Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-24 / 12. szám
1973. március 24. SZABAD FÖLDMŰVES 15 ^г/nus ép/éés* Termelni és művelődni Örök hala és dicsőség a szövetkezeti mozgalom úttörőinek! Huszonöt esztendő pergett le az Idő homokóráján, a munkásosztály dicső februári győzelme óta. Ekkor vette kezdetét az új társadalmi rend — a szocializmus építése. A legutóbbi negyedszázad alatt gyökeresen megváltozott Silica (Szílice, rožňavai járás) lakosainak élete is. Ebben a legmagasabban (tengerszint feletti 600 méter) levő községben is az idő tájt kevesen hitték, hogy örökre kialszik a petróleumlámpák pislákoló fénye, s az idevetődö idegennek sem kell majd eldalolnia: „Jaj, de sáros ez az utca ..mert 1969-ben portalanították az utakat, valamint vízvezetékhálózat létesült. Bárki az öt ujján meg tudná számolni, hány épület maradt vissza a második világháború előtti időkből. Sőt, az utóbbi néhány évben félszázzal gyarapodott az új, tágas, korszerűen berendezett családi házak száma. Csupán ez a tény — nemkülönben az állandóan emelkedő életszínvonal — arra vall, hogy már nem menekülnek az emberek a faluból, a város távolsága, a hegyek közé ékelődés ellenére sem. Mert ide is betört a civilizáció, merészen, visszavonhatatlanul. A távolságot rendszeres autóbuszjárat, a személygépkocsik tucatjai küzdik le, s kötik össze a falut a nagyvilággal. A „Z“ akció keretében korszerű, minden igényt kielégítő kultúrotthon épült. Csakhogy, szerintem sokkal jobban kihasználhatná a lakosság, főleg a téli Időszakban. Könyvtárához olvasóterem is tartozik, ám a könyvek holt tárgyak, s csak ügy segítik a tudásgyarapítást, a művelődés célját. A fiatal nemzedék sem panaszkodhat: két termes klubbal rendelkezik, s modern környezetben szórakozhat, művelődhet. E falu szövetkezete 1949-ben alakult, s ma 1813 hektáros. Kitűnő a legelője, ami alapul szolgál az állattenyésztéshez. Megkezdték több mint kétésfél millió korona költségráfordítással egy korszerű istálló építését, amely elősegítheti majd a korszerűbb termelést, jobb munkakörülményeket teremtve ezáltal a dolgozók részére. Régi vágyunk: az üzlethálózat korszerűsítése, miután a jelenlegi már nem elégíti ki a lakosság igényeit. Szépek a falucsinosítási eredményeink. Am elégedettségről szó sem lehet. Egyre többet kell tenni a falukép vonzóbbá, szebbé tételéért. Jó az orvosi ellátás: az orvosi rendelő hetente kétszer szolgál a betegek számára. Ha visszagondolunk az elmúlt huszonöt évre, bizony az első évtizedben nagyon sokat kellett küzdeniük az embereknek, s ma már örömmel nyugtázzák: érdemes volt! Ezeket az öszszehasonlításokat, mérlegeléseket többször is megteszik, s a szocialista társadalmi rendszerünknek, a CSKP- nak hálásak, amelyek elősegítették a jómódot, a művelődés lehetőségeit, a gürcölésmentes, örömteljes életet, s napfényes jövőt Ígérnek. A dicső februári győzelem eszméje szellemében továbbra is azon fáradozunk, hogy szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlődjön, s egyre szilárduljon szocialista társadalmi rendszerünk. ZAJDÖ MAGDA, Silica (Szilice) A korszerű művelődésháza. M I lndössze másfél évvel az 1948. februári győzelem után Drienovecen (Somodiban) is már új szelek fújdolgáltak. Szanyi Katalin községi krónikás szavai szerint 1949. év őszén alakult meg a szövetkezeti előkészítő bizottság, Nagy István elnökletével. Bár az efsz még meg sem alakult, máris 44 hektárnyi községi földbe közösen vetették el a magot. A rá következő évben már 220 hektárra bővült ez a terület. S 1951-ben alakult meg a III. típusú egységes íöldmüvesszövetkezet. Az