Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-13 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, i 1973. Január 13. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI KOl.llMl) VEsF.K SZOvETSECKNKK KOROMA Két járási bizottság erőfeszítései AZ EFSZ-EK VIII. KONGRESSZUSA FELADATAINAK TELJESÍTÉSÉÉRT # Am nem marad le a szövetség Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyl) Járási bizottságának elnöksége sem, amely szorosan együttműködik a já­rási nemzeti bizottság szerveivel, s dolgozóival. A közelmúltban lezaj­lott ülésen meghallgatták a Jnb szo­ciális bizottsága (Tóth, Kovács és Mikéczi elvtársak) Jelentését, mely a szövetkezeti dolgozók folyósított állami dotációkról, az efsz-tagok gya­kori baleseteiről, s az ebből eredő munkakiesésekről szólt. Továbbá szó volt a rokkantsági és egyéb nyugdíjak elismerésének és jóváhagyásának módszereiről, az idős tagoktól való szociális gondoskodásról, nyugdíjas­klubok létesítéséről, stb. Példaként említették Topoíníky (Nyárasdj és Mint köztudott, az eísz-ek legutób­bi kongresszusa megválasztotta a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége központi szerveit, s feladatul adta számára, hogy a CSKP Irányításával fejlessze a szövetkezeti mozgalmat, s lényegesen segítse elő a XIV. párt­­kongresszus határozatai realizálásá­nak meggyorsítását. Törődjön a szö­vetkezeti tagok ideológiai nevelésével, osztályöntudatuk tökéletesítésével, úgyhogy azok tevékenyen vegyenek részt a szocialista társadalom építé­sében, s ilymődon jelentősen hozzá­járuljanak a munkás-paraszt szövet­ség megszilárdításához. Továbbá a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége a szocialista munkaverseny teljes ki­bontakoztatására, a haladó tapaszta­latok, a tudomány és technika vív­mányainak népszerűsítésére, a mező­­gazdasági dolgozók szociális-ökonó­miai kérdéseire fordítsa fő figyelmét. Az említett efsz-kongresszus vala­mennyi szövetkezethez, s tagjához az­zal a kéréssel fordult, hogy tevékeny­ségükkel lényegesen segítsék elő a szövetség társadalni.i küldetésének teljesítését, szorosan működjenek együtt a nemzeti bizottságok a szö­vetség vezetőivel, s ilymődon teremt­sék meg a jó munka előfeltételeit. A szövetség járási bizottságai tevé­kenységükkel megteremtik a szüksé­ges előfeltételeket, hogy mindezek a feladatok — amelyekről elöljáróban szó esett —, az efsz-tagok érdekében valóra válhassanak. Az efsz-ek VIII. kongresszusának határozatai teljesítésének formái, módszerei sok járásban hasonlóak, de akadnak különlegességek is, mégpedig a személyes tapasztalatok „gyöngy­­szemei“-ként, amelyeket általánosíta­ni kell. 0 A galántai járásban á szövetség Járási bizottságának funkcionáriusai hozzáláttak „Az efsz társadalmi tevé­kenységének mintaterve“ elkészítésé­hez, melyet a szövetkezetek rendel­kezésére bocsátanak, hasonló terv készítése céljából, melyet aztán az Gabčíkovo (Bős) községeket, ahol megrendezik a nyugdíjasok napját, a község lakosainak bevonásával. Az állami és a szövetségi szervek e példás együttműködése konkrét in­tézkedéseket eredményez, melyeknek elsősorban az efsz-tagok látják hasz­nát. A téli hónapokban a járási me­zőgazdasági Igazgatósággal karöltve iskolázásokat tartanak a szövetkeze­tek