Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-24 / 12. szám

1973. március 24. SZABAD FÖLDMŰVES 7 AZ UZEMKÖZI VÁLLALKOZÁSOK ES VÁLLALATOK (Folytatás a 8. oldalról.) A revíziós bizottság legalább három tagú. Ezt is a megbízot­tak tanácsa választja, és tevékenységéért ennek tartozik fele­lősséggel. A revíziós bizottság tagja csupán a megbízottak ta­nácsának tagja lehet. Tilos összekapcsolni az elöljáróság! tag­ságot a revíziós bizottsági tagsággal. A közös mezőgazdasági vállalatban fontos szerepe van az Igazgatónak, aki a végrehajtó szerv szerepét tölti be. A válla­lat napi tevékenységét irányítja olyan jogkörrel, amit az erre vonatkozó rendelet 15. §-a szab meg. Az igazgató a reá ruhá­zott jogkör keretében képviseli a vállalatot kifelé. Aláírásjog­gal rendelkezik. Olyan jogügyletekben, amellyel a vállalat jogait és kötelességeit szabják meg, az igazgatón kívül a meg­bízottak tanácsának elnöke vagy egyik megbízott tagjának alá­írása is szükséges. Az igazgató kötelessége továbbá figyelem­mel kísérni az egyes szervek határozatainak törvényes voltát és figyelmeztetnie kell az esetleges törvényellenes határoza­tokra a mezőgazdasági szerveket, ha e határozatok megvaló­sítását a vállalat szervei követelnék. A mezőgazdaság irányításáról szóló új törvény kiadása után ezt a részt ki kell bővíteni a közös mezőgazdasági vállalat és az irányítás járási szerve közötti kapcsolat rögzítésével. A KÖZÖS MEZOGAZDASAGI VÄI.LALAT TULAJDONA ÉS EGYÉB FORRÁSAI Az a tény, hogy közös mezőgazdasági vállalatot nemcsak a földművesszövetkezetek, hanem egyéb szocialista szerveze­tek is alakíthatnak, a szocialista tulajdon formái felől is gon­­dálkodásra késztet, amit egyrészt a szocialista tulajdon szövet­kezeti formájának forrásaiból, másrészt nemzeti vagyonból és a vállalat saját tevékenységéből alakítanak ki. Lényegében ál lami szövetkezeti tulajdon jön létre, amit eddig jogi előírá­saink nem ismernek. Az ilyen vagyon létrehozása, kezelése és felhasználása hasonló, mint a szocialista tulajdon szövetkezeti formájának esetében. A tulajdonjog formájának kérdése azon­ban nem oly fontos, ha az állami és a szövetkezeti eszközök egyesítésével teljesíti küldetését a a mezőgazdaság fejlesztése terén, habár ez szövetkezeti .szervezet, illetve a szocialista tu­lajdon szövetkezeti formájának alapján jön létre. A közös me­zőgazdasági vállalat anyagi alapját a tagságot képező szövet­kezetek részvénye képezi, ami a vállalat felépítéséhez és üze­meléséhez szükségest A tagsági hozzájárulás lehet készpénz, de ugyanígy lehet anvagi hozzájárulás, gépek, berendezések, nyersanyagok formájában. E tagsági hozzájárulás képezi a közös mezőgazdasági vállalat tulajdonát. A tagsági részvények összegét a közös mezőgazdasági vállalat létrehozásáról szóló szerződés határozza meg, tekintettel a tagságot képező szerve­zetek földterületére, vagy a szerződésben felemlített egyéb szempontokra. A közös mezőgazdasági vállalat egyéb pénzforrásai a követ­kezők: — a vállalat tevékenysége által szerzett pénzösszegek: — kölcsönök a tagsági szervezetektől, valamint a mezőgazda­ságot irányító szervektől; — az Állami Bank által nyújtott hitelek; — az állam által nyújtott hozzájárulások, szubvenciók és dotá­lások. A tagsági részvényeket és a tagságot képéző szervezetek kölcsöneit az érvényes kamatláb szerint lehet kamatoztatni. A szerződés útján a tagsági részvények kamatlábát 1 százalék­kal emelhetik. A tagságot képező üzemek és' a közös mezőgazdasági válla­lat közötti kapcsolat kialakításában fontos szerepet tölt be az összes forgóeszköz, köztestermék, különösen takarmány bizto­sítása, ami a közös vállalat tevékenységéhez szükséges. Éppen e téren ajánlatos fokozni a tagsági üzemek érdekeltségét és felelősségüket a közös vállalat gazdasági eredményeiben azál­tal, hogy megszabják a forgóeszközök mennyiségét, amivel a tagsági üzemek a közös vállalat tevékenységéhez hozzájárul­nak. A közös mezőgazdasági vállalat az elért nyereséget köteles elsősorban az adó és az egyéb kötelezettségek kiegyenlítésére fordítani. A nyereség további részét a vállalat fejlesztésére és a termékek kiegészítésére, illetve a tagsági szervezetek rész­vényeinek növelésére használják fel. A közös mezőgazdasági szervezetek az együttműködés fel­sőbb formáit jelentik, mivel lehetővé teszik a tagságot képező mezőgazdasági szervezetek anyagi és pénzügyi eszközeinek célszerűbb felhasználását a mezőgazdasági — élelmiszeripari JOGSZABÁLYAI komplexum távlataival összhangban. így a közös vállalatok termelését jobban összhangba hozhatjuk az össztársadalmi ér­dekekkel, fenntartva az illető üzemek érdekeltségét és kezde­ményezőkészségét. Az egyes konkrét közös mezőgazdasági vállalatok tapaszta­latai alapján kell megállapítani és meghatározni a tagsági hozzájárulás, a tagsági részvény összegének nagyságát s ugyanakkor a részesedés formáját is. Megoldatlan marad az épületek átadásának kérdése, amikor ezeket a közös vállalat tulajdonába adják, ha értékük nagyobb, mint a tagsági hozzá­járulás összege. A KÖZÖS MEZOGAZDASAGIVÄLLALAT MEGSZŰNÉSE Az érvényben lévő jogrend a közös mezőgazdasági vállalat megszüntetésének kétféle formáját különbözteti meg: 1. A megbízottak tanácsának határozatával az illetékes Mező­­gazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium beleegyezése után, 2. A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium határo­zatával, ha a vállalat durván, vagy folyamatosan megsér­tette a szerződést, esetleg más jogi előírásokat, illetve to­­vábbi tevékenysége társadalmi szempontból nem célszerű. A közös mezőgazdasági vállalat felszámolását a Mezőgazda­­sági- és Élelmezésügyi Minisztérium által kijelölt likvidátor végzi. A likvidátor kinevezésével hatályát veszíti a közös me­zőgazdasági vállalat szerveinek szerepe. A tagságot képező szervezeteknek jogukban áll a felszámolás és a vállalat összes kötelezettségeinek teljesítése után fennmaradó vagyonrészből az őket megillető tagsági hozzájárulást visszavenni. Köteles­ségük azonban szavatolni a veszteségeket, ha a felszámoláskor az anyagi eszközök nem elegendők a vállalat kötelességeinek kiegyenlítsére. A hiány szavatolásakor az összeg nem halad­hatja meg a szervezet tagsági hozzájárulásának kétszeresét. MUNKAKAPCSOLATOK ÉS JUTALMAZÁS A KÖZÖS MEZÖGAZDASÄGI VÄLLALATBAN A közös mezőgazdasági vállalat munkakapcsolatait és dol­gozóinak jutalmazását a Munka Törvénykönyv és az ide vonat­kozó előírások rendezik. Tekintettel arra, hogy a közös mezőgazdasági vállalat dolgo­zóiként elsősorban a tagságot képező szervezetek dolgozói jönnek számításba, különleges kérdésésoportot képez a szö­vetkezeti tagok problémája. A rendelet kimondja, hogy a szö­vetkezeti tagság a közös mezőgazdasági vállalatban vállalt munkaviszony tartama alatt sem szűnik meg, azonban az ilyen szövetkezeti tagok megegyezés alapján felszabadulnak a szö­vetkezettel szembeni munkakőtelezettségéik alól. A Munka­­szerződés tehát kötelességükké teszi a közös vállalatban vég­zett munkát, de egyéb jogaik és kötelességeik a szövetkezettel szemben érintetlenek maradnak. Fennmarad tehát joguk a háztájira, viszont kötelességük résztvenni a szövetkezet irányí­tásában. Nagyobb problémák nem merülnek fel az olyan ese­tekben, ha az ilyen munkaerőt rövid időre, esetleg egy idény­re kölcsönzik. Azonban lehetetlen rendes munkaviszonyt te­remteni a szövetkezeti taggal bizonytalan időszakra. Ezért szükséges a szövetkezeti tagság problémáját e kérdésben meg­oldani. Az agrokémiai üzemek esetében hasonló meghatározások érvényesek, mint a többi közös mezőgazdasági vállalat kérdé­sében, azzal a különbséggel, hogy az ilyen üzem lényegében nyereség kialakítását hivatott biztosítani. Ezért sem a tagsági hozzájárulások összegét, sem az állami tagszervezetek kölcsö­nét nem kamatoztatják. Az agrokémiai vállalatok munkájukat és szolgálataikat úgy a tagságot képező szervezeteknek, mint a többi szervezetnek is az érvényes árképzés előírásai szerint nyújtják. A nem tagszervezeteknek nyújtott szolgáltatások ese­tében az árak magasabbak lehetnek az illetékes árhivatal ren­delkezései szerint. Az agrokémiai intézkedések megvalósításá­hoz szükséges árut, anyagot ez az üzem a tagsági szerveze­teknek hivatalos áron juttatja, esetleg hozzászámíthatja az érvényes forgalmi felárat. A szolgáltatások terén a kemizálás fejlődése következtében szükséges, hogy a közös vállalatok létrehozását az agrokémiai központok és ezek üzemegységeinek kiépítésével hozzák össz­hangba. Az ilyen üzemek tevékenységi tere és az építkezések beruházási igényessége szabja meg a kooperáció formáját. Emellett maradéktalanul ki kell használni az olyan szerveze­tek tapasztalatait és együttműködését, amelyek eddig is tárol­ták,’ elosztották, esetleg végezték az agrokémiai készítmények és a műtrágyák applikálását — mint például a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat, valamint a gépállomások. A közös mezőgazdasági vállalatok sorában az agrokémiai üzemek különös helyet nyernek, mivel szakosított szolgáltatást nyújtanak. Az agrokémiai szolgáltatások hovatovább egyre fontosabb részét képezik a termelési folyamatnak, tekintettel a mezőgazdasági termelés fokozásának szükségességére. Az agrokémiai üzemek szervezése és létesítése legyen össz­hangban a mezőgazdasági termelés szakosításának, összponto­sításának és az üzemek közötti együttmöködésnek fejlődésével. BEFEJEZÉS A Haladó Tapasztalatok Iskolája hatodik témakörének célja megismertetni földműveseinket a legfontosabb jogi- és gazda­sági elvekkel, amelyek szocialista mezőgazdaságunk átépítése­kor a kooperáció és integráció útján felmerülnek. A CSKP egyik legfontosabb feladata biztosítani a lehető leg­magasabb életszínvonalat minden polgárunk számára, biztosít­va egyéniségük tqljes kibontakozását. Ezért a CSKP XIV. kong­resszusa irányvonalának teljesítése is elősegíti e célkitűzések teljesítését mezőgazdaságunkban, hogy falvaink életmódja is javuljon. Ez esetben a legfontosabb politikai változásról van szó, amit falvainkon a szövetkezetek megalakítása óta most hajtunk végre. Ez azt jelenti, hogy ez esetben nemcsak terme­lési, műszaki és szervezési kérdésről beszélhetünk, hanem tár­sadalmi-politikai kérdésről is, az emberek helyzetéről a ter­melésben és társadalmunkban, egyéni hozzáállásukról azokkal a változásokkal szemben, amelyeket e korszak hozott felszínre. Szükséges, hogy e változások, az ember megváltoztatásának céljából mindenkit megnyerjünk aktív segítségre, hogy munka­­szakaszán maradéktalanul teljesítse feladatait, ezáltal össztár* sadalmi érdekeket is teljesítsen. Ma- már tudjuk, hogy a politikai öntudat tényezője a mély és igaz meggyőződés programunk helyességében döntő jelen­tőségű. Ez a meggyőződés elsősorban akkor alakulhat ki, ha mindenkit aprólékosan tájékoztatunk az őt érdeklő kérdések­ben. Az alapvető politikai és gazdasági adottságokat ismerjük. A jelenlegi társadalmi-politikai változás során támaszkodha« tunk a munkásosztály és a szövetkezeti földművesek új osztá­lyának szilárd egységére. Ma már a termelőerők jelentős fejlesztési fokán kellő tudományos-kutatási alappal is rendel­kezünk. Ezért összpontosítsuk társadalmunk minden erejét szocialista mezőgazdaságunk fejlődése új korszakának felada­taiból eredő kötelességeink maradéktalan teljesítésére. A 8. TANANYAG ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI: 1. Nézete szerint a kooperáció milyen formája lenne célszerű, illetve legcélszerűbb szervezetükben (a szövetkezeti tagok számára)? 2. Milyen okok gátolják szervezetüket a kooperációs kapcso­latok fejlesztésében? 3. Milyen mértékben változik meg a szövetkezeti tagok, illetve a mezőgazdasági dolgozók jogi helyzete, akik a kooperációs csoportosulások üzemeiben dolgoznak?----------------------j-----------------------------------------------------— TIGYELEMI Tájékoztatásként tudatjuk olvasóinkkal, hogy a Haladó tapasztalatok iskolája hatodik témakörének televíziós közvetítése, amely „Az üzemközi vállalkozások és válla­latok jogszabáyozását“ ismerteti, nem 1973. március 22-én, hanem 1973. április 5-én, délelőtt 9 órakor lesz. Ugyancsak március 22-én a Csehszlovák Televízió a Szövetségi Gyűlés üléséről, a köztársasági elnök válasz­tásáról sugároz helyszíni közvetítést. A Zeliezovcei (zselizi) Gép- ésTrak­­torállomás a levicei járásban a jól működő üzemek közé tartozik. A já­rásban levő efsz-eknek hasznos szol­gáltatásokat nyújt. Első és legfőbb feladata, munka­köre a mezőgazdasági erőgépek, a traktorok és lánctalpas traktorok ge­neráljavítása. A gépállomás műhe­lyeiben a régebbi típusú erőgépek, éspedig a Z—35, Z—50 és a DT—54-es traktorok főjavítását végezzük. Ezen kívül megjavítjuk az SK—4-es gabo­nakombájnokat. a traktoros pótkocsi­kat. szalmapréseket és egyéb gépeket is. A mezőgazdasági gépek javításán kívül egyéni megrendelésre vaskon­­strukciókat készítünk. A szövetkeze­tek számára széna- és kukoricaszárí­tókai, a gépek elraktározásához szük­séges tetőszerkezeteket, valamint a sertésistállók korszerűsítését elősegí­tő vízmelegítőket gyártunk. Foglalko­zunk vasesztergályos munkákkal is. Az összes említett munka elvégzé­sénél minduntalan anyagellátási prob­lémával küzdünk. A legnagyobb ne­hézség e téren a traktorok főjavítá­sánál mutatkozik. Ugyanis a trakto­rok javítására az egyes szövetkeze­tekkel szerződést kötünk. A gépek javítását a szerződés szerinti sorrend­ben végezzük és szeretnénk betartani a javítás elvégzésének általunk meg­állapított határidejét. Viszont ez le­hetetlenné válik, ha nincs elegendő és kellő alkatrész. így aztán gyakran megtörténik, hogy a gépeket képtele­nek vagyunk az előre megszabott időpontra megjavítani. S mindez csak azért történik meg. mert nincs ele­gendő alkatrészünk. Ez okozza azo­kat a nézeteltéréseket a szövetkeze­tek gépesítőivei és vezetőivel, amit rendelőink eddig elégedettek voltak. A jövőben továbbra is úgy szeretnénk dolgozni, hogy becsületes munkával és elegendő alatrésszel jól megjaví­tott gépeket adjunk ki műhelyeink­ből. A vaskonstrukciók készítésénél is hasonló problémákkal küzdünk, mi­kel. Viszont az ilyen állapot egyre inkább tarthatatlanná válik. Ezért szeretnénk, ha a minket érin­tő súlyos helyzet országos méretben javulna, hogy elegendő alkatrészt le­hessen beszerezni, még a régebbi tí­pusú gépekre, sőt a már használat­ban levő újakra is. Természetesen szá­jobb anyagellátás - nagyobb eredmények feltétlenül elkerülhetnénk, ha az al­katrészellátás terén a helyzet megja­vulna. A gépeket időre megjavíthat­nánk és munkánk minőségileg is jobb, reklamációktól mentes lehetne. A hiánycikket képező főbb alkatré­szek, amelyek a javításhoz feltétlenül szükségesek, a motorok fő csapágyai, továbbá fogaskerekek, szimeringek, tömítőgyűrűk és még sok egyéb, né­ha filléres apróság, amelyek nélkül azonban képtelenek vagyunk a javí­tást elvégezni. A javításra adott gé­pek így szétszedve, félig megjavítva és félreállítva várnak további sor­sukra. Az előző esztendőkben a műhe­lyeinkben végzett javításokkal meg­vel itt is mutatkozik anyaghiány. Ne­héz beszerezni a hegesztőpálcákat, az előírt minőségű vascsöveket, vasle­mezeket, gömbvasat, profil vasárut és még sok egyebet, aminek hiánya nagy gondot okoz a munka célszerű meg­szervezésekor. Az előbbiekben említett alkatrész- és anyagellátási problémák nemcsak a mi gépállomásunkat sújtják, mivel ugyanilyen a helyzet a többi gépja­vító műhelyben is, sót a szövetkeze­tek javítóműhelyei sem állnak jobban. A kényszermegoldás egyik módja az eddig is alkalmazott „kisegítési ügy­letek“, amelyek során az egyes üze­mek egymás közt csereberélnek a ná­luk még fellelhető egyes alkatrészek­molni kell azzal, hogy az öregebb tí­pusú gépeket fokozatosan kiselejte­zik. De az újak is meghibásodnak és ezeket is feltétlenül meg kell javíta­ni. Nem egy eset tanúskodik arrról, hogy a szövetkezetben új gépet vásá­roltak, de meghibásodott, és több hó­napig állt tétlenül, mivel a szükséges alkatrészt sehonnan sem tudták elő­teremteni. Az illetékesek minden év­ben gyakran foglalkoznak az alkat­rész-ellátás problémáival, és köztu­dott, hogy ez sokakat érintő komoly kérdés. Több esetben sikerült a bajo­kat orvosolni, de még mindig akad elég hiányosság. Jól tudjuk, hogy a múltban is hiá­nyoztak alkatrészek, de a jövőben is előfordulhat, hogy mindenből nem lesz elég. és így bizonyos alkatrészek hiányozhatnak. A műszaki fejlődés gyors előretörésével mezőgazdasá­­‘ gunk olyan jelentős és korszerű gép­parkkal rendelkezik majd, hogy eh­hez valószínűleg lehetetlen biztosítani majd az összes apró és könnyen meg­­hibásodó alkatrészeket. A szakembe­rek az erőgépeknek olyan konstruk­ciós elemeit igyekeznek kialakítani, amelyeknél egyes géprészeket más erőgépekben is fel lehet használni, ha ez netán meghibásodna. Lehet, hogy így kevesebb gondot ad majd az egyes típusú erőgépek javítása. Azonban az alkatrészellátás továbbra is nagy je­lentőségű az erőgépek téli-tavaszi fő­javításának elvégzésekor. Az erőgépe­ket ilyenkor pihentetik, nem hasz­nálják és ezért szükséges éppen eb­ben az időszakban elvégezni minden szükséges javítást és karbantartási munkát. Mi is szeretnénk a télutó fennma­radó napjait a javítások tökéletes el­végzésére kihasználni, hogy a tavaszi munkák megkezdésekor a szövetkeze­tek traktorosai jól kijavított gépek­kel indulhassanak szövetkezetük föld­jeinek megművelésére. KOTRUSZ GÉZA, a Zeliezovcei GTA műhely­­mestere. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents