Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-17 / 7. szám
i 1973. február 17. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 ALRSZUNK ^KÉRDÉSÜKRE Meddig kötelez az aláírt D. I. olvasónk kérdi; hogy szabadon rendelkezhet-e Csehszlovákiában örökölt ingatlan-tulajdonával a magyar állampolgár, továbbá kérdi, hogyha a megkötött adás-vételi szerződés deviza-jóváhagyása hosszabb ideje folyamatban van, az itteni vevő jogosan elállhat-e az aláirt adásvételi szerződéstől és felveheti-e az Állami Takarékpénztárnál ideiglenes számlára lehelyezett vételár összegét. Csehszlovákia és Magyarország, az érvényben levő kölcsönös jogsegélyegyezmény [1962/91 sz. hirdetmény) értelmében, polgárjogi vonatkozásokban, a két ország állampolgárai kölcsönösen a másik ország területén a helyi állampolgárokkal azonos elbírálás alá esnek Jogaikat és kötelességeiket illetően. A két állam között több vagyonjogi egyezmény jött létre. A legutolsó ilyen egyezmény (1964. február 3-i) értelmében a magyar állampolgárok a korábban szerzett csehszlovákiai Ingatlan-tulajdonukkal akkor rendelkezhetnek szabadon (eladással, ajándékozással], ha a jnb pénzügyi osztálya igazolja, hogy a kérdéses ingatlant a magyar állampolgár szabadrendelkezésű ingatlanának kell tekinteni. Az idegen és Így a magyar állampolgárral kötött adásvételi szerződést az állami jegyzőség nem jegyezheti be (nem regisztrálhatja) korábban, mfg az ilyen szerződést előzőleg a 1970/142 sz. törvény értelmében a Vagyon és Deviza Igazgatóság (Správa pre veci majetkové a devízové, Bratislava, Leningradská 24) nem hagyta jóvá. A polgári törvénykönyvünk 47. §-a értelmében az előírt formában megkötött szerződés ügyfeleit a szerződési nyilatkozatuk addig kötelezi, míg az illetékes hivatal a törvényben előirt jóváhagyás tárgyában nem döntött. Ilyen döntés ebben az esetben a Vagyon és Deviza Igazgatóság jóváhagyása illetve az állami jegyzőségen a szerződés bejegyzése lehet. Ha az előbb említett fórumokon megtagadnák a szerződés jóváhagyását, a szerződésre úgy kell tekinteni, mintha nem kötötték volna meg és mindegyik fél jogosult visszakövetelni azt, amit a szerződés létrejötte érdekében teljesített. Természetesen a szerződés tartalmazhat olyan kikötést, hogy a szerződő felek egyszerű bejelentéssel elállhatnak a szerződéstől, vagy az ilyen kikötés nélkül a szerződő felek később közösen megegyezhetnek a szerződés hatálytalanításában és az ilyen esetekben is mindegyik fél tartozik visszaszolgáltatni, illetve elszámolni azt a teljesítést, amit a szerződés jog erőre emelkedése reményében elfoga dott. után 150 korona plussz 7 °/o, a 3000 koronát meghaladó összeg után. Az adóbevallást az idézett törvény 20. paragrafusa értelmében február végéig kell beadni az elmúlt évre vonatkozóan. A vallomás beadásának elmulasztása esetében az adót 10 százalékkal lehet emelni. Az Idézett törvény 30. paragrafusa értelmében az adót nem lehet sem kivetni, sem behajtani, ha három év telt el azon naptári év végétől számítva, amikor az adózónak a vallomást be kellett volna adnia. Ezen rendelkezés értelmében az 1970. adóévre az 1972- ben kivetett adó még az elévülési határidő eltelte előtt jogosan történt. Ha a kivetésre, illetve behajtásra vonatkozóan az illetékes hatóság valamilyen intézkedést tett, az elévülési határidő az intézkedés megtörténte évének végétől újból elölről folyik (újabb 3 év). A mezőgazdasági jövedelmi-adótörvény 15. paragrafusa és annak végrehajtási rendelkezései szerint a zöldségtermelés akkor esik ezen adó alá I ha a termelés 10 árnál kisebb területen történik (ennél nagyobb terület esetében a lakosság bevételeinek megadóztatásáról szóló törvény (daň z príjmov obyvateľstva szerint kell adózni) és ez a termelést szolgáló nagyobb mértékre speciális berendezések (üvegház, öntözőberendezés) segítségével történik, 9 ha a megművelt területen az átlagnál magasabb eredményeket ér el a termelő, # ha a megművelésnél idegen segítséget is igénybe vesz. Abban az esetben, ha a zöldségtermelő a zöldségtermelésből éri el tényleges jövedelmének (bevételeinek] nagyobb részét, akkor úgy kell rá tekinteni, hogy a zöldségtermeléssel iparszerűleg foglalkozik és ebben az esetben az adótétel magasabb, ugyanis a lakosság jövedelmének megadóztatásáról szóló 1981/145. sz. törvény szerint köteles adót fizetni. A mezőgazdasági adóról szóló 1966/ 112. sz. törvény 18. paragrafusának 3. bek. értelmében a nemzeti bizottság a kivetett adót legfeljebb 50 százalékkal csökeknti, ha elöregedett földművesről (a végrehajtási rendelet szerint 65 évnél idősebb számít ilyennek], illetve ha változott — csökkent — munkaképességű egyénről van szó, végül abban az esetben, ha azt a helyi vszonyok indokolják. Ezt az engedményt a hnb-én lehet kérelmezni. Egyébként ha a termelő nem vezet külön feljegyzéseket a termelés eredményéről (piaci érték), a ráfordított kiadások címén 40 %-ot kell levonni az adózás alá eső összegből és csak a maradék képezi az adó alapját. A saját fogyasztás is a termelési eredménybe számítandó. szédok legkésőbb 1964. március 31-ig legalább tíz éven át tartó békés birtoklással, abban a hiszemben, hogy tulajdonosok, háborítatlanul használtak, az ilyen telekhatárt mégha el is térne a telekkönyvi kimérésben feltüntetett területtől, elbirtoklás alapján jogilag kötelezőnek kell tekinteni. Ha az ilyen kérdés a felek között vitássá válna, a járásbíróságon beadott keresetben kérheti, hogy a bíróság az ún. megállapító ítéletben mondja ki, hogy a telkük jogilag is kötelező határa az a határvonal, amelyen a kerítésük most áll. A bíróság az ilyen perben tanúk meghallgatása, az írásbeli bízouyítékok értékelése és rendszerint helyi szemle és szakértő kihallgatása, valamint az ennek alapján elkészített geometriai vázrajz alapján dönt. Említett jogait természetesen ellenkereset formájában, vagy egyszerű védekezés keretében is érvényesíthetné, ha a pert szomszédjuk adná be Önök ellen a vitatott terület kiadása iránt. Ha szomszédjukkal nem sikerülne az ügyet békésen rendezniük, és perre kerülne sor, ajánljuk, hogy forduljon ügyvédhez. Szabadságiigvben Ház Gyula, Svodín (Szőgyén) olvasónk az efaz-ben dolgozik és 18. életévét még csak ebben az évben tölti be. Szeretné tudni, hogy mennyi szabadságra van igénye. Feltételezzük, hogy olvasónk mint tag dolgozik a szövetkezetben. Ebben az esetben a szabadság kérdését az efsz saját alapszabálya vagy munkarendje szabályozza. Ha olvasónk munkaviszonyban dolgoznék az efsz-ben, abban a naptári évben — amikor december 31-ig betölti már a 18. életévét — két hét szabadságra lenne igénye. Tavaly és azokban az években, amikor még december 31-ig nem volt 18 éves, évi 3 hét szabadságra lett VQlna igénye. Dr. F. J. ээ TANÁCSOK Közölje címét A telek helyes határa Kelle mezőgazdasági jövedelmi adót fizetniük? Sz. E. olvasónknak, aki egyébként munkaviszonyban dolgozik, 1970-ben és az 1972-es évben az általa nevelt juhoktól leadott gyapjúmennyiség után 10 százalékos adót vetettek ki. Olvasónk kérdi, hogy lehetséges-e az adó utólagos kivetése és ha igen, milyen hosszú idóre visszamenően. Az állattartás, beleszámítva a juhok tenyésztése is, speciális mezőgazdasági tevékenységnek számít és így a mezőgazdasáig adóról szóló 1966/112. sz. törvény értelmében mezőgazdasági jövedelmi adót kell utána fizetni. Az adótétel a 30C0 koronáig elért bevétel után 5 százalék, 3—6000 korona R. G. olvasónk több mint 21 éve vett telkén, amelyen háza ia áll, néhány évvel ezelőtt az élőaövény kerítés helyébe rendes kerítést állíttatott ugyanazon a határvonalon, amelyen az élősövány állott. Ezt az állapotot a földmérő is bemérte. A szomszéd két évvel később kérte telke felmérését és ennek alapján azt állítja, hogy a kerítés jogtalanul beljebb, az ű telkén áll. Ha az új kerítés a régi kerítés vonalán áll, amelyet a kérdéses szom-Gy. Z.-né, Strikoveci olvasónknak hozzánk beküldött panasza alapján megtettük a szükséges lépéseket és az illetékes hatóságokat felkértük az ügy kiviiagáláséra. A most kapott értesítés szerint panaszét kivizsgálták, jogosnak találták ás az árkülönbözetet az illető kereskedelmi szervezet főigazgatósága szeretné megtéríteni. Ezért kérjük — amint azt már lapunk 1972. december 9. dátummal megjelent 49. számában Egy olvasónknak cím alatt közölt válaszunkban tudomására hoztuk — közölje nevét és címét, hogy azt az illetékes főigazgatósággal tudathassuk. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a jogtalanul fizetett nagyobb ár különbözetét címéra megküldhessék. Egyébként az ügy kivizsgálásáról hozzánk küldött értesítés egyértelműen megállapítja, hogy panasza jogos volt. Kérjük ezért, Írja meg nekünk elmét és nevét, hogy ezt az illetékesekkel, az Állami Kereskedelmi Ellenőrzés kerületi kirendeltségével és a kereskedelmi azervezet főigazgatóságával közölhessük. A szerkesztőség A Kami Mezőgazdasági Szaktanintézet órtesltl az érdeklődőket, hogy az 1973/74-es tanévre 1973. szeptember l-töl az ilébb felsorolt szakokra (három éves tanonovlszonyba) felvesz olyan fiúkat és lányokat, akik 1973. Július 1-ig sikeresen elvégezték a kilencéves iskolát. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, vlrégkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet) 3. Kovács szakma (hegeeztö, lakatos) 4. Bognár szakma (asztalos, kádár) A tanulók az iskola diákotthonéban laknak és étkeznek. A szakmai gyakorlatot az Iskola műbélyelben és tangazdaságában végzik. Az érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és tangazdaság Igazgatóságán, a következő címen: Poľnohospodárske odborné učillžte Mezőgazdasági Szaktanintézet 946 38 Kravany nad Dunajom, okr. Komárno Az előrelátó „védekező1' autóvezetés Hol kezdődik a vezetésbiztonság? Rajtunk múlik, vagy csak mindig másokon? — Olyan kérdések ezek, amelyekre nehéz lenne egyértelműen elfogadható és minden körülmények között tényként elismert feleletet adni. Egy azonban biztos: még azoknak is, akik egyébként az ember—pálya— jármű hármasszabályt, vagyis az egymásra gyakorolt hatásait is ezámontartják, el kell ismerniük, hogy amikor a volán mellett ülve utaznak a forgalomban, lényegében „egyedül vannak“. Vagyis legyenek egyébként bármilyen korrekt és szabálytisztelő vezetők, a jármű és a pálya esetleges hibáit nekik kell korrigálniuk. Es hiába vezetem én a legnagyobb elővigyázatossággal járművemet, ba valaki más, az én pályámon, vagyis az úttesten olyan helyzetet teremt, amely arra kényszerít, hogy intenzív fékezéssel vagy valamilyen gyors manőverrel elkerüljem a veszélyhelyzetet. Mert a józan ész, az életösztön, és sokaknál már a céltudatosan kifejlesztett vezetési rutin is azt diktálja, hogy el kell kerülnöm, de legalábbis mérsékelnem kell a veszélyhelyzetet. Ha más jármű teremti ezt, akkor a klasszikus ajánlás szerint mindenaklőtt arra kall törekednünk, bogy a veszélyhelyzet tekintetvonió hatásét lagyőzzük. A következő pillanatban eszünkbe kell jutnia annak, hogy a frontális, illetve adott esetben a teljes oldalütközés a legveszedelmesebb. És máris keresnünk kell a menekülés útját, vagyis a vészkijáratot. Még akkor is, ha az is kockázattal jár, de az adott és szinte végzetesnek tűnő helyzetből való kimenekülésre ez reményt jelent. Ezt az ajánlást egyébként akár a védekező (defenzív) vezetői stílus alapszabályának is elkönyvelhetjük. S hogy ez nemcsak feltevés, bizonyltja a kővetkező megállpítás is: A tudományos vizsgálatok mutatnak rá arra, hogy minden autós a gépjárművezetés minden másfél órájában szembetalálja magát egy-egy kritikus helyzettel. És el kell fogadnunk azt Is, hogy az átlagos gépjárművezető havonként legalább egyszer vagy kétszer közeláll egy összeütközéses vagy gázolásos balesethez. És amikor az egyik vagy a másik vezetői partner nincs birtokában az ilyen előrelátásnak, a defenzív, vagyis