Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-24 / 8. szám
1973. február 24. SZABAD FÖLDMŰVES, 15 b, ALAKUNK nCfRDÉtfKffi A részleges rokkantjáradékos táppénzigénye Vasy István a Zemianska Olča-i (Nemesócsa) olvasónk kérdi, milyen táppénzre van igénye betegállomány esetén, ha mint részleges rokkantjáradékos dolgozik. Továbbá kérdi, milyen munkára lehet a részleges rokkantjáradékost beosztani. A részleges rokkantjáradék esetében a törvény feltételezi, hogy a részben rokkant tovább dolgozik. A részleges rokkantjáradék csupán az Ilyen kereset kiegézsítése, mivel a részben rokkant egészsége megkárosodása miatt nem képes olyan munkateljesítményre és így keresetre sem, mint a teljesen egészséges. Ebből következik, hogy a részleges rokkantjáradékosra betegállománya esetében nem vonatkoznak azok a korlátozások, amelyek a teljes rokkantsági járadékot, illetve öregségi járadékot élvezőkre vonatkoznak, ha munkaviszonyuk alatt munkaképtelenné válnának és betegállományba kerülnének. A részleges rokkantat munkaviszonyából kifolyóan a rokkantjáradék további folyósítása mellett megilleti a táppénz éspedig azonos mértékben, mint a többi dolgozót. A táppénz még abban az esetben is megilleti betegállomány idejére az ilyen részben rokkant dolgozót, ha ugyanazon betegsége fokozódnék, amelynek alapján részleges rokkantságát elismerték. Az ilyen és hasonló esetekben a Társadalombiztosítási Véleményező Bizottság (Posudková komisia sociálneho zabezpečenia — ONV) újból kivizsgálhatja az ilyen részben rokkant egészségi állapotát és esetleg megállapíthatja teljes rokkantságát. Nemleges döntést, amelv meghagyja a részleges rokkantságot, nem lehet járadékügyi határozatnak tekinteni és nem lehet ellene a bírósághoz fellebbezni. A részben rokkantat csökkent munkaképességű személynek kell tekinteni és ennek megfelelő munkakörben kell alkalmazni. Munkajogi ügyben H. M. olvasónk, aki mint állatgondozó dolgozik az efsz-ben, kérdi milyen szabadságra van igénye (vasárnapokon is dolgozik). Mivel mint efsz-tag dolgozik, szabadságra az efsz saját alapszabályai, illetve munkarendje értelmében van Igénye. Az efsz irodájában kötelesek erre vonatkozóan felvilágosítást adni. A munkatörvény szerint az alapszabadság ideje évente két hét, ha a munkaviszony 5 évnél tovább tart 3 hét, és a 15 évnél hosszabb munkaviszony esetében 4 hét. Ha a dolgozó szabadságát részletekben veszi ki, akkor a heti szabadságot megfelelő számú munkanap szerint kell kiszámítani és meríteni. Több efsz a munkatörvénykönyv rendelkezései szerint más efsz-ek legalább is megközelítően a munkatörvénykönyv szerint biztosítják tagjaik számára a szabadságot. Az éjjeli őrök éjjeli pótléka Ugyancsak H. M. olvasónk kér a címben említett kérdésre választ. Ha a kérdéses munkaadó vállalat külön kollektív szerződésében vagy saját fizetési hirdetményében nem szabályozza az éjjeli, üzemi őrök pótlékait, az 1968/103. sz. rendelet 7. paragrafusa értelmében az éjjeli (azaz 22 órától reggeli 6 óráig tartó idő, ha legalább 5 óra hosszat tart) szolgálatért az őröknek _az alapbérhez 80 fillér pótdíj jár. Ezen pótlékot a munkafeltételek és a vállalat pénzügyi helyzete szerint óránként 2 koronáig lehet emelni és ha olyan dolgozóról van szó, akik kizárólag csak éjjel teljesítenek szolgálatot, ezen pótlék