hozam nem csupán a véletlen játéka volt. A felmaradó területen ZP, Mv és román HD—310 fajták kerülnek a talajba. Tudják, hogy a nevezett hazai fajta nem rossz, de a helyi adottságokhoz mérten kissé korai, s ebből kifolyólag nem nyújt olyan hozamot, mint az OSSK fajták. Persze, az időjárástól is függ, milyen lesz a hozamalakulás. — Ebben az évben nagyobb területen és viszonylag kedvezőtlenebb feltételek között (műtrágya és vegyszerhiány, más fajtaösszetétel, stb.) kell termelnünk — mondta Varga András, a jmi agronómusa és még jónéhány szövetkezeti vezető —, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy az idei átlaghozamok se maradjanak a múlt évi színvonal alatt. Reméljük fűzték hozzá többen —, mire a betakarításra kerül a sor, a betakarítógépek beszerzése körüli probléma is megoldódik. KÁDEK GÄBOR Л közelmúltban egyszerre két külföldi akkumulátorgyár is bejelentette, hogy rövidesen forgalomba hozza „karbantartást nem igénylő“ akkumulátorát. A Hoppecke cég tájékoztatása szerint az általuk gyártott akkumulátorokban az Aqua—Gen-rendszer állandó magaságú folyadékszintet biztosít, s feleslegessé teszi az akkumulátor bárminemű karbantartását. A Bosch és a Varta cég azt állítja közös munkájuk eredményéről: „Űj termékünk konstrukciós és „Karbantartást nem igénylő” akkumulátor? fémkohászati megoldások révén a minimumra csökkenti a víz felbontását, így a desztillált vízzel való utánatöltésre nincs szükség“. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy az említett cégek „karbantartást nem igénylő“ akkumulátora csupán azt jelenti, vízzel való utánatöltésre nincs szükség. Ez persze még távolról sem azonos a teljes karbantartási igénytelenséggel, hiszen pl. az elektromos vezeték kapcsainak az akkumulátor sarkain való feszes ülését továbbra is ellenőrizni kell. Ne feledjük, hogy az akkumulátor működése szorosan összefügg a vele együttdolgozó szerkezeti egységek működésével. Ezek szerint a „karbantartást nem igénylő“ akkumulátor egyelőre csak ügyeskedő reklámfogás. Viszont már az is eredmény, ha az említett gyáraknak valóban sikerült feleslegessé tenni a desztillált vízzel való utántöltést. (—) чтшш oiíág, MANASAN и и A Német Demokratikus Köztársaság kutatói 12 éven át vizsgálták az anyatejnek a csecsemők beleiben végbemenő mikrobiológiai és biokémiai folyamatokra gyakorolt hatását. Megállapították, hogy az anyatej tejcukrának egy része az alsó bélrészekbe is eljut. A következőkben tisztázni kellett, miért nem jut el a tehéntej tejcukra is ezekbe a bélrészekbe. Kiderült, hogy az állati eredetű tejcukor alkatrészeire bomlik, mielőtt oda érne. Hosszadalmas állatkísérletek segítségével sikerült a tehéntej tejcukrának lebontódását annyira lelassítani, hogy egy része változatlan alakban eljuthat a csecsemő alsó bélrészeibe. Ebből az anyatejhez hasonlóvá tett tehéntejből készítik az NDK- ban a Manasan néven rövidesen forgalomba kerülő új csecsemőtápanyagot, melynek nagybani gyártását 1974-ig két üzemben indítják meg. (NBI) Növényi sejtek egyesülése ■ Amerikai kutatóknak sikerült ■ két növényfaj sejtjeinek összeol! vasztásával, vagyis nem ivarsejtek| bői, első ízben teljes növényt fel- I nevelniük. A Nicotiana glauca és ! a Nicotiana langsdorffii nevű do| hányfajok osztódásra képes sejt- I jeit olvasztották össze és a keve! ráksejtekből megfelelő tenyészkö- I zegben olyan növényt kaptak, a■ mely mindkét faj örökléses anya- S gát tartalmazta. Ahhoz, hogy növényi sejteket j össze lehessen olvasztani, minde- I nekelött el kell távolítani a nö- J vénysejteket az állati sejtektől ; megkülönböztető merev sejtfalat, i Ez a következőképpen történik. \ Először enzim segítségével a nö[ vényekből kivágott szövetdarabot i különálló sejtekre bontják, majd [ a sejteket egy másik enzimmel ke- J zelik. A kezelés folyamán a sejtek i elveszítik cellulózból felépített sejtfalaikat s „meztelen sejtek“, vagyis csupán protoplazmából álló testecskék, protoplasztok maradnak vissza. Ezek már összeolvaszthatók. Az egyesülést