Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-24 / 8. szám

1973. február 24. SZABAD FÖLDMŰVES A Plzeflben és környékén járó em­bert elgondolkoztatja az, hogy a sör­főzés és minden ami vele összefügg, milyen jellegzetessé tette ezt a vidé­ket. A sok régi söröző, amely valami­kor mind más főzőhöz tartozott még ma is őrzi legnevezetesebb látogatói­nak emlékét éppúgy, mint ahogy az Itt mért sör is megőrizte évszázadokon át rezisztens habját. Sört már nagyon régen és sok he­lyen főztek a világon és főznek ma is ugyanazokból az alapanyagokból ma­látából és komlóból, de igazi jó mi­nőséget csak a legszerencsésebbek értek el. Még az élelmiszeripar és a biokémia mai színvonala sem teszi lehetővé, hogy bárhol, akár a legmo­dernebb berendezések felhasználásá­val is olyan sört tudjunk gyártani, mint a plzeüí Prazdroj üzem, amely az elmúlt év októberében volt 130 éves. Felmerül tehát a kérdés, milyen boszorkányság okozza, hogy a Hloho­­vecen vagy a Poprádon készült sör nem ízlik úgy, mint a topolőany-i és a hurbanovói gyárak terméke? Jelen­leg Szlovákiában éppen e két leg­újabb sörgyár terméke a legjobb, és ez arra enged következtetni, hogy a sok bonyolult tényező közül, ami vég­eredményben a sör jó minőségét je­lenti, már talán néhányat eléggé is­merünk. Ezek között említhetjük meg a malátakészítés, komlőtermelés, víz­minőség és a technológiai fejlettség kérdéseit. A malátakészítés célja az, hogy csíráztatással az árpaszemben kedve­ző minőségi változások menjenek végbe. Aztatással az árpa 41—48 % vizet vesz fel és általa beindulnak az enzimképző folyamatok. így képződik az amiláz enzim, amely már a csíráz­­tatás folyamán az árpaszem keményí­tőjének 4—5 %-os cukrosodását vált­ja ki. A proteinész és peptidász enzi­mek pedig a fehérjéket bontják és egyszerűsítik. A csíráztatás 10—16 C fokos hőmérsékletnél és 20—40 cm-es rétegekben történik szellőztetés és keverés meleltt. A kicsirázott árpát szárítják, elválasztják a szemtől a csirát és a főzés előtt a kész malátát ledarálják. A barnasörmalátát külön­böző módon pörkölik ifc. ................. A komlóból a főzés folyamán olyan anyagok oldódnak fel, melyeknek a sör tisztulása és konzerválása szem­pontjából van nagy szerepük. Ilyen a lupulon nevű természetes gyanta­anyag, melyből a főzés folyamán úgy­nevezett alfa és béta keserűsavak keletkeznek. Az alfa-keserűsavak ad­ják meg a sör kesernyés ízét és egy­ben fontos konzerváló hatásuk van. Az emberi szervezetre mint étvágy­­gerjesztők hatnak. A béta keserűsa­vak üledék formájában nagyon sok­féle anyagot csapnak ki a főzetből. A komló nagymennyiségű csersavat is tartalmaz. Ezek a főzésnél szintén feloldódnak, kicsapják az oldhatatlan fehérjéket és ezáltal szintén tisztítják a sört. A komló oldható nitrogéntar­talmú anyagai, az élesztőgombák nagyszerű táplálékaiként szolgálnak az erjesztésnél. A keserűsavak na­gyon bonyolult vegyi anyagok és még ma sem ismeretesek teljesen azok a folyamatok, melyek általuk a sörben végbemennek. Sok esetben a sör rossz minőségé­nek a víz az okozója. A víz kemény­ségétől vagy lágyságától, valamint vegyi összetételétől függően nagyon sok probléma merülhet fel. A víz Jó minősége éppen olyan fontos, mint a malátáé vagy a komlóé. Az általános vélemény az, hogy a plzeňi típusú lágv víz a sörgyártáshoz a legmegfe­lelőbb. A kemény, nagy mésztartalmú víz oldhatatlanná teszi azokat az ér­tékes foszfátokat, amelyek a maláta­főzésnél kerülnek az oldatba, és amikre az erjesztésnél az élesztőgom­báknak nagy szükségük van. A víz kloridtartalma előnyös, mert jó ízha­tást ad főleg a barna söröknek, me­lyeket azért néha sóznak is. A víz magas sziliclumsavtartalma hátrá­nyos, mert megtapad az élesztőgom­bák felületén és ezeket így burokba zárja. A lágy vízből főzött sörök er­jednek ki a legjobban. Az erjesztés szemoontjáből a nagy szulfáttartalom is káros, mert a