legfeljebb óránként 3 korona lehet. Dr. F. J. APító HIRDETÉS Eladok kalapácsos darálókat 700 és 1200 Kčs. Teljesítményük 150 és 30П kg/óránként. Cím: St. TuSka, 925 03 Horné Saliby. Cite Amikor bizonytalan a gépkocsi eleje (I.! A gépkocsi kormányozhatóságát nagymértékben befolyásolja a kormánymű hibája, a lengéscsillapító működése, a hossz- és a keresztirányú stabilizátorok, a rúgózás, a kerékfelfüggesztés, a kerékbeállítás, a gumiabroncs állapota stb. Alapvető követelmény ezeknek a pontos beállítása. A meghibásodások elsősorban a megfelelő karbantartás elmulasztásából adódnak. A kormány trapézmüve (első tengely, nyomtávrúd, nyomtávkar), a rögzített kormánygép, a tolórúd, valamint a rúgőzott első futómű bármely részén történő lazulás vagy kenetlenségből eredő szorulás, illetve kopás — bizonytalanná teszi a kormányzást. Észlelésekor az ellenőrzés és a hiba elhárításának elmulasztása a hiba fokozódásához, balesetekhez vezethet. A rendszeres kenés ellenére is kopnak az egymáshoz kapcsolódó, mozgó szerkezeti elemek. Ez elsősorban a kormány holtjátékának növekedésében mutatkozik. Ezt a kormánykeréken jól érzékelhetjük. Ha a kormány holtjátéka meghaladja a megengedett értéket (személyautóknál) 20°, teherautóknál 36°), akkor feltétlenül javíttatni kell, mert az egyes alkatrészeknél további gyors kopást idéz elő. A csökkenést a kormányműnél és a gömbcsuklóknál utánállítással,. a csapszegek és a perselyek cseréjével érhetjük el. A kormányrudak végeit és a karokat összekapcsoló gömbcsuklókat a több irányú elmozdulások és az erőátvitel okozta feszítések, valamint a kerék haladásakor kapott talajütések koptatják, rongálják. A gömbcsuklók rögzítését és kenését — még az úgynevezett kenés-* mentes, modern kocsiknál is — helyes tehát figyelemmel kísérni. A kormánygépeknél leggyakrabban a megszorulás vagy törés okoz balesetveszélyt. Megszorzást, a csigából vagy görgőből lepattant szilánk, a tűgörgők törése, valamint a rögzítőanyaga leesése okozhatja. Az alvázhoz erősített kormányház is meglazulhat a folytonos rázás következtében, ami feszülést, kormány-„kotyogást“ idézhet elő. A kormány „berezgését“ viszont akkor tapasztaljuk, ha a kormányzott kerekek nem kiegyensúlyozottak. A statikus kerék egyensúlyozása egyszerű. A megemelt kereket kissé megforgatjuk, és megállásakor a talajhoz legközelebb eső pontját megjelöljük. Ha ismételt megforgatások után is ebben a helyzetben áll meg, akkor a keréktárcsán lévő súlyocskát a felső oldalra helyezzük át. A dinamikus kiegyensúlyozatlanság sokkal erősebb kormányrájigatást okoz, mely nagyobb sebességnél jelentkezik. A kerékcsapágyazást nagymértékben igénybe veszi. Kiküszöbölését csak szervizben, leszerelt kerékkel végeztessük. Elsőkerék hajtású kocsiknál rendkívül erős kormányrángatás jelentkezik — főleg. gázadásnál —, ha megszorul a hajtócsukló. (Trabantnál főleg a kenés hiánya okozza!) (Folytatjuk) A Komárnoi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola értesíti azokat a tanulókat, akik az alapfokú kilencéves iskolát 1971, vagy 1972 júniusában fejezték be, vagy az 1972/73-as tanévben, a mezőgazdasági szaktanintézet első évfolyamának tanulói és 17 évnél nem idősebbek, hogy jelentkezhetnek az ezen diákok részére 1973 szeptemberében iskolánkon megnyíló első évfolyamba. A felvételi vizsga 1973. III. 13—14-én magyar nyelvből, matematikából és biológiából lesz. Az érdeklődők írásban, vagy személyesen jelentkezzenek az iskola igazgatóságánál. Cím: Stredná poľnohospodárska technická škola, 945 82 Komárno Д Kami Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1973/74-es tanévre 1973. szeptember 1-től az alább felsorolt szakokra (három éves tanoncviszonyba) felvesz olyan fiúkat és lányokat, akik 1973. július 1-ig sikeresen elvégezték a kilencéves Iskolát. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet) 3. Kovács szakma (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szakma (asztalos, kádár) A tanulók az iskola diákotthonában laknak és étkeznek. A szakmai gyakorlatot az iskola műhelyeiben és tangazdaságában végzik. Az érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és tangazdaság igazgatóságán, a követ, kező címen: Poľnohospodárske odborné učilište Mezőgazdasági Szaktanintézet 946 36 Kravany nad Dunajom, okr. Komárno Ekonomika poľnohospodárstva A lap második számának vezércikke a Februári Győzelem 25. évfordulójáról emlékezik meg. A mezőgazdaságban egyre fontosabb szerep jut az üzemen belüli szervezés és irányítás kérdéseinek, hiszen ezt a kérdést a CSKP XIV. kongresszusa is kihangsúlyozta. Ennek fontosságát az a konferencia is igazolja, amelyet a szakemberek bevonásával a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamnlt a kutatóintézetek rendeztek. E konferencia anyagát öleli fel a lap egyik cikke, amely az üzemszervezés és irányítás további tökéletesítését tárgyalja. Az idei, 1973-as termelési és pénzügyi tervek felett gondolkodik el Lorka mérnök cikkében. A mezőgazdasági üzemek gazdaságelemző tevékenységének rendszerében komoly hely illeti meg a rendszeresen 'kidolgozott rövid lejáratú operatív elemzéseket. Az ilyen elemzések formáiról és tartalmáról, valamint a kidolgozásukkor szükséges módszertani elvek betartásáról és a tervteljesítés naponkénti ellenőrzéséről szól Nad mérnök cikke. A nyugat-szlovákiai kerület szocialista mezőgazdasága a legutóbbi öt esztendő alatt igen eredményesen fejlődött. Gyorsabb ütemű fejlődést mutathatnak fel a szövetkezetek, mint az állami gazdaságok. Ennek okait taglalja Krejcár mérnök, a lapban megjelent cikkében. Vlšftovský mérnök, a Nitral Mezőgazdasági Főiskola dolgozója cikkében rámutat arra, milyen fontos a munkák nehézségi fokáról való tájékozottság a termelési tevékenység megszervezésekor és racionalizálásában. A tudomány, a kutatás és a fejlesztés számára szolgáló előrejelzés hazánkban, mondhatnánk, még gyermekcipőben jár. E problémát világítja meg közelebbről Hutník professzor cikke. A lapból most sem hiányoznak a szokásos rovatok. Chov hospodárskych zvierat A lap februári száma nagy terjedemelmben foglalkozik a takarmánygyártó ipar által készített keverékek kutatásának és felhasználásának eredményeivel. E kérdéscsoportot az a cikk zárja be, amely a borjak egéezségl állapotának problémáit taglalja a tejjel történő takarmányozás időszakában. Feltárja a borjak megbetegedésének leggyakoribb okait a hazai, főképp a nagy befogadóképességű borjúistállókban szerzett tapasztalatok alapján. Ebben a számban találjuk meg annak az egyedülálló akciónak kiértékelését és eredményeit, amelyet a trnavai járásban rendeztek. Ez az akció a járási