Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-12-16 / 50. szám
1972. december 16. SZABAD FÖLDMŰVES, \s Bulgáriát Mipasitühtck A harmadik szakasz... Ha Bulgáriát emlegetik, általában zöldség- és gyümölcstermesztése jut eszünkbe és úgy gondoljuk, hogy egy tipikus agrárországrél van szó. Azonban a hazánkban is Jól bevált bolgár gépek azt is sejtetik velünk, hogy ott is fejlődik az ipar. Amikor szeptemberben Bulgáriában jártam, meggyőződtem róla, hogy ez így is van. Várnában és más nagyobb városokban, de kisebb járási jellegű városokban is, korszerű gyárak épülnek. Várna óriási ipari centrummá fejlődik, mert ehhez minden feltétel megvan, többek között olyan kikötővel rendelkezik, amelyen keresztül olcsón lehet az ipari termékeket a világ minden részébe szállítani. Az egyik sajtóértekezleten tudtam meg, hogy a bolgár népgazdaság összetétele a felszabadulás után teljesen megváltozott. Amíg az össztermelésből 1939-ben az iparra 24,7 százalék jutott, a mezőgazdaságra 75,3 százalék, addig ma a mérleg mutatója az ipar javára billen. Ez a tény egyben arra ösztönözte a Bolgár Kommunista Pártot, hogy a mezőgazdaság szakaszán olyan fejlődési távlatot tűzzön ki, amely megfelel a népgazdaság átalakulásának, és felhasználhatja mindazokat az előnyöket, ami az iparosításból ered a mezőgazdaság számára. Látogatásunk alkalmából elbeszélgettünk párt- és állami funkcionáriusokkal, mezőgazdasági üzemek vezetőivel, mezőgazdasági újásgirókkal, akik röviden vázolták előttünk a bolgár mezőgazdaság fejlődését. A Bolgár Kommunista Párt még a burzsoá rendszerben meghirdette a mezőgazdaság kollektivizálásának programját. Ennek nyomán a földművesek még a második világháború előestéjén több tucat mezőgazdasgi termelőszövetkezetet alakítottak. Azonban alig érték el az első sikereket, amikor a kizsákmányoló földbirtokosok nyomására a burzsoá kormány határozatot hozott megszüntetésükre. A földművesek ellenálltak, azonban a fasiszta terror hatására kénytelenek voltak feloszlatni közös gazdaságaikat. Amikor a dicső szovjet katonák Bulgária népének is meghozták a szabadságot, Bulgária Kommunista Pártja nyomban meghirdette a mezőgazdaság kollektivizálását és már 1944-ben megalakultak az első szövetkezetek és állami gazdaságok. Európában a Szovjetunió után Bulgáriában valósították meg elsőként a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. A kommunisták példamutató és odaadó politikai meggyőző munkájának eredményeként Ígéretesen fejlődtek, egyre nagyobb egységekbe tömörültek a közös gazdaságok. Az 1969-es évben már a 12 millió apró parcellából 875 szövetkezet működött, átlagosan 3874 hektáros területen, a 152 állami gazdaság átlagos területe pedig elérte a 4118 hektárt. Ebből is láthatjuk, hogy Bulgáriában nagyobb gazdasági egységek létrehozására törekedtek. A második szakaszban a szövetkezetek megszilárdítását tűzték ki célul, — attól az elgondolástól vezérelve, — hogy ha már megállnak a maguk lábán, újabb fejlődési szakaszba léphessenek. Amikor a célt sikerült elérni, a párt Javaslatéra meghozták azt a törvényt, ami szerint minden mezőgazdasági üzemet lehetőleg egyforma szintre kell emelni. Ez viszont a fejlődés jelenlegi helyzetéből kiindulva csakis az agrokomplexumokban valósítható meg. Megkezdődött tehát a párt és állami szervek újabb agitációs munkája, az agrokomplexumok létrehozása mellett, amely rövid idő alatt nagyon jó eredményeket hozott, mert ma már megközelítőleg 30 ezer hektáros átlagterületen 172 agrokomplexum működik. Az országban tehát a mezőgazdaságban újabb forradalmi változásra került sor. Az agrokomplexumok tevékenységét, működését, még egyre tökéletesítik, de a lényeg az, hogy minél nagyobb mértékben érvényesíthessék a tudomány legújabb vívmányait a termelésben. A mezőgazdasági tudományos kutatóintézet például 27 területi intézetet és 24 szakosított kísérleti állomást, valamint két 1204 dolgozót foglalkoztató központi laboratóriumot foglal magába. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban sok olyan termelési módot javasolt, amit csakis szakosított nagygazdaságokban lehet megvalósítani. A sokszor igen értékes és nagyteljesítményű gépeket is csak nagyobb üzemegységekben lehet hasznosan üzemeltetni. Épp az ipar-adta lehetőségek kényszerítik a mezőgazdaságot, hogy a gépesített termeléshez igazodjanak. Ma már számos agrokomplexumnak van saját kis repülőtere és az a cél, hogy minden Ilyen nagygazdaságban a műtrágyázást, vegyszeres gyomirtást, permetezést repülőgépek végezzék. A legértékesebb gépeket egy központba összpontosították, hogy így rugalmasan oda csoportosíthassák őket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Nagy raktárakat, hűtőházakat és mezőgazdasági termékeket feldolgozó konzervgyárakat építenek. Nagyon ügyelnek arra, hogy mindenütt mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuljon az ipaii termelés, nem akarnak olyan melléktermelési ágakat fejleszteni, amelyek elvonják a figyelmet a mezőgazdasági termelés fokozásától. Az állattenyésztési termelés teljes automatizációjára törekednek. Általában 30 ezres sertés és 100 ezres baromfifarmokat létesítenek. De a növénytermesztésben is egyre jobban az automatizációé, a gépeké a szó. Kombájnok gyűjtik már például az alma, az őszibarack, a cseresznye, a borsó, a paradicsom termésének jó részét. A magasfokú gépesítés következtében a várnai járásban például már egy mezőgazdasági dolgozó 10 hektár szőlőt képes megművelni. A nálunk is jól ismert bolgár kistraktorok, ötletes emelőszerkezetek nagymértékben megkonyriyítették a földművesek munkáját és a másik oldalon többszörösére növekedett az egy dolgozóra jutó termelés mennyisége. Az agrokomplexumok forradalmi változást hoznak a falusi lakosok életében, mert a tervek szerint központi művelődési házak, gyermekotthonok, minden igényt kielégítő szórakozóhelyek, bevásárló központok épülnek, és itt fejlődnek majd ki a kisebb-nagyobb szövetkezeti városkák is. A legtöbb helyen már meg is kezdték a nagy társadalmi és kulturális központok építését, és főleg a fiatal házasoknak már szövetkezeti lakásokat adnak. Bulgáriában az agrokomplexumok létesítését a „nagy ugrás politikájának“ nevezték el. Amint tapasztaltuk, tényleg óriási forradalmi átalakulásról van szó, amely nagyjelentőségű a bolgár népgazdaság fejlődésében. Egyrészt megoldja a munkaerőhiányt, mert a szakosítás következtében az eddiginél jóval nagyobb mértékben gépesítik a termelést, másrészt kamatoztatva a tudomány legújabb vívmányait, Jóval több mezőgazdasági terméket állít elő és így a belföldi élelmiszer ellátáson kívül a bolgár mezőgazdaság az eddiginél jóval több mezőgazdasági terméket szállíthat külföldre is. A mezőgazdaság fejlődésének harmadik szakasza tehát jelentősen hozzájárul a szocialista Bulgária népgazdaságának megerősítéséhez és a földművesek élet- és munkakörülményeinek a megjavításához, valamint az életszínvonal általános emeléséhez. BÁLLÁ JÓZSEF Oriáshajó az átépítés alatt állá hatalmas várnai kikötőben. A dalgopoli városi szovjet impozáns épülete. Üzemközi alapon A minap a Dunajská 5treda-i (dunaszerdahelyi) Agrofigorban jártam, ahol tudomást szereztem az új termelési folyamatról. Sokan tudják, hogy az Agrofigor olyan üzemközi vállalat, melyet az efsz-ek hoztak létre, s azok számára biztosítja a termékek hasznosítását. Július elején új termelési folyamatba kezdtek. Először csak pórbálknzásként többféle gyümölcslé készítésébe fogtak. A nyersanyagot a környéken termelt gyümölcsből nyerik. A főidény júniustól december közepéig tart. amikor kettős műszakban kétszer 45 személy dolgozik. Főleg nőket foglalkoztatnak. Azok biztosítják a feldolgozást. A próbatermelést szeptember végén befejezték. Ez idő alatt mintegy 50 tonna félkész termék került a tartályokba. Ezen termékeket ugyanis a következő feldolgozásig 65 nagy 145 hektoliteres tartályban tárolják. Október elejével áttértek a teljes üzemelésre. i Az Agrofigor óránként 1,5 tonna termék gyártására képes, ami a gyümölcsleveket illeti, úgy értesültem, hogy az első szállítmány a hazai piacon jövő év első negyedében jelenik meg. KRASCSENICS GÉZA Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? EKONOMIKA POĽNOHOSPODÁRSTVA A lap decemberi száma a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából vezércikkben foglalkozik a szovjet mezőgazdasági termelés eddig elért fejlődésével. Közli továbbá a jövő évre szóló ökonómiai ösztönzők terén várható változásokat. Mezőgazdaságunk Jelenleg egy új fejlődési korszakba lép, amit elsősorban a mezőgazdasági termelés további összpontosítása és szakosítása jellemez. Ez a folyamat megköveteli az üzemi alapeszközök korszerűsítését és további fejlesztését. A lap további cikke azt fejtegeti, hogyan valósítsuk meg a jövő évi beruházási építkezések tervét a legkövetkezetesebben. Az idei aratás igen nehéz körülmények között folyt. A további esztendőkre ebből leszűrhető tanulságot elemzi cikkében Németh mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese. Igen fontos, hogy a téli hónapokban hogyan használjuk fel az abraktakarmányt, s erről a kérdésről Ír a lapban Kaliský mérnök, rámutatva a takarmányok legcélszerűbb felhasználásának jól bevált módszereire. A lapban helyet kapott még a kooperációs kapcsolatokról és az e téren elért eredményekről, az üzemszervezés és irányítás kérdéseiről, valamint a fejlettebb statisztikai nyilvántartás vezetéséről szóló cikkek. A külföldi tapasztaltok rovatában ez alkalommal a Magyar Népköztársaságban alkalmazott öntözéses növénytermesztés eredményéről szólő cikk nyújt értékes tapasztalatokat. CHOV hospodárskych zvierat A szaklap 12. számának vezércikke bemutatja a szovjet baromfitenyésztés eddig elért konkrét sikereit. Az ágazat fejlesztése terén a Szovjetunió mezőgazdasági termelésében is komoly szerepet játszott a KGST országok szocialista gazdasági Integrációját szorgalmazó komplex program teljesítése. A lap további cikkeiben az olvasó megismerkedhet a nagyüzemi tehenészetek tejtermelésének Intenzívebbé tétele terén elért sikerekkel, valamint a tenyészegyedek jobb kihasználásának módszereivel, amikor a tehenek szelektálását tejhozamuk alapján végzik. A lap e számiban nagy figyelmet fordít az abraktakarmány megtakarításának lehetőségeire a tehenek takarmányozása esetében, valamint foglalkozik a monodiétás takarmányozás kihatásaival a szarvasmarha hizlalás hatékonyságára és a hozamokra. Napjainkban gyakran találkozunk a mezőgazdasági termelés összpontosítására törekvő irányzatokkal. Ez a folyamat nálunk az egységes földművesszövetkezetek egyesítésének új hullámában mutatkozik meg, esetleg a mezőgazdasági üzemek integrációjának különböző formáiban is megnyilvánul, ami számtalan pozitív vonást hordoz magában. A szarvasmarha-tenyésztés szakaszán az utóbbi időben egyre nagyobb mértékben alkalmazzák az Intenzív, nagy befogadóképességű istállókban való állattartás módszerét. Ezekről a kérdésekről, valamint az állatok egészségvédelmének problémáiról nyerhetnek bővebb tájékoztatást a szakemberek e lap decemberi számából. mechanizácia poľnohospodárstva A mezőgazdasági gépek üzemzavarainak eltávolításáról és az idény utáni gépjavításokról ír Bohumil Bátora mérnök a Nitral Mezőgazdasági Főiskola dolgozója. Cikkében Ismerteti a mezőgazdasági gépjavítás fejlesztésének koncepcióját, valamint azokat a berendezéseket, amelyeknek nem szabad hiányozniuk egyetlen mezőgazdasági üzemből sem. A szerző a legfrissebb adatokat néhány kiválasztott mezőgazdasági üzemből szerezte be és következtetései ebből szűrte le. Az élelmiszeripari gépek és berendezések vizsgálatával foglalkozik a rovinkai gépkísérleti üzem. 1971-ben kapta feladatul, hogy hazai adottságainak közepette vizsgálja meg a vízszintes szőlőprés-berendezést. Az eddig észlelt eredményeket foglalja össze a kutatóintézet dolgozói munkaközösségének a lapban közölt cikke. Fontos feladat a paradicsom termesztésének, betakarításának és a betakarítás utáni kezelésének komplex gépesítése. Ezt az egyre csökkenő munkaerők követelték meg. Érről a tárgyról szól Erdélyi mérnök cikke. PÖDA A ÜRODA A lap vezércikkében összehasonlítja a hazat és a szovjet búzanemesítők eddig végzett munkáját, és részletesen megismerteti az olvasókkal a nemesítés folyamatát. Hírt ad arról Is, mi a helyzet a búzanemesítés szakaszán Szlovákiában, milyenek a jövőre vonatkozó elképzelések. A szaklap egy további cikke a tavaszi árpa agrotechnikájával és trágyázásával foglalkozik. A gabonák kérdését boncolgatja több, további cikk Is, amelyek közül említést érdemel a Szlovákia kukoricatermesztö körzetében termesztett tavaszi árpa értékéről szőlő írás. A takarmányozás problematikáját boncolgatja a lap több cikkben, amelyek egyúttal hatékony segítséget is nyújtanak a Haladó Tapasztalatok Iskolájának sorozatában. Az új év küszöbén e szaklap olvasói bizonyára érdeklődéssel tanulmányozzák majd át a lapban közölt cikket, amely a növények tápanyagellátásának újdonságairól és a jövőben várható újításokról ad ízelítőt. _ ZÄHRRADNÍK Decemberben emlékezik meg a szovjet nép, s vele együtt a világ haladó szellemű munkásosztálya a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójáról. A szovjet mezőgazdaság, s ennek keretében a kertészet fél évszázados fejlődéséről számol be a lap 12. számának vezércikke. Egy további anyag a szovjet gyümölcsészet rendkívüli fejlődésével foglalkozik, amit a legutóbbi esztendőkben mutat ki. A lap ismerteti az egyik távlati almafajtát, a Kidd’ s Orange Red fajtát, amelyet a borítólap 4. oldalán színes képben Is bemutat. A lapban ez alkalommal sem hiányzik a kertészeti gépek ismertetését célzó sorozat, amely ez alkalommal a gyümölcsösök talajművelő gépeit mutatja be. A növényvédelmet szolgáló anyagok közül felhívjuk az érdeklődők figyelmét arra a cikkre, amely egyes almafajták ellenállőképességét Ismerteti az almalisztharmattal és a levélragyával szemben. A szaklap ez év! utolsó száma bő áttekintést nyújt az idei Bratislava ’72 kertészeti kiállításról, valamint egyes külföldi kertészeti kiállításokról Is. A lapban a zöldségkertészek és a virágkertészek is megtalálják az őket érdeklő anyagokat, amelyekben a legújabb eredményekről számolnak be a cikkek szerzői. (ja) i
