Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-12-09 / 49. szám
1972. december 9. * SZABAD FÖLDMŰVES 7 A kommunizmus építkezésén Heindult я hármas állomás elsn áramfejlesztő turbinája. Háttérben a lánctalpas Sztalinyecnk. Érdekességek a cukorról Most. amikor modern cukorgyáraink 200—400 vagonus adagokban nyelik naponta a cukorrépát, érdemes szakszempnntból áttekinteni, hogy milyen fejlődésen ment át e fontos élelmiszeripari ásását az utébbi időkben. A ma szinte magáiéi érthető mindennapos szükségleti cikk — a cukor — aránylag rövid idn óta terjedt csak el. A görögök és a rómaiak kizárólag mezzel édesítettek. Európában az első cukrot az Indiában termesztett cukornádból készítették. A középkorban Szíriában és Egyiptomban is termesztettek cukornádat. A 8. században próbálkoztak meg először cukornádat termeszteni Szicíliában és Spanyolországban. Innen látták el cukorral a kiváltságos európai udvarokat. Érdekes, begy az amerikai kontinensre is Kolumbusz vitte a cukornádat, ahonnan átterjedt Kubába, Mexikóba, Portnrikóba és Brazíliába. Csehország területén a cukorról az első említés 1344-bűl származik. A cukor rafinálásával tisztításával) elrtször Hollandiában foglalkoztak. Később az egész cnkoriizlet angol kezekbe került. Az angolok szállították Európába és nagyon magas volt az ára. Erről az akkor és a késfthh fogyasztott mennyiség is tanúskodik. 1730-ban Európában a cukorfogyasztás évente 73 000 tonna volt, míg 1800-ban 200 000 és ma 20 millió tonna körül mozog. A cukorrépa termesztése és a répacukor gyártása Közép-Európában 1808 lilán lendült fel, amikor Napóleon elzárta az angol niacot Európától. Ennek következtében már 1815-ben 23 kis cukorgyár működött Csehország és Szlovákia területén. Az egyik ilyen pl. Preénvon volt. Ezok összesen 14,4 tonna cukrot és 126 tonna szirupot tudtak csupán gyártani. Amikor a napóleoni kereskedelmi blokád véget ért és felszabadult az angol cukorpiac, ezek a kis gyárak sorra leálltak, mert csekély vnlt a gazdaságosságuk. Be már 1830—40 körül intenzivebbé vált a mezőgazdaság és a cuknrrépahnzamok, valamint a minőség is. Az eisó jelentősebb cukorgyár nálunk 1829-ben Daéice mellett létesült. A cukorgyártás igazán ipari jelleget caak 1850 után öltött, amiben a cseh származású technikusoknak nagy szerepük volt. Ekkor kezdte Railing megállapítani a répa cuknrtartalmát, Goler feltalálta a cukorrépa szakszerű szeletelését és ekkor kezdték használni a Róbert féle difúziós cukorkilúgozó gépeket is. Két személygépkocsival a kommunizmus nagy építkezésére, a Volgacsatornához „utaztunk'. őszintén szólva álmomban • sem mertem volna gondolni, hogy ilyen nagyszabású munkák is léteznék. Ezért hűen leírni, visszaadni amit láttam és tapasztaltam, nehezen lehet. A nagyszabású építkezést 1969 júniusában kezdték. A csatorna első szakaszában sok kilométert kellett a marógépeknek, a bágereknek és egyéb földmozgató, betonozó és más mechanizmusoknak megtenni J972. augusztus 22-ig. S a csatorna 100 kmnél hosszabb lesz. Valójában itt új folyam keletkezik, melyre 5 áramfejlesztő állomást építenek. Alekszelevics Vejcseszlav Mo'szolov, a hármas részleg vezetőm elmondta, hogy az ötödik állomásnál 100 méterrel lesz magasabb a csatorna vízszintje, mint az elsó állomásnál, abból a célból, hogy minden egyes állomás víz továbbítására kellő mennyiségű áramot is fejleszt. A hármas részlegen akkor indították be az első áramfejlesztő turbinát, amikor ott lártunk. Az állomások mindegyikébe 3 állandóan üzemeltethető és egy pót turbinát építenek be, előre nem látható esetek problémáinak a megoldására. Egv áramfejlesztő turbina kapacitása 4000 kW/б, szívónyomó szivattvúla 50 m5 vizet továbbít a főcsatornán fölfelé 10 atmoszférái nyomással. Természetesen egyszerre nem mindegyik turbina működik. Ha például az elsó állomáson, melv legközelebb esik a Volgához, csak két turbinát Indítanak be, magától értetődően a másodikon, mely átveszi azt a mennyiségű vizet, ugyanannyi turbinát kell üzemeltetni. Hasonlóan történik mindegyik állomáson. Azonban a turbinák mennyiségének az üzemelése mindig a felhasznált öntözővíz mennyiségétől függ. Tehát ügyelni kell arra. hogy a csatornában felgyülemlő többletvlz nehogy tetőzzön, s megrongálja a gátakat. A csatornarendszer építésén nem kevesebb, mint 650—800 ember s a gépek sokasága vesz részt. A legnehezebb munkaműveleteket gépekkel végzik. A hármas részlegen dolgozik pl. N. P. Darhács, a Szocialista Munka Hőse és szereiöbrigádja, akik éjt nappallá téve arra törekednek, hogy a vizet minél hamarább eljuttassák a szomjas földekre, s ugyanezt teszik a többiek is. A csatornavájógépek dolgozói csakúgy mint a betonozók s a szerelők mind-mind derekas munkát végeznek a sztyeppében. A csatorna ásásánál óriási, emeletes épületre emlékeztető három köbméteres kanalú bágert láttam, amint vájja, harapja a kemény földet, melyet a csatorna két partjára ürít. Kezelője a magasból gombnyomással ad „parancsot" a teljes hidraulikával működő gépőriésnak, mely szinte szemmel láthatóan tör előre a csatornanyitásban. A hármas állomás épületének a falán az alábbi feliratot láttam: „Gondos munka nélkül nincs szerencse, víz nélkül nem létezik élet." Mennyire igaza van e jelszónak! Arra figyelmeztet, hogy az építkezésen mindeii-Musoluv építésvezető az ivautyejev kaiak társaságában. ki ésszerűen dolgozzon, mert a munka becsület dolga, mely mindenki számára szerencsét hoz. S a jelszó hátralevő része csak ezután jut'kifejezésre, amikor a kolhozok és a szovhozok saját öntözőrendszereiken keresztül vízhez jutnak, s a szomjas földjeiket jól megáztetják, életet adó vizet csurgatnak a növényekre. Ez lesz az igazi szerencse Volgán-túlon! Az építők terv szerint ezt a csatornát egész rendszerével együtt 1973- ban adják át, hogy segíthesse a mezőgazdasági termelést, teljesíthesse a XXIV. pártkongresszus célkitűzéseit. A munkabrígádok vállalása alapján az építés jelentékeny hányadát a szovjet állam megalakításának 50. évfordulója tiszteletére inég idén befejezik. Meg lehetünk róla győződve, hogy amit magukra vállaltak, azt becsülettel teljesítik. Ugyanis itt anyaghiányt nem ismernek. A diszpécser-hálózat s az anyagszállítás órapontossággal „működik“. A tehergépkocsik s a teherszállító repülőgépek mindig időre leszállítják a cementet és más építőanyagokat. Az elmúlt Időszakban a bágerek és más föld-marógépek a föld sokmillió tonnáját mozgatták meg ebben a körzetben, hogy mesterséges vízfelület keletkezhessen, ami nemcsak öntözési lehetőségekkel kecsegtet, hanem egyben azzal is, hogy ez a vízmennyiség kedvezően befolyásolja majd az egész táj éghajlatát is. De az sem csekélység, hogy az állomás áramfejlesztő turbinái nem kevesebb, mint 800 ezer kW/б villanyáram fejlesztésére lesznek képesek, s ennek a mennyiségnek csak bizonyos hányadát használják föl vfzátemelésre, s a megmaradó mennyiséget a körzet ene’rgiaszükségletének a fedezésére adják át. HOKSZA ISTVÁN Újabb román ■ // hőerőmű A Rovínari—Rogojelu-i hőerőmű első 200 megawattos turbóaggregátját bekapcsolták Románia országos energetikai rendszerébe. Az erőmű, amely a legutóbbi évek legnagyobb ilyen létesítménye lesz Romá niában, lehetővé teszi a Gorji szénmedence gyenge minőségű lignitjének fokozottabb hasznosítását. Az előirányzat szerint két, egyenként 200 megawattos, és négy, egyenként 330 megawattos áramfejlesztő gépcsoportot állítanak üzembe. Az erőmű érdekessége, hogy a lignitkitermelés közvetlen szomszédságában van és a tüzelőanyagot közvetlenül a külszíni fejtésből szállítószalagon kaphatja. Beszélgetés a két millió rubel beruházási költséggel épült turbinaházban. Ezóta a cukorgyártás technológiája nagyon sok változáson ment át. Főleg a difúzió (kilúgozás), a szirup tisztítása és szűrése tökéletesedett. Régen a leszeletelt répával a Róbert féle difuzérokat egyenként kellett sorban megtölteni és a kilúgozás után ugyanígy kiüríteni. Ez nagyon fárasztó munka volt, mert nagy melegben és gőzben kellett dolgozni. Ma már kontinuális, dán szabadalom alapján gyártott DdS típusú difuzérokat használnak. Ezek nagyméretű, ferdén elhelyezett hengeralakú edények, Hoszszuk 22—23 ni és átmérőjük 3,8—8,5 között mozog. Két csigahenger szállítja bennük a friss répaszeletet felfelé, és ellenirányban vezetve helyenként 72 fokos melegvíz lúgozza ki a cukrot. Ezzel a berendezéssel már teljesen eltávolították a fárasztó emberi munkát. A LEGNAGYOBB HALADAS A cukorgyártás komoly problémáját a répaszirnp tisztítása jelentette. Ezt az teszi bonyolulttá, hogy a cukorgyár soha nem dolgozhat egyforma minőségű nyersanyaggal. A répa mindsége szinte termő-táblaként változik és nagyban befolyásolja az is, hogy száraz, vagy csapadákns volt-e az időjárás. Száraz években és pillangósnövények után a rápaszirup sokkal t8bb nemkívánatos koloidanyagot tartalmaz, mint a esapadékoa években. A trágyázással úgy lehet ezen javítani, hogy több kálium- ás kevesebb nitrogénműtrágyát használunk. Így segíthetnek a termáink a cukorgyárnak és ezért egyaránt mindkét részről előnyös a cukorrépa öntözése Is. A sziruptisztítási eljárások tökéletesítése hosszas kísérlettek eredménye. A problémát a harmincas és negyvenes években sikerűit megoldani. Ez főleg a szovjet Szilin, a svéd Wiklund, az amerikai Dorrov és nálunk a bratislavai Műszaki Egyetemen működött Vaüátkn professzor, akadémikus érdeme volt. A szirup Uszítása derítésből, izatiiráláshól és szűrésből áll. Ezeknek a folyamatoknak a lényege az. hogy elválasztják a sziruptól az úgynevezett ..németikor' knloid anyagukat. Ezak főleg fehérjéket és festékanyagokat tartalmaznak. A mésztej a derítés folyamán ezeket az anyagokat üledékké alakítja. A mésztejtöbbietet azután a következő szaturálásnál széndioxid gázzal alakítják át üledékké. Eközben nagyon bonyolult tisztítási folyamatok játszódnak le. Érdekes, hogy ezeket alapjában már a múlt század közepén is ismerték, de nem dolgozták ki az elméleti részét és ezért nagyon nehezen szűrhető üledéket kaptak, ami nagyon sok bajt okozott. Az említett tudományos eredmények alapján Vaáátko akadémikus két részre osztotta a deritési folyamatot. Megállapította ugyanis, hogyha a mézztejet a derítésnél kis mennyiségekben adagolják a sziruphoz, okkor sokkal szemcsésebb és könnyebben szűrhető üledék keletkezik. Bevezette még a szirup optimális lúgosságának a fogalmát is. Ez akkor következik be. amikor a mésztej hatására a szirupnak olyan a lúgnssága, hogy a leggyorsabban csapódnak ki belőle üledék formájában a nemkívánatos fehérjék. Még egy egyszerű megoldás is nagyon bevált a sziruptisztításnál. A mésztej másik részéi egyenletesen adagolják és közben széndioxid gáz hozzáadásával kicsapják a mésztöhhletet. Az ilyen szirup finom mészkarbonát-részecskéket tartalmaz. Ha ennek egy részét visszavezetik a friss szirupba, akkor ezeknek a részecskéknek a felszínén nagyon sok németikor anyag gyűlik össze a szirupból és sokkal nagyobb a tisztítás hatásfoka. Ezeket a folyamatokat állandó laboratóriumi és műszeres ellenőrzés mellett végzik. A legkorszerűbb cukorgyáraink ma már azzal is dicsekedhetnek, amit kevés vegyi tizemnek sikerült elérni. Ez az önálló víztisztító berendezés, ami ^ehetővé teszi ugyanannak a víznek a többszöri felhasználását. A CUKOR, MINT FONTOS IPARI NYERSANYAG Mivel az egy fore esd cukorfogyasztás világátlaga csak 17 kg, sok cukorteimelő ország nagy fölösleggel rendelkezik. Ezekben az országokban, az USA-val az élen, foglalkoztak többször azzal a gondolattal, hogy a cukrot, mint ipari nyersanyagot használják fel kölönbözö vegyi anyagok és alapanyagok gyártására. Az ára is kedvező és így a cukor már ma is, de főleg a jövőben nagyobb jelentőségű lesz a többi iparág számára, mint az élelmiszeriparban. Azt az új vegyipari ágat. aminek a cukor az alapbázisa „cukorkámiának" nevezik. Ma már nagyon snk nélkülözhetetlen terméke van ás ezekbűi a mindennapos használatnál nem is sejtjük, hogy miből készülnek. Nagyon sok speciális oldószer, festákgyártásnál felhasznált emulgátorok ás mosószerek alapanyaga. Néhány fontos vegyszer is készül belőle. Ilyen a borsav, cukorsav ás glukonsav. A bórsavnak és a cukorsavnak nagy a jelentősége az élelmiszeriparban ás a textilfestésnél. A glukónsavnak a gyOgysbergyártásnál van nagy szerepe az intravenális (érbe fecskendezett) injekciók készítésénél. Kitűnően köti oldható sók formájában a szervezet számára rendkívül fontos nyomelemeket, mint a vasat, meszet és a magnéziumot. Ha a cukoroldatot hidrogenizáljék (hidrogéngázt vezetnek bele) 15—25 atm. nyomás alatt, 120 foknál nikkel edényben, akkor egy nagyon fontos Sznrbit nevű anyag keletkezik. Szionon és Sznrbo néven mint diabetika! édesítőszert használják. A C-vitamin gyártásánál mint alapanyag szolgál. Nagy szerepe van a kozmetikai és bőrfeldolgozó üzemekben Is. Néhány cukorból készült vegyületet mint herbicidet is használnak. TARR GYULA, mérnök