fejőverseny volt. Magából a cikkből kitűnik az is, hogyan kell az Ilyen versenyt megrendezni s ezáltal bizonyos mértékben a hasonló versenyek megrendezéséhez kellő útmutatást, útbaigazítást nyújt, aminek alapján ilyen versenyeket más Járásokban le rendezhetnek. Ugyancsak. ebben a számban Indul egy ankét is, amely Szlovákia juhtenyésztésének fejlesztési tervéhez várja a gyakorlati szakemberek hozzászólását. A már eddig beérkezett cikkekben a juhtenyésztők kifejtik nézeteiket és elképzeléseiket az ezirányú korszerűsítést Illetően. Ezenkívül a lapban számos más, az állattenyésztési szakembereket érdeklő írás is található. Mechanizácia poľnohospodárstva A szaklap második száma vezércikkében foglalkozik a mezőgazdasági termelés ipari módszereinek fejlesztésével, amely irányzatnak legfőbb jellemvonása a további összpontosítás és szakosítás. Németh Jenő mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese cikkében a gépesítéssel, valamint a mezőgazdasági gépjavítás szakosításénak fejlesztésével foglalkozik. A takarmánykeverékek és más por-, Illetve szemcsés állagú anyagok szállításának hagyományos módja zsákokban, népgazdaságunkban egyelőre még mindig túlsúlyban van. A fejlődés joggal megköveteli a göngyölegmentes szállítást, amit az eddig kidolgozott gazdasági elemzések és összehasonlítások is alátámasztanak. Erről a kérdésről ír Simon Kučera elvtárs cikkében. A mezőgazdasági termékek szárításával foglalkozik cikkében J. Havelka mérnök CSc. Az öntözés a mezőgazdasági termékek előállításánál a legkevésbé gépesített munkafolyamatot képezi. Ezért a kutatás a probléma megoldását szorgalmazza. Erről a kérdéscsoportról közöl a lap cikket Miloslav Novotný mérnök tollából. Pôda a úroda Az elmúlt év végén tárgyalta meg az állami fajtaelismerő bizottság a tavaszi árpa, az őszi búza, az őszi rozs, a vetési borsó, a burgonya, a lóhere és a vöröshere vetőmagválasztékának javaslatát. Erről közöl a lap bővebb anyagot. Változások a mezei növények vetőmagjának választékában cím alatt. A lapban közölt egyéb írások közül figyelmet érdemel a cukorrépa nagy hozamainak eléréséről szőlő írás. A vizek szennyezésének kérdése elsőrendű fontosságú a mezőgazdasági termelésben is. Ezért a lap igyekszik a nagyközönséget ezzel a kérdéssel bővebben megismertetni, s ezért egyik cikke foglalkozik a mezőgazdaság kemizálása és a vizek szennyeződése közötti összefüggés kérdésével. Az előbbieken kívül a szaklap februári száma több más érdekes anyagot is közöl és földműveseink megtalálhatják ebben a számban a kártevők 1973-as előrejelzésének első részét. Záhradník A februári szám vezércikke foglalkozik azokkal a történelmi eseményekkel, amelyek most 25 éve, 1948. februárjában játszódtak le. Értékeli azokat a hatalmas sikereket, amelyeket szocialista mezőgazdaságunk az elmúlt negyed század alatt ért el. A lap további cikkei foglalkoznak a zöldséggel való önellátás kérdéseivel, a zöldség gyorsításával fóliasátrak alatt. Erről a témáról bővebb cikket is közöl a šrobárovôi szövetkezet életéből. Érdeklődésre tarthat számot a saláta termesztéséről szóló írás, valamint a herbicideknek a zöldségpaprika gyorsításakor történő felhasználásáról szőlő cikk is. A gyümölcstermesztési részben érdekes anyagot közöl a kajszi kipusztulásáról legnagyobb termékenysége idején. (ja)
