Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-07 / 14. szám

1973. április 7. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Problémák a kukorica fajtaösszetétele körül Az utóbbi időben jőnéhány mezőgazdasági tizemben megfordultam, elbe­szélgettem a dolgozókkal, az üzemek vezetőivel s olykor-olykor parázs vitá­kat folytattunk szocialista mezőgazdaságunk legégetőbb problémáiról. A tavaszi munkákkal kapcsolatban a műtrágya és vegyszerellátásban mu­tatkozó hiányosságokon kívül főleg a fajtaösszetételre, illetve a vetőmag­választékra panaszkodtak a termelők. Szerintük a legnagyobb hiányosságok a kukorica-vetőmag fajtaösszetételében tapasztalhatók. Ogyszólván min­den járásban ezt tekintik a legfájóbb pontnak, most mégis csak a komárnoi járásban tapasztaltakkal kívánok bővebben foglalkozni, mégpedig azért, mert ez a járás az ország azon körzetei közé tartozik, melyekben a legtöbb szemes kukoricát produkálják évente. A múlt évben átlagosan 50 mázsa szemes kukoricát takarítottak be egy hektárról a járás mezőgazdasági üzemei. Ez az eredmény elsősorban a jól bevált OSSK jugoszláv fajtáknak, kisebb mértékben a hazai CE—V kuko­ricának volt köszönhető. A járásban néhány éven keresztül kísérleteztek az egyes fajtákkal, s a megfigyelés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a helyi adottságoknak az OSSK jugoszláv fajták felelnek meg a leg­jobban, ezek nyújtják a legkiemelkedőbb hozamokat. A múlt évben ezen fajták 55,4 mázsás járási átlagot adtak. A szintén jugoszláv BCSC kukoricák 48,7 q, a ZP fajták viszont csak 48,3 mázsa termést hoztak, járási átlagban számítva. A jugoszláv fajták még így is jeleskedtek, mivel átlaghozamuk 51,96 mázsa volt. Ezzel szemben a hazai nemesítésű kukoricák 50,1 q, a magyarországi Mv fajták viszont csak 46,5 mázsát nyújtottak hektáronként. A hazai fajták közül a viszonylag kedvező évben és aránylag kis területen а CE—V vált be legjobban, amely 55 q/ha átlaghozamot adott. Az idén 15 ezer 86 hektáron terem majd kukorica ebben a járásban. Eb­ből a háztáji területe 4073 hektár lesz. A járás mezőgazdasági üzemei éber figyelemmel kisérték az egyes fajták termőképességét és gépi betakarításra való alkalmasságát meghatározni kívánó többéves fajtakísérleteket, s azok eredményeinek ismeretében állandóan nőtt a jugoszláv OSSK fajták iránti kereslet. Az utóbbi időben javult a kukorica átlaghozama, az üzemek szí­vesen termelték a „szántóföldek királynőjét“, sőt a termőterület növelése sem okozott nagyobb gondot. Idén is néhány száz hektárral bővült a neve­zett növény vetésterülete. A zúgolódás akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy a járás egy gramm OSSK fajta vetőmagot sem kap. A termelők állásfoglalása érthető, ám a zúgolódás még sohasem vezetett el a megoldáshoz. Tudatosították ezt a komárnoi járás mezőgazdasági üze­mei is. A lehető legjobb megoldást választották. Az idén a nevezett terü­letnek mintegy 65 °/o-án CE—V kukoricafajtát vetnek, remélve, hogy a múlt évi jó hozam nem csupán a véletlen játéka volt. A felmaradó területen ZP, Mv és román HD—310 fajták kerülnek a talajba. Tudják, hogy a nevezett hazai fajta nem rossz, de a helyi adottságokhoz mérten kissé korai, s ebből kifolyólag nem nyújt olyan hozamot, mint az OSSK fajták. Persze, az idő­járástól is függ, milyen lesz a hozamalakulás. — Ebben az évben nagyobb területen és viszonylag kedvezőtlenebb fel­tételek között (műtrágya és vegyszerhiány, más fajtaösszetétel, stb.) kell termelnünk — mondta Varga András, a jmi agronómusa és még jónéhány szövetkezeti vezető —, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy az idei átlaghozamok se maradjanak a múlt évi színvonal alatt. Reméljük fűzték hozzá többen —, mire a betakarításra kerül a sor, a betakarítógépek beszerzése körüli