szulfátok kötik a fitint. amely az eriesztőgombák nö­vesztő anyaga. A lágy vízből készült sörben jobban érvényesülnek a komló fontos keserűsavai, amit jól érezni az ízén is. Gyakran folyamodnak a gyá­rak a víz kellő, előzetes átalakításá­hoz az ioncserélés módszerével. Itt a vizet ioncserélős oszlopokon átvezet­ve lágyítják a kedvező minőségre. A sör minőségére döntő hatása van a főzés technológiájának. Ez az Idők folyamán sok vita tárgya volt. A fő-Szállítás előtt az utolsó állomás a palackozó — a hurbanovoi sörgyárban. zésnél figyelembe kell venni azt, hogy a maláta sokféle anyagot tar­talmaz és nem lehet ezeket egyszerre egy hőmérsékletnél kifőzni, mondjuk forralással. A malátából fel kell ol­dódniuk a nitrogéntartalmú anyagok­nak, fehérjéknek és ha ezt 52 C fok­nál magasabb hőmérsékleten végez­nénk a fehérjék nem oldódnának fel, hanem hasonlóan csapódnának ki, mint a tojásfőzésnél. Ahhoz, hogy a maláta cukortartalma egyszerű cuk­rokra alakulhasson át kb. 78 C fokos hőmérsékletre van szükség. Ezután kö­vetkezik csak a maláta teljes kifőzése forralással. Ezt nagyon érdekesen két óriási üstben (egy főző és egy pihen­tető) segítségével végzik. A malátát a pihentető üstben kb. 37 C fokos vízbe eresztik bele. Ebből a menyiség 1/3 részét átszivattyúzzák a főzőüstbe, ahol 52 C fokra melegítik és állni hagyják. Eközben a pihentetés közben oldódnak fel a fehérjék. Ezt a meny­­nyiséget aztán tovább melegítik a cukrosodás hőmérsékletére 72 C fok­ra és csak utána forralják fel. Azál­tal, hogy ezt a felforralt részt vissza­engedik az előbbi üstbe, az egész mennyiség felmelgszik 52 C fokosra. Ekkor már az egész .mennyiségben oldódnak a fehérjék. Ennek ismét ki­veszik az 1/3 részét és megint hason­lóan csak ezt melegítik fel a cukroso­dás hőfokára a 72 C fokra. Ennek a forralása és .visszavezetése után a pH heutetß üstben raác,#zL.egész,лшду!-. ség cukrösodni fog, amit csak a vé­gén forralnák feí. Az ilyen tökéletes főzéssel sikerül­het csak kioldani az összes értékes anyagokat a malátából. A cukrosító folyamatok tökéletességétől függ az erjedés után a sör alkoholtartalma is. Az így feloldott fehérjék, nitrogén­­tartalmú anyagok, a vizet tartalmazó sók, valamint a festékanyagok, nyom­elemek és a zsiradékok bonyolult ve­gyi reakcióba lépnek a komlófőzés folyamán a már említett komlővegyü­­letekkel. Ezeknek a folyamatoknak a végeredménye befolyásolja véglege­sen a kész sör teltségét, habminősé­­gét (rezisztenciáját-állandóságát) és ízét. A sör aromatikus és ízanyagai­nak harmónikus egyensúlya teszi a sört igazán kellemes és élvezhető ital­lá. Néhány érdekes adat a sörről: 100 kg malátát kb. 4—6 hl vízben főznek. Egy hl világos 7 fokos sörhöz 183 gramm komlót használnak. Az ugyanilyen barnasörhöz csak 112 grammot. A világos 12 fokos sörhöz 280—420 gramm komló szükséges. Az utóbbi időben nem szállítják már a komlót a távoli sörgyárakba, hanem csak a kivonatát. A minőség szerint különböző a sörök pihentetési ideje is az erjesztés után. A 7—10 fokos sörö­ket 20—30 napig, a 12 fokos söröket 3 hónapig, míg a legkiválóbb export­söröket 6—9 hónapig pihentetik 60— 90 hl-es tartályokban. Az európai sörök közül a legna­gyobb hírnévnek a baipr .és a tjseh sörök','örvendenek. A’tegefosflbMék, 28 íokos barnasöig. TARR GYULA mérnök XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Gálik Ondrej elvtárs a gép- és traktor­állomás igazgatója. A népi milícia luőeneci (losonci) járási parancsnokságán többször hal­lottuk Ondrej Gálik elvtárs nevét, akinek a felszabadulás utáni tevé­kenysége összeforrott a fifakovoi (füleki) Kovosmalt, valamint a luőe­­neci, opatovai (apátfalusi) textilgyár munkásainak a harcával. Mint a Par­tizánszövetség akkori járási instruk­tora több megmozdulást, és nagy­gyűlést szervezett a legaktívabb kom­munistákkal együtt. Nagy érdeme van abban, hogy a „demokraták“ Luőene­­cen és a Járás nagyobb üzemeiben nem tudtak teret nyerni — felforgató aknamunkát végezni. Azt is hallottuk, hogy a volt partizán, az elszánt har­cos kommunista, mint a járási párt­­bizottság küldötte, ott volt a prágai óvárosi téren a munkáshatalom mel­lett állásfoglaló nagygyűlésen. Fáradhatatlan lendülettel... Persze azóta az idő forgataga szét­sodorta az embereket. Gálik elvtársat a Yefký Krtiš-i (Nagykürtös)) Gép- és Traktorállomáson találtuk meg, amint az üzemi pártszervezet taggyűlésen beszámolt az eredményekről, s a to­vábbi feladatokról. Mielőtt beszélgethettünk volna ve­le, Milan Kret elvtárs az igazgató he­lyettese és a népi milícia üzemi ala­kulatának parancsnoka nyújtott tájé­koztatást. A járásban náluk működik a legak­tívabb népi harci egység, amely bár­mikor kész a párt parancsát végre­hajtani. Az egység 1968 áprilisában alakult, amikor a gép- és traktorállo­más vezetősége, a pártvezetőséggel együtt látta, hogy a jobboldali revi­zionista erők veszélyeztetik a mun­káshatalmat, a dolgozó nép szocia­lista vívmányait. Az üzemi pártszer­vezet vezetőségének, valamint az igazgatóságnak jók voltak az észrevé­telei, mert a harci egység tevékeny­ségére hamarosan szükség volt. Amikor 1968 augusztusában az öt szocialista ország csapatai interna­cionalista segítséget nyújtottak ha­zánknak, a traktorállomás milicistái azonnal kapcsolatba léptek a szovjet és magyar egységek vezetőivel és több közös akciót hajtottak végre. Naponta az egység 8 milicistát kül­dött a járási pártbizottság védelmére. A helytállásért több milicista elisme­rő oklevelet, emlékérmet kapott, s a Februári Győzelem 25. évfordulójára az egység megkapja Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága elismerő oklevelét és további emlék­érmekkel, oklevelekkel jutalmazzák a párt aktív fegyveres harcosait. Amikor végre Ondrej Gálik igazga­tó elvtárssal is beszélgethetünk, már az első szavakból is kitűnt, hogy nem véletlenül működik ilyen aktívan a népi milícia alakulata, mert az élénk pártmunka mellett mindig készen állt arra, hogy fegyverrel is megvédje a szocialista vívmányokat. Partizán tevékenysége nem ért vé­get a felszabadulással. A politikai po­rondon is tovább küzdött a reakciós erők ellen. Több dokumentumot, tün­tetésekről készült fényképet mutat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy februárig igen nehéz volt az út. A járási partizán szövetségre több felhívást kaptak. A Szlovák Partizán­szövetség Központi Bizottsága már 1947 június 3-án körlevelet intézett a járási szövetségekhez, amelyben hatá­rozottan kimondja, hogyha a kormány A párt felhívására Gálik elvtárs veze­tésével Luőenecen felvonulnak a par­tizánok és a szocializmussal szimpa­tizáló erők a naggyűlésre. nem cselekszik, a volt partizánok ak­cióba lépnek az előretörő reakciósok ellen. A járási szövetségek, köztük a Modrý Kameň-i, lučeneci, Banská Bystrica-i, breznoi, fifakovoi, rožňa­­vai azonnal megküldték a felhívásra a válaszukat, hogy egyetértenek a központi bizottsággal s maguk is úgy látják, hogy a demokraták, és velük együtt a régi kizsákmányoló rend­szert visszasíró erők veszélyeztetik a fiatal szocialista rendszert és ha to­vábbra is súlyosodik a helyzet, ké­szek a nép! hatalom fegyveres védel­mére is. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága 1947. szeptember 3-án felhívással fordult a járási párt­­bizottsághoz, hogy a munkáshatalom támogatására minden járásban nagy­gyűléseket hívjanak össze, amelyekre a központi bizottság szónokokat küld. Gálik elvtárs is egyike volt azoknak, akik szeptemberben összehívták és Luőenecen megszervezték a nagy­gyűlést, amelyen elitélték a demokra­ták mesterkedéseit és követelték, hogy a munkásosztály döntő szótöbb­séget kapjon a kormányban. Gálik elvtárs több kisebb-nagyobb akcióban vett részt és végülis a járási pártbizottság javaslatára a februári napokban Prágába