Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-08-05 / 31. szám
A i. Kicsi a mézhozam Az idei tavasz nem volt ked vezó a méhészetre. A hideg Időjárás és gyakori esőzések fékezték a méhek repülését s ezáltal nem lett kielégítő a niézhozam. Több méhész panaszkodik, hogy minden évben az akácvirágzáskor volt a legtöbb mézhozam, sajnos az idén ez elmaradt. Sőt a gyengébb családok s a fiatal rajok etetésre szorultuk. A Mikulási Állami Gazdaság (Nővé Zámky-i járás) 125 méhcsaláddal rendelkezik. Látogatásunk alkalmával Kuczman János méhésszel beszélgettünk. Elmondta, hogy 1955-ben kétéves méhészeti szakiskolán Liptovský Hrádokon sajátította el a tudnivalókat. Tizenötéves méhészkedése idején a méhészek betegségét tanulmányozta Mondhatjuk, hogy munkáját becsületesen végezte, azt több éklevél és kitüntetés igazolja. Például 1967-ben szlovákiai méretben második helyezést ért el a mézhozamban. Majd Í971-ben kiváló munkájáért éranyérmet kapott. Naplót vezet, melybe bejegyzi az időjápás alakulását és az elért eredményeket. Tevékenységével 17,21 kg átlagos mézhozamot ér el évente. Volt amikor 29,20 kg volt a hozam, de akadt silány év is, amikor csak 6,50 kg-ot ért el. Méheivel olyan tájakra szó kott vándorolni, ahol az állami gazdaság herét termesztett magra, más vidékeket is meglátogatott. Az idén már nem vándorolt. Hogy miért? Arra is megadja a választ. Elsősorban azért, mert az állami gazdaság vezetősége ágy határozott, hogy a méhészetet likvidálni kell, mert nem rentábilis. Elmondta, hogy ót a múlt év szeptemberétől a káderosztály vezetésével bízták meg s így a méhek gondozását felesége vette át, aki többször segített munkájában és megtanulta a méhészszakmát. Ö is elkedvetlenedett, mert látja, hogy a méhekről való gondoskodás az állami gazdaság részéről mindig kisebb. Továbbá indokolja, hogy a mezőgazdaság fejlesztése megköveteli a vegyszerek és a műtrágyák használatának a fokozását s ez is előidézi a méhek pusztulását. Most Dél- Szlovákiában is felütötte fejét egy veszélyes betegség, a költésrothadás. így esetenként több családot kell lekénezni. Eddig még méheinknél ez a betegség nem fordult elő. A betegség terjedését a járási állatorvosi szolgálat ellenőrzi s annak utasításai szerint cselekednek. A betegség terjedése ellen antibiotikumot használnak. Kuczman elvtárs szoros kapcsolatot tart a Méhészszövetség Központi Bizottságával s külön Svanczer elvtárssal. így több esetben a járásban Is ellenőrzi a méhészeteket veszélyeztető betegségek megnyilvánulását. Együttműködik a járási méhészszövetséggel is. Közös iskolázásokat rendeznek, ahol a méhésztársakat ismertetik az egyes méhbetegségekről. Nem tudjuk elképzelni, hogy az állami gazdaság vezetősége mivel indokolja, hogy a méhészet nem rentábilis és likvidálni kell. Tudjuk Jól, hogy államunk nagy gondot fordít a méhészet fejlesztésére a nagyüzemi szektoroknál azért, mert tudatában van annak, hogy a méhek nélkül a modern mezőgazdaság elképzelhetetlen. Az idegen porzásá növények, valamint a gyümölcsfák és az erdei növények csakis a méhek beporzásával érnek el nagyobb termést. A méhészetnél nem csak a mézhozamra kell törekedni, mert sokkal nagyobb hasznot hajtanak például az apróbogarak a hektárhozaraoknál. Ezért ajánljuk, hogy az említett állami gazdaság reálisan gondolja meg a méhészet továbbfejlesztését. Amennyiben 