probléma is megoldódik. KÁDEK GÄBOR Л közelmúltban egyszerre két külföldi akkumulátorgyár is bejelentette, hogy rövidesen for­galomba hozza „karbantartást nem igénylő“ akkumulátorát. A Hoppecke cég tájékoztatása szerint az általuk gyártott akku­mulátorokban az Aqua—Gen-rend­­szer állandó magaságú folyadék­­szintet biztosít, s feleslegessé teszi az akkumulátor bárminemű kar­bantartását. A Bosch és a Varta cég azt állít­ja közös munkájuk eredményéről: „Űj termékünk konstrukciós és „Karbantartást nem igénylő” akkumulátor? fémkohászati megoldások révén a minimumra csökkenti a víz felbon­tását, így a desztillált vízzel való utánatöltésre nincs szükség“. Az elmondottakból világosan ki­tűnik, hogy az említett cégek „karbantartást nem igénylő“ akku­mulátora csupán azt jelenti, vízzel való utánatöltésre nincs szükség. Ez persze még távolról sem azonos a teljes karbantartási igénytelen­séggel, hiszen pl. az elektromos vezeték kapcsainak az akkumulá­tor sarkain való feszes ülését to­vábbra is ellenőrizni kell. Ne fe­ledjük, hogy az akkumulátor mű­ködése szorosan összefügg a vele együttdolgozó szerkezeti egységek működésével. Ezek szerint a „karbantartást nem igénylő“ akkumulátor egyelő­re csak ügyeskedő reklámfogás. Viszont már az is eredmény, ha az említett gyáraknak valóban sike­rült feleslegessé tenni a desztillált vízzel való utántöltést. (—) чтшш oiíág, MANASAN и и A Német Demokratikus Köztársaság kutatói 12 éven át vizsgálták az anyatejnek a csecsemők beleiben végbemenő mikrobiológiai és biokémiai folyamatokra gyakorolt hatását. Megállapították, hogy az anyatej tejcukrának egy része az alsó bélrészekbe is eljut. A követ­kezőkben tisztázni kellett, miért nem jut el a tehéntej tejcukra is ezekbe a bélrészekbe. Kiderült, hogy az állati eredetű tejcukor al­katrészeire bomlik, mielőtt oda érne. Hosszadalmas állatkísérletek segítségével sikerült a tehéntej tejcukrának lebontódását annyira lelassítani, hogy egy része változatlan alakban eljuthat a csecsemő alsó bélrészeibe. Ebből az anyatejhez hasonlóvá tett tehéntejből készítik az NDK- ban a Manasan néven rövidesen forgalomba kerülő új csecsemőtáp­anyagot, melynek nagybani gyártását 1974-ig két üzemben indítják meg. (NBI) Növényi sejtek egyesülése ■ Amerikai kutatóknak sikerült ■ két növényfaj sejtjeinek összeol­­! vasztásával, vagyis nem ivarsejtek­­| bői, első ízben teljes növényt fel- I nevelniük. A Nicotiana glauca és ! a Nicotiana langsdorffii nevű do­­| hányfajok osztódásra képes sejt- I jeit olvasztották össze és a keve­­! ráksejtekből megfelelő tenyészkö- I zegben olyan növényt kaptak, a­■ mely mindkét faj örökléses anya- S gát tartalmazta. Ahhoz, hogy növényi sejteket j össze lehessen olvasztani, minde- I nekelött el kell távolítani a nö- J vénysejteket az állati sejtektől ; megkülönböztető merev sejtfalat, i Ez a következőképpen történik. \ Először enzim segítségével a nö­­[ vényekből kivágott szövetdarabot i különálló sejtekre bontják, majd [ a sejteket egy másik enzimmel ke- J zelik. A kezelés folyamán a sejtek i elveszítik cellulózból felépített sejtfalaikat s „meztelen sejtek“, vagyis csupán protoplazmából álló testecskék, protoplasztok marad­nak vissza. Ezek már összeolvaszt­­hatók. Az egyesülést előmozdítják azzal, hogy a protoplasztokat nát­riumnitráttal kezelik és centrifu­gálják. Angol tudósoknak sikerült nem­rég búza- és kukorica-protoplasz­­tokat összeolvasztani, de az így nyert hibridek rövidesen elpusz­tultak. Az amerikai kutatók is be­számolnak sikertelen murokrépa­­dohány keresztezésekről. A továb­bi kísérletek vannak elhivatva tisztázni, csupán technikai termé­szetű nehézségekről van-e szó. Az egyesült protoplasztokból felnevelt dohánynövények kétségtelenül fon­tos lépést jelentenek a burgonya­paradicsom és a kukoricabúza