küldték, ahol ő is részvevője volt az Óváros-téri nagy­gyűlésnek. A múlt harcainak felidézése után beszélgetünk az országépítő felada­tokról, a rábízott gép- és traktorállo­más munkájáról. Minden szavából azt éreztük, hogy lendülete nem csök­kent és a februári lelkesedéshez hí­ven fáradhatatlanul dolgozik a szo­cialista társadalomért. BÁLLÁ JÓZSEF HÍREK a Szovjetunióból AZ „ARANY“ HARCOS Kazahsztán területének eddi­gi leggazdagabb sírleletére buk­kant a K. Akisev vezette szov­jet régészeti expedíció. Az Isz­­szik város peremén feltárt sír­­dombban az i. e. VI,—-V. szá­zadban élt nemes harcos sírját találták meg. A síremlék lelet­anyaga nagyon gazdag. Két ezüsttál, egy bronzedény, kul­csok, fa- és agyagtál — az egyik tálon 26 betűből álló két­soros felirat. Még értékesebbek a halott ékszerei. Fején arany lemezekből, lamellákból össze­állított fejdíszt viselt — ezt juh, hegyi leopárd, 16 és ma­dár alakja díszítette. Nyakán kicsiny tgrisfejekkel díszített masszív aranyláncot viselt. Bőr­kaftánját bronz alátétes figurá­lis aranylemezek díszítették, s aranylemezes öv fogta össze. Nadrágján és csizmáján ugyan­csak arany-lemezeket találtak. Kardját és tőrét gazdag arany­díszítés borítja. Kezének köze­lében két masszív aranygyűrűt találtak. Összesen négyezer arany ékszerdarabot fedeztek fel a sírban. „ÖRÖKÉLETÜ“ SÍNEK A Szovjetunióban eredményes kísérleteket végeznek egy olyan újfajta vasúti sínnel, amely még akkor sem törik el, ha tízmil­­liárd tonnányi teljes teher gör­dül át rajta. Eddig a vasúti gyakorlatban a legjobb síneket is ki kellett cseréni, ha két és fél milliárd tonnányi szállít­mányt továbbítottak rajtuk. Az egyik leningrádi kutatóintézet­ben kidolgozott új eljárással, nagyfrekvenciás árammal edzik a síneket — ezáltal válnak „örökéletűekké“. Az egyik ko­hókombinátban már sikeresen működik az újfajta sínedző kí­sérleti berendezés. GRÁNIT A VÉNUSZON Szovjet bolygókutatók gráni­tot fedeztek fel legközelebbi bolygószomszédunkon, a Vénu­szon. A legutóbbi szovjet Vé­­nusz-szonda leszállásának szín­helyén olyan a felszín összeté­tele, mint a Föld mélyében le­vő kőzeteké, amelyek megszi­lárdultak, mielőtt a felszínt el­érték volna. Ide tartozik a grá­nit is. A kutatók felteszik, hogy a Vénusz gránit az eredeti ol­vadékból keletkezett; ezt az ol­vadékot azonban megszilárdu­lása után szétroncsolták a na­gyon forró, nagy nyomású gá­zok, • így újra megolvadt, tgy jött létre a szemcsés gránit­szerkezet, amely földpátot, csil­lámat és kvarcot is tartalmaz. Vegyileg mintegy 70 százalék­ban szilícium-ovidból áll. A szovjet kutatók új megállapítá­sa valószínűsíti azt a feltevést, hogy a Vénusz felszínét vulka­nikus folyamatok formálták kt. MOZGÖ HEGYLÁNCOK Garm tadzsik falu közelében szovjet geológusok több évtize­de mérik a Gisszar és az I. Pé­ter hegyláncok nyúlványainak mozgását. A viszonylagos szeiz­mikus nyugalom időszakában, 1949—1968 között az I. Péter hegylánc masszívumának vala­mennyi pontja a Gisszar hegy­lánc irányába, vagyis észak­nyugatra mozdult el 178—422 milliméterrel. Az eltolódás évi mértéke 9—22 milliméter. A függőleges irányú eltolódások ennél négyszer kisebbek voltak. Közvetlenül az erős földrengés kipattanása előtt lényegesen megváltozott a függőleges és vízszintes eltolódás iránya és intenzitása — a függőleges mozgás nagyságrendje elérte a vízszintesét. A szovjet kutatók megállapításai szerint az effaj­ta mozgás sebességéből követ­keztetni lehet azokra a tektoni­kus folyamatokra, amelyek földrengésekhez vezethetnek. (APN) r.rrr— 11 , .............iiimininiTi-iiiiriiiiniiimii iiilillirin s«iiniiniiMmnnnrtimimnMiMam>iMiili>iiTnov>Tinf>T>im("T-----------------------------------------------------------------------------------------*---------------------------------A sttrgvártás näiänv érdekes problémaiam

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents