Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-11-25 / 47. szám
♦ «j» «j» ♦j» A gyümölcsfák ültetése ❖ ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos számtalan művelet közül talán a legnagyobb körültekintést és szaktudást igénylő munka az ültetés. A gyümölcsfát évtizedekre ültetjük, és ha a fatelepítés, az alanyok kiválasztása, vagy az ültetés módja helytelen, akkor a későbbi évek folyamán ezeket a hibákat kijavítani már nem lehet. Fontos megismerni magát a gyümölcsfát, annak talaj- és éghajlati igényét, a fa külső fölépítését, telepítésének módját stb. A. AZ ÜLTETÉSRE SZÁNT ALANYOK Csak kifogástalan, minden tekintetben jó minőségű oltványt ültessünk, amely a következő követelményeknek legyen megfelelő: 1. Legyen engedélyezett, és kipróbált, jól bevált fajta. 2. A gyökérzet legyen dús, egészséges, jól fejlett. 3. A fa sudara legyen egyenes, a sudár koronavesszőjén legyen 3—4 elágazás. 4. Csuk fiatal, egyéves alanyokat telepítsünk. B. FAALAKOK KIVÁLASZTÁSA Magastörzsű fa: törzsmagassága 190—200 cm. Ezt a faalakot vadalanyra oltják. Ez a típus jó minőségű gyümölcs kifejlesztésére a legkevésbé alkalmas. Igaz, hogy a rendkívül fejlett, hatalmas törzs következtében táplálék fölhalmozódás történik, és így a fa nem igényli a fokozott trágyázást, szegényebb talajokon is jól fejlődik. Az első nagyobb termést csak a 10—12. évében hozza. Annak következtében, hogy a korona is rendkívül nagy, csak a korona felső részében fejlődhet jó minőségű gyümölcs. Hátránya, hogy a fa kezelése, ápolása, a gyümölcs szedése rendkívül körülményes. Ültetési távolsága 10—12 m. Ez a faalak tehát kiskertészkedők, háztáji kertészkedők számára nem megfelelő. Középmagas törzsű fa: törzsmagassága 120—130 cm. Ez a faaiak is kiskertészek szempontjából még magasnak számít. Nagyobb háztáji kertekben, vagy nagyüzemi termesztésben azonban megfelelő. Ültetésük ott is indokolt, ahol időnként árvízveszély fenyeget, pl. a dunamenti részeken, vagy más, alacsony fekvésű talajokon. Alacsony törzsű fa: törzsmagassága 80—100 cm. Oltása vadalanyra történik, vagy erős növésű féltörpe alanyokra. (Almafa esetében E. M. alanyok.) Ezen a faalakon termeszthetők a legértékesebb, a legjobb minőségű gyümölcsük. Ezért lehet a háztáji kertekbe telepíteni, de üzemi gyümölcsösökbe is alkalmas. Ültetési távolságuk a telepítés módjától függően változik. Klasszikus koronaalak esetében a távolság 5—6 m. A 7.—8. évben már teljes termést ad. Előnye, hogy könnyen kezelhető, mivel koronája alacsonyabban helyezkedik el, a szélviharokkal szemben ellenálló. Gyümölcsének minősége jobb, mint a magastörzsűé. Hátránya, hogy több gondozást igényel, sok trágyázást, gondosabb metszést, nagyobb befektetéssel jár. A féltörpe alanyokra oltott fa igényesebb, mint a vadalanyra oltott. Jobb minőségű talajt kíván, és több nedvességet. A féltórpe alanyra oltottak életkora 20— 30 év, rövidebb, mint a vadalanyra oltott fáké. A nyulak, és őzek elől gondosan kell őket óvni, mivel az alacsonyan fekvő ágakban is kárt tehetnek. Bukorfa: törzsmagassága 40— 60 cm. Valamennyi az alacsony törzsű fa esetében tett észrevétel érvényes erre a faalakra is. A bokorfát is többnyire féltörpe alanyra oltják, hogy biztosítva legyen az erős fejlődés. Ültetési távolság 5—6 m. Csak gondosan bekerített területre ültessük, mivel a nyulak ellen másfajta védekezés nem segít. Minél alacsonyabb a fa törzse, annál értékesebb gyümölcsöt tud kifejleszteni, mivel annál több táplálék jut n korona, és a gyümölcs számára. Mindenfajta munka könnyebben és főleg olcsóbban végezhető. C. TALAjlGÉNY — TALA|TÍPUSOK Gyümölcsfáink — alma, körte, őszibarack stb. — gyengén savanyú, közömbös és gyengén lúgos talajokon jól fejlődnek, természetesen ha egyéb tápanyagokkal jólel vannak látva. A gyümölcs talaja legyen olyan, hogy a gyökerek zavartalanul fejlődhessenek, legyen megfelelő víztartalma és oxigéntartalma. A következőkben a legfontosabb és a leggyakoribb talajokat vizsgáljuk meg a gyümölcsfául tetés szempontjából. 1. Meszes talaj: A mészlarlalom minden talajnak fontos tulajdonsága, mivel a talajban való szerepe sokrétű. Megjavítja a talaj szerkezetét, az agyagos kötött talajokat porhanyósítja. A szénsavas mész megjavítja a talaj fizikai tulajdonságait is. A humusz a mész jelenlétében nem oldódik és kötődik a talajhoz, viszont mész hiányában vízben oldódik, és az esővíz könnyen kimossa. Tehát talajjavító hatása csak mész jelenlétében érvényesülthet. Ezenkívül a mész elősegíti a szerves anyagok bomlását. Ahhoz, hogy a mész talajjavító hatása érvényesülhessen, elegendő aránylag kis mennyiség is, néhány tized százalék. Ha a talajban több mész van, meszes talajokról beszélünk. Nagyon meszes talajokon a gyümölcs nem fejlődik kielégítően, és lombozata megsárgul. Különösen érzékeny ebből a szempontból a körte, és az őszibarack. A legjobb védekezési mód a talajt fokozottabban látjuk el humusszal. Segít a vasgálic adagolása is. 2. A humuszos talaj: Minden termőföld lényeges alkotórésze a humusz. A talajba jutó elhalt szerves anyagok, a talajban jelenlévő mikrobák tápláléka. A szerves anyagok nagyobb részét ezek a mikrobák felhasználják vízzé, szénsavvá, ammóniákká alakítják át. A fennmaradó rész alkotja a humuszt. Kötöttsége igen gyenge, fajsúlya könnyű, nagyon sok vizet tud elnyelni. Ezek a tulajdonságok teszik lehetővé, hogy a kötött talajokat ezzel javítsuk. A humuszt bőven tartalmazó auyagokat nevezzük humuszos talajoknak. Az átlagos humusztartalmat .meghaladó humuszmennyiségű talajokat táptalajoknak nevezzük. A lápok, nádasok növényei levegő hiányában a víz alatt alakulnak át humusszá. Az ilymódon keletkezett rétegeződéseket tőzegnek nevezzük. Ezért igen értékes a iecsapolt lápok, nádasok talaja, mivel a tőzeges föld kertészkedésre nagyon alkalmas. Rendkívül sok vizet képes elraktározni, de hamar kiszáradhat. Ha a tőzeges föld vízviszonyait helyesen szabályozzuk, nagyon jó minőségű, jól fejlődő gyümölcsfa termesztést folytathatunk rajta. 3. Agyagos talaj: Ez a talajtípus rendkívül kötött. Az agyagos talaj részecskéi nagy erővel tapadnak egymáshoz. Az ilyen talajok megműveléséhez nagy erőkifejtésre van szükség. Az agyagos talaj nedves állapotban elveszti szilárdságát és kenődik. Száraz állapotbarí viszont nagyon szilárd, ellenálló. A vízáteresztő képessége nagyon rossz, ezért sok csapadékhullás esetében nagyon sok vizet tartalmaz. A levegő nehezen járja át. A gyümölcsfák szempontjából az agyagos talajnak kedvezőtlen tulajdonságai vannak. A gyökerek oxigénhiányban szenvednek, ezenkívül le kell küzdeniük a kötött talaj fizikai ellenállását Is. Az agyagos talaj kedvezőtlen tulajdonságait liumusztrágyázással és meszezéssel lehet megjavítani. 4. Homokos talaj: tizeknek a talajoknak a kötöttsége nagyon gyenge. A talaj lazasága következtében már a gyengébb szelek Is kárt tesznek benne, elfújják. A homoktalajok kötöttségét okvetlenül növelni kell. Erre a célra legalkamasabb anyagok a humusz, agyag és a márga. Adagolásuk következtében a homokszemcsék összetapadnak. 5. Szikes talaj: Ezek a talajok csaknem termékellenek. Ez a ta'aj nagy mennyiségben tartalmaz konyhasót, glaubersót és szódát. Hatásuk ellenkező, mint a mész hatása, — mivel a humuszt, amely a mész hatására összetapasztotta a homokszemcséket — ezek a sók kioldják. Az ilyen talaj, ha nedves nehezen szárad, száraz állapotban pedig csontkemény. Ezenkívül a nátrium sói mérgező hatásúak. Gyümölcsfákat telepíteni szikes talajokra nem lehet, mivel az ilyen talaj megjavítása nagyon költséges, ezért nem kifizetődő. D. ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK: Az éghajlati elemek közül a legfontosabb a gyümölcsfa számára a napfény, a napsugár. A napsugár egy bizonyos része az ún. biológiai energia, amelyet a gyümölcs felvesz, megtart. A biológiai energia segítségével átalakítóit, asszimilált táplálóanyagok következtében lesz a gyümölcs ízletes, zamatos és színes. Ezért jó minőségű termést csak napos helyen várhatunk. A másik fontos éghajlati elem a levegő hőmérséklete. A gyümölcs kialakulásához nemcsak a nyári meleg járul hozzá, hanem a tél, az éjszakai lehűlések, a nyár folyamán előforduló hőmérsékleti ingadozások is. Hazánkban csak a nyugati-, délnyugati országrészek alkalmasak arra, hogy a gyümölcs jól beérhessen. A nyári 25—30 C fok a legmegfelelőbb hőmérséklet. Magasabb dombokon, hegyeken már nem lehet minden évben jő termést várni, mivel itt hőhiányra kell számítani, ami rontja a gyümölcs minőségét. Nagyon fontos tulajdonság a gyümölcsfa fagyállósága. A legbiztosabb eljárás a fagyveszély ellen a termőhely helyes megválasztása. Legfontosabb a medencék, katlanok, tehát az olyan helyek elkerülése, ahol nem kielégítő a levegő mozgása. A fagyveszély hajlamos területekre külön fagyálló fajtákat telepítsünk. A késő tavaszi fagy ellen nehezen tudunk védekezni. A gyümölcsöst sokszor virágzásban érik. Költséges, de nagyon kifizetődő és könnyen keresztülvihető védekezés a müanyagíóliás sátor, amely 2,5—3 m magas fáknál még elképzelhető. Gondoljuk meg, hogy az egész termés sorsa foroghat kockán. A szélviszonyok sem közönsége^ éghajlati elemek. Gyümölcsfatelepítéskor ügyelni (Folytatás az 5. oldalon.) (Folytatás a 4. oldalból.) kell az uralkodó szélirányra. Erről az oldalról feltétlenül biztosítani kell valamilyen szélvédelmet (fák, sövény). A levegő páratartalma is hatással van az ültetendő gyümöcs későbbi fejlődésére. Az alacsony páratartalom megsokszorozza az aszálykor keletkezett kárt, mert gátolja a harmat keletkezését. A magas páratartalom viszont különösen a növényi kártevők, a gombabetegségek terjedését segíti elő. Az éghajlati ismeretek birtokában a kertészkedő mindig kedvezőbbé tudja tenni a gyümölcsös helyi éghajlatát. Á gyümölcsös ültetési rendszere, a sörök tájolása, távolsága, miiül hatással vanank a' helyi állomány éghajlatra, mi k rokli ni ára. E. ÜLTETÉS: Ili gép a kiskertészkedők szamára A TjB—7 jelzésű egyhengeres kistraktor iránt is nagy volt az érdeklődés a XIV. Brnoi Nemzetközi Gépipari Vásáron. A ČZ—8 típusú motor teljesítménye percenkénti 3500 fordulatnál 7 lóerő. Az 1920 mm hosszú, minimum 850 mm széles és 250 kg tömegű erőgépnél előrehaladáskor három, hátramenet esetén viszont egy sebességi fokozat iktatható be. Elsősorban a kiskertészkedők szántára készült, de jól alkalmazható és kihasználható a mezőgazdasági üzemek speciális termelési szakaszain is. Első képünkön a nevezett erőgépet örökítettük meg. 5 Az oltványokat beszerzésük, illetve megvételük után a legrövidebb időn belül ültessük el. Ha ezt valamilyen okból nem tehetjük meg, a fácskákat vermeljük el. Száraz talajnál a vermet öntözzük meg. Az oltványokat csak közvetlenül az ültetés előtt szedjük ki a földből. Ha a szállítás alatt a fák gyökerei megfonnyadtak, mártsuk őket néhány órára (legtovább 24 órára) vízbe. Az ültetés ideje ősszel és ta vasszal van. Ha ősszel ültelünk, október közepénél hamarabb ne ültessünk, mert a fa még nem teljesen érett. A tavaszi ültetést végezzük közvetlenül a fagyok elmúlása után. Az ültetés előtt minden törött, nyúzott gyökeret simára metsszünk. A hosszú gyökereket kissé kurtítjuk. Különös gondot kell fordítani a gödör készítésére. A gödörből kiásott töld alsó, és tölső rétegeit célszerű összekeverni, a gödörbe részben visszahelyezni, hogy ültetéskor már ülepedett legyen. A gyümölcsfát olyan mélyen kell a gödörbe állítanunk, hogy a gyökérnyak a gödör szintjével egy magasságban legyen. A gyökerek között nem szabad hézagokat hagyni, ezeket porhanyós földdel töltsük ki. Helyes, ha beültetett fácskákat fölkupacoljuk, hogy az őszt ültetésnél védjük a későbbi fagyok ellen, tavaszi ültetésnél pedig a kiszáradás ellen. Akkor helyes az ültetés, ha a fát olyan mélyre ültettük, amilyen mélyen eredeti helyén, a faiskolában volt. A gyümölcsösünk cél iára vagy gödröket ásunk, vagy mélyebb talajforgatást végzünk. Ebben a kérdésben mindig a ta lajszerkezet a mérvadó. Minél keményebb, rosszabb a talaj, annál nagyobb gödörre van szükség, )ó minőségű talajban elég 60 cm mély és 100 cm széles gödör. Lehetőleg csak lazaporhanyós földbe ültessünk. A következő szakmellékletünkben az almafa, körtefa és őszibarackfa ültetését közöljük. BILEK GÁBOR, mérnök Második felvételűnkön a TjB —7 kistraktorhoz készített permetezőgépet látjuk. A PO—200 jelzésű gépet főleg a vegetációs és nyugalmi időszakban végzett növényvédelemre, valamint a kisebb ültetvények, kertek és zöldségesek permetezésére, továbbá fertőtlenítésre, öntözésre stb. is kitűnően lehet alkalmazni. A gép vertikális (függőleges) szóró-permetező csövei segítségével átlagosan 2, maximálisan 3 méter távolságra, kézzel végzett vertikális permetezésnél viszont 6 méter távolságra juttatható el a permetlé. A gép permetlétartálya 240 literes. Az üzemelés közbeni nyomás 10 kp/cm2. A szivattyú percenkénti teljesítménye 10—35 liter. A gép segítségével 400—500 liter folyadék adagolható egy hektárra. A TjB—7 erőgéppel üzemeltetett permetező munka közbeni átlagos haladási sebessége 4,3 km/óra lehet, miközben az átlagteljesítmény 0,55 hektár. Harmadik felvételünkön a TjB—7 kistraktor után kapcsolható, 15 km/óra átlagsebességgel vontatható, 900 kg teherbírású, egytengelyes pótkocsi látható. Kép és szöveg: KÁDEK GÁBOR TÁJÉKOZTATÓ A „Kertészet—Méhészet“ című szakmellékletünk jelenleg havonta egyszer jelenik meg. Azonban az olvasók kérésére 1973. január 1-től külön „Kertészet“ és külön „Méhészet“ mellékletet indítunk, melyek havonta egyszer jelennek meg. A változásokkal egyidőben szeretnénk a mellékletekben tartalmi változást is eszközölni. Mind a két szaknieilékletben bevezetjük a „Kérdésekre válaszolunk“ című rovatot, melynek keretében szaktanáccsal látják el az érdeklődőket. Szerelnénk továbbá vitát indítani egyes szakkérdések s a gyakorlatban szerzett tapasztalatok népszerűsítésére. A szakmellékletek színvonalának emelése tehát nemcsak rajtunk múlik, ezek javításához nagyban hozzájárulhatnak olvasóink, levelezőink a Gyümölcsös Zöldségtermesztők Szövetségének összes szervei, tudományos dolgozók és mások. Hogy munkánk tökéletesebb lehessen, kérjük mindnyájuk lámogatását. Mint ahogy a múltban, ugyanúgy a jövőben is foglalkozni fogunk az új módszerek és az elért eredmények népszerűsítésével, valamint a növényvédelem időszerű kérdéseivel az &j vegyszerek használati módjává). Egy mellékleten belül több helyet kap a méhészet. Még mindég felmerülnek problémák a kapíárkérdés körül, méhekkei való vándorlással, valamint az anyaneveléssel stb. . . Többet kellene foglalkoznunk a ni éli betegsége к megelőzésével, esetleg azok gyors és hatékony gyógyításával. Tehát van még miről rnunk és van mit javítanunk. Kérem és váram az olvasó és levelezű közönségünk helyes állásfoglalását ezen kérdésekkel kapcsolatban. G- I.