szociális bizottsága elnökei szá­mára, hogy azok még jobban megis­merjék, s a tagság érdekében ki le használják az előírásokat. E két követésre méltó Jő példát — az efsz-ek VIII. országos kongresszu­sa határozata értelmében — a többi járási bízottág Is követheti. M. D. efsz évzáró közgyűlésén jóváhagynak. E tervnek tartalmaznia kell az efsz négy taggyűlésének tartalmi össze­tételét (napirendjét), melyekben a gazdasági eredmények értékelésén túl a szocialista munkaverseny értékelé­sének, a tervteljesítés negyedévi ki­mutatásának is szerepelni kell. A másik taggyűlésen értékelik az efsz­­tagok szociális-, illetőleg nyugdíj biz­tosítását — beleértve az idős nyugdí­jasokról való gondoskodást is. Külö­nös figyelmet szentelnek a fiatalok és a nők helyzetének, főként avégből, miként kapcsolódnak be nemcsak a termelésbe, hanem a közös gazdaság irányításába (a szövetkezeti tagok elidegeníthetetlen jogainak érvénye­sülése — célszerű javaslatok, kezde­ményezések, építő jellegű bírálat stb.j is, s szövetkezett demokrácia érvényesítését illetően. A következő taggyűlésen pedig a tagok kulturális-, sportolási- és társadalmi tevékenysé­gét, a felnőttek üdülési és gyógykeze­lési lehetőségeit (beleértve a gyer­meküdültetést isi) értékelve, napi­rendre tűzve. A vezetőségi gyűléseken havonta napirenden szerepel a szövetkezetben végzendő társadalmi tevékenység, a­­melyeket az efsz szociális, kulturális, munka- és egészségvédelmi szakbi­zottságai foglalnak pontokba. Ezzel egyidőben tehát adva van az említett szakbizottságok tevékenysége, ame­lyet különböző elemzések, felméré­sek, tapasztalatok alapján, valamint a nemzeti bizottság, illetőleg a társa­dalmi és tömegszervezetek illetékes szerveivel karöltve állítanak össze, hogy aztán a vezetőség, majdpedig a taggyűlés elé kerüljön. A társadalmi tevékenység tartalmazzon konkrét fel­adatokat (például nyugdíjjáradék ki­egészítése azoknak az idős tagoknak, akik járadéka alacsony). Az 1973. év­ben tehát szövetkezeteinket a társa­dalmi tevékenység szakaszán konkrét feladatok várják. Tehát a galántai já­rás ezen a éren helyes irányban ha­lad. SZÓ ÉS TETT A CSKP Központi Bizottságának a dolgozók kezdeményezése kibontakoz­tatására vonatkozó, máit évi felhívását a trebiéovi (tőketerebesi) járásban 56 mezőgazdasági üzem, 139 munkaközösség és 978 egyén fogadta el, illet­ve kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. Az említett versenyt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetőleg a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége irányelvei alapján szer­vezték meg, s értékelik. E verseny célja elsősorban a globális piaci termelés maximális növelése, a dolgozók jó gazdasági-, sznciális- és kultúrált munkakörnyezete előfel­tételeinek megteremtése. A felhívásra vállalt kötelezettségeket — 7005 q hús, 1 522 000 liter tej, 1 408 000 tojás, 2000 q burgonya, 2880 q cukorrépa terven felüli eladása —, amelyek pénzértéke 8 346 000 kornna, már a múlt év harmadik negyedében 14 351 000 koronára teljesítettek, amelyhez nem szükséges bővebb magya­rázat. Dicséretet érdemelnek mindenekelőtt: e Zernpl. Hradiáte-i, a Brehoví és a Celovcei Efsz fejőkollektívái, s állattenyésztési szakemberei, minek foly­tán a tejeladási tervüket