Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-12-09 / 49. szám

Ж város toronyórája már el­­ütötte a delet, amikor a šamoríni (soinorjai) szövetke­zet kertészetébe értem. A no­vemberi napsugár ha erőtlenül is, de játszott a melegház ab­laküvegén, hogy rácsókolja utolsó leheletét. Persze Így en­gem észre sem vehetett, pedig csodálattal bámultam játékos kedvét. Mindössze néhány embert ta­láltam a kertészkertben. Szapo­rán forgatták kezükben késü­ket, amivel az őszi karfiolt vágták. Hozzájuk érve egy pil­lanatra abbahagyták, majd a tudtomra adták, hogy a ker­tészt munkahelyéről néhány nappal ezelőtt elszólítolta a be­tegség. Másnap rosszkedvűen vittek lábaim a Béke utca aszfaltján. Félve nyitottam be a ház ajta­ján. Az előszobában a kertész felesége fogadott. Kicsit megle­pődtem, de jólesett a kedvessé­ge. A beteg férfi az asztalnál ült, s szemében nem láttam szo­morúságot. Kivehető volt, hogy örül a látogatásnak és javuló­ban van az egészsége. Bemu­tatkoztam. Kérdéseket tettem fel, amelyekre megfontoltan válaszolt. — Apám a kapitalista világ­ban ha szegényesen is, de a község kertésze volt. Pontosan fogalmazva, neki csak annyi jutott, hogy kitermelje az árut. Valójában még abban az időben szerettem meg a szakmát. Min­den vágyam az volt, hogy vi­rágkertész lehessek. Édesapám mellett el is sajátítottam e cso­dálatos szakma csínját-bínját. Igen. Domsits Imre bácsit szinte az egész Csallóközben ismerik. Életében több helyen megfordult már, mint kertész. Még a felszabadulás előtt ke­rült Bratislavába, ahol kiveszi részét a város parkírozásából. Utána 1939-ben Budapesten egy magánszektornál bővíti tovább tudását. Négy év elteltével on­nét viszik ki őt is a frontra. A felszabadulás után Samo-Az eredmény önmagéért beszél rínban ajánlást kap, miszerint haszonbérben átveheti a közsé­gi kertészet vezetését. О ezt nem vállalja, s 1950-ben Kveto­­slavovban (Üszor) a Kísérleti és Magnemesítő Állomásnál lép munkaviszonyba. Az első évben, mint csoportvezető dolgozik. Bratislavától egészen Komár­­noig (Komárom) az ő kertésze­tük látja el virággal a piacot. Később a kertésznek tanuló fiatalok népes csoportjának ad­ja át gyakorlati tudását. Persze bármennyire is szereti munka­helyét, 1957-ben kénytelen meg­válni tőle. A šamoríni szövetkezetben akkor létesít két hektáron vi­rágkertészetet. Vezetése alatt rengeteg cserepes virágot és különféle virágmagot termesz­tenek. A közösnek ez a mellék­ág nagyon rentábilisnak, (kifi­zetődő) bizonyul, mégis 1363- ban felsőbb utasításra beszün­tetik a virágkertészetet. Ebben nagy szerepet játszik az a tény, hogy a hat hektáron elterülő konyhanövényeket termelő ker­tészetük, a járás egyi leggyen­gébb kertészetei közé tartozik. Domsits elvtárs meg is érti, hogy a népgazdaságnak sokkal nagyobb szüksége van a zöld­ségfélére, mint a virágra. Vi­tatkozás nélkül átveszi az el­hanyagolt, elburjánzott zöldsé­gest. Sok éjszakát átvirraszt, hogy mint kertész a zöldség­termesztés terén is bebizonyít­sa tudását. Nem is csalódnak benne a szövetkezet dolgozói. Fáradozását siker koronázza, mert három éven belül a járás élenjáró kertészetei közé sora­kozik fel. A közösnek például már 1967-ben a hat hektáron, 630 ezer korona nyers jövedel­met biztosít. Az idén négy hektáron terül el a kertészet. A terület csök­kentésére azért került sor, mi­vel munkaerőhiánnyal küzde­nek. A Kožatex