előmozdítják azzal, hogy a protoplasztokat nátriumnitráttal kezelik és centrifugálják. Angol tudósoknak sikerült nemrég búza- és kukorica-protoplasztokat összeolvasztani, de az így nyert hibridek rövidesen elpusztultak. Az amerikai kutatók is beszámolnak sikertelen murokrépadohány keresztezésekről. A további kísérletek vannak elhivatva tisztázni, csupán technikai természetű nehézségekről van-e szó. Az egyesült protoplasztokból felnevelt dohánynövények kétségtelenül fontos lépést jelentenek a burgonyaparadicsom és a kukoricabúza termesztése felé vezető úton. (F. Allgemeine Zeitung) i Növelik a műtrágyagyártást Az árpa levélcsíkossága Nedvesebb, hűvösebb helyeken nagy károkat okoz az árpa levélcsíkossága (Helminthosporium gramineum), ami az őszi és tavaszi árpát egyaránt károsítja, de az őszi árpa hajlamosabb ezen betegségre. A búza, kukorica és rozs is fertőződhet. Kórképe: a leveleken megjelenő sárgás csíkok később megbámulnák. A csíkok lehetnek szaggatottak, s átterjedhetnek a levélhüvely felső részére is. Végül a csíkok megszürkülnek, a levelek csúcsuktól kezdve fonnyadni kezdenek és szétfoszladoznak. A fertőzött növények többnyire ki sem kalászolnak, vagy a kalász részben hasban marad. Az ilyen kalászokban a szem aszott, görbült és barnás hegyű. Virágzáskor a nagy légnedvesség, harmat, eső segíti a fertőzést. Védekezés: vetőmagcsávázás higanyhatóanyagű szerekkel, az erősen fertőzött táblákról nem fogunk vetőmagot. A kora őszi, késő tavaszi vetés, kellő nitrogéntrágyázás csökkenti a fertőzésre való hajlamosságot. Vanek Aranka, mérnök Kifizetődik az öntözés? A bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet az 1966—1970-es időszakban a Nové Zámky-i, Dunajská Streda-i és komárnoi járás 18 mezőgazdasági üzemében kisérte figyelemmel az 50-től 600 ha-ig terjedő területtel rendelkező, beépített, középnagy kiterjedésű öntözőhálózatok kihasználásának ökonómiai effektivitását. Ezen üzemekben a zöldségféléken, technikai és egyéb növényeken kívül összesen 6984 hektáron főleg lucernát, őszi búzát, cukorrépát, silókukoricát és magra termesztett kukoricát öntöztek. A megfigyelések eredményeit tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy az említett évek átlagában az őszi búza átlaghozama 6,6 mázsával, a szemes kukoricáé 22,3-maI, a cukorrépáé 172- vel, a lucernáé 24,9 és a silókukoricáé 138 mázsával növekedett az öntözés következtében. A hozamnövekedés révén ugyanezen időszakban a cukorrépánál 3921, a szemes kukoricánál 3260, a silókukoricánál 1234, az őszi búza esetében viszont 1018 koronával növekedett a hektáronkénti tiszta jövedelem. A nevezett növények esetében a 6984 ha öntözött területen az említett időszak átlagában évente mindössze 228 koronával növekedett az egy hektárra jutó termelési költség, viszont a hektáronkénti tiszta jövedelemnél 1856 koronás átlagos javulás volt tapasztalható. Az öntözési költségeknek a termelési érték, valamint a kimutatott tiszta jövedelem növekedéséhez viszonyított aránya 1:9,14, illetve 1:8,14 volt. A kiskiterjedésű, vagyis a tipikus áthelyezhető öntözőberendezések esetében összesen 17 mezőgazdasági üzem eredményeit vizsgálták, melyek az 1432 ha öntözött területen főleg cukorrépát, lucernát, silókukoricát és korai burgonyát, kisebb mértékben takarmányrépát és szemes kukoricát termesztettek. Ezen növényeknél a megfigyelés időszakában az egy hektárra jutó termelési érték 2110, a termelési költség 470, a tiszta jövedelem viszont 1640 koronával növekedett. Itt az öntözési költségeknek a termelési érték, valamint a kimutatott tiszta jövedelem növekedéséhez viszonyított aránya 1:4,48, illetve 1:3,38 volt. A megfigyelések említett és további eredményei alapján a kutatók egyhangúlag arra a megállapításra jutottak, hogy a közepes és kiskiterjedésű öntöző berendezések üzemeltetése Dél-Szlovákiában egyaránt kifizetődő, mert ökonómiailag pozitív eredményt biztosítanak a termelőknek és a nemzetgazdaságnak is. —bor— A jó szervezés eredménye A Dvory nad