Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-29 / 30. szám

c SZABAD FÖLDMŰVES 1972. túliue 2П. ■ ■ ■« HAZAI TŰKOR • HATÁRIDŐ ELŐTT ÁTADTÁK RENDELTETÉSÉNEK. Az elmúlt hé­ten, a megszabott határidő előtt két hónappal, üzembe helyezték a Hamu­­linakovoh és Kaliakovon (Gútor, Sze­met) létesített új víztelepet. Ez a 63 milliós korona költséggel épült léte­sítmény nagybaii elősegíti Bratislava vízellátását. ■ ______ • A MUNKAVERSENY EREDMÉ­NYE. A bratislavai Juraj Dimitrov Vegyiüzem az első félévben 4,5 mil­lió koronával teljesítette túl az előírt tervet. Ez főleg annak köszönhető, hogy a vállalt kötelezettségeket ma­gasan túlteljesítették. • FIATALOK TALÁLKOZNAK. Au­gusztus első hetében fiatalok ezrei utaznak a Magas Tátrába, ahol 1913- ban Vladimír Iljics Lenin járt. A Csor­ba-tó partján felállított sátortáborba az idén mintegy 3000 SZISZ-tag láto­gat el. A táborban lévő ifjak társa­dalmi munkában vesznek részt, s kü­lönböző turisztikai és sportrendezvé­nyeken összemérik erejüket. • UTAZÁSI HÍRADÓ. Többezer gép­kocsivezető használja ki a bratislavai Autoturist szolgáltatásait. Az Auto­­moto Klub tagjainak és a többi moto­rosoknak, akiknek érvényes nemzet­közi gépkocsi-jogosítványt adtak ki, azok bizonyos pénzügyi kedvezmény­ben részesülnek. A Jugoszláviába utazók 500 dinárt kapnak csekkben. Ha a klub tagja kapitalista országba utazik, az Autoturist-tól 500 svájci frankot kap. A hitellevél készpénz­nélküli kapcsolat formájában a jár­művek javítási költségeit szolgálja. Miután a motoros visszatér külföld­ről, az ott javításra fordított összeget Itthon koronában fizetheti ki. • JELENTŐS ÉRTEKEZLET. Hazánk fővárosában az elmúlt héten tartot­ták a gabonarozsdával foglalkozó III. európai értekezletet. A rozsdá­nak nevezett növénybetegség lénye­gében a hektárhozamot csökkenti. A betegséget apró gombák okozzák. A betegség elkerülése szempontjából a nemzetközi szakemberek 1964 óta minden évben kicserélik tapasztala­taikat. A fő cél, hogy a búza, az árpa, a rozs és zab nemesítése szakaszán olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyek az ellenállóképességet lo­­kpzzák. 3 ommeniárunR ж Kalahari, de mostanában külö­­nősen a Szocialista Ifjúsági Szövetség I. kongresszusának előké­szítési időszakában nagyon sok szó esik az ifjúságról. Ez érthető, hiszen hazánk lakosságának 47,Б százaléka 30 éven aluli, gyermek és fiatal. Tár­sadalmunk vezető ereje tudatában van annak, hogy a fiatalok problé­máinak megoldása a sokoldalú neve­lésük, a gyorsütemű szocialista fej­lődésünk záloga. A fiatalok jelentős hányada külön­böző iskolákban készül az életre. Most a vakációt töltik, s a két hónap alatt legtöbben felszabadultak a tanu­lási kötelezettségek alól. Közülük azonban sokan nem a szórakozásra, a nyaralásra gondolnak, hanem mun­kát vállalnak gyárakban, építkezése­ken, mezőgazdasági üzemekben s a népgazdaság minden területén. Talán valamennyien célt tűztek maguk elé. Ki ezt. ki azt szeretné megvásárolni, esetleg egy kei hetet nyaralóhelyen eltölteni. Jól jön ez a segítség. Sok mező­­gazdasági üzemben el sem tudnák képzelni nélkülük a gabona betaka­rítását, illetve szárítását, tisztítását, s más fontos ten­nivalókat. A tizen- I évesek szinte az i ország minden ré­­■ szén összefogjak, s részt vállalnak a gabona betakarí­tásából, s knmn­­! lyan segítik az e-ernyi tennivaló elvégzését. A mi­­. nap Trsticén (Nád­szegen) jártam. A kertészetben — amelyről csak a legnagyobb elisme­rés hangján lehet szőni — „mosoly­gós“ gyermeksereg szedte a paradi­csomot. A tábla végére érve megáll­tak egy kicsit „szusszantani". Szóba elegyedtünk, s kiderült, hogy mind­össze lt—12 évesek. Egy pufók „gyé­­mántszemü“ paradicsomot majszoló lánykától kérdeztem- — Nem fáj a derekatok? — Ne vicceljen már, bá­csi — nevetett hamiskásan. — S nem unjátok magatokat? — Örülünk, hogy együtt vagyunk az osztályból, nem beszélve arról, mi is meg tudjuk mutatni otthon, hogy pénzt keresünk. Harminc kroncsit naponta. Megkérdeztem a vezetőktől, mivel kedveskednek, frissítővel s mással ezeknek az „arany" gyerekeknek, j — .Nem hisszük, hogy az jót ten­A » ■* JOVO nemzedékért Kétfajta ifjúságunk van, az egyik csoport már most megfeszíti erejét a társadalom érdekében, ismerkedik a mindent megteremtő munkával, s van egy másik, mely korán a züllés út­jára lépett. A szocialista társadal­munk a másik fajtát sem tagadhatja le. Az utóbbiak esetében komoly tár­sadalmi összefogásra van szükség, hogy megváltoztassuk életmódjukat. Elsősorban a családban, a szülőknek kell többet törődni a csemeték for­málásával. Szomorú, hogy sokszor je­lentős, vezető beosztású egyének gyermekei közül kerülnek ki a té­velygők. Az ilyenek vizet prédikálnak és bort isznak. Nagy szavakkal hir­detik a rend, fegyelem betartásét, gyermekeik pedig lopnak, részeges­­kednek, cigarettáznak, s mindent el­követnek, ami nem illik a szocialista társadalmi rend fiataljaihoz. A fiatalok általában hajlamosak a szélsőségekre. Emlékezzünk csak vissza az 19B8-as időre, amikor a jó­zan fiatalok jelentős részét is meg­tévesztette a jobboldal képviselőinek osztályszemlélettol mentes nézete. Ezért a legfontosabb, hogy az üjúsag nevelésében törekedjünk a liberális és a nem szocialista megnyilvánulá­sok maradványainak felszámolására. Az ifjúság koréban kifejtett eszmei­nevelőmunka nagyon összetett fel­adat, amelyet nem bízhatunk bárkire. Erre a munkáraolyan egyéneket kell kiválasztani,akik politikai és eszmei meggyöző-désükkel, tudásuk­kal és képessé-geikkel, jellembeli tulajdonságaikkal, érzékeny, tapinta­tos magatartásuk-kal meg tudják nyerni a fiatalok bizalmát, tekin­télyre tesznek szert, s személyes pél­damutatásukkal aktivitásra, valamint elkötelezettségre késztetik őket. Kü­lönösen a párt szerveinek és szerve­zeteinek a feladata, hogy ilyen sok­oldalú emberekre bízza az ifjak ne­velését. A fiatalok szocialista nevelése meg­oldhatná, hogy a „szorgoskodók“ no­csak az óhajtott valamiért dolgozza­nak, hanem tudatosan álljanak csa­tasorba. De különös gondot okoz a másik csoport, akiket ki keli emelni a kátyúból, s rendes útra téríteni. Ehhez az egész társadalom összefo­gására van szükség, de elsődleges feladat hárul a családra és a Szocia­lista Ifjúsági Szövetségre. Ezeket a rossz útra tért fiatalokat talán ők tudják legjobban formálni. Persze, ehhez végtelen türelemre van szük­ség — s viszont, ha ez megvan, az eredmény sem marad el, s valamenv­­nyien büszkék lehetünk a jövő nem­zedékére. — tt— ■porunk fő jellemvonása, hogy az emberi társadalom fejlődé­sének döntő tényezőjévé a szocialista világrendszer válik. Ez a hatalmas forradalmi-társadalmi erő napjaink­ban a nemzetközi politika gyakorla­tában Is képes érvényesíteni a szo­cialista humanizmus fennkölt alap­elveit, egyre inkább hat a tókésvilág társadalmi viszonyaira, s képes az emberiség érdekében kiharcolni a tartós békét. Az erőviszonyok objektív fejlődése tehát törvényszerűen felveti a háború megakadályozásának kérdését. Manapság, amikor a szocializmus erői és a vele szövetségesek egyre hathatósabban szabják meg a társa­dalom fejlődésének a jellegét, a tör­ténelem folyamán először adódik reá­lis lehetőség, hogy megszabadítsák az emberiséget a pusztító háborútól. Az 1972-es év az európai népek számára a tartós biztonság és béke új reménységét hozta. Az enyhülés dip­lomáciája ha nehéz vitákkal tarkított úton is, de előrehaladt. A béke és a biztonság megteremtéséért fáradozó? szovjet diplomácia a feszültség eny­hítésére törekvó szocialista külpoli­tika, a békés egymás mellett élés elvének alkalmazása sorozatos sike­reket ért el, bíztató távlatokat nyi­tott. Hiszen ebben az évben ratifikál­ták a szovjet—nyugatnémet, a len­gyel-nyugatnémet szerződést, Ber­linben aláírták a két német állam közti első nemzetközi jogi érvényű egyezményt. A világ minden népének számára sokat jelent a Szovjetunió és az Egyesült Államok között tör­tént úgynevezett SALT-megáliapodás aláírása, amely kedvezőbb feltétele­ket teremt a hadászati támadó fegy­verek korlátozásával folytatandó to­vábbi hatékony tárgyalásokhoz. A leninizmus az ellentétes társa­dalmi rendszerek békés egymás mel­lett élését úgy értelmezi, mint az osztályliarc folytatását békés eszkö­zökkel, vagyis ez azt Jelenti, hogy az osztályharc a szocialista és a tőkés államok kapcsolatainak területén Is fejlődik. A leninizmus a társadalom­­fejlődés törvényének Ismereteiből in­dul ki, e fejlődés elkerülhetetlenül oda vezet, hogy a tőkésrendszert a kommunizmus váltja fel, a kommu­nizmus eszméje diadalmsakodik anél­kül, hogy beleavatkoznának a tőkés országok beliigyeibe. A helyzet egyre jobban úgy alakul, A békés egymás mellett élés hogy a szocialista és kapitalista álla-* mök békében létezhetnek egymás mellett. Persze a békés egymás mel­lett élés elvének elfogadása nem szünteti meg teljesen a kétféle társa­dalmi rendszer országai közt fennálló vitákat, ellentéteket. De lényegesen fontos, hogy csak az Ideológiai harc álláspontján maradjanak, és a nem­zetközi ellentétek és konfliktusok megoldásának eszközét kizárólag a politikai tárgyalásokban lássák. A békés egymás mellett élés politikája tehát azt jelenti, hogy a háborút nem tekinthetjük vitás kérdések megöl-' dása eszközének. Természetesen ez úgy. lehetséges, hogy valamennyi fil­­larúfkötelezt «magát, hogyítiszteletbeiit tartja a másik területi sérthetetlen-* ségét, és a kölcsönös pojitikai, gaz­dasági kapcsolatok a felek teljes egyenjogúságán, valamint kölcsönös előnyeinek biztosításán alapszik. El­jött tehát az az Idő, amikor a tőkés országok egyszer _ s mindenkorra kénytelenek lesznek ^lemondani a há­borúról, mint a szocializmus elleni harc eszközéről, gazdasági együttmű­ködésre, versenyre lépni a szocialista világrendszerrel. Az utóbbi időben Európában is szemtanúi vagyunk a gazdasági kap­csolatok fejlődésének, pedig az öreg kontinens az előbbi években nagyon elmaradt az általános kelet—nyugati kereskedelmi kapcsolatok mögött. An­nak, hogy a kereskedelmi kapcsolatok még ma is szerények, egyik oka az, hogy több nyugati ország kereske­delmi politikájában még manapság is érvényesülnek a hidegháború marad­ványai a politikai megkülönböztetés elemei, olyan korlátozások, amelyek mesterségesen fékezik a kereskede­lem gyorsabb ütemű fejlődését. A termelőerők fejlődése azonban megérlelte a mostaninál sokkal átfo­góbb, messzebbmenő össz-európai gazdasági együttműködés iránti Igényt. A kormányok hosszabb Időre tervezik meg nemcsak a saját gazda­sági fejlődésüket, hanem a nemzet­közi gazdasági kapcsolataikat is. Á Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa országaiban napirendre került és megállapodtak az együttműködés, az ötéves tervnél hosszabb távlatú el­képzelések és tervek készítésében. A korszerű termelésnek mindinkább feltétele az új nagy piacok feltárása és tartós biztosítása. Ezért egyre nő a nyugat-európai országok érdeklő­dése az európai szocialista országok iránt, és az utóbbiak is érdekeltek abban, hogy Nyugat-Eurőpa piacain is növekvő mértékben helyezhessék el fejlődő gazdaságunk, mindenek­előtt iparunk termékeit. Mind nagyobb jelentőségűek a tar­tós termelési kapcsolatok kialakításét szolgáló1 kooperációs megállapodások, amelyek a kész termékeken kívül részlegegységek, gépelemek, alkatré­szek, forgalmát is felölelik és az áruk mellett a technikát Is közvetítik^ Mind időszerűbbé válik a mezőgazda­sági termékek forgalmának elősegí-* tése. Az európai szocialista és tőkés­­országok közti kereskedelem erőtel­jes fellendülésének azonban legfőbb feltétele az, hogy végleg megszűnjön a kereskedelemben alkalmazott min­den diszkrimináció, általánossá vál­jék a kereskedelemben az egyenlő elbánás, és ezen az alapon — a köl­csönös előnyök elvéből kiindulva — keressék az európai országok kormá­nyai, üzleti köret is a kereskedelem fejlesztésében hosszabb távra szóló leggazdaságosabb megoldásait. A nemzetközi együttműködésben rohamosan növekvő helyet kap a tu­dományos és technikai tapasztalatok, valamint ismeretek cseréje is, sőt túl ezen a szorosabb együttműködés a tudomány és a technika fejlesztésé­ben. A rendelkezésre álló szellemi erőt, hatalmas technikai tudást meg­hatványozhatja, ha Európa országai egyesítik erőiket a gyorsabb és haté­konyabb gazdasági fejlődés, a tudo­mány és technika megalapozására. Jelentős hatássa! vannak az euró­pai országok együttműködésére a vén kontinensen lezajló Integrációs folyamatok. Az Integráció fejlődése azonban önmagában nem küszöböli ki azt a veszélyt, hogy míg az integrá­ción belül a gazdasági kapcsolatok tovább erősödnek, addig a különböző integrációkhoz tartozó országok kö­zött a kelet—nyugati gazdasági kap­csolatok fejlődésénél megtorpanás következhet be. A megtorpanást csak tudatos, e probléma pozitív megoldá­sára irányuló gazdaságpolitikával le­het elkerülni. Az a kérdés azonban egyelőre nem dőlt el, hogy az Euró­pai Közös Piac kibővülése és az in­tegráció útján való haladása hogyan hat majd a többi országra, így az európai szocialista országokkal való kapcsolatok alakulására. A Közös Piacnak ugyanis egyelőre nincsen olyan koncepciója, amely tisztázná az európai szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejleszté­sének távlatait. Más a helyzet a KGST országok vonatkozásában. A tagállamok integ­rációjának komplex programja na­gyon világosan foglal állást abban, hogy az nem Irányul egyetlen kívül­álló állam vagy államcsoport ellen, és nem vezet semmiféle zárt, a kívül­állókkal szemben elzárkózó elbánást eredményező gazdasági csoport létre­hozására. Ellenkezőleg, az Integráció a világ többi országaival, tehát a fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal egyaránt a gazdasági kap­csolatok széleskörű fejlesztését Irá­nyozza elő, és a KGST országok közti munkamegosztást . a világ fejlődő munkamegosztásába kívánja bele­ágyazni. Felvetődik tehát a kérdés; hogyha gazdaságilag megértek a mainál szé­lesebb- körű össz-európai együttmű­ködés feltételei, mi kell ahhoz, hogy az együttműködést kibontakoztassuk. A válasz erre egyértelmű: olyan po­litikai légkörre, a politikai feszültség csökkentésére, az európai kormányok egymással összehangolt olyan politi­kájára, közös erőfeszítésére van szükség, amely arra Irányul, hogy egyesítsék erőiket az országok az össz-európai együttműködés megérett lehetőségeinek kihasználására. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tehát leginkább az, amely kialakíthatja a gyümölcsöző együtt­működés távlatait, az európai béké­nek és biztonságnak ezt a légkörét, amelynek döntő szerepe lehet az össz-európai együttműködés lehetősé­geinek kiaknázásában. A békés egy­más mellett élés, a gazdasági együtt­működés jelentősen elősegíti majd a népek boldogulását. TÖTH D. Az egységes honvédelmi nevelésről VALAMENNYIEN FELELŐSEK VAGYUNK „A pártunk és az állam hon­védelmi politikájának fontos része a honvédelmi nevelés — kifejezetten osztály- és inter­nacionalista alapon történő — elmélyítése, a lakosság felké­szítése. főleg a fiatalok, a dol­gozó nép és a hadsereg egysé­gének megszilárdítása, olymó­don, hogy szocialista hazánk védelmét valamennyi honpolgár megtisztelő, hazafias köteles­ségének tartsa." E fenti sorokat a CSKP XIV. kongresszusának határozatából idéztük. A honvédelmi nevelés tó cél­ja: a felelősségérzet tokozott kifejlesztése valamennyi cseh­szlovák állampolgárban, a szo­cialista haza iránt, hogy min­denki készen álljon a haza vé­delmére, s önfeláldozóén har­coljon annak szabadságáért, függetlenségéért, s a kommu­nizmus győzelméért. Mint e megfogalmazásból is kitűnik, a honvédelmi oktatás nevelési­­pedagógiai folyamat. A CSKP KB elnökségének múlt évi ha­tározata kiemeli, mennyire fon­tos a világ osztályok szerinti erömegoszlásának megmagyará­zása, valamint az imperializmus jelenlegi támadó politikájának megvilágítása — ez az agresz­­szív politika a szocialista tábor országai, s a világ összes ha­ladó erői ellen irányul. A hon­védelmi oktatás célja továbbá, elmélyíteni a szocialista haza­­fiság, a proletár nemzetköziség szellemét, s kifejleszteni a szo­cializmus sikeres építése feletti büszkeségérzetet hazánk hon­polgáraiban. A mi új, egységes honvédelmi oktatási rendszerünk felkészíti dolgozó népünket a haza vé­delmére, s megteremti a poli­tikai-, káder-, szervezési és anyagi feltételeket is. Nem egy év feladatairól van szó, hanem hosszabb, céltudatos folyamat­ról, amelynek során átformá­lódhat a honpolgárok erkölcsi, harci és politikai nézete, lélek­tani tulajdonsága, amely nélkül nem teljesülhet alkotmányosan előírt kötelességünk: a nép ér­dekeiért dolgozni, s a haza vé­delmét a legfőbb erkölcsi köte­lességnek tartani! A honvédelmi nevelés új kon­cepcióját nem lehet egyik nap­ról a másikra megvalósítani. Az új elemek bevezetése nem­csak részletesebb tartalmi fel­dolgozást igényel, hanem a ká­derek és a gyakorlóhelyek szé­leskörű előkészítését is. Közben arra is ügyelni kell, hogy s honvédelmi nevelés formailag össszefüggó, teljes és egységes legyen. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­nökségének határozata alapján hazánk lakossága egységes honvédelmi oktatási rendszere fokozatosan életbelép. A kez­deti szakasz — helyes felvilá­gosító munka, a feladatok ki­dolgozása és kivitelezése lényegében már befejeződött. A másik szakasz feladatai min­denekelőtt az új oktatási rend­szer teljes megvalósítására Irá­nyulnak. Nem kell attól tartani, hogy az ütem lassú. A türelem és a megfontoltság útját állja az elhamarkodott cselekvés­nek. Még egyetlen határozat sem valósult meg önmagától. Ezért ezt a határozatot is első­sorban magáévé kell tenni va­lamennyi párt-, állami- és gaz­dasági szervnek, s valamennyi társadalmi szervezetnek — a határozat megvalósítását szív­ügyének kell tekinteni hazánk valamennyi dolgozójának, hon­polgárának! JÁN MIČÁTEK, alezredes ne, mert akkor túl sokan jönnének A tömegtájékoztató, eszközük nap ról napra közölnek elismerő hireke arról, miként allnak helyt derekasai a „brigáduzo“ fiatalok. Sajnos, van egy másfajta ifjúsá gunk is. A minap egy értekezletei hallottam, hogy a bűnözők egyhar mada 18 éven aluli. Ok is céloba tűznek ki maguk elé: miként vigyél ei más autóját, motorkerékpárját hogyan lopják el a sátorban nyara lók holmiját, s hogy törjenek be < lakásokba, üzletekbe, és sorolnatnán így tovább. A nyár ad részükre < legnagyobb lehetőséget a bűncselck menyek elkövetésére, s az abból ere dó haszon eilumpolására. Amíg i különböző munkahelyen szorgosko dók nemes eélt tűztek ki s közülül sokan tudatosan dolgoznak, addig i „hippyk" világában élők handakb, szövetkezve duhajkodnak, erkölcste lenkednek.

Next

/
Thumbnails
Contents