alapító, illetőleg vezetőségi tagok: Szabó Ignás, Tóth István. C. Nagy Márton, Dankó Sándor, Szaniszló József és Simkó Bertalan. A közös gazdálkodás kezdeti nehézségein, buktatóin a somodiak is átesnek. A „Jónép földjén“ gazdasági udvar létesül, ahol többek között 1958—59-ben felépül egy magtár, sertéshizlalda, javítóműhely, s gépközpont. Ez utóbbira azért volt szükség, mert a Moldava-i (szepsi) GTÁ művelte földeket ezekután a sajátmaguk vásárolta gépekkel dolgozták be. Nagyon sikeres évnek könyvelték el 1960-at, amikoris a közösen müveit somodi határ 93 vagon termést (búza, árpa, kukorica) adott. További jelentős év az 1964-es, mert új beteg-biztosítási, valamint anyaszabadsági törvény lépett életbe, s ez a többi állampolgárral való teljes egyenjogúságot is jelentette. Mint szög a mágneshez Rájöttek a drienoveciek, hogyha kimozdulnak, országot, világot látnak, ezáltal is gyarapíthatják szakismereteiket, termelési tapasztalataikat. Így látogatták meg a Magas Tátra alatti községeket, s többek között a szomszédos Magyar Népköztársaság termelőszövetkezeteiben is megfordultak. Ezek a látogatások nagy hatással voltak rájuk: ezekután számolták fel a tébécés tehénállományt, a „Pallag“-on 8 hektár szőlőt telepítettek. S az évi tiszta jövedelmük ekkor már túlhaladta a félmillió koronát. Hűségpénz osztására is jut már 1967- ben a közös gazdaság jónéhány tagjának. Emelik a nyugdíjas tagok járadékát (90 ezer korona összegben). Ugyanebben az évben már 104 vagon terményt takarítanak be, ami a fejlődés további lépcsőfokát jelenti. Gyarapodik a taglétszám — 157-re, És 1968- ban 85 dán tehenet vásárolnak, megalapozva ezáltal a tejtermelést. Az efsz-alapító elnököt — sorrendben — Kocsis Sándor, Csermák Lajos, majd Bodnár Ferenc mérnök követte tisztségében. Igen jelentős év a szövetkezet történetében 1972., amikor ötödmagával (Jánok, Féder, Bodoló, Debrőd) egyesült, s azóta „Az Efsz-ek VIII. kongresszusa“ büszke címet viseli, illetőleg a Munkaérdemrend birtokosa. ... Az előbbiekben a dán tehenekről esett szó: míg a hazai tehénfajták évi tejhozamátlaga 1969-ben csak 2980 liter volt, addig a behozott dánfajtáké 3845 liter, ami lényeges különbség. Jelenleg az állandó dolgozók száma 163 fő, s az életkorátlag aránylag elég magas. Ez arra figyelmeztet, hogy az ifjúság soraiban kell az utánpótlást keresni, s biztosítani. Ez, természetesen nem megy egyik napról a másikra; olyan élet- és munkakörülményeket kell teremteni a fiatalok számára, hogy azok úgy vonzódjanak a szövetkezethez, mint aprószög a mágnespatkóhoz. Ami pedig a lakosság életszínvonalemelkedését illeti, kézzelfogható tények: a kicsi házikók helyén új, emeletes, központifűtéses családi házak épülnek; 104 már a személygépkqcsi tulajdonosok száma; televízió, telefon minden háznál megtalálható, nem beszélve a hűtőszekrényről, mosógépről, porszívógépről, stb. Ez mind a dolgozó nép jólétét, bizonyítja. Örök hála és dicsőség a szövetkezeti gazdálkodás úttörőinek, az alapító-tagoknak. FARKAS RÖZSA Hajdani parasztsors A két világháború közötti évtizedben igen nehéz körülmények között tengődött a dolgozó paraszt. Családjával együtt, inaszakadtáig robotolt, s ennek bizony nagyon kevés hasznát látta. Sose hagyta nyugton a meggazdagodás, a többi közül kiemelkedés vágya. Emésztette a földvásárlás gondja. Kölcsönt csak búsás uzsorakamat ellenében kapott. Nyögött az adóterhek súlya alatt. Nézzük csak közelebbről! A parasztember legényfia a katonai szolgálat letöltése után megnősült. S ha többen voltak testvérek a családban — az apa idős korára való tekintettel, —, a földet szétosztották a testvérek között; vagy a feleségre várt a föld megművelése, miután a fiatalember gyárba, vagy a vasúthoz ment (még ez járt a legjobban, mert pénze is volt!), a többi megmaradt a földnél, s azon igyekezett mind, hogy a kapott föld mellé újabb földet vehessen, így juttatván földhöz utódait. Könnyű volt azt mondani: „Földet veszünk!