Žitavou-i (udvardi) földművesszövetkezetben az idén 404 hektáron terem tavaszi árpa, 11,5 ha-on tavaszi búza és 10 hektáron tavaszi keverék. A gazdaságban jól felkészültek a tavaszi munkákra. Ennek köszönhető, hogy idejében földbe került a mag. Felvételünkön a 3. vetőcsoport tagjai — Harcsa Béla traktoros, valamint munkatársai. Nagy és Králik elvtársak — láthatók, akik szintén derekasan kivették részüket a munkából. Sz matana Lajos ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 9 9 : ■ ■ ■ : ■ A felmérések szerint az utóbbi 10 évben jelentősen növekedett Bulgáriában a műtrágyagyárak kapacitása. Ezerkilencszázhatvanban pl. még,csak két nagy vegyi üzem foglalkozott műtrágyagyártással. Dimitrovgrádban és a Stará Zagora-i vegyi kombinátban — ahol főleg a nitrogéntartalmú műtrágyák előállításával foglalkoztak — összesen 83,6 ezer tonna nitrogéntartalmú (karbamid nélkül), és 40,9 ezer tonna foszfortartalmú műtrágyát gyártottak, természetesen tiszta tápanyagban számítva. Ezzel szemben 1971-ben ezen hatóanyagokból 305,9 ezer, illetve 145,8 ezer tonna került kitermelésre. Karbamidból 276,4 ezer tonnát kapott Bulgária mezőgazdasága 1971-ben. A hatodik ötéves tervidőszak folyamán (1971—1975) a foszfortartalmú műtrágyák gyártása háromszorosára, a nitrogéntartalmúaké pedig mintegy 20 százalékkal növekszik. Tervbe vették egy új vegyi kombinát építését is. A Varna melletti Poveljanovban épülő új üzem műtrágyagyártásra lesz szakosítva, s évente mintegy 795 ezer tonna kombinált műtrágyát, valamint 345 ezer tonna triszuperfoszfátot bocsát majd a termelők rendelkezésére.. —r— Dohánvbetakaritó gép Az utóbbi években a legtöbb országban jelentősen csökkent a dohánytermesztés iránti érdeklődés. Miért? Azért, mert akárcsak több más hasznos növénynél, itt sem sikerült megoldani a szükséges kézi munkaerőráfordítás csökkentésének egyre égetőbb kérdését. A legtöbb gazdaságban ma is kézzel végzik a dohány betakarítását, ami nemcsak fáradságos, de költséges is. A múlt évi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be az Everett gyártmányú dohánybetakarító gépet, ami iránt érthetően nagy volt az érdeklődés. A 100X100 mm-es zártszelvényű acélból készült masszív, tartós vázszerkezetű gépet egy négyhengeres, léghűtéses, 30 LE-s motor hajtja meg. A hátsó kerekek könynyen beállíthatók a különböző sortávolságoknak megfelelően. A gép elektromos önindítóval és dinamóval rendelkezik. Az erős napfény és az eső ellen a gép tetején ponyvaburkolatot helyeztek el. A gépen egy különlegesen kialakított szorító rendszerű függőleges láncos szállítószalag továbbítja a leszedett dohányleveleket. A szállítószalag golyóscsapágyakon fut. Ez a gép 50 °/o-kal nagyobb teljesítményű, mint az őt megelőző hagyományos betakarítók. A dolgozó mindkét kezével szedheti a dohányleveleket és egy marékkai a száliítőszallagra helyezheti azokat, mert a szalag több dohányt képes szállítani, mint amennyit egy ember leszedni képes. A szalag a gyűjtőládába juttatja a dohányt. A géphez 12—14 db gyűjtő-szállító láda tartozik, amit megtelés után pótkocsira raknak és a pajtába szállítanak. A szállítószalag sebessége hidraulikus hajtóművel szabályozható a gép haladási sebességétől függetlenül. Ez jelentős korszerűsítés és sok hibalehetőséget kiküszöböl. A dolgozók ülései gyorsan beállíthatók le-fel, ki-be, s így a lehető legkényelmesebbé tehető a dolgozók munkája. —r— Napsugarak „fűtik" a melegházat A szovjet tudósok olyan különleges üvegfalat kísérleteztek ki, amely lehetővé teszi, hogy —12 °C-ig fűtés nélkül termesszenek különböző zöldségféléket (uborkát, paradicsomot, stb.) a melegházakban. Az üvegújdonság látszatra nem különbözik az ablaküvegtől. A szokványos gyártási technológiát csupán egyetlen művelettel egészítették ki: a 400—450 °C-on izzó felszínt a legvékonyabb óndioxid réteggel vonják be. Az üveg átereszti a napsugarakat, de a felmelegedett melegházi tárgyak hőmennyiségét az üvegfal nem engedi távozni. (Mezőgazdasági Technika, 1972. 10. szám)
