Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-03 / 9. szám
1973. március 3. SZABAD FÖLDMŰVES, 15 ASZNOf fDNIVAlOK fl többgyermekes csaladok támogatása Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésének eredményei ismét világosan megmutatták, hogy társadalmunk figyelmének középpontjában a dolgozók és családjaik jólétének szüntelen növelése áll. Mint ismeretes. a CSKP Központi Bizottsága a szövetségi kormánnyal és a Szakszervezetek Központi Tanácsával együtt elhatározta, hogy a gyermekes csa ládok társadalmi támogatásának területén jelentős intézkedéseket foganatosít. Ezzel teljesíti ugyanis a CSKP XIV. kongresszusának irányvonalát, amely elhatározta a népjóléti program kidolgozását úgy. hogy kiemelt helyet kapjanak a populációs fejlődést javító, valamint a gyermekes családok és fiatal házasok fokozottabb támogatását célzó intézkedések. Ismét beigazolódott, bogy a párt és az állam új vezetősége 1969 áprilisától az elért gazdasági eredmények alapján szüntelenül növeli a lakosság életszínvonalát. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy milyen célt követnek az Intézkedések, miből indulnak ki és milyen összefüggésben állnak a nemzeti bizottságok munkájával. Az utóbbi időben szociális területen hozott legjelentősebb intézkedésnek kétségtelenül az minősíthető, hogy növelték a második, harmadik és negyedik gyermekre folyósított családi pótlék összegét. Közismert, hogy 1973. január 1-től a családi pótlék összegét a második gyermekre havi 100,—, a harmadikra szintén 100,—, a negyedikre pedig 50,— koronával emelték. Az intézkedések következtében — az 1972-es szinthez viszonyítva — a két gyermekre folyósított családi pótlék összege havonta 100,—, három gyermek esetében havonta 200,—, négy és több gyermek esetében havonta 250,— koronával nagyobb. A következő adatok igazolják, hogy mit jelent a családi pótlék emelése a szlovákiai családok számára. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az SZSZK-ban 1970- ben 719 ezer családban volt egy vagy több ellátatlan gyermek. Ha ebből leszámítjuk az egy gyermekes családok számát (257 ezer), láthatjuk, hogy a pótlék emelése 462 ezer többgyermekes családot érint, ami az összlétszám 64 százaléka. De a családi pótlék növelésének jelentősége még jobban kidomborodik, ha az e családokban élő gyermekek számát nézzük. Szlovákiában, ahol a gyermekek családonkénti átlagos száma magasabb, a pótlék emelése kb. másfél millió gyermekből közel egy és negyedmilliót érint, ami az összes ellátatlan gyermekek közel 80 százaléka. Ennek következtében a szlovákiai családokra jutó több mint 2 milliárd koronából évente több mint 800 millió koronát kapnak a két vagv többgyermekes családok, vagyis az egész CSZSZK-ra előirányzott összegneg mintegy 40 százalékát. Ez pedig már jelentősen hozzájárul a gyermekes családok életszínvonalának növeléséhez. Ez gyakorlatilag azt jelenti. hogy a társadalom a gyermekek eltartásával és nevelésével Összefüggő kiadásokból egyre nagyobb részt vállal magára. Ha Összehasonlítjuk a családok részéről a gyermekek nevelésére fordított költségeket csupán azzal a segítséggel, amit az állam családi pótlék formájában folyósít, akkor láthatjuk, hogy ez a segély az ötéves korig terjedő korcsoport esetében a kiadások 43 százalékát, a 6—10 évesek korcsoportjában pedig a kiadások 32 százalékát fedezi. A családi pótlék módosítása egyidejűleg csökkenti a különbséget a többgyermekes és az egy gyermekes, illetőleg a gyermektelen családok jövedelme között. Ugyanis a család egy tagjára jutó jövedelem szintjét legjobban a gyermekek száma befolyásolja. így például egy három gyermekes család 1 tagjára jutó jövedelem mintegy 30 százalékkal kisebb, mint az egy gyermekes család 1 tagjára jutó jövedelem. Emellett azt Is figyelembe kell venni, hogy a családi pótlék — állandó jellege miatt — elmarad a bérek szintje mögött, amely évről évre emelkedik. Ezért a szocialista állam a családi pótlékot a jövedelmek szintje és a létfenntartási költségek növekedése szerint módosítja, hogy a gyermekes családok életszínvonalának növekedését biztosítsa. Azonban a családi pótlék növelése hivatott elősegíteni a népszaporulat kedvező alakulását is. Jelenleg a nők háború utáni erős korosztályai elérték a legaktívabb termékenység éveit. Nagyon fontos, hogy a népszaporulat kedvező irányát a szociális-gazdasági intézkedésekkel is a többgyermekes családok érdekében támogassuk. Populációs politikánk legközelebbi célja növelni az egy családra jutó gyermekek átlagos számát. 1961—1970- ben legjobban az egy gyermekes családok száma nőtt, némileg emelkedett a kétgyermekes családok száma, de negyedével csökkent a három- és többgyermekes családok száma. A gyermekes családok megfelelő életszínvonalát hivatott biztosítani, hogy emelik e rokkant gyermekekért folyósított különleges pótlékot. Ez 1973. január 1-től — 150 korona helyett 300,— korona. Ezt az intézkedést legjobban az a 4000 szlovákiai család tudja értékelni, amely rokkant gyermekről gondoskodik. Az eddigi előírások szerint, amenynyiben a családi pótlékra jogosító gyermek jövedelme meghaladta az 500,— koronát, a szülök igényjogosultsága megszűnt. Ez az utóbbi években sok családot érintett, különösen az olyan szakipari tanulók szüleit, akik a második, de különösen a harmadik évfolyam végén már bizonyos szakmai ügyességre tettek szert. Ezért helyes, hogy a gyermek saját bruttó jövedelmének felső — a családi pótlékra való igényjogosultságot nem érintő — határát 620,— koronában állapíttoták meg. E módosítás a munkásfiataloknak kedvez, különösen azoknak, akik a népgazdaság kiemelt ágazataiban készülnek hivatásukra. A családi pótlék növelése Szlovákiában az állam számára évente közel 4 milliárd korona kiadást jelent. Nem csekély összeg ez s ezért ügyelni kell célszerű felhasználására. A családi pótlékot a gyermekek ellátására és nevelésére kell fordítani. A családok nagy többsége ezt a juttatást erre használja. Azonbai) tudjuk, hogy akadnak felelőtlen szülők is, akik a családi pótlékot saját magukra költik és gyermekeik nevelését elhanyagolják. Ez az elmúlt években is közismert volt. Ezért 1967. január 1-én lépett életbe a gyermekgondozás elhanyagolásának egyes következményéről szóló Tt 117/1966 számú törvény. Az említett törvény értelmében az illetékes szervek beszüntethetik a családi pótlék folyósítását olyan felelőtlen szülőknek, akik pl. nem törődnek gyermekük vagy gyerme keik alapvető szükségleteivel, esetleg ha a gyermek nagyon gyakran és igazolatlanul elmulasztja az iskola látogatását. Jelenleg az újabb Tt 99/ 1972 számú törvény értelmében ezeket a feltételeket megszigorítják. A törvény szerint a családi pótlékra Jogosultak kötelesek rendesen gondoskodni a gyermek testi és lelki egészségéről, neveléséről és biztosítaniuk kell, hogy a családi pótlékot kizárólag a gyermek javára és a gyermek érdekében haszbnálják fel. A törvény a fenti elvek betartásának ellenőrzésével az államhatalom és az államigazgatás helyi szerveit — a helyi nemzeti bizottságokat bízta meg. Abból indul ki, hogy a hnb-k ítélhetik meg és ellenőrizhetik úgyszólván naponta a családi pótlék helyes felhasználását és azt, hogy valóban jól gondoskodnak-e a szülők gyermekük neveléséről. Ellenkező esetben a hmb javasolja a munkaadó szervezetnek, illetve a kifizetést eszközlö szervnek, hogy szüntesse be a családi pótlék kiutalását. A hnb ilyen javaslatát az illetékes kifizető szerv köteles figyelembe venni, és a családi pótlék összegét a hnb-nek átr utalni. Ez viszont a konkrét helyzet alapján dönt a családi pótlék felhasználásáról úgy, hogy ez a gyermeg érdekét szolgálja. Például felhasználja ruha, fehérnemű, lábbeli és más szükséges cikkek vásárlására, az óvodai díj vagy az iskolai étkeztetés stb. költségének fedezésére. Azonban arra is szükség van, hogy az üzemek vezetői a szakszervezeti funkcionáriusok mélyrehatóbban foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel és többet törődjenek azzal, hogy az egyik-másik dolgozó hogyan teljesíti szülői kötelességeit. Társadalmunk elsődleges érdeke, hogy a következő esztendőkbe emelkedjék a népszaporulat, de ugyanakkor érdeke az is, hogy a gyermekek jó környezetben fejlődjenek emberré és szocialista szellemben nevelkedjenek. Nagy figyelmet keltett a CSKP Központi Bizottságának az a további Intézkedése is, hogy kölcsönt folyósítanak a fiatal házasoknak lakás, lakberendezés vásárlására, legfeljebb 30 ezer koronáig terjedő összegben. A jóváhagyott elvek alapján a kölcsönre az olyan házaspárok jogosultak, akik 30 évnél fiatalabbak és havi jövedelmük együttesen nem haladja meg a 5000 koronát. Az alacsonyabb kamatláb mellett a legnagyobb segítséget e kölcsön törlesztésének formája jelenti. Az egyéves kort elért gyermekért 2000, a második és minden további gyermekért egyenként 4000 koronával csökkentik a kölcsön összegét. Az eddigi becslések szerint a törlesztésnek ez a formája, valamint a kamatveszteség az állam számára országos méretben évente 400— 500 millió korona költségtöbbletet jelent. A családoknak nyújtott segítségnek nemcsak az előbbiekben felsoroltak a leglényegesebb részei, habár a családi pótlék e támogatásnak egyik igen fontos tényezője. Az állam segítsége sokkal szélesebbkörű, sokoldalúbb és a pénzbeli juttatáson kívül igen jelentős a várandós anyák felöli gondoskodás, a gyermekek bölcsődékben, óvodákban és napközi otthonokban stb. valé elhelyezésének kedvezményei terén. A családi pótlék legutóbbi emelése, valamint a fiatal házasoknak folyósítható kölcsön azt jelenti, hogy a társadalmi segítség évi összege e téren köztársaságunkban meghaladja a 22 milliárd koronát. Ez önmagában bizonyos mértékig mindnyájunkat arra kötelez, hogy feladatainkat minden munkahelyen becsületesen teljesítsük. Egyidejűleg szavatolja azt is, hogy a munkások, a szövetkezeti földművesek és a többi dolgozó munkájának eredményei továbbra is lakosságunk életszínvonalának növelését szolgálják. N. V. ALASZVNK ncňmŔUKRÉ Árvasági járadék M. K. olvasónk kérdezi: „Hány éves korig és milyen összegben illeti meg a gyermeket árvasagi járadék?“ Az elhúnyt dolgozó (nyugdíjas) gyermekének (örökbefogadott gyermekének) van jogigénye árvasági járadékra. Árvasági járadék illeti meg azt a gyermeket Is, aki vei szemben az elhúnyt dolgozó (nyugdíjas) a szülői gondoskodást pótló gondoskodást vállalt és a gyermek a dolgozó (nyugdíjas) halálakor, túlnyomórészben rá volt utalva eltartásával, amelyet szülei komoly ok miatt nem biztosíthattak. Az árvasági járadék általában a kötelező iskolalátogatás végéig illeti meg a gyermeket. Ezután legfeljebb a gyermek 25. életévéig, ha — az előírt kiképzés vagy tanulmányok keretében rendszeresen készül jövőbeni hivatására, — tartós kedvezőtlen egészségi állapota miatt képtelen rendszeresen készülni jövőbeni hivatására, vagy csak rendkívül! feltételek mellett képes készülni, — tartós kedvezőtlen egészségi állapot miatt képtelen rendszeres foglalkozást fmunkatevékenvséget) folytatni, vagy ha Ilyen foglalkozás lerontaná egészségi állapotát. A tankötelezettség után az árvaság! járadék folyósítását beszüntetik, ha a gyermek havi jövedelme meghaladja a 600 Kós-t. Az árvasági járadék folyósítását beszüntethetik, ha a járadékot élvező házasságot köt és ha a család egy főre eső jövedelme meghaladja a 600 Kós-t. Az árvasági járadék összege az egyik szülőjét elvesztő gyermek esetében annak az öregségi vagy rokkantsági járadéknak a 30 százaléka, amelyre az elhúnyt dolgozónak (nyugdíjasnak) halála napján lett volna igénye (aszerint, hogy melyik járadék magasabb). Az egyik szülőjét elvesztő árva Járadékának legalacsonyabb összege 180,— Kós, legmagasabb összege pedig 450 Kós havonta. A mindkét szülőjét elvesztő árva járadékának összege 450 Kós havonta. A Dvory nad Zttavou-1 (Udvardll Egységes Földmflvesszövetkezet meghívására ,* » Kecskemétről Hr. Fl)RI júzsef, Egerből dr. CSIZMAZIA és BEREZNAI László a Magyar Országos Szőlészeti Kutató Intézet tudományos dolgozói 1973. március íl-én, vasárnap 14,00 órai kezdettel Dvory nad žltavou (Udvard) községben a Szövetkezeti Klubban tudományos előadást tartanak. , , Előadásuk tárgya a szőlővel és a szőlőtermeléssel tennivalók, úgymint a trágyázás, oltás, metszés és a különböző termelési formák. . . , , A vitában mindenki felszólalhat és kérdést tehet fel az előadóknak. Mindenkit szívesen vár a RENDEZŐSÉG Amikor bizonytalan a gépkocsi eleje Egyenes, sima úton nincs különösebb jele annak, hogy az autó kormányzása bizonytalan. Éppen ebből a „megnyugtató“ érzésből származnak sokszor súlyos balesetek, amelyeket az ember előbb még el sem képzelt volna. Nem kell egyebet tenni csak azt, hogy alul-fölül megfogva a felemelt kereket, megmozgatni. Ezt az egyszerű vizsgálatot bárki könnyen elvégezheti, és sokan meg is teszik rendszeresen. Vigyázni kell azonban a hiba kiküszöbölésével. Ennek egyetlen módja ugyanis a csapágy-csere, amelyet szervizben végeztessünk el, mert a csapágy behelyezéséhez némi gyakorlat és főképp kellő szerszám (lehúzószerszámi kell, amelyet olykor hibásan kalapácscsal pótolnak. Sokan azonban nem cserélik, hanem „utána állítják a csapágyat, s ezzel a golyókat szabálytalan pályára kényszerítik a csapágyban. Ez káros, eredménytelen és rövid életű megoldás. A kikopott gömbcsapszegeket Is kt kell cserélni. Ehhez a munkához ugyancsak lehúzószerszámra van szükség, nem pedig, hogy azt a kormányrudazatra mért erőteljes kalapácsütésekkel pótolják. A biztos kormányzás fontos feltétele az előirt holtjáték beállítása. A globoid csigás kormánygépeknél a holtjáték egyszerűen csavar utánállításával állítható be. Az utánállításnak azonban határai vannak, s a beállító csavar nem pótolhatja a kopásokat. A kormánygép kopásai pedig sokszor abból erednek, hogy nem ellenőriztük rendszeresen a kormánygép házában levő olajat, s az elszivárgóit, a kenés csökkent, és a kopások fokozódtak. Azt is ellenőrizni kell, nem lóg-e a kormányrúd, amelyet egy csavar rögzít, de a csavart biztosító lemez letörhet és az egész szerkezet meglazul. Ez úgy érzékelhető, hogy a kormánykeréknél fogva a kormányrudat a rúd irányában erőteljesen megmozgatjuk. Végül bizonytalan a kocsi eleje, ha tönkrementek a lengéscsillapítók, ezeket ki kell cserélni. A határozott elejű, biztos kormányzású kocsi tehát igényes karbantartást, jó gumiabroncsokat és gyakori ellenőrzést követel, különösen akkor, ha sokat járunk rossz utakon, nem kímélhetjük a lengéscsillapítókat és a rugózást, s Időnként ütések is érik a kerekeket. (Vége) A Komárnoi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola értesíti azokat a tanulókat, akik az alapfokú kilencéves Iskolát 1971, vagy 1972 júniusában fejezték be, vagy az 1972'73-as tanévben, a mezőgazdasági szaktanlntézet első évfolyamának tanulói és 17 évnél nem Idősebbek, hogy jelentkezhetnek az ezen diákok részére 1973 szeptemberében iskolánkon megnyíló első évfolyamba. A felvételi vizsga 1973. III. 13—14-én magyar nyelvből, matematikából és biológiából lesz. Az érdeklődők írásban, vagy személyesen jelentkezzenek az iskola igazgatóságánál. Cím: Stredná pofnohospodárska technická Škola, 945 82 Komárno A Kami Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1973/74-es tanévre 1973. szeptember 1-től az alább felsorolt szakokra (három éves tanoncviszonyba) felvesz olyan fiúkat és lányokat, akik 1973. július 1-ig sikeresen elvégezték a kilencéves iskolát. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, vírágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet) 3. Kovács szakma (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szakma (asztalos, kádár) A tanulók az Iskola diákotthonában laknak és étkeznek. A szakmai gyakorlatot az Iskola műhelyeiben és tangazdaságában végzik. Az érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és tangazdaság igazgatóságán, a következő elmen: Poľnohospodárske odborné učiliáta Mezőgazdasági Szaktanintézet 946 36 Kravany nad Dunajom, okr. Komárno