5000 hektáron gazdálkodik, szükséges lenne a méhészet bővítése, hogy az egyes részlegeknek is tudjon méhcsaládokat biztosítani. GÁL JEROMOS T apasztalatok д prilisban, a kapiárak elejét figyelgetve, néhány keletre néző kaptár előtt, feltűnően sok méhel láttam csomóba húzódva, félig-meddig megdermedve. Mivel a méhé szélben főleg két dologtól, a betegségektől és a rablástól félek, legelőször is az előbbire gondoltam, noha élt bennem a gyanú, hogy egyszerű fázás is lehet a , méhek dermedésének oka. Odahívtam öcsémet, aki igen tapasztalt méhész és kelten nézegettük a méheket. Arra a megállapításra jutottunk, bogy nem betegségről, hanem egyszerű {ázásról van szó. Kz be is bizonyosodott, mert •mikor a kaptárak ele 40 X 411 em es farostlemez lapokat teltem, — hogy a méhek erre ereszkedjenek le, és erről jussanak be a kaptárba, és ne a hideg földre pottyanjanak, ba oem sikerül egyenesen a kijáió elé röpülniük, — a kaptárak előtt a méhek gyülekezése, der medése megszűnt. A levegő hőmérséklete ek kor 13—14 fok körül volt, és azt bitiem, hogy ilyenkor nem kell félni a méhek dermedésétől. A tapasztalat azonban azt mutatta ez alkalommal, hogy a nedves föld ilyen levegőhőmérséklet mellett még olyan hideg lehet, hogy azon a fáradt méhek egy része megdermed. Érdemes tehát a kaptánk elé akár farostlemezekből, akár deszkadarabokból olyan léraaszt helyezni, amelyen ál a méhek felmászhatnak a kijáróhoz. • • • A tavasszal az egyik méhészszel beszélgettem arról, hogy milyen állapotban vannak a méhcsaládok, mi újság méhesében. Míg egy részt dicsekedve mondta, hogy a családok szépen fejlődnek, ugyanakkor panaszkodott is, hogy annak ellenére, hogy az ősszel bőven hagyott élelmet a családoknál, azok az élelem jórészét elfogyasztották és most etetnie kell. Me8Íe-gyeztem, hogy nálam is vannak hasonló jelenségek, ugyanakkor más kapiártípusuknál, pl. a Tamaskó kaptáraknái még jócskán van méz. noha ősszel ezeknél sem volt több méz, mint a többi kaptártípusban. Kollégám valahogy így reagált: „Cgy tűnik ezek szerint, hogy a Tamaskó kaptár jobb frizsider“. Elgondolkoztam ezen a kijelentésen. Valószínűleg van ebben valami, sem a téli hideg, sem a koratavaszi meleg ebben a kaptárban és a másfajta bélelt kaptárakban sem hat annyira a méhcsaládra, mint a vékonyfalú kaplárakban, így a fogyasztás is kisebb, különösen a tél, a koratavasz folyamán. Sokan úgy vélik, hogy ez jó is, mert a februári fiasitás, különösen ha nagyobb kiterjedésű, nagyon drága és sokszor haszontalan ■s lehet a méhcsalád számára, jó lenne tudni összehasonlító kísérletekből, vajon mi igaz ebből. • • • Ma már sok olyan ipari hulladék vau, amivel gyakorlatilég alig tudunk valamit csinál ni. Ezek közé tartozik a hűl lámpapír is. Főleg a kereskedések kapnak hullámpapírból készült dobozokban nagyon sok árut, s a kicsomagolás után a buliáir.papír értéktelenné válik. Visszaszállítása sokkal többe kerülne, mint amit ér, ami be az új doboz kerül. Ezért mindenütt szét van dobálva, szinte párákért, sőt a legtöbb esetben párák nélkül is hozzá lehet jutni. Mi méhészek a hullámpapírt jóoéhány esetben nagyon szépen felhasználhatjuk. Már régebben szó volt róla, hogy nem egy méhész hullánipapir darabokat összecsavar, meggyújtja a tekercset, és amikor parazsassá válik, beleszi a füstölőbe. Hosszú ideig kiadós füstöt kap így, nem keli a füstölőt állandóan tömni, nincs nehézség a füstölő anyag beszerzésével, utánpótlásával se. Noha még sokan használják füstölésre a korhadó fűzfát, és jómagam a feldarabolt csutkái tartom a legjobbnak, meri eh hez jutok hozzá a legkönnyebben, mégis érdemes kipróbálni a hullámpapírt is. Más méhésznél is láttam a htillámpapfrnak egy ójaltb felhasználási módját. Az idei tél folyamán én is kipróbáltam, és nagyon hasznosnak, ugyanakkor nagyon egyszerűnek és gyakorlatiasnak találtain, hogy a méhcsaládokat télire hullámpapírral takarjam. Ez a méhésztől csak akkor kér egy kis pontosságul, amikor a hullámpapír dobozokból, illetve hullámpapir lapokból kiszabja a fészek takarásához szükséges lapokat. Lapozó kaptáraknái hátulról — kőikét hullánipapir lemezt tettem be a keretrögzitó rámák mögé. Ezeket Horváth méhésztársam vékony spárgával még össze is varrta, mert így egy lapként kezelheti őket Ezeket csak vándorláskor kell kivenni, esetleg a nyári forró ság idején kiszedni, hogy a méhek szellőztetni tudjanak, de május elejéig, illetve szeptem bér elejétől állandóan benn lehelnek a kaptárban. A méhek zúgása alig hallatszik rajta keresztül, a nedvesség nein hatol át, a párásság nem csapódik le a kaptárfalra, tehát a méhek nyugodtan telelnek az ilyen takarás alatt. Körülbelül fele akkora hulláiiipapírral a mézkamrában nagyon egyszerű a fészek takarása is, és ha a szabáskor pontosak voltunk, a méhek nem jönnek föl a hullámpapír fölé, és nem pusztulnak el az üres, hideg mézkamrábau. Sz. A szőlőtelepítés alapja A szőlőtermesztésnél nagyon gyakran előfordul, hogy a kístermesztök nagyobb figyelmet szentelnek a minőségi fajták kiválasztására, sőt egyesek figyelemmel kísérik, hogy kertjeikből ne hiányozzanak a világszínvonalú fajták sem, habár ezekről még a termesztés szempontjából keveset tudnak. Ezen a téren jó lenne ha a morvaországi termesztők példáját követnék, ahol nagy gondot fordítanak a szőlő rajonizálására és az ismert fajták tenyésztésének fokozására. Ugyanúgy fontosnak tartják a kiültetés előtti talajelőkészítést. A gépesítés lehetőségeit a talajelökészítő munkálatoknál főleg a kertészkedők csoportosulásnál helyezik előnybe. A földek termékennyé tételének lehetőségei mindennapi érdekünk. Milyen módszerekkel lehet megjavítani a földalap tápanyagbázisát, mint nagyon fontos tényezőt az új szőlőtelepítés szempontjából? A fentiekből arra következtethetünk, hogy a kiskertészkedőknek Is fontos az új ültetvényeket tervszerűen telepíteni, mert csakis a jó talajelőkészítés adja meg a fejlődés fellé teleit. A kískertészkedök a rigolozást előzetes kultivációs munkák nélkül végzik. Vannak esetek, mikor a szőlőt csak árkokba vagy gödrökbe ültetik, ez nem felel meg a szőlőtermesztés fejlesztésének. Ha sikeresen akarunk szőlőt termeszteni — a kiültetés előtt legalább két évvel — a földet jól fel kell szántanunk és lehetőleg pillangós növényekkel bevetnünk. (Ha ez lehetetlen, akkor feltétlenül szükséges, hogy hordjuk meg istállótrágyával vagy komposzttal.) Öszszel a főidet újra szántjuk, hogy télen jól szétfagyjon. Kora tavasszal a kapacskázás után a földet bevetjük cukorborsó és lendek (bükköny) keverékkel (1:1) s legjobb ha zabot adunk hozzá. Vetés után a földet a következő műtrágyákkal trágyázzuk: 25 kg nitrogént, 25 kg foszfort és 80 kg káliumot adunk tiszta tápanyagban hektáronként. Július 15-íg a veteményt hengereljük tárcsás hengerrel s utána leszántjuk. Ezek után szintén műtrágyát adagolunk 25 kg foszfor és 80 kg káliumot tiszta tápanyagban egy hektárra. Ősszel, szeptember első felében középszántás után újra bevetjük a földet őszi lendekkel, 120 kg ot adunk egy hektárra és ezt keverjük rozzsal vagy búzával 60 kg egy hektárra. A további tápanyagot szintén műtrágyával pótoljuk, ugyanúgy mint a tavaszi vetésnél. Ezt a termést a következő évben május közepéig a földbe dolgozzuk és utána három-négy nap múlva leszántjuk. A szegé nyebb talajokra 200—300 q érett istállótrágyát szántunk be a zöldanyaggal, hogy az még a rigolozációs munkálatokig jól összeérjen. Nem szükséges a rigolozásnál az istállótrágyát mélyre dolgozni, főleg a nehezebb, kötött talajoknál. Amennyiben a föld nem tartalmaz kellő mennyiségű tápanyagot, az akadályozza a szőlő gyökérzetének a fejlesztését. Ezen kívül jelentős szerepet tölt be a föld fizikai és mechanikai tulajdon sága, amellyel össze van kötvea föld levegőzése, valamint a víz szerepe a gyökérzettel. Így a rigolozációs munkálatokkal egyidőben végezzük a föld agrokémiai elemzését, hogy milyen arányban tartalmaz tápanyagokat. Ezen munkálatokat a 46 5790-es állami szabvány szerint kell végezni. A rigolozást három hónappal a kiültetés előtt végezzük, hogy a föld jól leülepedjen. Az őszi kiültetésnél ha az időjárás esős, megspóroljuk az öntözést. A földet már július első felében rigolozni kell. A tavaszi ültetéshez pedig az előző év őszén kell elvégezni. Az ültetés előtti jó talajelőkészílés megteremt minden előfeltételt a szőlő jó és tökéletes fejlődéséhez, valamint a terméshozam emeléséhez, amely 30—40 évig biztosítva lehet. A. Žembery mérnök CSc. Citromfű (MELISSA OFFICINALIS L., MSUOVKA LEKÁRSKA) Az átoltott fák gondozásáról A háztáji kertészkedők mindent megtesznek annak érdekében, hogy kertjeikben gazdagon termő gyümölcsfák fejlődjenek. A gyümölcstermesztés fejlesztéséhez tartozik a gyümölcsfák átoltása is. Ez nagyon komoly beavatkozás a termés minőségi javítása szempontjából. Ezért végezzük szakszerűen, mert ellenkező esetben megbosszulja magát. Egyes gyümölcstermesztők sajnos, elvégzik az átoltást mindenféle elméleti vagy gyakorlati szaktudás nélkül. Viszont vannak olyanok is, akik szakemberre bízzák. Meg kell jegyeznünk, nem biztos, hogy munkánk eredmé nyes volt, amikor már látjuk, hogy az oltás megfogódzott és zöldell. Ezért nagy figyelemmel kísérjük az átoltott fákat a fogamzás ideje alatt. A következő sorokban szeretnénk magyarázatot adni a szükségleteknek megfelelően. Tanácsot adni, hogy milyen feltételek mellett tudjuk elérni az átoltott gyümölcsfák egészséges fejlődését. 1. Rendszerint az átoltott gyümölcsfák azon ágain, amelyen az oltást elvégeztük, sokkal több hajtás fejlődik. Ha ezeket hagynánk tovább fejlődni, túlnőnék az oltványt és azt lefojtanák és a fa koronája olyan sűrű lenne, hogy nem hozna termést. Ennek elkelti lése érdekében fontos, hogy az oltást 20—30 cm re minden friss hajtást eltávoiitsunk. A többi friss hajtást engedjük tovább szabadon nőni, de ha nagyon sűrű, feltétlenül ritkítani keil, vagy szükség szerint egynéhányat megrövidítünk. Ezen friss hajtások szükségesek a fa életben tartásánál, hogy lélegezhessen, (asszimilációs folyamat) és fejlődéshozama. Ezeket csak a következő év tavaszán távolíthatjuk el. Az oltásnál használt kötözöanyagot akkor engedjük meg, mikor látjuk, hogy az ágba erősebben benőtt. Nem ajánlatos az oltvány fogamzása előtt megengedni, mert igy gátolhatja az összenövést. 2. További feladatunk az, oltvány bebiztosítása a letörés ellen. Az oltvány fejlődésével egyidőben ágazik és így nőve kedik a széltől való letörési veszély. De ugyanúgy letörhetik a madarak is. Ezért szükséges az oltványokat támfákkal bebizonyítani. A támfák lehetnek egyenesek, de ugyanakkor le hét köralakúra kötött vessző is. Mikor már az oltványok olyan nagyra nőttek, hogy nem tudjuk a támfákhoz kötözni, ajánlatos megrövidíteni, hogy ezzel is csökkentsük a letörés veszélyét. 3. Abban az esetben, ha az oltványon lévő ágakat megtámadja a lisztharmat, feltétlenül szükséges, a megtámadott levelek eltávolítása, de eltávolíthatjuk az oltvány végét is. Ezen intézkedéseket nem sza bad lebecsülnünk, mert nagyban elősegítheti a fák fejlődé sét. Sót, ha be nem tartjuk, az oltvány meg nem fogamzását okozhatja vagy csalódást okozhat az ámításoknál. —Gál — A citromfű (orvosi citromfű, citroniszagú melissza, niéhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz) az ajakosvirágúak családjába tartozó, Dél Európából, elő-Azsiából származó, nálunk is vadon termo vagy termesztett, jellemző, kellemes, citromra emlékeztető illatú, évelő növény. Szára 40—80 cm magas, négyélű. bokrosán elágazó. Levelei keresztben átellenesen állnak, nyelük kb. 2 cm hoszszú, lemezük 2—6 cm hosszá, széles vagy keskeny tojásdad, hegyes, durván csipkés. A virágok tízesével, húzásává! állörvökben állnak, kicsinyek, pártájuk fehér. Júniustól— augusztusig nyílnak. Termesztése csak a jó minőségű mély rétegű talajokon eredményes. Legjobb telepíteni a frissen trágyázott gabonatarlóba vagy trágyázott kapás után. Szaporítása magról, tőosztással és dugványozással történhet. Magja lassan csírázik, ezért célszerű 10—20 óráig áztatni 25—« 28 C fokos vízben és így március végén melegágyba vagy áprilisban langyos ágyba vetni. Palántázni 70 cm sor- és 30 cm tőtávolságra kell. Az így elültetett területben 3—5 évig hoz elegendő termést. Gyűjtendő a citromfű leveles szára virágzáskor vagy virágzás előtt. Ha kaszáljuk júniusban, akkor a gyűjtés szeptemberben mégegyszer megismételhető. Holdanként 12— 16 q száraz drog várható, amely pénzben 18—24 ezer korona. 1972-ben felvásárolják a gyógyszeripar számára, ára 15,—/kg. A száraz drog sötétzöld, jellegzetes fűszeres, összedörzsölve enyhén citrom illatú. A drog tartalmaz illóolajat, csereanyagot. keserű anyagot és nyálkát. Az illóolaja (Oleum citronellas) citrált, citronellált, geraniolt, linalonlt és más aromatikus anyagokat tartalmaz. A drognak szívnyugtató, idegerősítő, görcsoldó, emésztést serkentő, szélhatjó, izzasztó, epemüködést elősegítő és illatozó tulajdonsága van. Alkatrésze a PASSIT idegqyugtató cseppeknek, ALVISAN magasvérnyoniás elleni és érelmeszesedés elleni teakeveréknek, BETU LAN teakeveréknek (a vízutak gyulladásánál használják), VALOFYT idegerősító és idegnyugtató teakeveréknek és a DETSKÝ ČAJ S HARMANČEKOM nevű gyermek teának. Az illóolaja a drogból vízgőzdesztilációval állítható elő. Ezt az olaját az illatszeripar használja. Mivel a tiszta citromfűolaj igen drága volna, citromhéjolajjal együtt, lepárolással állítják elé. Dr. NAGY GÉZA