Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-05 / 31. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1972. augusztus 5.

15

ALASZUNft

ntfROftŰKRE

Kutya tartása után fizetett illeték

Egy vadásztársaság tagjai a következőket írják levelükben:

„Gyakran előfordul, hogy egyes vadászoknak több kutyájuk van. Ilyen esetben az illeték elengedését kérik. Ezzel kapcsolatban a következő kérdésekre szeretnék választ kapni:

Hány kutya után köteles a vadász illetéket fizetni? Az olyan vadász, aki eladásra nevel kutyát köteles jövedelmi adót fizetni?

Az említett kérdésekkel kapcsolatban több hasonló levél érkezett szerkesztőségünkbe. Ezért részletesen szeretnénk foglalkozni a kutyatartással kapcsolatos Illeték kérdéseivel.

A kutyatartással kapcsolatos helyi illeték kérdéseit a Pénzügyminisztérium Tt 161/1960 sz. hirdetményének második része (3. és köv. §-ai) foglalkozik. Az illeték összege az adott község lakosainak számától függ. Amennyiben a község vadászati jelleggel bír, illetéket nem kötelesek a polgárok fizetni még akkor sem, ha a lakosság száma meghaladja a 2000-et. A járási nemzeti bizottság illetékes dönteni arról, hogy körzetében mely 2000 lakoson felüli község mezőgazdasági, illetve vadászati jellegű.

Illetéket a 6 hónapnál öregebb kutyák után kell fizetni. A kutya tulajdonosa az állandó lakóhelyen működő helyi nemzeti bizottságnak fizeti az illetéket. Ha átmenetileg más községben lakik (15 napnál hoszszabb ideig), a nemzeti bizottság felszólítására köteles igazolni, hogy az illetéket megfizette. Ha több kutyát tartanának a háztartásban, valamenynyl kutya után a lakás használója köteles illetéket fizetni (kivéve, ha az egyik kutya az albérlőé).

Évente 120 Kčs-t kell egy kutya után fizetni. Prágában, Brnoban és Bratislavában 240

Kčs-t fizetnek. A nemzeti bizottság az említett összeget felemelheti, vagy csökkentheti. Ha a községben 10 ezernél kevesebb lakos lakik, a nemzeti bizottság csökkentheti az illeték összegét. A 25 ezer lakoson felüli városokban, valamint a fürdővárosokban, a nemzeti bizottság, ha ezt a közérdek megkívánja, egészen 400 koronáig felemelheti az összefüggően beépített városrészekben tartott kutyák után fizetett illeték összegét.

A kutyát (kutyákat) a ház tulajdonosa . (kezelője) köteles bejelenteni, mégpedig minden év január 15-ig. Az illetéket fizető 15 napon beiül köteles a nemzeti bizottság szervének írásban bejelenteni azokat a tényeket, amelyek az illeték összegére kihatnak. Az illetéket minden év február 15-ig felszólítás nélkül köteles a kutya tulajdonosa befizetni, ha az illeték nem nagyobb, mint 120 Kčs. Az ennél nagyobb öszszeget két részben kell megfizetni, mégpedig február és augusztus 15-ig.

Az idézett hirdetmény a 6. §-ában felsorolja azokat az eseteket, amikor a tulajdonos nem köteles a kutya után illetéket fizetni. Nem kell illetéket fizetni az olyan kutyák után, amelyek

a) a nemzeti bizottságok vagy egyéb költségvetési szervek tulajdonában vannak;

) gazdasági szervezetek, a Hadsereggel Együttműködő Szövetség, a Csehszlovák Vadászegyesület és a Csehszlovák Vöröskereszt tulajdonában vannak;

c) tartója tagja a Zvázarm kynológia! klubjának, a Csehszlovák Vadászegyesületnek, az Apró Gazdasági Állatot Tenyésztők Szövetségének. Ilyen esetben viszont az illeték kedvezményt kérelmezni kell és a kérelemhez csatolni kell a Szövetség (Klub) ajánlását. Prágá ban, Brnóban és Bratislavában a nemzeti bizottság közérdekből megtagadhatja a kedvez ményt. Ilyen esetben az illeték összegét legfeljebb 120 Kčs-ban állapítja meg;

d) tulajdonosa vak vagy magatehetetlen;

ilyen esetben illetéket csak az olyan kutya után nem kell fizetni, amelyre az említett személyeknek, mint kísérőre vagy őrzőre szükségük van;

e) tartója állami szolgálatban van, vagy a mezőgazdasági, erdészeti vállalat dolgozója, ha a kutya tartásával öszszefüggő költségek nagyobb részét az államigazgatási szerv vagy vállalat (szövetkezet) fedezi,

f) tartója a fegyveres testület tagja (beleértve a védőőrséget); Ilyen esetben csak az olyan kutyák után nem kell illetéket fizetni, amelyekre vonatkozóan az illetékes szervek igazolják, hogy a kutyákat őrzésre vagy idomitásra tartják.

g) tudományos célokat szolgálnak és amelyeket állatkertekben tartanak,

h) tulajdonosa diplomáciai, vagy konzuláris immunitást élvez, ha ezek a személyek nem csehszlovák állampolgárok és a kölcsönösség biztosítva van.

Ami a konkrét kérdést illeti, hogy hány kutya után köteles vagy nem köteles a Csehszlovák Vadászegyesület tagja Illetéket fizetni, erre vonatkozóan az illetékes nemzeti bizottság jogosult dönteni. Amint már említettük, a kutya tartója köteles az illeték elengedését kérni és a kérelemhez csatolni a Szövetség (klub) ajánlását. Indítványozzuk tehát, hogy a konkrét esetet a feletes szervekkel együtt oldják meg.

A jövedelmi adót a Tt 146/1961 sz. hirdetmény szabályozza. Az idézett jogszabályok értelmében jövedelmi adót azok a fizikai személyek kötelesek fizetni, akiknek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén levó forrásokból jövedelmük van. Véleményünk szerint, ha a fizikai személy kutyákat tenyészt, amelyeket elad, köteles adót fizetni.

Meg szeretnénk még jegyezni, hogy a kutyák után fizetendő illetékre vonatkozó jogi szabályozás elégtelen, tervbe van véve ezért a jogi szabályozás módosítása.

A motor

nagy

melegben

A nyári melegben gyakran tapasztalhatjuk, hogy csak nagy gázzal, huzamos inditózás után indul be autónk motorja. A szívatóval történő kísérletezés még jobban megnehezíti, esetleg lehetetlenné teszi az indítást.

Ha a motor sok benzint, pontosabban dús keveréket kap — mivel az Ilyen keverék nem robbanóképes — nem indul be. Ha lejjebb nyomjuk a gázpedált, több levegő áramlik a benzinhez, a keverék szegényebbé válik, fgy miután a motor némileg kiszellözött, be fog indulni.

Sokan nem mernek gázt adni ilven esetben, abból kiindulva, hogv akkor még jobban megszívja magát a motor. Ettől nem kell félni. Indításnál még nem elég erős a légáramlás a porlasztóban ahhoz, hogy a förendszerből benzint Is ragadjon magához. Arra ügyeljünk csak, hogy ilyen esetben ne nyomkodjuk a gázpedált, mert a karburátor gyorsító szivattyúja benzint fecskendez be a szívócsőbe.

A keverék olyan mérvű feldúsulása, hogy a motor nehezen indul (a szakszerűtlen beavatkozást nem számítva), magas úszőszint, vagy valamilyen átfolyás miatt következik be. Az utóbbit a gyorsító szivatytyúszelepeinek vagy a szívató zárószerkezetének hibái, vagy valamilyen egyéb tömítetlenség okozhatják. Szerencsére ezek csak ritkábban előforduló zavarok.

A Javítás egyszerűsítése végett célszerű a hibatüneteket elhatárolni egymástól. Ezt viszonylag egyszerűen elvégezhetjük. A. motor leállítása után szereljük le a benzincsövet a porlasztóról. Ez nem sokból áll, csak le kell húzni a műanyag csövet-az,úszóházról. A cső végét fogjuk be, hogy benzin ne kerüljön a motorhoz, mert ez tüzet okozhat. Így benzinutánpótlés nélkül kíséreljük meg az indítást. A motort tíz-tizenöt másodperces járatása után állítsuk le, és egy-két perc múlva Indítsunk ismét. Ha a motor könnyen Indul, az úszószint okozza a dúsulást, ha ebben az esetben sem indul jól, valahol átfolyás van. A benzinszínt emelkedésének lehetőségét ugyanis a benzincső leszerelésével megszüntettük.

A magas benzlnszíntet a túszelep alá helyezett tömítőgyűrűvel, vagy az úszóhimba kis méretű hajiításával tudjuk csökkenteni. Ha átfolyást mutat a próba, nézzük meg, viszszamegy-e teljesen a szívató. Ha nem' ez okozza a hibát, vigyük a kocsit a műhelybe, mert az ilyen jellegű zavarok megtalálása és elhárítása már nagyobb szakértelmet igényel.

ÖRVÉNYEK

^RSNDEIETEK

0j burgonyafajták besorolása egyes csoportokba

Az SZSZK Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériuma a ČSN 46 2045 szabvány szerint a burgonya

új fajtáit öt csoportba (Ai, Аг, В, Ca, Cb, D) osztja felhasználhatóságuk és tenyészidejűk alapján.

Ai csoport (gazdasági és Ipari fajták): Amyl, Blaník, Limba.

Аг csoport (középkorai és kései étburgonyák II. minőségi osztály) Aquila, Breza, Jizera, Krasava, Meise, Mirka, Nora, Rea, Renata, Sázava, Sitta, Sperber, Vydra.

В csoport (középkorai és késel étburgonyák I. min. oszt.): Čajka, Eba, Grata, Lúčnica, Patrones. C csoport a) (korai étburgonya fajták): Amsei, Bintje, Climax, Karsa, Rajka.

b) (különösen jó minőségű, válogatott fajták): Clivia, Dana, Jískra, Karmen, Radka.

D csoport (legkoraibb fajták és kifliburgonya): Ambra, Astilla,

Auriga, Erstling, Hera, Jara, Ostrá, Resy, Saskia, Sirtéma, Тега, Kečkovl kifli.

Továbbá a következő csoportba sorolták az elbírálás végett behozott fajtákat:

Ai csoport: Bodenkraft, Karpath, Sammerstärke, Tasso.

В csoport: Amva, Felderslohn, Gelblng, Isna, Jaerla, Maja, Martella, Merljke, Salvia, Špunta, Tamara, Tombola, Ulla.

C csoport: a) Jetta, Rosava, Skutella. b) Kenva.

D csoport: Carina, Glória, Prima, Tanja.

Két győri üzem

Győr nemcsak történelmi nevezetességeiről híres, hanem korszerű új üzemeiről Is, amelyekben a legkorszerűbb körülmények között termelnek.

A magyar hűtőipar győri üzeme országos méretekben Is a legnagyobbak közé tartozik. A tárolt árúkat hagyományos módon és a legkorszerűbb módszerekkel is hűtlk. Például a baromfit és a tejet jégkockákkal tartósítják. Más árúkat viszont egyes esetekben gyorsfagyasztással is. öt-hat órán át —40 fokos hőmérsékleten tartják az árút és aztán fokozatosan —20 fokra csökkentik a hideget. A tapasztalatok szerint így az árú jobban megőrzi fríssseségét, — gyümölcs esetében a vitamintartalmat — és tovább eláll.

Főleg a környék mezőgazdasági üzemeinek termékeit tartósítják itt. Többek között málnát, zöldbabot, spenótot, karfiolt, borsót, meggyet, ribizlit, barackot, féregmentes szilvát. Emellett itt hűtik le például a nálunk is közkedvelt szilvásgombőcokat is. Ebből rendkívül nagy az igénylés Csehszlovákia részéről és alig tudják kielégíteni a keresletet.

Az üzemre nem Is Illik rá teljesen a név, mert ha nincs idénymunka, akkor például levestészta készítéssel és más hasonló készítményekkel is foglalkoznak, mégpedig ebből a célból, hogv a gyárnak ne legyen Idény jellege és a dolgozókat lehetőleg az egész éven át foglalkoztassák.

A technológiát folyamatok a lehető legmagasabb szintűek egyrészt a korszerű berendezések következtében és másrészt azért mert kellő felkészültséggel rendelkező szakemberek irá« nyitják a termelő munkát. Az üzemnek 40 mérnöke van, ami biztosíték arra, hogy igazán igényes és szakszerű munka folylyon minden szakaszon. Egyébként az Üzem teljesen önállő exportjoggal rendelkezik, tehát a lehető legelőnyösebb körülmények között értékesítheti termékeit. A csehszlovákiai hűtő üzemekkel nagyon jő kereskedelmi kapcsolatai vannak és minden lehetőség meg’ van arra, hogy az árúcserét a jövőben az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben bővítsék.

A Badacsony-vidékI Pincegazdaság győri palackozó üzemében a legkorszerűbb körülmények között lehet tárolni a környék tájjellegű borait. Ipocs Mária művezető elújságolta, hogy egy olasz cég építette a rendkívüli ésszerűséggel megoldott tároló üzemet. Magas fokú a hlgénia, a hordókat például üvegcsempével rakták ki belülről és kívül is színes csempék teszik kellemessé a környezetet. Szinte minden munkafolyamat gombnyomásra működik és üvegcsöveken ellenőrizhető a bor áramlása. Ebben az üzemben pecsenye- és asztali borost tárolnak és teljes mértékben belföldi használatra. Ebből ered, hogy a borokat nem tartják sokáig és egy-két éves időszakban cserélődik a tárolt „nedű“. Az üzem a város egyik büszkesége és az itt tárolt borokat szívesen fogyasztják a külföldi turisták is. —b

Bíztató eredmények, de...

Ismeretes, hogy a kelet-szlovákiai kerület a mezőgazdasági termelés terén az ország egyik legelmaradottabb területe. Tehát a mezőgazdaság fejlesztésében van mit behozniuk.

A CSKP XIV. kongresszusa után a kerület Illetékes szervei rendszeresen foglalkoznak a mezőgazdaság nagyüzemi fejlesztésével. Célul tűzték ki, hogy a mezőgazdasági termelés főbb mutatóiban el kell érni az országos színvonalat. A feladat megvalósítása érdekében a kerület irányító szervei hatékony politikai-szervezőmunkát végeznek. Az egyes járások termelési aránytalanságának felszámolása terén is figyelemreméltó a tevékenység. Külöben az első félév gazdasági eredményei is ezt bizonyítják.

Az efsz-ek fennállása óta ugyanis először fordul elő, hogy állattenyésztési termékekből a feladatokat jóval túlszárnyalták.

Húsokból 2637 tonnával adtak többet közellátásunknak, mint a mennyit az állami terv előirányzott. A második fontos állati termékből, tejből Is jő

eredményt értek el. Érdemes megemlíteni, tavaly Ilyenkor 4,38 millió liter hiányzott a tervből, ez év első felében pedig a terv Í2,3 millió literrel nagyobb, mint tavaly volt, s így Is 5,26 millió literrel többet adtak a közellátásnak. A kerületben a tojás értékesítése tervét Is szépen teljesítik. Ebből 8,76 millőval adtak el többet az előirányzott mennyiségnél.

A jó eredmények mellett a tejfelvásárlásban hiányosságok is akadnak, mégpedig a bardejoví, koštcei, michalovcei, prešov!, popradi és a vranovi járásokban. A felsorolt járásokban a felvásárlási mennyiség dekádonként június utolján 1 százalékkal volt kevesebb a tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy a következő időszakban Is a tej szerződéses eladása körül problémák lehetnek. Tehát nem lehetünk elégedettek a jelenlegi eredményekkel, de a vágómarhák átlagsúlyával sem, mert a nevezett járásokban a vágómarhák átlag súlya kisebb mint más járásokban, ezzel szemben a sertések vágósúlya magasabb, mint az állami norma engedi. — in—

A fóliasátrak nagyon jól beváltak a hajtatott zöldségfélék termesztésében. Képünk a Malé Šárovce-i (Kíssárő) földmnvesszövetkezet egyik fóliasátrát mutatja, ahol Nyíró József fűkertész irányításával uborkát termesztenek. —hal—

9