“ De miből? Mert a sovány jövedelmet rendszerint elvitte az adósság törlesztése. Kölcsön?! A századeleji években bankok nem léteztek, így hát a helyi uzsorástól kellett térdenáliva kikönyörögni a kölcsönt, tetemes kamatláb ellenében. Ezt átérezni, sőt elképezlni sem tudja a mai fiatal nemzedék... Ha az uzsorásnak sürgős munkája akadt, kit szólított meg azonnal? Az adósait. Ezek ki voltak szolgáltatva az uzsorás kényekedvének, sőt a kölcsön megvonásának. Csak később alakultak meg a bankok, takarékpénztárak. Am ezekben is csak 12—14 százalékos kamattal lehetett kölcsönt kapni. Községünkben a Coburg herceg földjeit 1920-ban eladták, a bank megbízásából, kát. holdanként 4500 koronáért. Akik ekkor földet vásároltak, azok aránylag olcsón jutottak földhöz, mert a szarvasmarha ára a háború után felszökött; egy tehén áráért öt hold földet vásárolhattak. Csupán az volt a baj, hogy sokakat a herceg visszajövetelével való számolás riasztott el a földvásárlástól. Mások meg azt hajtogatták: „nem kell azért fizetni, úgyis a miénk lesz...“ Így hát azután sokan hoppon-maradtak. A bankkal meg nem lehetett spekulálni, mert az adás-vételi szerződés a kezében volt, s aki nem fizetett, annak a saját földje is elúszott a kamattörlesztésre. Beütött a gazdasági válság; az árak lezuhantak, pénzhez jutni nem lehetett. A későbbi hitelszövetkezetek a kölcsön kamatlábát 12-^14-ról 9 százalékra csökkentették, de ezt sem sokáig bírta a parasztság. Különösen aszály, rossz termés idején gyakori hívatlan vendég volt a parasztportákon a végreható. Ezídőtájt úgy voltunk — a más foglalkozásúakkal együtt —, mint ahogy a szólás-mondás tartotta: „Rókafogta csuka, csukafogta róka — vargafogta mindkettő.“ Most? Merőben más a helyzet. A szövetkezeti gazdálkodás előnyösségét, a tagok anyagi jólétét, szellemi felemelkedését kézzelfogható tények igazolják. Csak rá kell nézni a falura, s lakóira! RÉVAY PÁL, Rim. Seč (Rimaszécs) Még egy néhány évtizeddel * “ ezelőtt, ha Bulgária került szóba, általában egy fejlett, belterjes mezőgazdasággal rendelkező, tehát kimondottan agrárnrszágra gondnltunk. Ezért szokatlan, hogy már néhány éve a bolgár ipar termékeivel, — és elmondhatjuk minden kritikát elbíró legújabb gyártmányaival — mind gyakrabban találkozunk. Az elmúlt napokban nyílt meg Bratislavában a Technoexport bolgár külkereskedelmi vállalat kiállttäsa. amelyen jó alkalmunk nyílt megismerkedni a baráti Bulgária iparának legújabb termékeivel. Stojan Bacsinszki elvtárs, a kiállítás igazgatója elmondotta, hogy a Technoexport vállalat Bulgária egyetlen szakosított , külkereskedelmi szervezete, amely beruházási egységek és berendezések exportjával foglalkozik. Eddig már 420 beruházási egyelőállftó berendezéseket Bulgá riáhan. Ami a hratislavai kiállítást illeti, ez csupán részhen, kissé leszűkítve mutatja be a bolgár gépipar legújabb termékeit. Igen korszerű a horpalackozó gépsor. Az élelmiszeriparban alkalmazható egyes gépek közül említést érdemelnek a burgonyahámozó gépek (KB—201 V és KB—323 jelzésüek), amelyek 8, Illetve 11 kg burgonyát hámoznak meg egy adagolásra két percen belül és kiválóan alkalmasak a vendéglátóipar üzemei, étkezdék, üzemi konyhák részére. Ugyancsak a közétkeztetés üzemeiben jól