Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-12-02 / 48. szám
г D IVVNl AZ Ü1ZÉLANDI FEHÉR „ÖRIÄS“ MYŰLRŰL Az egyik amerikai házinyúl.tenyésztési szaklapban a szerző arról ír, hogy megfigyeléseket végzett több államban, ahová az újzélandi fehér fajta eljutott és az a megállapítása, hogy a középnagytestű fajtából a legtöbb államban óriás testűvé vált ez a haszonnyíil fajta. Cikkében határozottan lerögzíti, hogy ez elkorcsosodást jelent és nem kívánatos a 4,5 kg-nál nagyobb átlagsúly. A legfelsőbb súlyhatárt 4,70 kg-ban jelöli meg. Megállapítása szerint az óriás fajtává vedlett újzélandi fehér szaporasága jelentősen csökkent, és a fiókák fejlődési erélye is sok kívánni valót hagy maga után. Nézzünk mi is magunkba. A szürke óriásokat lassan kiszorítja a kiállításokról az óriás fehér nyúllá korcsosodott újzélandi fehérnek mondott típus. Súlyos hibát követ el a bírálótestület, amikor a nemzetközileg elfogadott és tiszteletben tartott standard súlyt nqjn érvényesítik a nyitlak bírálatánál, sőt a mérleg arra felé billen ahol a nagyobb, az óriás típust teszik a bíráló asztalra. —sz— CSEH HÁGÓ BEGYESGALAMB Csehszlovákia területén legelterjedtebb galambfajta. A többi begyesgalambtól sajátságos repülésmódjával különbözik. Hangos szárnycsattogással lassan felemelkedik, s a levegőben egy utolsó szárnycsapás után egy pillanatra megáll, majd szárnyait a test felett függőlegesen felemelve összeszorítja és ilyen szárnytartással esik lefelé. A szárnycsattogás a fajtiszta cseh hágó hegyesgalambra ugyanolyan jellegzetes, mint a szárnytartás. A repülőgalamb igen érdekes látványt nyújt. Repülése felemelt a bukógalambok repülési mutatványaihoz hasonló, de van benne valami különlegesen sajátos. A galamb a földön is kiterjesztett szárnyakkal járkál. Csehországban а XVII. század óta tenyésztik. —sz— Lehet-e korszerűen takarmányozni a háztáji galambokat? Galambjaink termelése függ az örökletes tuia]donságoktoi és a környezeti tényezőktől. Mint legfontosabb környezeti tényezővel, a takarmányozással kívánok foglalkozni. A háztáji tenyészetekben általában a galambok takaníiányozásüra kevés gondot fordítanak. Gyakori az egyoldalú takarmányozás, vagy pedig az olyan eset, amikor a takarmányok nagy részének begyűjtését a galambokra bízzák. A költések gyakorisága és a fiókák fejlődése szorosan összefügg a takarmányozással. Vizsgálataim szerint, amikor a galambokat teljes értékű takarmányon tartottuk, termelésüket szinte megkétszereztük. Mit értünk teljes értékű takarmányok fogalma alatt? Teljes értékűek azok a takarmányok, amelyek a galambok faji igényeit fehérjében, szénhidrátban, zsírban, ásványi anyagokban és vitaminokban kielégítik. Mivel a galambok fö terméke a tojás és a fiókák nevelése, ezért az ezirányú takarmányigényeit kell kielégíteni. Előre kell bocsátanom, hogy a korszerű takarmányozás megvalósításán keresztül minden állatfaj esetében a tápok etetését kezdtük el, — tehát a tápok korszakába léptünk. Ez közelebbről azt jelenti,hogy kidolgoztunk és összeállítottunk minden fajú {fajtájú, hibrid) állat részére gazdaságos, de ugyanakkor a magasszintű termeléshez szükséges tápokat. A tápok összeállítását a nagyüzemi gazdaságos termelés tette indokolttá. A háztáji gazdaságok, látván nagyüzemekben a tápok etetésének nagy előnyeit, főleg az intenzív töjástermelés és pecsenyecsirke előállítás vonatkozásában, ott is rátértek rendszeres etetésükre. Az Intenzív háztáji galambtermelés sem képzelhető el teljes értékű takarmányok, — tehát tápok nélkül. A galambtápok forgalmazása tekintetében valószínűnek tartjuk, hogy aháztáji gazdaságok egy részéhen, galambtenyésztés vonatkozásában is megoldja a korszerű takarmányozást. látás. Ezek hiánya-esetén csökken a tojástermeiés, mérséklődik a termékenység, csököttek lehetnek a fiókák, ami gyakran elhulláshoz is vezethet. Kísérleteink azt bizonyítják, hogy a galambok igényeit a fiatal baromfi (csibe, pulyka, fácán) részére gyártott (indító-nevelő tápok) vitamin és ásványi premixek jól kielégítik. A naponta feletetett takarmány mennyiségének az ásványi premlx 1 %-a, a takarmánymész 2 °/o-a és a vitaminpremix pedig 2 %-a legyen. Az önetetők mellé kisebb önetetőket is helyezzünk el. Keverjük össze a premixeket és meszet (vitamin ásvány premixet), ezt tegyük bele az erre a célra készített önetetőbe, tapasztalhatjuk, hogy a galambok ezt szívesen fogyasztják. Azirányú vizsgálatokat is végeztem, hogy a galambok daraíélék fogyasztásához hozzászoktathatók-e. Tapasztalataim szerint szoktatás után mérsékeltebb magvak etetése esetén jól elfogyasztják. Ezért javaslom, ha célunk a folyamatos és ma-Cseh hágó begyesgalamb, kék szív rajzolatú, 95 ponttal tiszteletdíjas. Tenyésztője Frofa Ján (Blatnica). (Kuesera Szilárd felvétele) gasszintü termelés, dara formájában csibe indító és nevelő tápot etessünk. Ezek a tápok minden további nélkül jelenleg beszerezhetők és a galambok igényeit jól ki is elégítik. A kísérletek során azt tapasztaltuk, hogy a fiatal galambok 1 kg súlygyarapodáshoz 1,6—1.8 kg takarmányt használnak fel, fehérjében gazdag takarmányokból (csibenevelő tápból). A kontrollcsoporttal szemes magvakat etettem, itt a galambok 1 kg súlygyarapodáshoz 3—4 kg-ot fogyasztottak. Megállapíthatjuk, hogy gazdaságos és érdemes is galambjainkat fehérjében gazdag takarmányokkal (tápokkal) etetni, valamint vitamin és ásványiA tojások rendszeres képződése a bőséges fehérje-, vitamin- és ásványianyag-eliátást igényli. De ugyanazokat az anyagokat igényli a begytej előállítása, a későbbi időszakban pedig a fiatal galambok gyors növekedése is. E pár gondolat felvetése után vizsgáljuk meg, hogy a háztáji tenyészetekben milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre a korszerű takarmányozás megvalósítására. Célszerű azonban megvizsgálni a jelenlegi helyzetet, hogy tisztázzuk mi a teendő a tápok forgalmazásáig, vagy esetleg azok megjelenése után is, ahol majd a galambtápok esetleg nem állnak rendelkezésre. A szemes magvak etetése esetén galambjaink fehérjeigényét a búza, a kukorica, az árpa, a borsó, a napraforgó stb. keverékének etetésével kielégíthetjük. Nagyobb gondot okoz a vitamin és az ásványianyag elanyag igényeiket kiegészíteni, mert termelésüket nagymértékben fokozhatjuk, szinte megkétszerezhetjük. Jó hatással vannak a komplett vitamin- és fehérjetartalmú tápok a versenygalambok teljesítményére, a diszgalambok tollazatának szabványszerü kifejlődéséhez. Dr. PACS ISTVÁN, egyetemi adjunktus МП ■ JÁRÁSI VIZSLA-VIZSGA Minden évben rendszeresen minősítési vizsgát szükséges minden vizslának végeznie, és ezzel alkalmasságát, vadászati felkészültségét bizonyítania. A vizsla-vizsgákat a levicei járásban a Szlovákiai Vadászok Szövetségének járási szervezete a Levicei Állami Gazdaság Lászlómajorl részlegén tartották. A kutyatulajdonosok és felvezetők nagy figyelemmel hallgatták végig a tájékoztatót, amelyet Hercz István a bíráló bizottság vezetője tartott, aki ismertette a részletmunkák végrehajtási módját. Figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a gyakorlatok végrehajtását csakis sípszó irányításával lehet vezetni, mivel a szóbeli irányítás esetén a kiértékelő vizsgáimulka veszít értékéből, ami pontlevonással jár. Ezek után következett a sorszámok kihúzása és csoportokba sorolása. Az 1. csoport vezetője: Lukács Péter — Galanta, 2. csoport vezetője: Matis László, Nitra, 3. csoport vezetője: Hercz Vilmos — Veiké Kozmálovce, 4. csoport vezetője: Majercsík Dezső — Trávnica, 5. csoport vezetője: Kostolík Milan volt. Az egyes csoportok szétosztva a területen elkezdték a részgyakorlatok végrehajtását, melyek folyamán minden kutyának 14 gyakorlatot kellett elvégeznie. Az új pontrendszer szerint a legjobb gyakorlat 4 ponttal értékelhető és a pontok végösszegét besorozzák egy irányszámmal s az elért eredmény adja a végső pontszámot. A gyakorlatokat ragyogó napfényes időben tartották, azonban a vizsgák szempontjából negatív hatása is volt, mivel az ebek szaglásvételi lehetősége ezáltal korlátozódott és a csapat-nyomkövető vizsgáknál a munkát igen megnehezítette. A mezőnyben 18 fiatal vizsla vett részt. Nagyrészük igen jó fizikai kondícióval rendelkezett és a vizsgákra való felkészültségük példás volt. Az egyes kutyák adottságai, vadászképességei a vizsgák során bebizonyították, hogy nagy szerepet játszik az ősöktől örökölt tulajdonságok szakszerű továbbfejlesztése és kifinomítása, megfelelő szakismeretAz uráli jávorszarvas A Szovjetunióban, az Dral hegység középső vidékein elterülő hatalmas kiterjedésű erdőségek vadállományát, elsősorban jávorszaVvas állományát repülőgépekről számlálják. Megállapították, hogy ezekben az erdőségekben általában 10 jávorszarvas tartózkodik 40 ezer hektár területen. A jávorszarvasok száma azonban állandóan növekszik és ez lehetővé teszi, hogy vadászatukat intenzívebben folytassák. Minden évben — ősszel — 500 jávorszarvas kerül terítékre. A szverdlovszki vadbiológusok egyöntetű véleménye szerint, 100 ezer hektáronként 300 jávurszarvas kialakításával megfelelne az ideális követelményeknek. A Pecsura—Iljics i Természetvédelmi Területen, amely az Ural előhegységében van, 20 év óta foglalkoznak a vadbiológusok jávorszarvassal kapcsolatos kísérletekkel, életkörülményeik vizsgálatával. Kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy a jávorszarvast — hasonlóan a rénszarvashoz — az ember háziállatként is hasznosíthatja. VADÁSZNAPTÄR December Az első téli hónap folyamán az összes vadetetőt fel kell tölteni a nyáron begyűjtőt!, jóminőségű takarmánnyal. Az etetők és a sózok tetejét még idejében javítsuk ki, hogy a takarmány be ne ázzon. A szórók alá bőségesen hintsünk finom homokot, pelyvát, hogy a szárnyasvadnak legyen miben kajtargálnia és a szóró alatt is melegedhessen. Az egész éven át lőhető károsvadon kívül decemberben vadászhatunk szarvasbikára, szarvastehénre, szarvasborjúra, dámszarvasra nemre és korra való tekintet nélkül, muflonra (kosra, bárányra és jerkére), vaddisznóra, őzsutára, őzgidára, mezeinyúlra, nyestre, nyuszira, vadmacskára, pézsmapocokra, fácánkakasra (fácántyúkra csak az önálló és elismert fácánosokban), vadlibára, balkáni gerlére, gatyásölvvre, vetési varjúra; december 15-ig szika szarvasra, virginiai szarvasra és a tőkésréce gácsérjára. K- KBrok, a simaszőrű német vizsla (nyolc hónapos), valamint Dina, tökéletesen állják a vackában fekvő íiyulat. (A szerző felvétele) tel rendelkező kinológusok kezében. A végső kiértékelésben az egyes helyezettek a következők voltak: 1. Banasz Ottó — csehbajuszos vizslája 252 pontot ért el (Šurany). 2. Dr. Szabó Sándor — német drótszőrü vizslája 232 pontot (Komárno). 3. Tóth László — német drótszőrű vizslája 219 pontot (Júr nad Jtronom). 4. Franyo Géza — magyar simaszőrű vizslája 207 pontot (Turá). 5. Ciliiig Lajos — német simaszőrü vizslája 173 pontot (Dolný Piai). A díjak a levicei (lévai) járás területén lakó vadászok között a következőképpen kerüllek kiosztásra: 1. Tóth László — Júr nad Hronom, 2. Franyo Géza — Turá, 3. Ciliiig Lajos — Dolný Piai. Azzal a meggyőződéssel távoztak a résztvevők és a bizottságok tagjai, hogy jól végzett, hasznos munkáról nyújtottak tanúbizonyságot. Bebizonyították, hogy mint vadászok, nemcsak a kellemes és hasznos oldalát művelik és kedvelik — a ma már igen nagy felelősséggel járó vadászatnak, — hanem vállalják ennek az ősfoglalkozásnak a keményebb, nehezebb részét is. A vadászeb tenyésztése, nevelése és oktatása, a mai elfoglaltság mellett nem kis lemondásra kényszeríti a kutyatulajdonosokat. Ha hozzá számítjuk még az élelembeszerzést és a kisebb-nagyobb berendezések költségeit, amelyek az oktatáshoz szükségesek, nem lehet beszélni olcsó hobbyról, ahogy azt egyesek felfogják. Rendszeres, kemény és igen kitartó munkáról van szó, mely igen sok türelmet, fegyelmet és higgadtságol követel a kiképzőtől, ha jó eredményt akar elérni. Sajnos, nem minden vadásztársaság ismeri el a vadászeb idomítás szükségességét és így elhanyagolja kötelességei e részének teljesítését, kifogásolva az ebtenyésztés költségét és a szakemberhiányt. Vadászatok alkalmával naponta szemtanúi lehetünk annak, hogy a megsebzett vadat nem keresik meg azzal, hogy talán nem is volt megsebezve. Ismerjük az apróvad szívósságát, tudjuk, hogy igen nagy távolságokra bír el - menekülni, ahol aztán csendben kimúlik. Ez nem csak a vadásztársaság kára, hanem az egész nemzetgazdaságé, mivel az elhullott vagy megsebzett vad csökkenti az állományt, korlátolja az egészséges nemzedék kialakítását. A mai vadgazdálkodás a legnagyobb intenzitás, felé halad és e nemzeti kincs gyarapítására törekszik, mivel nemcsak a hazai piac választékát bővíti ínyenc vadhússal, hanem külföldre is juttat a vadból. Napról napra ■gyarapszik'azon külföldi vadásztársaságok száma, amelyek fölfigyelnek vadgazdaságunk hírnevére és csoportosan keresik fel országunkat vadászat céljából. Legjobban kedvelik az apróvadra való vadászatot a franciák,. az olaszok, a németek, de más nemzetek vadászai is résztvesznek vadászatainkon és nem kis elismeréssel, megelégedettséggel nyilatkoznak, s így hazánk jó hírnevét terjesztik a világban. Persze ilyen sikeres vadászatokról csak ott lehet beszélni, ahol a vadbőség alapján megfelelő biztonsági intézkedéssel — vadászkutya alkalmazásával — növelik az eredményeket. Ha ezeket a irontokat figyelembe vesszük, úgy vadgazdaságunkat nemzeti kincsünket mindnyájunk megelégedésére gyümöl csöztetjük majd. Az így gondolkozó kutyanevelők, tenyésztők és tulajdonosok nem távoznak majd a vizsgákról csalódotian, még ha ebeik nem is érték el a legjobb helyezést, mert tudatában lesznek annak, hogy még a leggyengébb eredményeket elért vadászkutyával is eredményesebben vadászhatnak, mint anélkül. TÖTH LÁSZLÓ, Júr n/Hronom (Garamgyörgy)