šamoríni üzem­részlegének beindításával, töb­ben ott kerestek munkalehető­séget. A régi munkaerők azon­ban itt maradtak, mint Bors Józsefné — már a virágkerté­szetben is dolgozott —, Takács Vilmosné, Kővári Anna, Adam­­csek Júlia, Csenkei Jolán, Kar­­gél Anna, Adamcsek Olga és természetesen a 72-éves Nyár­­sik Mária, aki a szezonmunkák­nál örömmel kisegít. Persze nem szabad megfeledkezni Bíró Gézáról (különben ô a kertész helyettese) és Sípos Imréről, akik a kertészetben adódó ne­héz fizikai munkát végzik. A terv hektáronként 100 ezer korona, amit két-három száza­lékkal túlteljesítenek. Ezt a szép eredményt úgy érik el, hogy tizenhárom áron bevezet­ték a melegágyas (üvegház) rendszert, januárban paradicso­mot, február végén salátát és április közeliétől egész nyáron át paprikát termesztettek ben­ne. Bár itt húsz ezer korona le­maradás volt a tervhez viszo­nyítva, mivel a felvásárló üzem idén a paprikát egy hónapjial előbb vásárolta fel kilóban, mint az előző években, amikor darabjáért fizetett. A főbevételt pedig éppen a paprikára ala­pozták. A novemberi hónapban 150 ezer fejessalátát adtak el. Az a tény, hogy ősszel rövideb­­bek a nappalok és kevés a fény, így a salátánál is nagyobb volt a betegségre való hajla­mosság, ezért nem érték ei szá­mításukat, a húsz ezer darabot. Tavaly kaptak nyolc darab fó­liasátrat, amely 20 méter hosz­­szú és 6 méter széles. Jövőre újabb hat darabot kapnak, de azoknak már a hosszúsága 25 méter lesz, ahol előtérbe he­lyezik a gépi megmunkálást. Szabadföldi termesztésnél főleg a korai káposzta, karfiol, kel­káposzta és a saláta a sláger, ami ugyanúgy vonatkozik az ősziekre is. Jövőre vonatkozóan tovább alkalmazzák a vegyszeres gyom­irtást, mivel idén a hagymánál és a zellernél nagyon bevált a Szelektin elnevezésű vegyszer. A gombaölő szerekből túlsúly­ban a Dithan és az Ortufaltán, a rovarölők közül pedig a Fosz­foron, Metation és legújabban az Unden nevű a leghatásosabb. Évente tíz mázsa kombinát mű­trágyát és két mázsa fejtrágyát használnak el. December köze­pén tápkockáznak, hogy január­ban életerős palántákét ültet­hessenek ki a melegházba. A paprikát pedig az első éven fogják fekete fóliába ültetni. Domsits elvtárs még megje­gyezi: a kertészetnek az alapja, hogy a kertész jól megedzett és egészséges palántával induljon tavasszal a termelésnek, mivel ez a feltétele a növény jó mi­nőségének és hozamának. Per­sze a szövetkezet vezetősége megbízik bennem és szabad ke­zet ad a talaj előkészítéséhez. Befejezésül mi csak annyit te­szünk hozzá, hogy ez természe­tes is, hiszen a hektáronként elért 100 ezer koronás bruttó jövedelem önmagáért beszél. ÖVÁRY PÉTER A KÖRTE ÚJ KÁRTEVŐJÉRŐL A körtemolyról A körtemolyról a régebbi közép-európai növényvédelmi szakkönyvekben nem találunk említést. Az 1965-ben megjelent „Ochrana rastlín“ (Foltyn) sem ismerteti még e kártevőt. A kártevő első leírása Dani­­levszkij szovjet tudóstól szár­mazik. 1947-ben ismerteti a kör­temolyt, amikor is ez a kártevő a Szovjetunió déli részén oko­zott nagy károkat. Sajnos 1966- ban már Magyarországon, Zala megyében, a későbbi években pedig Veszprém megyében oko­zott jelentős károkat. Ennek következtében termé­szetesen szükségessé vált a körtemoly elleni hatásos véde­kezés mielőbbi megoldása. A feladat megoldásán Dr. Bodor János a budapesti Növényvé­delmi Kutató Intézet munkatár­sa fáradozott és a védekezés lehetőségeit a „Növényvéde­lem korszerűsítése“ című kiad­ványban 1971-ben ismertette. A körtemoly előfordulás kö­zelsége miatt e közlemény né­mely részlegét az alábbiakban ismertetjük. A kürtemoly kifejlett hernyó alakjában a talajban telel át és csak a nyár elején alakul báb­bá. A lepkék tömegesen július elején jelennek meg. A nősté­nyek tojásaikat egyesével rak­ják le, leggyakrabban a gyü­mölcs középső harmadára. A tojás küralakú, piros színű s belőle a lárva kikeléskor rög­tön a gyümölcsbe rágja be ma­gát és a legrövidebb úton a magház felé halad. Itt a mag­vakkal táplálkozik, majd kifej­lődve szélesebb járatot rágva ismét a legrövidebb úton tö­rekszik a gyümölcs felszínére. A körtemoly kifejlett hernyója 15—18 mm nagyságú, csontszí­nű, feje és nyakpajzsa sárgás­barna, sötétbarna foltokkal. Az imágök az almamoly lepkéhez nagyon hasonlítanak, megkü­lönböztetésük csak az ivarszer­vi bélyegek alapján lehetséges. Mivel a lárvák a kelés után egyenesen a gyümölcsbe rág­ják be magukat, a védekezés a körtemnly ellen kontakt hatá­sú készítményekkel hatástalan. Ezért csuk olyan inszekticid ké­szítmények hatásosak, melyek képesek áthatolni a tojásbur­kon és behatolni a körte szöve­teibe. A védekezést a kártevő fő rajzási időszakában kell megkezdeni és kéthetenként ismételni. Legalább háromszori permetezés szükséges. Az 1969 és 70-es év kísérleti eredményei alapján háromszori ismételt permetezéssel a 0,1 */• Dimecron 50 ЕС, továbbá a 0,1 % Nuvacron és a 0,1 % Ga­­lecron készítmények váltak be. A „Növényvédelem Korszerűsítése“ kivonatolta R. V. A gyümölcsfák ültetése (II.) Szakmellékletünk előbbi szá­mában ismertettük a gyümölcs­faültetés általános alapelveit. Ebben a számunkban az alma­faültetéssel foglalkozunk rész­letesebben. Tárgyaljuk az alma­faültetéssel kapcsolatos fontos tudnivalókat — az egyes fajták kiválasztását, és az alanytípu­sok helyes fölhasználását tele­pítés szempontjából. Az alma nagyon fontos gyü­mölcsünk —- gondolunk itt fő­leg a téli almára. Ma már sok háztartás nemcsak nagymérték­ben fogyaszt, hanem tárol, rak­tároz is téli almát. Ezért is ér­demes és fontos, hogy kertész­­kedöink fokozottabban foglal­kozzanak almatermesztéssel. Gyümölcsfaültetés előtt nem elég ismerni magát az ültetés módját és a fa éghajlati, vagy talajigényeit, bizonyos áttekin­tést kell szerezni az egyes gyü­mölcsfák fajtabéli tulajdonsá­gairól. Ne ültessünk almafát, vagy más gyümölcsfát addig, amíg nem ismerjük a beszerez­hető fák pomológiáját — fajta­ismeretét. Az alanytípusok is­merete szintén fontos, mivel et­től függ a fa növekedésének és fejlődésének mértéke, és ez ha­tározza meg a telepítés sor- és tőtávolságát. A hazánkban bevált, és elter­jedt almafajtákat és tulajdon­ságait, a következőkben foglal­juk össze: 1. NYÁRI FAJTÁK: Stark Earliest. Érési ideje hazánkban augusztus eleje, me­legebb helyeken már július vé­gén érik. Gyümölcse középnagy, lapított gömbalakú, színeződése élénkpiros. Ellenálló, nagyon jó minőségű fajta. Korán termőre fordul és rendszeresen terem. Asztraháni piros. Érési ideje július végén van. Gyümölcse középnagy, színeződése liláspi­­ros. Fája intenzív növésű. Ez a fajta törpealanyon is termeszt­hető, vadalanyon későn fordul termőre. A legelterjedtebb nyá­ri fajta. Nyári rétesalma. Szeptember elején érik, gyümölcse nagyon nagyra megnő. Gyümölcsének íze erősen savas, ezért csak konyhai felhasználását ajánl­juk. Nagyon edzett, ellenálló' fajta. 2. TÉLI FAJTÁK: Cox Narancs Renet: Szeptem­ber végétől szedhető, kb. januá-. rig teljes értékű, elsőosztályú gyümölcs. Gyümölcse közép­nagy, sárgás alapon narancs­­sárgával csíkozott. Kitűnő ízű gyümölcse miatt hazánkban a legkedveltebb régebbi fajta. Fája mérsékelt növésű. Hátrá­nya, hogy az utóbbi időben na­gyon támadja a lisztharmat és egyéb gombabetegség. A fa nem kedveli a száraz, meleg időt — ilyen esetben gyümölcse hajla­mos a hullásra. Golden Delicious: Gyengébb növekedésű változata a Gulden Spur. Októberben szedhető, és márciusig fogyasztható. A vilá­gon talán a legelterjedtebb, legértékesebb sárga színű al­ma. Újabban nagyon bevált gyümölcssövények telepítésére. Fája erős növésű, vadalanyon, és törpealanyon egyaránt jól fejlődik. Gyümölcse középnagy, kissé megnyúlt alakú, szalma­sárga színű, napos oldalán eny­hén piros színű. Nagyon illatos, jó mnőségű gyümölcs, jó a be­­j)orzó hatása is, tehát telepíté­se feltétlenül indokolt. Liszt­harmat nem támadja. Jonathan: Szeptember végé­től október közepéig szedik. Gyümölcse középnagy, kissé la­pított gömbalakú, egész felüle­te kárminpirossal bevont. íze jellegzetesen fűszeres, zamatos. Az utóbbi 2—3 évben azonban nagy probléma a lisztharmat elleni küzdelem, amely a Jo­­nathant rendkívüli módon tá­madja. Újabb változata a Jona­­del és az Idared. Igen figye­lemre méltó főleg az Idared, amely hazánkban egész új faj­ta, csak 1968 óta engedélyezett. A lisztharmattal szemben ellen­álló, nagyon hasonlít a Jona­thans. Az említett Jonathan al­ma és változatai egyébként na­gyon jól alkalmazkodnak kör­nyezetükhöz, sövénygyümölcsö­sök telepítésére is alkalmasak. Termeszthetők vadalanyon és törpealanyon is. Ajánlatos rend­szeres metszést alkalmazni, és törpealany esetében rendszere­sen és bőven trágyázni. Starking' A Jonathan előtt szedjük, márciusig lehet fo­gyasztani. Gyümölcse igen nagy­ra megnő, megnyúlt kúp alakú, bordás. Színe sötétbordó, apró, fehér pontokkal beszórt. Húsa sárgásfehér, bőlevű, idővel a­­zonban kásásodik. Termőre for­dulása 2—3 évet késik a Gol­den Delicious, és a Jonathán mögött. Alkalmazkodóképes el­lenálló fajta. Vadalanyon és törpealanyon egyaránt ter­meszthető. Lisztharmatra nem érzékeny. Starkrimson Delicious. A Star­king egyik változata. Növeke­dése gyengébb, azonban koráb­ban termőre fordul. Gyümölcse korán, igen erősen színeződik és erősen sötétbordó. A telepí­tés utáni 2—3 évben már ter­mőre fordul. Staymared: Október elején szedhető, márciusig fogyaszt­ható. Gyümölcse középnagy, vagy nagy, kúp alakú. Színe li­­lás, héja vastag, ami a fogyasz­tás szempontjából hátrányos, de tárolhatóságát növeli. íze édes­kés, nem tűi zamatos, nem jel­legzetes. Fája erős növésű, rit­ka koronát nevel. Gombabeteg­ségekkel szemben igen ellen­álló. A termőre fordult fát nem kell metszeni. Gyümölcse nem túl tetszetős, ezért piaci célok­ra nem ajánljuk, telepítése házi használata indokolt, mivel el­lenálló. A régebbi fajták leírását most nem közöljük, mivel ültetés szempontjából ezeknek nincs túl nagy jelentőségük. Igyekez­tünk rövid ismertetést adni azokról az újabb, ill. a régebbi, de még ma is perspektivikus (távlati) fajtákról, amelyeket termesztőinknek feltétlenül fi­gyelembe kell venniük. Az almafák fontos tulajdon­sága, hogy milyen alanyra ol­tották a nemes fajtát: 1. Vadalanyú almafák: A vadalraafa gyökérzete na­gyon jól bevált alany, régebben kizárólag erre az alanyra oltot­tak. A régi, 40—50 éves fák vadalanyra oltottak. Ezek a fák hosszú életűek, talajigényei szerények, kevésbé táplált ta­lajokon is jól fejlődnek. Magas, középmagas, alacsony és törpe­fák nevelésére ez az alany egyaránt alkalmas. Nagy hátrá­nya viszont a késői termőrefor­­dulás. A tetemesebb termés csak 8—10 év elteltével vár­ható. 2. Törpealanyú almafák: Ezeknek az alanyoknak az ún. intenzív gyümölcstermesztés szempontjából döntő jelentősé­gük van. A törpealanyú alma­fák növekedése aránylag lassú, termőrefordulása azonban csak 4—5 évet vesz igénybe. A törpe­alanyon termett nemes gyü­mölcs fejlett, rendkívül ízletes, zamatos, minőség szempontjá­ból fölülmúlja a vadalanyú fák gyümölcsét. A törpealanyú fák életkora 20—25 év. Ez az élet­kor sokkal rövidebbv mint a vadalanyú fáké, de ezek a fák a rövidebb életkor mellett is bőven megtérítik a telepítésük­kel járó befektetést. A törpealanyokról tudni kell azt, hogy ezek tulajdonképen törpe növésű almafajtákból származnak. Néhány típust is­mertetünk, és a nálunk legbe­­váltabbakat, gyümölcstermesz­tőink számára a legfontosabba­kat röviden jellemezzük. Az egyes törpenövésű alma­fajtáknak más-más tulajdonsá­guk van. Egyesek gyenge növé­­sűek, mások erősebbek, ellen­állóbbak, stb. A magról szapo­rított, vagy dugványozással, bujtással nyert fácskák szintén eltérő tulajdonságnak. Ezért az angliai East Mailing kísérleti állomáson a törpefa fajtákat egyedenként bírálták, és a leg­jobbakat bujtással szaporítot­ták. Az így előállított alanyok — egy fa bujtott származéka (klon) — tulajdonságai azono­sak, tehát a ráoltott nemes fák tulajdonságai is azonosak. a) E. M. IX. törpealany: Ez az alanytípus a legkisebb növésű alanyunk, de a leginten­zívebb gyümölcstermesztésre alkalmas, mivel az ültetés utáni 3—4 évben tetemes termést ad. A fa viszont rendkívül érzé­keny mindenféle szempontból. Szeles, viharos időben a tá­masztószerkezet nélküli fák könnyen kidőlhetnek — főleg laza, homokos tala] esetében. Nagyon igényesek a talaj szer­kezete, és a tápanyagellátás szempontjából is. Nagy előnye a korai termőre­­fordulás, és a rendszeres, bő terméshozamok. További előnye az, hogy a rendelkezésre álló terület nagyon jól kihasznál­ható — kisebb kertbe is sok E. M. IX. alanyú törpe, vagy alacsonytörzsű fa fér el. Ez á típus nagyon alkalmas gyü­mölcsfalak létesítésére. Az É. M. IX. alanyú fák hátránya az, hogy munkaigényesek. Sok trá­gyázást igényelnek, és száraz, meleg nyarakon elengedhetet­len az öntözés. Ezenkívül idő­sebb korban gyakori metszést igényel. A fák életkora csupán 15—20 év. b) E. M. IV. törpealany: 1 Tapasztalatom szerint ezek az alanyok hazánkban a legel­terjedtebbek. Az állami faisko­lák főleg E. M. IV. típusú, ala- * csonytörzsű fákat forgalmaz­nak. Ezek az alanyok szintén kiváló tulajdonságokkal rendel­keznek. Erősebb növekedésűek mint az E. M. IX. alanybk, ter­­mőrefordulásuk rendszerint egy^' évvel késik. Az éghajlati vi,-5. szontagságokkal szemben ellen-, állók. Ezen az alanyon törpé- és alacsonytörzsű fákat ncvelVf* hetünk. Kiválóan alkalmasak" sövények telepítésére. A következő számunkban a’z almafák telepítésének módjaij| fogjuk elemezni, és ismertetjük néhány almasövény kialakítás sát. 'S BÍLEK GÁBOR mér

Next

/
Thumbnails
Contents