Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-29 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES * -fr-1972. július 29. 15 l ALASZUNK rKÍRDííÜKR£ A víkendház és a garázs ára Egv víkendház és garázs megvételére van lehetőségem. Az eladó által megállapított vételárat azonban túl magasnak tartom. Hogyan szabják meg az árat az érvényes jogszabályok alapján? Mit értünk a „víkendház“ és a „garázs“ fogalma alatt? — kérdezi Sz. G., olvasónk. A Polgár! Törvénykönyv 128. 8 í. bek. csak a családi ház fogalmát határozza meg. Nem tartalmazza az Itt felsorolt fogalmak definícióját, ezért meghatározásuk alkalmával a gyakorlatból Indulunk ki. Az eddigi gyakorlat alapján a víkendház jellegét néhány szempont határozza meg: a) maga az építmény és annak felszerelése, b) az építmény helye, c) felhasználásának módja. Mindig egyszerűbb, könnyebb konstrukciójú építményről van szó, amely' üdülésre és pihenésre szolgál, nem pedig állandó lakásra. Az Állami Műszaki Bizottságnak 1966. augusztus 12-én kiadott 3501/32/ 66. sz. utasítása értelmében a víkendház beépített felületének nem kellene meghaladnia az 50 mJ-t. Abban az esetben, ha nagyobb terület beépítését engedélyezték, akkor sem haladhatja meg a családi ház terjedelmét. Eredetileg állandó lakóhelyül szolgáló épületeket is nyilváníthatnak víkendházakká, ha azokat az illető szervek beleegyezésével üdülési célokra építették át. A garázs egy a gépkocsik parkolására szolgáló elkülönített építmény, de esetleg .annak tartható az illető építészeti hivatal beleegyezésével erre a célra módosított valamilyen más építményféleség is. A garázs jellegzetessége a gépkocsi elhelyezésének megfelelő méretarány. Ha valaki a családi ház beépített felületén kívül építtet garázst, akkor az különálló garázsnak tekinthető. Ezzel szemben nem tekinthető garázsnak a csűr, a fészer, a ház kapuja alatti térség stb., bár mindez gyakran szolgál a gépkocsi parkolására. A víkendház árát az építmény minősége, a beépített lakóterület nagysága, és az építmény kora alapján határozzák meg. Az építmény minőségének a megállapítására 17 minőségi jel szolgál, három minőségi osztályban. Jó volna, ha áttanulmányozná a 47/1969. Tt. sz. rendelet 2. sz. mellékletét, amelyben a minőségi jelek fel vannak sorolva. A víkendházakat a minőségük szerint soroljuk be az egyes osztályba aszerint, hogy megfelel-e a minősági osztályjelek által megszabott feltételek kétharmadának. Az egyes osztályokban az 1 m2 beépített terület ára a következő: az I. osztályban 1100 korona, a II. osztályban 800 korona és a III. osztályban 605 korona. Az olyan víkendházak esetében, amelyek tetőtere manzárdszobával rendelkezik, a fent említett díjszabás alapján kiszámított eladási ár 80 szá-Zalákkal több. A beépített terület alatt az építmény egész beépített területét értjük, a verandával együtt. Nem számítják bele a mellékhelviségeket (pl. a fáskamrát, a WC-t). A víkendházak használhatőságl Idejét a minőségi osztályok alapján különböztetik meg. A rendes karbantartás mellett az eladási ár évenként az I. osztályban 1,25 százalékkal, a II. osztályban 1,75 százalékkal és a III. osztályban 3,3 százalékkal csökken. Ugyanígy járnak el a garázsok felbecsülése terén is, azaz az építményt a három minőségi osztály valamelyikébe sorolják be. A minőségi jelek meghatározása a 47/1969. Tt. sz. rendelet 3. sz. melléklete alapján történik, amit szintén érdemes áttanulmányoznia. A további eljárás ugyanaz, mint a víkendházak felbecsülésekor. 'Az árat úgy állapítják meg, hogy az építmény beépített felületének a terjedelmét összeszorozzuk a rendelet által megszabott díjszabással, amely az I. osztályban 720 korona, a II. osztályban 490 korona, és a III. osztályban 345 korona. Az így kapott összeg a garázs kora szerint évenként az I. osztályban 1,25 százalékkal, a II. osztályban 1,75. százalékkal és a III. osztályban 3,3 százalékkal csökken. Az így kiszámított eladási ár, az építmény idő okozta elhasználódásának megfelelően csökken, amely általában évi 1 százalék a rendes karbantartás mellett. Ugyanez az elv érvényes a víkendházak árának a kiszámítása terén is. Ha csúszik a kumplung., MIÉRT KOPIK EL IDŐ ELŐTT A TENGELYKAPCSOLÓ? A helytelen tengelykapcsolóhasználat nem jár olyan súlyos következményekkel, mint a sebességváltásnál elkövetett hibák. „Csak“ a tengelykapcsoló gyors kopása az eredménye a kuplungozásnak. Már a második dörzsbetétet cserélték, viszonylag kevés kilométer lefutása után egy gépkocsinál. A szakértők anyaghibára gyanakodtak, s csupán a véletlen vezetett a hiba eredetére. A tengelykapcsoló kipróbálásánál kiderült, hogy a kocsi tulajdonosa az emelkedőn történő megállásnál jő néhány percig gázadással és a tengelykapcsoló csúsztatásával tartotta állő helyzetben a kocsit. Az Ilyen tengelykapcsolóhasználat, különösen, ha rendszeresen művelik, viszonylag gyorsan elkoptatja a dörzsbetétet. Ha hosszabb ideig csúsztatjuk a kuplungot, az több ■száz. esetleg több ezer Indításnak felel meg. Fokozza az elhasználódást, hogy a hosszú ideig történő csúsztatásnál a tengelykapcsoló szerkezet, különösen a dörzs. betét nagyon áímelegszik, így : jobban kopik, esetleg le Is ég. bet. A gyakorlott vezetők nagyobb emelkedőn az Indulásnál a kéziféket használják. Láb-/ fékkel ilyen helyzetből az autó először hátrafelé indul el, ezáltal lényegesen nagyobb a tengelykapcsoló igénybevétele, a kocsi előre történő mozgásbahozásához. A kéziféket a tengelykapcsoló visszaengedésével összhangban oldjuk ki, természetesen megfelelő gázadás mellett. így elmarad a hátragördülés, mely túl az előzőekben leírt fokozott igénybevéte- / len még baleseti veszélyt is jelent. Sík úton történő indulásoknál is kerüljük a tengelykapcsoló hosszú ideig .tartó használatát, az erős csúsztatást. .. Fokozott gyorsítást, nagy gázadást csak a tengelykapcsoló teljes visszaengedése után alkalmazunk. Ne tartsuk lábunkat feleslegesen a tengelykapcsolópedálon, mert ez a kinyomócsapágy, vagy a szén, illetve a dörzsbetét kopását, esetleg a tengelykapcsoló megcsúszását okozza. / SZÜKSÉGE VAN )Ó MINŐSÉGŰ TÉGLÁRA? Forduljon a Nová Vieska-i (Kisújfalu) efsz-hez. Egy tégla ára 0,80 Kčs és bármilyen mennyiséget házhoz szállítunk. JRD, nová vieska okr. Nové Zámky Л Már a legnagyobb melegben, a gytímölcsérlelő nyári hóna pókban is a télre gondolunk. Hiszen a jelenlegi lakáskultúra főleg a városokban nem teszi lehetővé a gyümölcs házi táró lását a téli és a tavaszi hónapokra. Ezt a hiányt igyekszünk kiküszöbölni a gyümölcs szakszerű tárolásával. A hűtőtárolók ban raktározott gyümölcs még tavasszal is friss és teljes ár tékű, gazdag vitamintartalmti fogyasztási cikknek számít. A fogyasztók érdekében ennek a feladatnak sikeres teljesí tését szolgálja az AGROFRIGOR szövetkezetek közötti vállalat A jó minőségű gyümölcs rendszeres fogyasztását az ön asz talára is biztosítottuk az év minden szakaszában rofrigor a jó minőség záloga • -* «4/.* /V. . ■ AGROFRIGOR Spoločný družstevný podnik Dunajská Streda v. M
