Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-15 / 28. szám
1972. július 15. SZABAD FÖLDMŰVES 15 — Cl? ALA ÍZÜNK KÍmiüm А kisajátítás ról Az utóbbi időben több levelet kaptunk, amelyekben az ingatlan kisajátítására vonatkozó kérdésekre kérnek olvasóink választ. A kisajátításra vunatkosó alapvető jelentőségű kérdésekre az alábbiakban válaszolunk. A kisajátító kérelme alapján a kisajátítási eljárást hivatal folytatja le. Ingatlannak építési célokra történő kisajátítása esetén az építtető köteles még azelőtt kérni a kisajátítás foganatosítását, mielőtt előterjesztené az építkezés engedélyezésére vonatkozó határozat kiadása iránti kérelmét. A kisajátítási eljárás befejeződése előtt nem szabad az építkezési munkákat megkezdeni. Ha a kisajátítást épület használatával kapcsolatban kívánják foganatosítani, az ügyet a közérdek szempontjából kell elbírálni, mégpedig azért, hogy feleslegesen ne kerüljön sor kisajátításra a tulajdonjog átruházásával ott, ahol a kisajátítás célját más módon is el lehet érni. A kisajátítást rendszerint akkor lehet engedélyezni, ha az építkezés megközelítése ezt megkívánja, ha az épület túlnyomó részét szocialista szervezet használja, vagy ha az épület ilyen használata költséges beruházásokkal függ össze. Területrendezéssel kapcsolatban akkor lehet a kisajátítást engedélyezni, ha a területi tervet, amely a terület vagy a község rendezését oldja meg, már Jóváhagyták. A kisebb területrendezésre vonatkozó eljárást össze lehet kapcsolni a kisajátítási eljárással. Ilyen esetben az építési hivatal a területrendezés feltételeinek megállapítása után elrendeli a helyszíni vizsgálatot, felhívja az érdekelteket, hogy kössenek megállapodást és határidőt állapít meg, amelyen belül jelentést kell tenni a megállapodásról. Ha megoldás jön létre, akkor határozatot ad ki a területrendezésről, ha nem, úgy e határozatot kisajátításra vonatkozó résszel egészíti ki. Amennyiben nem a népgazdaságfejlesztési állami terv feladatainak teljesítésével kapcsolatban kerül sor kisajátításra, az építési hivatal a kisajátítás során köteles mérlegelni (elsősorban magánépítkezők érdekében), hogy mihez fűződik nagyobb érdek, az épület használatához vagy építéséhez, mégpedig olyan szemszögből, hogy feleslegesen ne korlátozzák az egyének jogait. Az építési hivatal elsősorban azt vizsgálja, hogy az építő érdeke összhangban van-e a közérdekkel. A kisajátítást kérő kötelessége hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy a tulajdonossal megállapodást akar kötni, de a kísérlet nem vezet eredményhez. Ennek biztosítéka a megállapodás megkötésére vonatkozó felhívás, amelynek tartalmaznia kell a kérelmező követelményeit az ellenszolgáltatásra vonatkozó javaslatot, valamint figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy ha a tulajdonos 15 napon belül az indítványra nem ad választ, feltételezhető, hogy a megállapodás megkötését elutasítja. Az építési hivatal azt, hogy a kisajátítás célját nem lehet-e elérni más módon az Indítvány, valamint az eljárás résztvevői észrevételeinek alapján, esetleg saját Ismeretei alapján vizsgálja. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nemzeti vagyon nem lehet kisajátítás tárgya. Minden kisajátított Ingatlanért ellenszolgáltatást nyújtanak, mégpedig rendszerint pénzben. Az építési hivatal a térítés összegét a kisajátításról kapott határozat kiadásával egyidőben állapítja meg. Amennyiben a kisajátításról szóló határozat kiadásakor nem lehet pontosan megállapítani a kisajátítás terjedelmét, az építési hivatal az előterjesztett dokumentáció alapján megállapítja a kisajátítás előzetes terjedelmét. A kisajátítás ily módon megállapított terjedelme alapján az építési hivatal megállapítja a térítés összegét. A határozatban egyúttal megállapítja, hogy a kisajátító az ily módon megállapított összegből a kisajátított Ingatlan tulajdonosának legfeljebb az összeg 90 százalékét fizetheti ki, továbbá, hogy a térítés végleges összegét a kisajátítás terjedelmét szabatosítő adatok beszerzése után fogják megállapítani, legkésőbb azonban az építkezés befejezése után egy éven belül. Ha a kisajátított ingatlan tulajdonosa ezt kéri, vagy ha ezt a kisajátítást kérő indítványozza, az építési hivatal mindkét résztvevő beleegyezésével más Ingatlan tulajdonjogának átruházásával is kiegyenlítheti a kisajátított ingatlan értékét, — persze, ha ez nem ütközik közérdekbe. Ilyen megoldás csak akkor választható, ha személyi tulajdon vagy mezőgazdasági földterület kisajátításáról van szó. Ingatlannal akkor lehet a térítés összegét kielégíteni, ha a kisajátított vagyon értéke megközelítően megfelel az ellenértékűi átadni kívánt ingatlan fajtájának és értékének. A kisajátítás utáni kérelmet ahhoz a helyi nemzeti bizottsághoz kell benyújtani, amely a kisajátítás helye szerint illetékes. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek nevét és címét, akik, illetve amelyek ellen a kisajátítás irányul, valamint akiknek érdekében a kisajátítás történik, ha tartózkodási, illetve működési helyük ismeretlen. Az erre vonatkozó okmányt csatolni kell; b) az ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi kivonatot az ingatlanokkal kapcsolatos terhek feltüntetésével együtt; c) az ingatlanokról szóló mérnöki rajzokat három példányban a kisajátítani kívánt részek pontos feltüntetésével, amennyiben nem az ingatlan kisajátításáról van szó. Ha a kisajátítás terjedelmét nem lehet pontosan megállapítani, a tervet szakszerűen elkészített rajzzal lehet pótolni; d) okmányt arról, hogy az ingatlan önkéntes eladására vonatkozó megállapodásra nem kerül sor; e) kisajátítási javaslatot, annak megindoklását, a kisajátítás terjedelmére vonatkozó adatokat, valamint az ellenszolgáltatásra vonatkozó indítványt. A helyi nemzeti bizottság végrehajtó szerve a kérelmet állásfoglalásával együtt hét napon belül az illetékes építési hivatal elé terjeszti. Az építési hivatal a körülményeknek megfelelően kérheti a kérelem kiegészítését. Amennyiben ez szükséges, az építési hivatal az illetékes bírósághoz fordulhat azzal a kérelemmel, hogy a telekkönyvbe jegyezzék be a kisajátítás! eljárás megkezdését. (Befejezés a következő számban.) ЩШП TANÁCSOK A gépkocsi villamos* berendezése A gépkocsi gyújtóberendezésének villamos áramra van szüksége, melyet régebben a gépkocsikban csak a gyújtáshoz használtak. A fejlődés folyamán azonban széles választéka alakult ki azoknak a készülékeknek, amelyek villamos árammal működnek. Ilyenek: a világítás, az öninditómotor, a villanykürt, az irányjelző, az ablaktörlő, különféle műszerek, fűtés, rádió stb. Mindezek a készülékek csak akkor működhetnek, ha a gépkocsi nyugalmi helyzetében is rendelkezésre áll villamos áram. Az áramot a töltődinamó fejleszti és az akkumulátor tárolja. Az áramot úgy állítjuk elő, hogy mágneses térben vasmagra csavart, szigetelt dróttekercset forgatunk. A íorgó részben ekkor áram keletkezik, amelyet a tekerccsel együtt forgó kollektorról súrlődó szénkefékkel veszünk le Mágneses teret kétféleképpen lehet előállítani, mégpedig: elektromágnesekkel és állandó mágnesekkel. (Utóbbi megoldás csak kis áramszükséglet esetén választható.) A gépkocsi töltődinamójához elektromágneseket, vagyis vasmagra csavart álló dróttekercseket alkalmaznak. A vasmag álló motor esetén nem veszti el teljesen a mágnességét. Amikor a forgórész mozgásba jön, a gyengén mágneses álló tekercsek között forgó, így kezdetben kevés áramot fejleszt. A forgórészben termelt áram egy részét bevezetjük az álló tekercsekbe, ekkor a mágneses mező megerősödik és megindul az áramtermelés. A dinamó által termelt áram feszültsége annál nagyobb, minél gyorsabban forog a dinamó. Tekintettel arra, hogv a villamos készülékek, különösen az izzólámpák kényesek az előirt feszültségre (az izzólámpa kisebb feszültségnél halvány fényt ad, túlfeszültségnél kiég), meg kell oldani, hogy a feszültség függetlenül a motor fordulatszámától, állandó legyen. A termelt áram egy részét közvetlenül felhasználhatjuk, másik részét az akkumulátorban tároljuk. Feszültsége (6 vagy 12 Volt) megegyezik a villamos Izzólámpák és készülékek feszültségével. A dinamó által termelt áram feszültségét Is erre az értékre kell beállítani. A dinamó álló helyzetben nem termelt áramot és lassú fordulatszámon feszültsége ki-Szénkefe Kollektor-Szénkefe sebb 12 Voltnál. Ha a dinamó ilyenkor Is össze volna kötve az akkumulátorral, az akkumulátor árama visszafolynék a dinamóba és az akkumulátor kimerülne. Ennek megakadályozása céljából a dinamó és akkumulátor közötti kapcsolatot önműködően meg kell szüntetni, mihelyt a dinamó feszültsége az akkumulátor feszültsége alá száll és kapcsolatnak kell létrejönnie, ha a dinamó feszültsége eléri az akkumulátorét. Mint láttuk, a feszültségszabályozó és akkumulátorkapcsoló szerkezetnek két feladatot kell megoldania: — a dinamó feszültségét a teljes üzemi fordulatszám-mezőben állandó értéken kell tartani; — a dinamót és az akkumulátort csak akkor szabad összekapcsolni, ha a dinamó feszültsége nagyobb az akkumulátorénál. Jól meg kell jegyezni, hogy a gépkocsik villamos berendezéseiben a dinamó egyik pólusát (általában a negatívot) a gépkocsi fémtestéhez kötik, ezért minden készülékhez elegendő egy szigetelt huzalt vezetni, a másik érintkezőt a gépkocsi fémtestéhez kell kapcsolni. Gerjesztő tekercs Lóg у vas saru Forgótekercs Lóg у vas saru Gerjesztő tekercs A TÖLTÖDINAMÖ VÄZLATOS RAJZA Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? i 4 EKONOMIKA POĽNOHOSPODÁRSTVA Legújabb 7. számában e mezőgazdasági-ökonómiai szaklap több érdekes anyagot közöl. Az idei termés betakarításáról és az ezzel kapcsolatos gondokról ír Vendelín Péter mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának fő agronómusa és cikkében elsősorban a gépek szerepét taglalja. A szövetkezetek közötti vállalatok múlt évi eredményeiről ír Éva Mosná ková mérnök és összefoglalja a közös vállalkozás során eddig felmutatható sikereket. A szakemberek érdeklődésére tarthat számot Eugen Horváth mérnök CSc. írása, amelyben a nyugat-szlovákia! és a dél-morvaországl szövetkezetek gazdálkodásának fejlődését hasonlítja össze. Cikkében egy fontos kérdést vet fel, éspedig az üzemen belüli szervezés kérdését, mely a mezőgazdasági üzemek komplex racionalizálásának egyik eleme. A nagyüzemi tejtermelés gazdasági kérdéseit boncolgatja Valér Hrmo mérnök CSc., a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola docense. A lap további anyagai az állattenyésztési munkák megerőltető voltáról, az ipari növények termesztésének gazdasági eredményeiről és egyéb tárgykörről szólnak, A külföld, mezőgazdaságát bemutató cikkek közül említést érdemel Ján Záhoran mérnök írása a bolgár mezőgazdasági termelés szakosításáról és összpontosításáról. A lapban ez alkalommal is megtalálhatók a szokásos rovatok, amelyekből az olvasók hasznos tanácsokat, értékes tájékoztatást nyerhetnek. 4 CHOV HOSPODÁRSKYCH ZVIERAT A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése és az e téren kidolgozott új technika elterjedése hazánkban kissé lemaradt az állattenyésztés többi ágazata, a sertés- és a baromfitenyésztés mögött. Ezért egyre sürgetőbben lép előtérbe annak a kérdésnek megoldása, hogy a szarvasmarha-tenyésztés terén is bevezessük az ipari jellegű termést. A kérdés megoldása világmértékben a kísérletezés stádiumába jutott. A jelenlegi fejlődésnek ezeket a jellemzőit veti fel a lap vezércikke. A cikk tartalma a CSKP KB és az SZLKP KB áprilisi plénumainak, valamint a szövetkezetek VIII. kongresszusának határozataiból indul ki. Az új technika bevezetésével összhangban komoly figyelmet kell fordítani a munka termelékenységére, és a termelés rentabilitására. Éppen ezért a lap ebben a számban Is közöl anyagot a tehénnevelés rentabilitásával kapcsolatban. Az önköltségek figyelemmel kísérésére hívta fel a figyelmet a párt Központi Bizottságának áprilisi plénuma. Az önköltségek csökkentésében jelentős szerepet játszik az állatállomány felújítása. E témáról is közöl a lap érdekes anyagokat. A nagyüzemi technológia rovatban az új technológia bevezetéséhez szükséges épületek tervezéséről szőlő cikket ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. A lap további anyagai a fejőgépek kihasználásáról, a gépek alkalmazása körüli hiányosságokról és egyéb témákról szólnak. Értékes a KGST országok együttműködéséről szóló cikk, amely összehasonlítja hazai libatenyésztésünket a magyarországi eredményekkel. 4 PÔDA A ÚRODA Mezőgazdaságunk olyan időszakba lép, amikor további fejlődése a nagyüzemi technológia szélesebb körű alkalmazását és a technika jobb kihasználását követeli meg. A cél elérésének egyik útja a kooperációs társulások, szövetkezetek közötti üzemek létrehozása és jelentősebbz haladás a műszaki szolgáltatások terén. Ennek szükségességét a CSKP XIV. kongresszusa tűzte ki, valamint a párt áprilisi plenáris ülése és a szövetkezetek VIII. kongresszusa is kihangsúlyozták. Arról, hogy ezeket a határozatokat a nyugat-szlovákiai kerületben hogyan valósítják meg, milyen ütemben halad a mezőgazdasági termelés szakosítása, összpontosítása, erről szól e szaklap vezércikke. A sörárpa idei termésének és minőségének megmentéséhez nem csekély mértékben járul hozzá a betakarítás technológiája. A sörárpa betakarításakor előadódó hiányosságok kiküszöbölésére hívja fal a földművesek figyelmét a lap egy további i cikke. Az őszi búzák problémájával foglalkozó írás viszont az olvasók számára igyekszik megmagyarázni egyes újonnan engedélyezett fajták bevezetésének szükségességét a mezőgazdasági gyakorlatba. Homoktalajokon jól bevált az új gabonafajta, a -Triticale. Tulajdonságairól és a legcélszerűbb agrotechnikáról tájékoztatja olvasóit a szaklap egyik írása. A lap tág teret szentel az öntözés problémáinak kitérve a takarmányalap bővítésének kérdésére, és az öntözés agrotechnikájára. További anyagaiban az őszi repce termesztésének új technológiájáról, a burgonya kezeléséről, egyes évelő füvek alkalmazásának távlati formáiról, a hüvelyesek vegyszeres gyomirtásáról és egyéb kérdéseikről ír. 4 ZÁHRADNÍK A lap júliusi számának vezércikke a kertészetek problémáival foglalkozik, kiindulva a szövetkezetek Vili. kongresszusának anyagaiból elemzi a legfőbb feladatokat, amelyek szövetkezeteinkben a gyümölcs- és zöldségkertészet további fejlesztését eredményezhetik. Tájékoztatást nyújt a gyümölcsválasztékban bekövetkezett változásokról. A baracktermesztők érdeklődésére tarthat számot az a cikk, amely értékeli az őszibarackfajták jelenlegi választékát és a távlati fajtákat, az eddigi fajtakísérletek alapján. További cikke a szamócatermesztés eredményéivel foglalkozik, és bemutatja e fontos konzervipari nyersanyag termesztése terén a nyugat-szlovákiai kerületben elért eredményeket. A komárnói járás kertészeti szakosításával foglalkozik egy további írás, amely bemutatja a járás zöldségkertészeinek eddigi eredményeit, mivel a komárnói járásban egyre bővül a fólia alatti zöldségtermesztés. A tartósítás céljaira termesztett zöldségnemesítésről szól egy további cikk, amely a termesztők figyelmét a tartósításra alkalmas zöldségfélékre Irányítja. A zöldségtermesztő rovatban jelentős helyet foglal el a hagymatermesztés problémájával foglalkozó bárom cikk. A virágkertészek számára érdekes újdonságról számol be a lap. A továbbiakban képeket közöl a martini járás kommunális üzemének virágkertészetéről. A lapbői nem hiányzik a „Virágkertészek iskolája“ című rovat sem, amely hasznos tanácsokkal szolgál. (ja)
