Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-12-30 / 52. szám
4 ui, úgy azok kikérik az illetékes minisztérium hozzá (árulását. A mezőgazdasági vállalat létesítését rögzítő szerződés csak a köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának jóváhagyása után válik érvényessé. 102 A mezőgazdasági vállalat szervei: a tagüzemek képviselőinek testületé, a vezetőség és az ellenőrző bizottság. A mezőgazdasági vállalat legfelsőbb szervo a tagtizemek képviselőinek testületé, az dönthet i vállalatot érintő összes kérdésekben. A testület tagjait rendszerint az efsz-ek elnökei, esetenként a szocialista szervezetek igazgatói képezik. A iüldművesszövetkezetek képviseletével megbízott személyt és annak helyettesítőjét a szövetkezetek taggyűlése választja meg és az hívhatja viss-zu. Hu a mezőgazdasági vállalatnak más szocialista szervezet is tagjává válik, unnak képviselőjét vagy póttagját n szervezet vezetője, esetleg hasonló jogokkal fel ruházott helyettese nevezi ki. A tagszervezetek képviselő testületé - a saját kebelén belül — megválasztja az elnököt, a jzükebb körű vezetőséget, az ellenőrző bizottságot és a mezőgazdaság járási irányító szervének előzetes jóváhagyásával kinevezi a vállalat igazgatóját. A képviseleti testület, и szükkörfi vezetőség és uz ellenőrző bizottság funkciós időszaka rendszerint öt évre szól. 103. A mezőgazdasági vállalat igazgatója irányítja a vállalat működését, tevékenységéért a tagszervezetek képviseleti testületének tartozik felelősséggel. Kifelé — a körvonalazott jogkörével összhangban — képviseli a mezőgazdasági vállalatot. Az írásban foglalt jogszabályokat, atnalyek meghatározzák a mezőgazdasági vállalat jogait és kötelességeit, elvileg az igazgató és a képviseleti testület (vezetőség tagja írja alá, amennyiben a képviseleti testület (vagy a szőkébb körű vezetőség) erre nem hatalmazza fel csupán az igazgatót. Az egyéb írásbeli megállapodásokat stb. csak az igazgató írja alá. 104. A mezőgazdasági vállalat tagszervezeteinek főleg az alábbi jogai vannak: a) képviselőt küldeni a vallalat képviseleti testületébe, b) a szerződésben megállapított terjedelemben részt venni a mezőgazdasági vállalat működésében, c) a szerződésben meghatározott terjedelemben részesülni a vállalat termékeiből, szolgáltatásaiból, d) kamat élvezésére a befizetett tagsági Illetmény és a kölcsönök után, ej résztvenni a mezőgazdasági vállalat gazdasági eredményeinek felosztásánál, f) rendellenességek esetében kérni az ellenőrző bizottság beavatkozását, az esetek felülvizsgálását, 105. A mezőgazdasági vállalat tagszervezeteinek főleg az alábbi kötelességük van: a) teljesíteni a mezőgazdasági vállalat létesítését rögzítő szerződésben foglalt kötelezettségeket, b) befizetni a tagsági illetményt, c) szükség esetén hozzájárulni az év folyamán — a mezőgazdasági vállalatban — esetleg előforduló veszteségekhez, melyeket a vállalat évzáró mérlege tár fel, d) a mezőgazdasági vállalat megszűntetése esetén megtéríteni a különbözeiét, ennek terjedelme azonban nem haladhatja meg a tagsági illetmény kétszeresét. 10t>. A mezőgazdasági vállalat összes tevékenységét a nép gazdasági terv alapján kidolgozott saját tervéből kiindulva fejti ki. 107. A mezőgazdasági vállalat gazdálkodásának eredményeit elvileg felhasználja a) adók befizetésére, b) a további kötelező térítésekre, c| a mezőgazdasági vállalat különböző alapjainak dotálására, d) a felmaradó részi pedig felosztja a tagszervezetei között. 108. A mezőgazdasági vállalathoz fűződő tagsági viszony megszűnik, kilépés, kizárás, a tagszervezet megszűnése, vagy a mezőgazdasági vállalat feloszlatása esetén. 109. A mezőgazdasági vállalat feloszlatható a képviseleti testület határozata alapján, amennyiben előzőleg a tagszervezetek már ilyen értelmű határozatot hoztak. Ha a mezőgazdasági vállalat rendszeresen megsérti a megállapítását rögzítő szerződésben foglalt alapelveket, vagy a jogi előírásokat, avagy u mezőgazdasági vállalat további működtetése nem célszerű, ágy feloszlatását elhatározhatja az a szerv is, amely jóváhagyta a megalapítását rögzítő szerződést. A mezőgazda sági vállalat feloszlatásával egyidőben történik meg a teljes likvidálás. 110. A közös mezőgazdasági vállalatokon kívül létesíthetők további — jogi személyként szereplő — kooperációs csojiortosulások, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ilyen értelmű előírásaival összhangban. A szövetkezetek egyesítése 111. A szövetkezetek egyesülhetnek nagyobb és előnyösebb gazdasági egységekbe. 112. Az egyesüléshez azonban szükséges minden egyesülni akaró földművesszövetkezet taggyűlésének beleegyezése; az egyesülést kimondó határozat érvényességéhez szükség van a szövetkezet összes tagja két harmadának egyesítés melletti állásfoglalására. Ezen a taggyűlésen választják meg a szövetkezet képviselőjét az egyesítést megvalósító előkészítő bizottságba. 113. A szövetkezetek egyesülésének kinyilatkoztatásához az egyesülő szövetkezetek képviselői részvételével tartott alakuló gyűlés határozatára van szükség. Az alakuló gyűlés jóváhagyja az egyesített szövetkezet alapszabályát és megválasztja a vezető szerveket. 114. Az egyesítéssel — az egyesülő szövetkezetek vagyona, jogai, követelései és kötelezettségei — az egyesült szövetkezetre ruházódank anélkül/ hogy a likvidálást lefolytatnák. A megszűnt szövetkezetek tagjai a törvények értelmében а в egyesített szövetkezet tagjaivá válnak. 115. Az egyesített szövetkezet vezető szerveivel összefüggésben az az álíásjtont érvényesül, amely e tézisek 69—78. száma alatt van kifejtve. _ ŕ s. \ A földmuvesszüvetkezeti tirvényjavaslat TÉZISÉI Az egységes fiNdmiívesszüvetkezetek Vili. kengressziisáaak vitaanyaga О A Szabatl Földműves melléklete Bratislava, 1972, január 29.
