Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-31 / 13. szám
1973. március 31 SZABAD FÖLDMŰVES ANKÉT! ANKÉT! épiH$ь Határmenti falu. A trebišovi (tőketerebesi) járás délkeleti részén. Lélekszáma 642 fő. S akik a településen kívül dolgoznak, családjuk, otthonuk esténként visszavárja őket. A letűnt társadalmi rendszerek ideién bizony nagyon is aránytalanul oszlott meg a földterület (760 hektár). Az isten vékája sokaknak többet mért a szükségesnél, s szép számmal voltak olyanok, akiknek alig, vagy semmi se jutott, így azután ez utóbbiak a más földjén robotoltak, verejtékeztek, legfeljebb részesmunkát vállaltak. Mert, az ipar sem kínálhatta a kereseti lehetőséget — mivel környékünkön ilyesmi nem létezett. A dicső Februári Győzelem utáni Napfényes években indult meg a falunk — Malý Kamenec (Kiskövesd) — fejlődése. A kommunisták és nincstelenek — Kovács József, Csorosz György, Csatlós Sándor, Sas Ferenc, Vaszily Albert és mások — már 1951-ben egységes földmüvesszövetkezetet alakítottak a volt úrbéri és egyházi birtokokon, példát mutatva, hogy másként, közösen is lehet gazdálkodni, eredményesebben', mint a régi módon. így már 1953-ban közel félmillió korona értéket képviselt a közös vagyonuk. Természetesen, akadtak olyan egyének is, akik úgy gondolták, a szövetkezeti gazdálkodás alapítóira ásót, kapát fogva, megfélemlítik az úttörőket, felbomlaszthatják a szövetkezetét. Bár 1954- ben a tagoknak mintegy fele hátat fordított a közösnek, de 1957-ben a „megtévedtek“ ismét kérték tagfelvételüket, mivel a közösön kívül sem várta okét „terülj asztalkám“... Az 1968—1969-es zűrzavaros, válságos években — amikör igazán mód lett volna rá —, egy tag sem lépett ki a szövetkezetből, s ma sem akadna olyan ember, aki visszakövetelné a földjét, vállalva az egyéni gazdálkodás terhét, taposva göröngyös útját... A több mint két évtized fejlődésének névjegyei lépten-nyomon felismerhetők a szövetkezetben, a faluban egyaránt. Még a fogyatékosságok ellenére is! Például a szövetkezet alap eszközeinek értéke 1960-ban közel 6,5 millió koronát mutatott, viszoul 1972-ben már meghaladta a 9,5 millió koronát. Míg húsz évvel ezelőtt csak 280 mázsa húst adtak a közellátás céljára, tavaly már 1765 mázsát. Érdemes összehasonlítani a búza hektárhozamát: két évtizeddel ezelőtt alig termett hektárja 8 mázsát, a múlt évben viszont — a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére — 31 mázsát takarítottak be hektáronként. Node, elég a számokból! Ma már a szövetkezet intenzív öntözéses gazdálkodást folytat, földterületének kilenctized részén. Aránylag eredményesen. Ám, ha nem csupán a tapasztalat hasznosulna a vezető káderek tevékenységében, hanem a szakmai-politikai felvértezettség, az előremutató elmélet is, úgy az eredmények meghatványozódhatnának. Különösen akkor, ha az SZLKP alapszervezete jobban érvényesítené a párt vezetőszerepét... Szóval: a Februári Győzelem óta nemcsak a szövetkezet, hanem a falu is fejlődött. Eltűntek a nádas házak, deszkakerítések, a sárt is száműzték. A 162 családi ház háromnegyed részét átépítették, korszerűsítették. Aszfaltozottak a járdák. Míg azelőtt gyom nőtte be a házak előtti útszéleket, most a vegetációs időszakban rózsabokrok díszlenek. A fejlődés kézzel fogható névjegye a kultúrház is, amelyet egy év alatt építettünk fel, kétszázezer korona ráfordítással. Az építéséhez jelentősen hozzájárult az efsz, valamint a lakosság társadalmi munkája. A művelődés e hajlékának értéke meghaladja a félmillió koronát. Tavaly került sor a sportpálya körülkerítésére is. A faluszépítési akció keretében a lakosság több ezer óra társadalmi munkát végzett. így határidő előtt felépült a tanácsháza, korszerűsödött a közvilágítás, stb. Ezért az áldozatos tevékenységünk elismeréseként megkaptuk a „Példás község“ címet, valamint a járási és a kerületi nemzeti bizottság elismerő okleveleit, s pénzjutalmat. ... Az előbbiekben a szövetkezetről szóltam, most annak tagjai életkörülményeinek lényeges javulását érzékeltetném röviden. A lakosság egyharmada rendelkezik saját személygépkocsival, a családok nyolctizede motorkerékpárral, s ma mér egy háztartás sem nélkülözi a villamos háztartási gépeket, a tévét, stb. Sajnos, az anyagi jóléttel párhuzamosan nem fejlődik a kulturális tevékenység, sőt visszamaradt. A hatvanas években a CSEMADOK-nak népi zenekara tánckara volt, s színvonalas kulturális műsoraival nemcsak a helybéli, hanem a környék lakosait is szórakoztatta, s több esetben területi, vagy országos versenyeken is derekasan helytálltak. A nemzetiségi kultúra ápolása iránti közömbösség akkor nyilvánult meg a legmarkánsabban, amikor tavaly a kassai „Thália“ színház színészgárdája nívós előadással vendégszerepeit, csekély számú kö zönség előtt... A „Példás község“ titulus márpedig valamennyi kiskövesdi lakost kötelez, nemcsak a faluszépítésre, hanem a művelődés ügyé nek, a kulturális élet fejlesztésének előmozdítására, az aktív eszmei-politikai nevelőmunkára, a szellemi igényességre, ami a további előrehaladás alapfeltétele. Csakis ilymódon várhatunk kellő megértést, segítökészséget falunk égető problémájának megoldásához — a felsőbb szervek részéről. No meg aztán kötelességünk is — legemberibb kötelesség! — hogy a kulturális életet kiteljesítsük, s beragyogjon a szellem napvilága minden házba, s elűzze az egynémely emberekben megrekedt közömbösséget, az önelégültséget, a maradi előítéleteket. KASSAI FERENC, Malý Kamenec (Kiskövesd) életünk - s (utó árnyéka FEJLŐDŐ FALUM RÖVID TÖRTÉNETE Egyszerű, idős emberként próbálom leírni falunk 25 éves fejlődésének történetét. A második nagy világégés után viszonylagos csend ülte meg a falut. Am ez a megnyugvás nem feledtette a háború rettenetes pusztítását, az ejtett sebeket, a fronton elesettek hozzátartoziónak mélységes gyászát, az özvegyek, árvák bele nem nyugvását a megváltoztathatatlanba. A csillagos daliák elöl gyáván megfutamodó, visszavonuló fasiszta német csapatoknak arra azonban volt idejük, hogy raboljanak, pusztítsanak. . . Néhány év telt tétovázással, a ..hogyanis tovább?“ útjának keresésével. jómagam mint kőműves, néhány falubelimmel Bratislavába mentünk munkát keresni. S kaptunk is az akkori Tungsram (most Tesla) cégnél, ahol egy nagy üzemi konyha és étterem építését bízták ránk —, mert a régit lebombázták. Kegyetlenül nehéz idők voltak ezek. Bár a keresettel elégedettek voltunk, úgyszólván belénk fojtották a szót, azt a szép magyar szót, amelyet szüléinktől tanultunk. A Beneá-rezsim megszállottjai, nacionalistái útón-útfélen belénk kötöttek, különösen 1947-ben csapott magasra a nemzetiségi torzsalkodás, uszítás lángja, amikor megkezdődött az emberek elhurcolása, áttelepítése. Falunk lakossága 70 százalékának nyomták a kezébe a „fehér“ cédulát. Ebben a kétségbeesett helyzetben minden kétnapban utaztunk haza. szeretteink közé. majd vissza a munkahelyre ... Hajnali háromkor keltünk, hogy 7-re már ott lehessünk a munkakezdésnél. Ennek az igencsak összekuszálódott. megaláztatott, meghurcolt életnek vetett véget 1948. februári győzelme, amikor Klement Gottwald elvtárs a CSKP élén kibontotta a szabadság zászlaját, hangsúlyozva: „Eddig, és ne tovább!“ „Minden becsületes dolgozóra. munkáskézre szükségünk van, ha újjá akarjuk építeni az országot .1“ Lakosságunk hálás szívvel nyugtázta. hogy ősi családi fészkében maradhat, s nagy lendülettel látott hozzá az építőmunkához. 1951-ben alakult meg a szövetkezet. Kezdetben bizonytalanul, botladozva haladt a közös gazdálkodás . .. Ma már a jólmenók közé tartozik. Sőt, az eredményesebb gazdálkodás érdekében я szövetkezetünk — a padányi — egyesült a bohelovival (Bögello). A fiatalság is megtalálta helyét a szövetkezetben. De meg is adnak nekik mindenféle támogatást, hogy végleg gyökeret eresszenek a közös gazdaság talajába. Gyarapodnak is az új családi házak, amelyek kisebb palotának is beillenek. Egyre több a személyautók száma. Egyszóval: falunk lakossága az életszínvonal olyan ma gaslatára jutott, amilyenről álmodni se mert. Igaz, kitartóak, szorgalmasak az efsz-tagok. Jövedelmüket nem kocsmázzák el, hanem a megtakarított összeget takarékpénztárba teszik, így biztosítva családjuk még örömteljesebb jövőjét. Szinte hihetetlen, mennyit változott falunk arculata. Négy nádasház áll csupán mutatóba, a többit összkomfortos családi házzá alakították. Két új utcasor épült. Ki hitte volna 20— 25 évvel ezelőtt, hogy itt az egykori libalegelőn, a földvermek helyén — ahol legtöbbször víz állt —, épülnek a legkorszerűbb családi házak. Üj községháza épült az ötvenes évek elején, majd iskola, s a régi iskolából óvodát létesítettek. Vendéglő — élelmiszerüzlet is épült. Kitűnő ivóvizet kap a vízvezetékhálózatból a falu lakosságának egyötöde. A régi időkben falunk a Sáros-Nagypadány nevet viselte ... A járdák 90 százalékra elkészültek, s befejezöfélben van a halottasház. A legközelebbi terv: parkok létesítése, új óvoda építése, parkkal, játszótérrel, s egy kétszintes tanítólakás, hogy végre megszűnjön a személyi váltakozás, a lakáshiány miatt. Eddig a falunk fejlődésének a története. Bízunk abban, hogy — a lakosság közös összefogásával — távlati terveink is valóra válnak. SOÖS MIHÁLY, Padáű (Padány) SOK SIKERT! A trebiiovi járásban kevés szövetkezet dicsekedhet azzal, hogy 1928 hektáron — 1461 hektár szántóterületen, 339 állandó taggal dolgozik, s a csúcsmunkák idején a foglalkoztatottak száma az ötszázat is eléri. Igaz, a tagok átlagos életkora évről évre növekszik, azonban mégsem esnek kétségbe a Malý Horei-i (kisgéresi) szövetkezetben. Harminc éves korig például 82, s 30-tól 50 éves korig 170 a dolgozók száma. Nem tartanak attól, hogy a fiatalok az iparban helyezkednek el, mert az efsz-ben egyes szakaszokon még jobbak a feltételek mint az ipari üzemekben. Akik kedvelik a gépeket a mechanizációs csoportban dolgoznak, akik pedig korábban gépjavítói szakképzettséget