ter­mesztése felé vezető úton. (F. Allgemeine Zeitung) i Növelik a műtrágyagyártást Az árpa levélcsíkossága Nedvesebb, hűvösebb helyeken nagy károkat okoz az árpa levélcsíkossága (Helminthosporium gramineum), ami az őszi és tavaszi árpát egyaránt ká­rosítja, de az őszi árpa hajlamosabb ezen betegségre. A búza, kukorica és rozs is fertőződhet. Kórképe: a leveleken megjelenő sárgás csíkok később megbámulnák. A csíkok lehetnek szaggatottak, s át­terjedhetnek a levélhüvely felső ré­szére is. Végül a csíkok megszürkül­nek, a levelek csúcsuktól kezdve fonnyadni kezdenek és szétfoszladoz­­nak. A fertőzött növények többnyire ki sem kalászolnak, vagy a kalász részben hasban marad. Az ilyen kalá­szokban a szem aszott, görbült és bar­nás hegyű. Virágzáskor a nagy lég­­nedvesség, harmat, eső segíti a fertő­zést. Védekezés: vetőmagcsávázás hi­­ganyhatóanyagű szerekkel, az erősen fertőzött táblákról nem fogunk vető­magot. A kora őszi, késő tavaszi ve­tés, kellő nitrogéntrágyázás csökkenti a fertőzésre való hajlamosságot. Vanek Aranka, mérnök Kifizetődik az öntözés? A bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet az 1966—1970-es idő­szakban a Nové Zámky-i, Dunajská Streda-i és komárnoi járás 18 mező­­gazdasági üzemében kisérte figyelem­mel az 50-től 600 ha-ig terjedő terü­lettel rendelkező, beépített, közép­­nagy kiterjedésű öntözőhálózatok ki­használásának ökonómiai effektivitá­­sát. Ezen üzemekben a zöldségfélé­ken, technikai és egyéb növényeken kívül összesen 6984 hektáron főleg lucernát, őszi búzát, cukorrépát, siló­­kukoricát és magra termesztett kuko­ricát öntöztek. A megfigyelések eredményeit tanul­mányozva megállapíthatjuk, hogy az említett évek átlagában az őszi búza átlaghozama 6,6 mázsával, a szemes kukoricáé 22,3-maI, a cukorrépáé 172- vel, a lucernáé 24,9 és a silókukori­cáé 138 mázsával növekedett az ön­tözés következtében. A hozamnöveke­dés révén ugyanezen időszakban a cukorrépánál 3921, a szemes kukori­cánál 3260, a silókukoricánál 1234, az őszi búza esetében viszont 1018 koronával növekedett a hektáronkén­ti tiszta jövedelem. A nevezett növé­nyek esetében a 6984 ha öntözött te­rületen az említett időszak átlagában évente mindössze 228 koronával növe­kedett az egy hektárra jutó termelési költség, viszont a hektáronkénti tisz­ta jövedelemnél 1856 koronás átlagos javulás volt tapasztalható. Az öntözé­si költségeknek a termelési érték, va­lamint a kimutatott tiszta jövedelem növekedéséhez viszonyított aránya 1:9,14, illetve 1:8,14 volt. A kiskiterjedésű, vagyis a tipikus áthelyezhető öntözőberendezések ese­tében összesen 17 mezőgazdasági üzem eredményeit vizsgálták, melyek az 1432 ha öntözött területen főleg cukorrépát, lucernát, silókukoricát és korai burgonyát, kisebb mértékben takarmányrépát és szemes kukoricát termesztettek. Ezen növényeknél a megfigyelés időszakában az egy hek­tárra jutó termelési érték 2110, a ter­melési költség 470, a tiszta jövedelem viszont 1640 koronával növekedett. Itt az öntözési költségeknek a terme­lési érték, valamint a kimutatott tisz­ta jövedelem növekedéséhez viszonyí­tott aránya 1:4,48, illetve 1:3,38 volt. A megfigyelések említett és további eredményei alapján a kutatók egy­hangúlag arra a megállapításra jutot­tak, hogy a közepes és kiskiterjedésű öntöző berendezések üzemeltetése Dél-Szlovákiában egyaránt kifizetődő, mert ökonómiailag pozitív eredményt biztosítanak a termelőknek és a nem­zetgazdaságnak is. —bor— A jó szervezés eredménye A Dvory nad Ži­­tavou-i (udvardi) földművesszövetke­zetben az idén 404 hektáron terem ta­vaszi árpa, 11,5 ha-on tavaszi búza és 10 hektáron ta­vaszi keverék. A gazdaságban jól felkészültek a ta­vaszi munkákra. Ennek köszönhető, hogy idejében föld­be került a mag. Felvételünkön a 3. vetőcsoport tag­jai — Harcsa Béla traktoros, valamint munkatársai. Nagy és Králik elvtársak — láthatók, akik szintén derekasan kivették részüket a munkából. Sz matana Lajos ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 9 9 : ■ ■ ■ : ■ A felmérések szerint az utóbbi 10 évben jelentősen növekedett Bulgáriában a műtrágyagyárak kapacitása. Ezerkilencszázhatvanban pl. még,csak két nagy vegyi üzem foglalkozott műtrágyagyártással. Dimitrovgrádban és a Stará Zagora-i vegyi kombinátban — ahol fő­leg a nitrogéntartalmú műtrágyák előállításával foglalkoztak — összesen 83,6 ezer tonna nitrogéntartalmú (karbamid nélkül), és 40,9 ezer tonna foszfortartalmú műtrágyát gyártottak, természetesen tiszta tápanyagban számítva. Ezzel szemben 1971-ben ezen hatóanya­gokból 305,9 ezer, illetve 145,8 ezer tonna került kitermelésre. Kar­­bamidból 276,4 ezer tonnát kapott Bulgária mezőgazdasága 1971-ben. A hatodik ötéves tervidőszak folyamán (1971—1975) a foszfortar­­talmú műtrágyák gyártása háromszorosára, a nitrogéntartalmúaké pedig mintegy 20 százalékkal növekszik. Tervbe vették egy új vegyi kombinát építését is. A Varna melletti Poveljanovban épülő új üzem műtrágyagyártásra lesz szakosítva, s évente mintegy 795 ezer tonna kombinált műtrágyát, valamint 345 ezer tonna triszuperfoszfátot bo­csát majd a termelők rendelkezésére.. —r— Dohánvbetakaritó gép Az utóbbi években a legtöbb or­szágban jelentősen csökkent a dohánytermesztés iránti érdeklő­dés. Miért? Azért, mert akárcsak több más hasznos növénynél, itt sem sikerült megoldani a szüksé­ges kézi munkaerőráfordítás csök­kentésének egyre égetőbb kérdé­sét. A legtöbb gazdaságban ma is kézzel végzik a dohány betakarí­tását, ami nemcsak fáradságos, de költséges is. A múlt évi Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron mutatták be az Everett gyártmányú dohánybetakarító gé­pet, ami iránt érthetően nagy volt az érdeklődés. A 100X100 mm-es zártszelvényű acélból készült masszív, tartós vázszerkezetű gépet egy négyhen­geres, léghűtéses, 30 LE-s motor hajtja meg. A hátsó kerekek köny­­nyen beállíthatók a különböző sor­távolságoknak megfelelően. A gép elektromos önindítóval és dinamó­val rendelkezik. Az erős napfény és az eső ellen a gép tetején pony­vaburkolatot helyeztek el. A gépen egy különlegesen kiala­kított szorító rendszerű függőle­ges láncos szállítószalag továbbít­ja a leszedett dohányleveleket. A szállítószalag golyóscsapágyakon fut. Ez a gép 50 °/o-kal nagyobb teljesítményű, mint az őt megelőző hagyományos betakarítók. A dol­gozó mindkét kezével szedheti a dohányleveleket és egy marékkai a száliítőszallagra helyezheti azokat, mert a szalag több dohányt képes szállítani, mint amennyit egy em­ber leszedni képes. A szalag a gyűjtőládába juttatja a dohányt. A géphez 12—14 db gyűjtő-szállító láda tartozik, amit megtelés után pótkocsira raknak és a pajtába szállítanak. A szállítószalag sebes­sége hidraulikus hajtóművel sza­bályozható a gép haladási sebes­ségétől függetlenül. Ez jelentős korszerűsítés és sok hibalehetősé­get kiküszöböl. A dolgozók ülései gyorsan be­állíthatók le-fel, ki-be, s így a le­hető legkényelmesebbé tehető a dolgozók munkája. —r— Napsugarak „fűtik" a melegházat A szovjet tudósok olyan különleges üvegfalat kísérleteztek ki, amely lehetővé teszi, hogy —12 °C-ig fűtés nélkül termesszenek kü­lönböző zöldségféléket (uborkát, paradicsomot, stb.) a melegházak­ban. Az üvegújdonság látszatra nem különbözik az ablaküvegtől. A szok­ványos gyártási technológiát csupán egyetlen művelettel egészítették ki: a 400—450 °C-on izzó felszínt a legvékonyabb óndioxid réteggel vonják be. Az üveg átereszti a napsugarakat, de a felmelegedett me­legházi tárgyak hőmennyiségét az üvegfal nem engedi távozni. (Mezőgazdasági Technika, 1972. 10. szám)

Next

/
Thumbnails
Contents