a védekező manőverezés készségének, a kritikus helyzetben — amellyel a tudományos megállapítás szerint sűrűn találkozunk — bekövetkezik a tragédia. Csak néhány példa, a közelmúltban nálunk megtörtént és a közvéleményt is mélyen megdöbbentő közlekedési tragédiákról. Olyan tragédiákról, amelyek — bármennyire is a korábban idézett „hármas törvényszerűségben“ rejlő egyik durva hiba okozta őket — végső kimenetelükben, ezért mégsem voltak kivédhetetlenek. Autó száguld utasaival együtt az éjszakában hazafelé. Az előjelzések szerint egy fénysorompóval „védett“ vasúti átjárót kellene keresztezniük. A fénysorompó azonban semmilyen jelzést nem ad. A szabályok szerint a vezetőnek ilyenkor meg kellene állnia, hogy meggyőződjön az áthaladás veszélytelenségéről. De félre a józansággal, félre a „merev“ szabályokhoz való alkalmazkodás iskolás megkötöttségeivel! Gázt neki, hiszen úgysem valószínű, hogy pont most érkezik valami. És pont akkor érkezett valami ... De végzetes, ártatlan utasainak a halálát is okozó tévedésének felismerésére a szerencséjében vakon bízó vezetőnek sem hagyott már időt — távozó élete. Sok hasonló példa is bizonyíthatja, hogy a vasúti átjárókat — legyenek azok sorompó nélküliek, vagy akár sorompóval, fénysorompóval védettek — csak nagy-nagy körültekintéssel (és igazán körültekintéssel) szabad keresztezni. Az ördög nem alszik, és a technikai védelmi eszközök mindenhatóságában sem mindig bízhatunk. Egyszóval: nem árt, sőt indokolt a sebességcsökkentéssel és körültekintéssel kísért óvatos áthaladás még a nyitott sorompók keresztezéseinél is. Még ha tán meg is mosolyognak ezért az „óvatoskodásért“ majd utitársaink bennünket. A tekintélyünknél az életünk nagyobb érték! Emlékezetesen szomorú eset az is, hogy egy főútvonalon tempósan jövő autóbusz valósággal kettészelte az útját mellékútvonalról szabálytalanul keresztező személykocsit. Az eredmény itt sem lehetett más, mint halálos tragédia. Vajon egy mellékútvonalrél főútvonalat keresztezni készülő jármű vezetőjét mentesítheti-e a kötelező óvatosság alól az a körülmény, hogy arra számít: a busz, még a keresztezőldés előtt, az ott kijelölt megállóhelyénél minden valószínűség szerint megáll? A válasz csak az lehet, hogy nem, hiszen az autóbusz vezetője — mint tudjuk — a megállóiban is osak akkor áll meg, ba van la- és felszálló. Ezt ő a jelzőfények szerint, illetve az ablakon keresztül kitekintve látja. De ez a közelitő autóbusz történetesen gyorsjáratú volt, amelynek ott nem is szabad megállni«.., A defensiv vesetói magatartás diktálná azt is, bogy amikor én a biztos előnyöm tudatában egy nyílt, jél belátható főútvonalon, akár tempósan is haladok, a térlátásomba bele kell férnie minden olyan mozgásnak, zavaró motívumnak, ami feltehetően majd veszélyt jelent. Tehát adott esetben (és nem ritkán) annak is, hogy valaki szemmel láthatóan lassítás nélkül — jól lehet szabálytalanul — az utamat keresztezni készül... Jó példája a tipikus szabálysértéseknek, amelyek nagyon gyakran a türelmetlenségből fakadnak: az egyik jármű a tilos (sárga) jelzésváltást megpillantva még féktávolságon kívül közelítve is igyekszik magát a kereszteződésen áterőszakolni, s ugyanakkor a keresztező Irányból a másik jármű vezetője, türelmetlenségétől hajtva már a piros-sárgára elindul. A baj ilyenkor a járműnemektől függetlenül Is — különösen ilyen téli, csúszós útviszonyok között — könnyen bekövetkezik. Ezek után talán nem szükséges külön magyarázatot fűznünk ahhoz az ajánlásunkhoz, hogy e rossz és balesetveszélyes szokást elhagyva, csakis a zöld szín megjelenésére induljunk el, és a sárga jelzésváltást a fáktávolságon kívül megpillantva, álljunk meg. Mindezek spontán kiragadott példák. De a fekete krónikában regisztrált és valóban megtörtént esetek. Felemlitésük most, a vezetés technikai szempontból különösen veszélyes, csúszós, téli időjárásra való tekintettel igencsak elgondolkoztató lehet. v