szereztek, azok a műhelyben gyümölcsöztetik tudásukat. A szaktudásra, a hozzáértésre a népgazdaság minden szakaszán szükség van. Ez vonatkozik a mezőgazdasági nagyüzemi termelésre is, ahol a jó szakismeret kitűnő eredményt hozhat. Ebben a szövetkezetben úgymond mindent termesztenek. Űj zöldségfajtákkal is kísérleteznek. A múlt évben például a szántóterület 44,1 százalékán termesztettek kalászosokat, 3,7 százalékán technikai növényeket, 1,4 százalékán korai burgonyát, 1,8 százalékán pedig zöldségei. Földterületük 43 százalékát szántóföldi takarmányok termesztésére használják. Eredményeik arról tanúskodnak, hogy a szakmai tapasztalatokat a termelésben jól érvényesítették. Őszi búzából a tervezett 33 helyett 34, rozsból a tervezett 20 mázsa helyett 27,9 mázsát takarítottak be hektáronként. Tavaszi árpából a tervezett 32 helyett 37,2 mázsát értek el. A kedvezőtlen időjárás főleg a zöldségtermesztésben áthúzta a szövetkezet számítását. Az időjárás káros kihatással volt az uborkatermesztésre, a híres kisgéresi csemegepaprikára és a dinnyére. A vegyszerekei talán termésjavulást lehetett volna elérni, azonban használata ebben az esetben veszélyesnek bizonyult. A tervezett hektárhozamot a korai burgonyánál, a borsónál valamint a silókukoricánál nem érték el. Ez azonban nem hagyott maga mögött mélyebb nyomokat. Persze a 21 millió korona termelési forgalmat nem könynyű elérni, főleg ha figyelembe vesszük, hogy 1961-ben a forgalom mindössze ötmillió korona volt. Mindent megtettek és megtesznek azért, hogy a termelési eredmény egyre emelkedjen. Ehhez természetesen nagyban hozzájárul az önköltség csökkentése és a munkaerő okszerű kihasználása s nem utolsó sorban a technika és a technológia helyes alkalmazása. A szövetkezet fennállása óta csak a múlt évben használtak gyomirtőszereket a cukorrépában. Az idősebb tagok úgy vélték, hogy ez a terméshozam csökkenését vonja maga után, azonban az elért eredmények éppen az ellenkezőjét bizonyították. Berta János, a szövetkezet elnöke a növénytermesztésben elért eredmények elemzésével rámutatott arra, hogy ezen a szakaszon jó munkát végeztek mind a gyalogmnnkások, mind pedig a traktorosok. Rácz Endre és Géresi Zoltán 80 hektár szemes kukoricát takarított be kombájnnal. Derekasan dolgoztak a jó termés mielőbbi betakarítása érdekében. A többiek is, de főleg Helmeczi József, Molnár Barna, Dócs Géza, Varkonda Sándor és mások szintén helytálltak. A szövetkezet elnöke rámutatott arra, hogy a múlt év végén a tervezett 930 helyett 981 volt a szarvasmarhaállomány, mert a száj- és körömfájás miatt a tervezett mennyiséget nem adhatták el. Ezzel szemben a sertéstenyésztésben a hasonló helyzet ellenére sem érték el a tervezett 2060 darab sertést. Így az év végén csak 1867 sertést számláltak. A sertésállomány mielőbbi feltöltése érdekében ideiglenes intézkedéshez folyamodtak. Nem sikerült növelni a választott malacok számát (kocánként csak 12—13 malacot értek el) ezért 100 átmeneti kocát állítottak be, s ezzel az intézkedéssel 1000 malac leválasztását tervezik. A fenti problémák miatt a tervezett 4408 mázsa hús helyett csak 4261 mázsát adtak el. Ebből a marhahús 1518, a sertéshús 2621, a juhhús pedig 122 mázsa volt. A sertéseknél a napi súlygyarapodás 0.52 kg-ot ért el: s tehenenként a