e szövetkezetek már a múlt év október 1-ig telje­sítették. Példásan teljesítették ez irányú tervüket még az alábbiak: a Sir­­níki (szürnyegij, Sečnvcei (gálszécsi), Boti, Lelesi. M. Horeí-i (kisgércsi), Polany-i (bndrogmezői), V. Horeš-i (nagygéresi), V. Kamenec! (nagyköves­tül, Bešai (bési), Ciöarovcei (csicseri), V. Raákovce-i (nagyráskai) és a Vojany-1 (vajányi) Efsz, amelyek ugyancsak terven felül teljesítették tej­termelési- és eladási feladataikat. A húseladási terv teljesítésében is jőnéhány szövetkezet járt az élen, de ugyanakkor egyes efsz-ek bizony lemaradoztak. A trehiáovi járásban 43 mezőgazdasági üzem kapcsolódott be a „Minden­ki szocialista módon“ mozgalomba. Mintegy 20 efsz-ben állítottak fel ver­seny-, illetőleg dicsőségtáblákat, amelyeken népszerüsitik a versenyered­ményeket, s a kiváló dolgozók munkamódszereit. A szemléltető agitáció e formáit jó lenne, ha valamennyi szövetkezetben alkalmaznák, s a tag­gyűlések nevelő hatását Is jobban kiaknáznák, nemkülönben a röplapok, mozgalmi jelszavak, amelyek szintén az agitáció eszközei. Mind a fenti sorokból is kitűnik, az illető járás szövetkezeti tagjai konkrét tettekkel felelnek a CSKP KB említett felhívására. I. B. Szorgalmasan tanulnak, példásan gazdálkodnak A ViniCky-1 (szőlőkkel) Mezőgazda­sági Szaktanintézet tangazdasága mindössze 361 hektáros. A gazdaság eredmnyeiről és fejlődéséről Kása Sándor mérnök, az Iskola igazgatója tájékoztatott. A fő termelési ágazat a növénytermesztés (ezen belül a szőlő 44 ha), a tiszta jövedelem felét adja. Szarvasmarha-hizlalással és juhte­nyésztéssel Is foglalkoznak. A terme­lés szakosításával az előbbiek kerül­nek előtérbe, s az állatállomány rövid Időn belül átkerül a Streda nad Bod­rogomé (bodrogszetrdahelyl) Állami Gazdaságba. A tangazdaság a gyakorlati átszer­vezés folytán, 1970-ben kritikus hely­zetbe került. Ez nagyban rányomta bélyegét a termelési eredményekre Is. így az említett évben a gazdaság egy­millió 200 ezer koronás ráfizetéssel zárt. A gazdaság vezetőt és dolgozót igyekeztek ezt az összeget minél ki­sebbre csökkenteni. A jó szervező munkának és az idejében való agro­technikai beavatkozásnak köszönhető, hogy az 1971-es évet már félmilliós tiszta jövedelmmel zárták. Az 1972-es év eredményei fejlődő tendenciát mutatnak. Míg 1970-ben gabonafélékből 22 mázsás hektárho­zamot értek el, ebben az évben már meghaladta a 30 mázsát és gabonafé­lékből az állam iránti kötelezettségü­ket 150 százalékra teljesítették. Különösen figyelemreméltó a szőlő­­termesztés, ahol 1970-ben csupán 9 mázsát értek el hektáronként, s 1972- ben már 90 mázsás hektárhozamről beszélnek. A szőlő eladási tervét 180 százalékra teljesítették, vagyis a ter­vezett 1000 mázsa helyett 1800 má­zsát szállítottak a borfeldolgozó üzembe. Figyelemreméltó a tangazda­ság borkészlete is tokajhegyaljai bo­rok közé sorolható és a legjobb mi­nőségű. Az is közismert, hogy a tan­gazdaság a tokaji borok készítésében gazdag hagyományokkal rendelkezik. A járási, országos és a nemzetközi borkiállításokon aranyérmeket és díszokleveleket szereznek. A legutóbb Budapesten megrendezett I. bor-világ­­kiállításon a szőlösket borspecialitás két aranyérmet nyert. Minedezekből láthatjuk, hogy a szölóskei tanulók a jó tanuláson kí­vül a jó gazdálkodással is dicseked­hetnek. I. B. ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉ Korszaknyitó FEBRUÁR MÉG LENDÜLETESEBB MUNKAVAL TOVÄBB A HELYES ÜTŐN . . . ! P Í év £ & ^'г/nus épfiés* >> * i A dicső Győzelmes Február csillaga PtrukSa (Szirénfalva) lakosaira is rá­ragyogott. Még azokra is ráragyogott, akik nem bíztak éltető sugaraiban. Lakosságunk — az oly sokszor meg­alázott, kiszipolyozott, görnyedező nép — most értékeli csak igazán, mit jelent a szocializmus, a CSKP vezető szerepe. ... Mindannyian emlékezünk még a zsúpfedeles, kisablakú viskókra, a mezítlábas gyermekekre, a bikaistál­lóban elhelyezett élelmiszer- és ital­boltra, a térdigérő sárra, a Latorca házakat, hidakat elsöprő áradatuira. Sorolhatnám tovább a keserűséggel, nyomorral telített életet, melyben e dolgos nép tűrt, szenvedett. Sokak asztaláról még a mindennapi kenyér is hiányzott. Főképpen az aratás előtti időszakban éheztek az emberek, tü­relmetlenül várva az új gabonát, az új kenyeret. A kis-f öld művesek, nap­számosok napont9 több kilométert gyalogoltak, hogy a szűkös létfeltéte­leket kétkezi munkájukkal megte­remtsék. De sokszor volt hiábavaló a nagy igyekezet; tavasztól őszig való­sággal rettegésben tartotta az átko­zott Latorca a szárnyaszegett földmű­veseket, mert áradata, mindent elsö­pört, ami útjába került. A mai fiata­lok nagy része már el sem hiszi, mily sokat szenvedett községünk la­kossága a múlt kapitalista társadalmi rendszerben. 1948 februári győzelme véget ve­tett a rettegésnek, mindenekelőtt a kitelepíséseknek. Másként kezdett gondolkodni ezekután a falu népe. Dologhoz látott. Alig akadt olyan csa­lád, ahonnét ne jelentkeztek volna ipari munkára. A fiatalabbak a čier­na n/T-i (ágcsernői) szárazföldi ki­kötő építésénél munkálkodtak több­nyire. Az idősebbek azonban a meg­szokott, régi életmódot folytatták. Abban lelték örömüket, ba tavasztól őszig vonszolhatták maguk után a já­romba fogot teheneket, nadrágszíjnyi földecskéiken. Verejtékeztek, gürcöl­tek hajnaltól napestig, de munkájuk­nak alig látták hasznát. 1953-ban indult meg a község igazi fejlődése. Évröl-évre eltünedeztek a szalmatetős vityillók, amelyeket kor­szerű, tágas, új lakóházak váltottak fel. Sor kerülhetett a közérdekű intéz­mények építésére ftelefon, stb.j. Az említett évben állami út épült, ame­lyen 1954-ben megindulhatott az autó­­buszjárat, Vei. Kapušany-ba (Nagy­­kaposra); ma már óránkénti járat bo­nyolítja le a személyi közlekedést. 1960-ban — három évi társadalmi munka árán — felavathattuk a kor­szerű, új kultúrházat. Ugyanekkor villanyfényt, hangosbeszélőt is kapott a falu. Ezt az évet megelőzően elké­szült a Latorca jobboldali töltése, s ezzel véglegesen megszűnt az ár­vízveszély. Ugyancsak ebben az évben sorsuk Jobbrafordftása érdekében szövetkeztek a falu földművesei, vagyis a közös gazdálkodás útjára tértek. Azóta is évröl-évre fejlődik az egységes földművesszövetkezetünk; jő eredményekkel, terméshozamokkal di­csekedhetünk, annek ellenére, hogy д határ jelentős része vályogtalaj. Míg az 1960-as évben csupán 12 má­zsás hektárhozamátlagot értünk el búzából, a múlt évben már a három­szorosát ... Ugyanígy emelkedett a hektárhozam cukorrépából is; míg az említett évben 150 mázsa volt, 1972- ben már 470 mázsára emelkedett. Az efsz fejlődését a legjobban tükrözi, hogy a közös vagyon értéke az 1960- ihoz viszonyítva több mint a kétsze­rese. \ 1981. Likvidáltuk a Szirén patak fahídját, s helyébe betonátfolyót épí­tettünk 92 ezer korona költségráfor­dítással. A Palakcsa tavon ugyancsak felszámoltuk a tahidat, s betonátfo­lyó építésére került sor. Több mint két kilométernyi hosszú kövezett községi út építésével eltűntek a sárgödrök az említett úttestről. 1967. A helyi nemzeti bizottság szüntelenül arra törekedett, hogy ez a falu kiemelkedjék az elmaradott­ságból. így számolődott fel a falu közepén levő bányagödör, vagyis vált víztárolóvá, tűzoltás céljára. Még eb­ben az évben felépült egy korszerű élelmiszerüzlet, s italbolt, 650 ezer korona ráfordítással. Oj tűzoltószer­tár is épült, amelyben helyet kapott a cipőjavító műhely. Az úgynevezett Hamarics-gödör helyére virágosker­tet varázsoltunk. Díszfák, rózsabok­rok közé helyezett padok csalogatják magukhoz tavasztól koraőszig a pi­­hennivágyó embereket. Ugyanezen év januárjában épült egy 90 méter hosszú gyaloghíd a La­torcán. Ezt községünk polgára, Jakab Kálmán vasúti alkalmazott tervezte, munkatársai segítségével. Ugyanis, egyes technikusok féltek a felelősség­­vállalástól. Ez a gyaloghíd úgy épült, hogy a Latorca esetleges áradása sem sodorhatja el. Ilymődon a mun­kásoknak mindössze 10 kilométert kell megtenniük, az ágcsernői határ­­állomásig, az azelőtti 40 km helyett. 1972. A Nemzeti Front választási programtervét már az első évben jól teljesítettük. Portalanltottuk másfél kilométer hosszan a községi utakat. A „Z“ akció keretében megkezdtük egy új, korszerű óvoda építését, a­­melynek átadására valószínű, még ebben az évben sor kerül. Eddig a lakosság mintegy 3000 óra társadalmi munkát végzett e munkálatoknál (a családonkénti vállalás 20—30 óra!). Itt megkívánjuk jegyezni: Az állam­­polgári kötelesség egyformán vonat­kozik a haza valamennyi állampolgá­rára ... I Közérdek is létezik! Ez alól kibújni: tiszteletlenség! Hiszen min­den, amit a községben építünk, ma­gunknak, gyermekeinknek, az utókor­nak építjükl Az ifjúság kulturális fejlődésére is mód nyílik. Hetente péntek-szombaton a klubban teaesteket tartanak, szín­darabot tanulnak, s a SZIRÉN zene­kar, valamint az énekesek gyakorol­nak. Családiház-építés mérlege a 25 év alatt: 120 új lakóház, fürdőszobával, s több esetben központifűtéssel, ga­rázzsal. Mik a legközelebbi terveink? Az el­következő években tovább építjük a járdákat, a sportpályát, átalakítjuk a kultúrházat, s egyéb elképzeléseink is vannak, amelyeknek a pénzügyi for­rásaink szabnak határt. Röviden: nél­külözhetetlen a lakosság fokozott ak­tivitása, társadalmi munkája, segít­sége. A jelenleg 720 lélekszámú fa­lunk olyan lesz, amilyenné formál­juk. Övja, védje valamennyi becsüle­tes honpolgár a falu létesítményeit! Még szorosabb összefogást, megértést és jobb munkát! Csakis így ragyoghat ránk továbbra is a Győzelmes Február csillaga, munkálhat Lenin szelleme, s bontakozhat ki a még örömteije­­sebb, gondtalanabb élet, a boldogság kora. JAKAB SÄNDOR, Ptrukša ('Szirénfalva) Kulturhá* — ét hnb-épülat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents