Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-15 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1972. {Alius 15. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A z efsz-ek VIII. kongresszusa egyebek közt jóváhagyta a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek alapszabályait is. Az alapszabá­lyok I. fejezete 1. bekezdésének h pontja szerint a szövetség elmélyíti a biztonságos munkavégzés és egész­ségvédelem iránti gondoskodást és ezen területen társadalmi felügyele­tet gyakorol. E kérdés megvilágítása­ként itt megmagyarázom, mi e téren a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom és mi a társadalmi felügyelet hi­vatása. A Munka-Törvénykönyv 136. §-a szerint a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak jogában van az egyes szervezetekben a mun­ka- és egésszégvédelem területén tár­sadalmi felügyeletet gyakorolni. E té­ren főleg a következő feladatokat teljesíti: # ellenőrzi, hogy az egyes szerve­zetek a munka- és egésszégvédelem területén hogyan teljesítik kötelessé­güket és folyamatosan olyan feltéte­leket létesítenek-e, amelyek munka- és egészségvédelem szempontjából biztosítják a hibátlan körülményeket, # rendszeresen ellenőrzi a munka­helyeket és a dolgozókat szolgáló üzemi berendezéseket, # ellenőrzi, hogy a szervezetek a munkabaleseteket rendesen kivizsgál­­ják-e, résztvesz a munkabalesetek és a foglalkozásból származó betegségek okainak kivizsgálásánál, esetleg saját kezdeményezéssel maga kivizsgálja azokat, # a szervezetektől megköveteli, hogy a kötelező ntasításai alapján az egyes gépeken, berendezéseken és munkafolyamatokon észlelt hibákat, hiányosságokat eltávolítsák és abban az esetben, ha a dolgozók élete és egészsége közvetlenül veszélyeztetve van, elrendeli a munka beszüntetését, % betiltja az olyan túlórát és éj­szakai munkát, amely veszélyeztetné a dolgozók létbiztonságát és egész­ségét, О résztvesz a munka- és egészség­­védelmet tárgyaló megbeszéléseken. Jogában van a munkahelyeket és a dolgozókat szolgáló berendezéseket meglátogatni, valamint a munka- és egésszégvédelemről a szervezetektől tájékoztatást kérni. A felsorolt intézkedésekről a szak­­szervezeti szerv haladéktalanul érte­síti az állami munkavédelmi felügye­lőségeket. Abban az esetben, ha a szervezet kéri a szakszervezeti szerv intézkedésének felülvizsgálását, az Állami Munkavédelmi Felügyelőség köteles ezt megtenni, döntésig azon­ban hatályos a szakszervezeti szerv határozata. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom munka- és egészségvédelmi felügyelete tulajdonképpen társa­dalmi felügyelet, a munkás­ellenőrzés és irányítás egyik módja. E felügyeletet elsősorban a szakszer­vezetek választott szervei gyakorol­ják. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomnak a munka- és egészségvéde­lem területén gyakorolt társadalmi felügyeletének célja - oda hatni, hogy az állami és ä gazdasági szervek kö­vetkezetesen és tervszerűen javítsák a dolgozók munkakörülményeit és csökkentsék a balesetek és a foglal­kozásokból származó betegségek vezését és végrehajtását az egységes földművesszövetkezetekben a Munka Törvénykönyv 137. §-a, 4. bekezdése szerint a Cseh-, illetve a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kormánya és ezek megbízott szervei rendezik. Az 1965. évi 67. számú kormányrendelet, illetve ennek 1970. évi 60. számú módosítása 39. §-ának, 2. bekezdése szerint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium (az akkor ér­vényes szervezeti beosztás szerint — ma a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) meghatározza, hogy az egységes földművesszövetkezetekben mely szervezetek gyakorolhatnak munka- és egészségvédelmi felügye­letet. A CSKP XIV. kongresszusának, a KB áprilisi plenáris ülésének és az efsz-ek VIII. kongresszusának követ­keztetései világosan meghatározták a mezőgazdaság legközelebbi céljait és távlati tervét. Megállapították a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége tevékenységének területét. Ezek közé A mtarešeteH Malmi MiMetérő! arányszámát. A dolgozók legszélesebb rétegeinek a termelés irányításába való bevonásának elve szerint ezen felügyelet biztosítja a dolgozók t c­­vékeny részvételét a mun­ka- és egészségvédelem kérdéseinek megoldásánál. A szakszervezet a társadalmi fel­ügyeletet, a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom Központi Tanácsa által elfogadott elvek szerint, választott szervei, illetve funkcionáriusai által gyakorolja. A szakszervezeti szervek az állami szakfelügyeletek szervei mellett függetlenül működnek és a felmerülő kérdésekben egyéni álláspontot képviselnek. Az ipari termelőszövetkezetekben és az egységes földművesszövetkeze­tekben a munka- és egészségvédele­mért a vezetőség felelős, vala­mint az egyes részlegen a szövetkezet megfelelő szervei, és minden olyan személy, akit megbíznak a munka szervezésével, irányításával és ellen­őrzésével. A földművesszövetkezetek­ben az egész tagság kezdeményezésé­re támaszkodhat a munka- és egész­ségvédelmi szakbizottság, amelynek feladata rendszeresen foglalkozni a munka- és egészségvédelem kérdései­vel és hathatósan segíteni a vezető­séget — és az egyes vezetőket — a feladatok végrehajtásánál. A munka- és egészségvédelem szer­Szocialista társadalmunk lehetővé teszi, hogy ma már a mezőgazdasági üzemek dolgozói is kulturáltabb mun­kakörnyezetben termelhessenek. Töb­bek között az új technológia beveze­tése, a nagy kapacitású termelőhe­lyek létesítése is ezt a célt szolgál­ja. A munkakörnyezet otthonossá, vonzóvá tétele nagyban befolyásolja a dolgozók hangulatát, munkakedvét, stb. Vagyis, nem mindegy, milyen kö­rülmények között dolgozhatunk. A közelmúltban meglátogattuk a Bátkai Álami Gazdaság egy üzemrész­legét. Kíváncsiak voltunk, vajon mit tette ka kellemesebb, jobb munkakör­nyezet kialakítása érdekében. Sajnos, áldatlan kép fogadott. Már az is nagy gondot okozott, miként jussunk be a főbejáraton, mivel a félcipőben külön művészet volt a sá­ron átgázolni. Az udvar közepén mégis csak találtunk egy talpalattnyi száraz helyet. Innét jó kilátás nyílt, csak éppen a látvánnyal nem lehet­tünk megelégedve. A gazdasági épü­letek mellett térdig érő gyom bur­jánzott. Az istállók végében a trágyá­ié — különösen az esőzések után — kisebb tavakat alkot, s van rá eset, hogy visszaszivárog az épületbe. Ogye, nem valami szívderítő lát­vány?! De vajon miként vélekednek a gaz­daság dolgozói? Teleky' János na-Žyon is hiányolta a szociális épületet. gy mondta, a gyűléseken hiába vi­tatják az efféle kérdéseket. Egyönte­tűen azt a választ kapják: nincsen rá anyagi fedezet. További érdeklődésünkre megtud­tuk az agrotechnikustól és a mecha­­nizátortól, hogy a Bátka II., a dulovoi (Dúlháza), a tomaiovcei (Tamás) és a baktai gazdasági udvaron semmivel sem különb a helyzet. Tavasszal és ősszel csakis gumicsizmában lehet közlekedni. Az utakat bizony már ré­gen kövezni kellett volna, mert a géppark is a gazdasági udvaron fog­lal helyet. Vajmi remény azért pislákol. A ha­ladás lassú tempója ellenére is: a kö­zeljövőben átadnak a traktorosok ré­szére egy szociális épületet. Társadal­mi munkával készül ez a létesítmény, s mintegy 25 ezer korona értéket kép­visel majd. Nagy szükség van erre a szociális helyiségre, annál is inkább, mert a traktorosok jórészt a szom­szédos községekben laknak, s nem kellemes az olajos ruhában autóbu­szon utazni. Az agroteclinikus még megemlítet­te, hogy a fiatalok többnyire a gépek­hez vonzódnak. Az állattenyésztésben gondot okoz az etetők és gondozók hiánya. Ez egyrészt épp a munkakör­nyezet elhanyagoltságának rovására írandó. Ötünk során benéztünk a Veľká Calomija-i (Nagycsalomija) Efsz gaz­dasági udvarára is. Az irodaépület előtt virágos park díszelgett. A bekö­tőutak kövesek, s így sárnak nyomát sem láttuk. Viszont, az istállók kör­nyéke ugyanolyan elhanyagolt álla­potban volt, mint az említett állami gazdaságban. Olyan benyomás ez, mint akit először megcirógatnak, kö­­rülajnároznak, s nyomban arculcsap­­nak. A szövetkezet vezetőségének to­vább kell szorgalmazni a megkezdett környezetszépítő munkát, ami jobbára nem is kíván nagyobb beruházást — csupán szervezés és tettrekészség dolga. Az istállókban szociális helyiségek állnak az állatgondozók rendelkezé­sére. S munkaruhák sem hiányzanak. Így munka végeztével tisztálkodhat­nak, s átöltözhetnek, tiszta ruhában mehetnek haza otthonukba. tartozik a munka- és egészségvéde­lem területét érintő ellenőrzés és tár­sadalmi felügyelet is. Az illetékes szervek feladata, hogy megfelelő módon biztosítsák a szövetség ezen feladatát és úgy, ahogy arról a föld­­művesszüvetkezeti törvényjavaslat té­ziseinek 62. tétele is beszél: „A szö­­vetkezetesek munkaviszonyának ren­dezése során a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetségének feladatai ha­sonlók, mint a Forvadalmi Szakszer­vezeti Mozgalomé a Munka Törvény­könyv szerinti munkaviszony rende­zésekor.“ A szövetség alapszabályai erre nem elegendőek. Ezen ténykedés megköveteli, hogy új jogi normákat létesítsünk, illetve a meglevőket úgy módosítsuk, hogy a szövetség ezen fontos tevékenységének meg legyen a jogi alapja. Az efsz-ek Vili. országos kongresz­­szusa megválasztotta a szövetség szerveit is. Ezek, de főleg a központi bizottságok főfeladata: közreműködni a mezőgazdasági-földművesszövetke­­zeti jogszabályok kidolgozásánál, me­lyek közé tartoznak a földmíivesszii­­vetkezeti tagság munka- és egészség­­védelme területét érintő jogszabályok is. A konkrét javaslatok kidolgozásá­nál irányadó lesz a szövetség saját kezdeményezése, az egész társadalom, valamint a földművesszövetkezeti tagság érdekéhen. JUDr. MICHAL ĎUKDIAK A három egyfelvonásos műsor szereplői TEVÉKENY FIATALOK Régi meghívásnak tettem eleget, amikor ellátogattam Martovce (Martos) községbe. György Mihály tűzoltó-titkárral betértünk a helyi vendéglőbe, s a véletlen Lalák Józseffel, a SZISZ-szervezet elnökével hozott össze. Né­hány kérdést intéztem az agilis ifi-elnökhöz, főleg arról érdeklődtem, mi­lyen tevékenyek a fiatalok. — Szervezetünk jelenleg 45 tagú. Néhány ével ezelőtt voltunk már töb­ben is — válaszolta az elnök —, de azokat, akik nem működtek, eltaná­csoltuk. Mind a falusi pártszervezet, mind az efsz segíti a fiatalok munkáját. Erről tanúskodik többek között az ifjúsági klub létesítése is. A helyiséget a fiatalok saját maguk tették otthonossá, rendezték be, s a környékét pedig parkosították. Az efsz vezetősége egy tévé-készüléket ajándékozott a fiataloknak, akik társadalmi munkával viszonozzák a csúcsmunkák ide­jén. A SZISZ I. országos kongresszusa tiszteletére 560 óra társadalmi mun­kát vállaltak. Lalák József jó szervező, nemcsak a saját falujában, hanem járási méret­ben is. Az ifjú tűzoltók járási vetélkedőjét Is ő nyitotta meg. Nagy érdeme van abban, hogy a község fiataljai — lányok és fiúk — rendszeresen részt­­vesznek a körzeti és járási tűzoltó-versenyeken. Ű volt a kezdeményezője annak a nagyszabású lampionos felvonulásnak Is, amelyen a SZISZ-fiatalok együtt meneteltek a pionírokkal. Ez az agilis elnök arra törekszik, hogy a SZISZ-szervezet szorosan együtt­működjön a többi tömegszervezettel, s közösen lendítsék föl a község kulturális életét. Jó példával járnak elől. Kulturális téren jelentős segít­séget kapnak a fiatalok Zsittnyan István iskolaigazgatótól, aki főleg téli estéinek nagyrészét a fiatalok körében tölti. A tapasztalt pedagógus igyek­szik a fiatalokból jó színjátszókat faragni. A fiatalok becsülik őt, tanácsait, útmutatásait jó néven veszik. Legutóbb „Ki a bűnös?“ címmel három egyfelvonásos műsorral lepték meg a hazai közönséget. Az esős vasárnap, Egy húszasért, és Lepsénynél még megvolt című darabok osztatlan sikert arattak. A hálás közönség hosszantartó tapssal jutalmazta a fiatalok fellépését. A sikeren felbuzdulva ellátogattak Imelyre, Vŕbová n. V.-ba (Vágfüzes) és Bohatá (Bagota) köz­ségekbe is, amelyeknek lakói hálásak voltak játékukért. Ügy tervezik, hogy ezzel a műsorral még további községekbe látogatnak el. A martos! színjátszócsoport nem ül sikerei babérjain. A közeljövőben egy háromfelvonásos darabot szeretnének betanulni. Reméljük, tervüket meg is valósítják! A jelenlegi műsorban Lalák józsef. Kaszan Edit, Kontás Jutka, Kaszan Zsuzsa, György Magda, Gyűrűsiné Jóba Mária, Keszeg Miklós, Endrédy Sándor és Kontás Valéria szerepelt. Bízunk benne, hogy a martovcei SZISZ-fiatalok eddigi jó hírnevüket to­vábbra is megőrzik, sőt öregbítik. Andriskin J. \V«^\\Vk\\\\VCÍkVk\\\\\\\\\\\\\\V«^\\VC^V\4VNNíN»SSK^>N4V^ Kulturáltabb munkahelyeket Mindenesetre, mindkét mezőgazda­sági üzemben (ág és efsz). akad még bőven tennivaló a kulturáltabb mun­kakörnyezet kialakítása szakaszán. Tudatosítaniuk kell: az ideális mun­kakörnyezet csak növelheti a dolgo­zók munkakedvét, munkalendületét, a termelőképességet. ÖVÁRY PÉTER Jelenet a „Lepsénynél még megvolt“ című darabból. Szereplők: Endrődy Sándor, Kontás Valéria, György Magda és Lalák József. Г/Ж/ЛNo1 S I S I N I S I s I s I s I s I s * s s I * s ! i s I s I L. MINDEN PERC DRÁGA! A mezőgazdasági dolgozók közétkeztetése Ahhoz, hogy a mezőgazda­­sági üzemek dolgozói megbir­kózhassanak a gabonabetakarí­tás nehéz feladataival, szinte elengedhetetlen a munkahelye­ken való étkezés, valamint fris­sítő-ellátás. Ml a helyzet ezzel kapcso­latban a komáromi járásban? Erre a kérdésünkre a komárnoi Jednota igazgatóságán Rohácsek Tibor, a vendéglátó-üzemek osztályának vezetője válaszolt: — Až utóbbi években foko­zatosan csökken a mezőgazda­­sági üzemek részéről a közét­keztetési igény, amelyet a Jed­nota elégítene ki. Ehelyett sa­ját főzdéket létesítenek, s in­nen szállítják a munkahelyekre az ízletes ételt. Annak ellenére, hogy már május első felében igénylési lapokat küldtünk a mezőgazdasági üzemekbe, a be­érkezett Igénylések minimáli­sak. A szövetkezetek közül a vojnicei (bátorkeszi) 50—60, a kameničnái (keszegfaluij 25, a chotini (hetényi) 23 főre igé­nyelt reggelit, ebédet és vacso­rát, a Pálpusztai Állami Gazda­ság viszont 12 főre. A Veľ. Ko­­síhy-i (nagykeszi) és Kližská Nemá-i (olozsnémai) Efsz csu­pán frissítő-ellátást igényelt. Tekintettel arra, hogy a járás­ban 52 főzdével rendelkezünk, nem okozna különösebb gondot további igénylések kielégítése sem. — Frissítő-ellátás terén Is kedvező a helyzet. Sör és al­koholmentes italok bőséges választékát tudjuk biztosítani. A mezőgazdasági üzemek a ven­déglőkön keresztül juthatnak hozzá frissítő Italokhoz. Ezen­kívül beállítottunk egy speciá­lis mozgő-kocslt, melynek csu­pán a frissítő-italok munkahe­lyekre szállítása lesz a dolga. A közétkeztetésekkel kapcso­latban megemlíthetem, hogy a járás nagyobb szövetkezetei, mint például a marcelovái (marcelházi), mocai (Duna­­mocs), nesvadi (Naszvad), prí­­betai (Perbete), ímell (ímely), búői (Búcs) és más sok saját főzdével rendelkeznek. Az el­múlt évben tapasztalhattam a Marcelházi Efsz-ben — így ga­bonabetakarítás idején —, hogy a határ több részén egyszerre aratő rsoportok is idejében megkapták az ebédet. A kom­­bájnosok felváltva étkeztek, ami lehetővé tette a gépek ál­landó üzemeltetését. Mint az elmondottakból kitű­nik, a komárnoi járásban is jól felkészült mind a Jednota, mind a szövetkezetek egész sora a közétkeztetésre, Illetőleg a fris­sítő-ellátásra. Bizony, amilyen változékony az Időjárás — minden perc drága! (aj) "I N I S I s I s I s I s I s * s I s I s I N I s I s I s I s * s * s Л

Next

/
Thumbnails
Contents