tervezett 2650 helyett 2750 liter tejet fejtek. Az eredmény elérésében nagy érdeme van Géresi Lenke, Orosz József és Orosz Katalin gondozóknak is, akik a múlt évben 3000 liter tejet fejtek egy-egy tehéntől. Azt, hogy idén még nagyobb szorgalommal jobb eredményt érhessenek el, kötelezettségvállalásban rögzítették, mely 527 ezer koronás értéket képvisel. A kötelezettségvállalás szerint marhahúsból 100, sertéshúsból pedig 10 mázsávad adnak többet, s 30 ezer liter tejet értékesítenek terven felül, valamint a cukorrépa terméshozamát 1130 mázsával növelik. Vállalásuk értékét főleg az emeli, hogy lényegesen javítják a munkafegyelmet és a csucsmunkák alkalmával a szabadidő árán is a kitűzött feladatok sikeres teljesítésére törekednek. HOROSZ ARPÁD Hírek a Szovjetunióból ALMAFÄK SZIBÉRIÁBAN Szovjet tudósoknak a rendkívüli időjárási viszonyok ellenére is sikerült meghonosítaniuk az almafákat Szibériában. Az elmúlt év őszén már vitaminokban gazdag és ízletes, édes termést szüreteltek az Irkuck melletti kísérleti ültetvényeken. VETŐMAGOK EXPORTRA A világ húsz országába szállít here-, fű-, zab- és egyéb vetőmagot a brnoi Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat. Az elmúlt évben a dél-morvaországi kerületből 17 700 tonna mennyiségű legkülönbözőbb fajtájú vetőmag került exportra, ebből 9,2 millió korona értékű vetőmagot szállítottak a kapitalista országokba. A legnagyobb vásárlók egyike a Német Szövetségi Köztársaság. Már az idei év első hónapjaiban a brnoi vállalat 550 mázsa tavaszi bükköny-, 250 mázsa réti csenkesz- és 350 mázsa vöröshere-vetőmagot szállított az NSZK-ba. ÓRIÁS HÜTOHAJÓ A világ legnagyobb hűtőhajóját bocsájtották vízre a fekete-tengeri Nyilkolájev hajógyárban. A 20 ezer tonna vízkiszorítású óriás kétszer nagyobb, mint az itt épített eddigi hűtőhajók. Sebessége 19 csomó óránként. A ki- és berakodás valamennyi műveletét gépesítették s a hajó konténereket is szállíthat. Freon helyett ammóniát használva, jelentősen csökkentették a hűtőberendezés súlyát és méretét. SZUPER SZIGETELŐANYAG Recsár elnevezéssel újfajta hő- és sugárálló villamos szigetelőanyagot fejlesztettek ki Kazahsztánban. A gumiból és üvegből készült szövet a mínusz 60 és plusz 250 fok közötti hőmérséklettartományban teljes biztonságot nyújt, nem tesz kárt benne az ózon, az ibolyántúli sugárzás, érzéketlen az olajok és más vegyszerek iránt is. Korábban egyetlen villamos szigetelőanyag sem rendelkezett ilyen összetett jó tulajdonságokkal. MÁKSZEM-HŐMÉRŐ Ukrán tudósok a mákszemnél Is kisebb mini-hőmérőt készítettek. A hagyományos higany helyett parányi-tranzisztor működik benne, az áramkörében felhasznált huzal pedig csak fele olyan vastag, mint az emberi hajszál. Parányi mérete ellenére roppant érzékeny. Egyebek között megmérhető vele a működő robbanómotor hengereiben uralkodó hőmérséklet is. VÁROS A TENGER ALATT Az Azerbajdzsán Történettudományi Múzeumnak a Kaspi-tenger térségében tevékenykedő könnyűbúvár régészexpedíciőja három kilométer hosszú, 65 cm mélységű, erősen megművelt talajréteget fedezett fel a tenger mélyén. A felszínre hozott anyagból (kerámia-, tégla- és agyagedény töredékekből, érmekből, háziállat csontokból ) a kutatók arra következtetnek, hogy a tenger mélyén egy jelentős középkori város maradványaira bukkantak.