hasznosítható a bolgár gyártmányú AHM 200 jelzésű kenyérszeletelő gép. amely a kenyeret szabályozhatéan 2.5 mm-tói 35 mm vastagságú szeletekre tudja felvágni. Külön említést érdemelnek a bolgár gépipar által előállított ÉRDEKES KIÁLLÍTÁS A BOLGÁR GÉPIPAR KIMAGASLÓ EREDMÉNYEINEK KERESZTMETSZETE séget szállított Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika 25 országába. A Technoexport cég az élelmiszeripari berendezések terén számos konzervipari beruházási egységet, valamint gyümölcsszörpök és zöldségkivonatok készítésére alkalmas gépi berendezéseket szállított a Szovjetuniónak, Indiának, Iraknak, a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak és több más országnak. Kiviteli cikkei között jelentős helyet foglalnak el a legkülönbözőbb nagy befogadóképességű hűtőberendezések. Eddig már több hűto-klimatizáló raktárát létesítettek Kubában, Szíriában, Vietnamban és Ceylonban, gyümölcs és zöldség, halak, tej- és tejtermékek, hús tárolására. Kiválóak a dohány feldolgozására készült technológiai berendezéseik, amelyeknek már Jugoszláviában, Libanonban. Olaszországban és még több más országban helyeztek üzembe. Jelenleg három nagy dohány-feldolgozó és fermentáló üzemet létesítenek Iránban. Hasonló technológiai berendezéseket szállítanak a közeljövőben Irakba. Olaszországba és a Szovjetunióba. A Bolgár Népköztársaság kivitelében jelentős helyet foglal el a zöldség- és virágtermesztés céljait szolgáló komplett üvegházak szállítása. Rövid időn belül kellő hírnevet szereztek a bolgár iparnak a Jugoszláviában. Lengyelországban, Magyarországon, Mongóliában és másutt létesített ilyen Uvegbázak, amelyeknek gépesítési szintje a legkorszerűbb. A világpiacon egyre keresettebbek az iparilag előállított takarmányokat gyártó beruházási egységek. A Technoexport ilyen technnlégiai berendezéseket is szállít, mivel bolgár szabadalom alapján gyártják a korszerű takarmánytojásosztályozó berendezések és a tojáscsomagoló gépsor. A legkorszerűbb műszaki elemeket és találmányokat felhasználva, valóban megbízható és igen hasznos segítséget nyújtanak. A bolgár gépipar egyik legújabb terméke a hagymatisztftó, szárító és a kész terméket csomagoló gépsor. A berendezés egy óra alatt В5П—750 kg hagymát dolgoz fel. Ugyanez a gépsor bizonyos adalék-berendezések felhasználával univerzális gépsorrá alakítható, amelyen mindenféle gyümölcs- és zöldség is feldolgozható. Jelenleg ilyen gépsorok már üzemelnek, hiszen a Technoexport belőlük többet Indiában, a Szovjetunióban, Szudánban, Egyiptomban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és még több más országban is felszerelt. A Technoexport által forgalmazott beruházási egységek között ezen kfvül vegyipari berendezések, teljes textilipari gyáregységek felszerelése, építőipari és útépítő gépek, emelőszerkezetek, szivattyúk, légkondicionáló- és fűtőberendezések, tartályok és kazánok konzervipari gépsorok és még számos egyéb igen korszerű gép, berendezés valamint teljes gyárfelszerelés található. A kiállítás az egyre gyorsabb ütemben fejlődő bolgár gépgyártó ipar eredményeinek keresztmetszetét igyekezett bemutatni. Bebizonyította, hogy a gépipar fejlődése, további korszerűsítése és bővítése, az új technológiai eljárások elsajátítása я Bolgár Népköztársaság számára megteremtették annak feltételeit, hogy sikeresen lépjen versenyre a legfejlettebb gépiparral rendelkező országokkal is. (obeuau) Eladunk 160 méhcsaládot kaptárral együtt — megegyezés szerinti áron. Információt a Selicei Efsz (okr. Gaianta) zootechnikusa nyújt. Telefon: Selice 92211. HIRDESSEN ÖN IS LAPUNKBAN!