Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-11-25 / 47. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. november 25. A SZOCIALIZMUS GARDAIA A mezőgazdaságban működd szocia­lista ínunkabrigádok munkájával kap­csolatban két értekezlet is volt. Bra­­tislavában a mezőgazdasági újságírók klubjának gyűlésén Alojz Vojáček mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bi­zottságának titkára tartott hosszabb lélegzetű beszédet a szocialista brigá­dok eddig megtett útjáról. Annak ide­jén a mezőgazdasági üzemekben nagy lendülettel kezdtek hozzá a szocia­lista munkabrigádnk alakításához, de később a jobboldali opportunista és revizionista erők nyomására a moz­galom nem érte el célját. Ugyanis többnyire gazdasági és termelési dol­gokkal foglalkoztak és vajmi keveset tettek az új, szocialista típusú ember formálásáért. Már az 1962-es évben 522 kollektíva versenyzett, azonban csak 22 nyerte el a címet. Az 1965-ös évben már 700 csoportot tartottak nyilván, azonban munkájukat senki sem értékelte és így többnyire szét­hullottak. A szocialista munkabrigádok maga­sabb szinten való újraszervezése a níúlt évben kezdődött és eddig már 2300 szövetkezeti tag, 214 csoportban versenyez a büszke cím eléréséért. Vojáéek elvtárs szerint az év végéig 300-ra emelkedik a csoportok száma ás az újévben további kollektívák ne­veznek be a nemes versenybe. A mezőgazdasági újságírók számos olyan értékes megjegyzést tettek, és javaslatot nyújtottak be a központi bizottság számára, amelyek hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a szocialista mun­kabrigádok a jövőben teljesíthessék küldetésüket. A javaslatok szerint a szocialista munkabrigádokba a iegön­­tndatosabb dolgozókat, újítókat, fel­találókat, kellő politikai és szaktudás­sal rendelkező dolgozókat és vezető­ket kell beszervezni. El kell érni, hogy a szocialista munkabrigádok a szó szoros értelmében a szocializmus élgárdáját képezzék és munkájukkal, javaslataikkal sokoldalúan elősegít­sék a fejlődést. Nagyon sok a tenni­való azon a téren, hugy a szocialista munkaverseny legmagasabb formáját vállaló csoportok minden tagja szo­cialista módon éljen és dolgozzon. A tapasztalatok ugyanis, azt bizonyítják, hogy amíg a termeléssel kapcsolatban a brigádok értékes vállalásokat tesz­nek, a legtöbb esetben teljesen meg­feledkeznek a társadalmi tevékeny­ségről. Pedig amint Vojácek elvtars is hangsúlyozta, a jövőben a paraszt­szövetség társadalmi nevelőtevékeny­ségét be akarják vinni a szövetkeze­tekbe, és az a cél hogy a versenyző csoportok mellett lehetőleg az egész tagság több politikai felvilágosító munkába részesüljön. Úgyszólván a szövetkezet minden tagját aktivizálni akarják mégpedig oly módon, hogy a magasabb szinten versenyző kollektí­vák serkentőleg hassanak a többi ta­gokra is. Eddig ugyanis egyes szocia­lista munkabrigádok kissé elszigetel­ten 'dolgoztak. Előfordultak olyan esetek, hogy például egy munkasza­kasz dolgozóinak csak a fele volt a brigád tagja. így egészségtelen kettős­ség jött létre. Az új versenyző csopor­tok szervezésekor jé politikai felvilá­­gosító-nevelő munkával oda kell hat­ni, hogy lehetőleg a versenyfeltétele­ket vállaló munkaszakasz minden tag­ja a kollektívához tartozzon és közös erőfeszítéssel harcoljon a kitűzött fel­adatok teljesítéséért. A szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák munkáját rend­szeresen ellenőrzik és tervszerűen se­gítik a helyi vagy a járási funkcioná­riusok. és emellett a brigádvezetöket és helyetteseiket hosszabb-rövidebb iskolázásokon képezik. Pártunk ideo­lógiai plénumának kedvező hatására, tehát magasabb szintű politikai tevé­kenységet fejtenek majd ki a szocia­lista munkabrigádok is. Szamovár a 250 ezredik látogatónak A Szovjetunió 50 éve kiállítás polgáraink körében rendkívüli nagy népszerűségnek örvend. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy már az elmúlt hét szombatján átlépte a kiállítás küszöbét a negyedmilliomodik látogató. Ezen a napon 40 ezren tekintették meg a mindenki számára elbűvölő kiállítást. A 250 ezredik látogotó Stefan Fédorko kelet-szlovákiai fiatal ács meglepődött, amikor a kiállítás hivatalos képviselői fogadták, és ke­zébe nyomták a rendezőség ajándékát, egy csillogó teafőzésre alkalmas szamovárt. Nagyon őrült az ajándéknak és gratulációknak és megelége­déssel tért haza falujába, ahol egy hónap múlva ünnepli 27. születés­napját A kiállításra nap mint nap egyre többen érkeznek az ország minden részéből, mert szinte mindenki meg akarja tekinteni a világ első szocii­­iista államának fejlődését. Erre pedig megvan a lehetőség, mert a kiállí­tási tárgyak mellé szöveges és szemléltető magyarázatot is fűznek. Nagv sikernek örvendenek a rövidfilmek, amelyek bemutatják a munkások és parasztok harcát a cári rendszer ellen és ugyanakkor érzékeltetik, hogv a szovjet állam milyen óriási sikereket ért el a tudomány, a technika, a népgazdaság különböző szakaszain, a társadalmi és kulturális életben. kommentárunk A világ közvéleményét már hetek óta foglalkoztatták a Né­met Szövetségi Köztársaságban folyó parlamenti választások előkészületei. Nagyon sok találgatás, jóslás látott napvilágot a választási harc kimenetelével, de az utolsó napokban már szinte biztosra vehető volt, hogy a szociáldemokrata és a sza­bad demokrata párt szerzi meg a győzelmet. Az erőviszonyok nein véletlenül alakultak ki. Ugyanis a józanul gondolkodó pol­gárok látják, hogy a két párt koalíciójából létrejött kormány fennállásának három éve alatt jelentős sikereket ért el. A Né­met Szövetségi Köztársaság tekintélye a nemzetközi életben egyre növekedik. Ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a koalíciós kormány felismerte az Európában és az egész vilá­gon kialakult erőviszonyok realitását és a revansista, háborút szító politika helyett inkább a megbékélés, a megegyezés po­litikájának útjára lépett. A kormány meghirdette az úgyneve­zett keleti politikáját, amelynek szellemében közeledett a szo­cialista országokhoz. Erinek következtében született meg a szovjet-—nyugatnémet, a lengyel —nyugatnémet szerződés, va­lamint a nyugatberlini négyhatalmi egyezmény, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti egyezménysorozat, és előkészületek folynak a csehszlo­vák—nyugatnémet tárgyalások megkezdésére is. Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának jelenlegi kancellárja válsztás előtti beszédében többször kije-Győzött a józan ász politikája lentette, hogy a jövőben elmélyítik az együttműködést a szo­cialista országokkal, és hozzájárulnák ahhoz, hogy Európában közös összefogással létrejöjjenek egy hosszabb, békés időszak feltételei. Ezzel szemben Rainer Barzel, a CDU képviselője, Willy Brandt ellenfele azt hangoztatta, hogyha uralomra kerül­nek, megvédik az országot a kommunista veszélytől. Választási beszédeiben korteseivel együtt kommunista és szovjetellenes jelszavakat hangoztatott. A választók többsége tudatára ébredt annak, hogy a keresztény demokraták által meghirdetett poli­tika az elszigetelődéshez vezet, mert szovjetellenes politikával, háborús csörtetéssel a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nya a világ közvéleménye előtt csak tekintélyét vesztheti. Az ellenzék elszámította magát annál is inkább, mivel az urnák elé először járuló két millió fiatal elsöprő többségben a meg­békélésre törekvő politikát támogatta. A szociáldemokrata párt eddigi legnagyobb győzelmét aratta a választási harcokban. A választó polgárok szavazatának 46,5 százalékát kapta és így a szabad demokrata párttal együtt olyan koalíciós kormányt hozhat létre, amely a parlament nagy többségére támaszkodhat. Eddig ugyanis az volt a hely­zet, hogy többször fel kellett vetni a bizalmi kérdést, mert nem volt meg az uralkodó pártnak a mandátumtöbbsége. Az eddigi­nél jóval kedvezőbb feltételek nyílhatnak a koalíciós kormány három évvel ezelőtt meghirdetett politikájának megvalósítá­sára. Erre vallanak az első nyilatkozatok is. Willy Brandt máris kijelentette, hogy még karácsony előtt aláírja a Német Szövet­ségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között létrejövő szerződést. Ezzel tehát törvényerőre emelkedik a két német állam létezése és ezek után semmi akadálya sem lenne annak, hogy mindkét országot felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Remélhetőleg sor kerül a csehszlovák—nyugat­német tárgyalások megkezdésére is. Ennek azonban előfelté­tele, hogy az új kormány érvénytelennek nyilvánítja a Mün­cheni Egyezményt, ami a tárgyalások megkezdésének alapját képezi. A Német Szövetségi Köztársaságban a józanabb erők kerül­tek hatalomra és ezért európai politikai körökben az NSZK külpolitikájában enyhülést várnak. Az új kormány lépésétől függ majd, hogy a kedvező helyzetet milyen mértékben hasz nálja fel az európai biztonság megteremtéséhez való aktívabb hozzájárulásra. BÁLLÁ JŰZSEF • Párizsban folytatódnak a fegy­verszüneti tárgyalások. Le Dúc Tho a Vietnami Demokratikus Köztársaság Párizsban tárgyaló küldöttségének ve­zetője folytatja megbeszéléseit Kís­­singerrel, Nixon elnök nemzetbizton­sági tanácsadójával. Ezzel párhuza­mosan Bunker saigoni amerikai nagy­követ megbeszéléseket folytatott Thieu délvietnami elnökkel. Megfigyelők szerint a találkozón az amerikai dél­vietnami álláspontok egyeztetéséről volt szó. A Párizsból kiszűrődő hírek szerint még több napra van szükség az egyes kérdések tisztázására. 9 Előtérben az európai biztonság. A bolgár párt- és kormányküldöttség befejezte tárgyalásait Moszkvában a szovjet párt- és kormányküldöttség­gel. A kiadott közös közlemény meg­állapítja, hogy a Szovjetunió és Bul­gária vezetői kedvező feltételeket lát­nak a tartós európai biztonság meg­teremtésére, e földrész országainak sokoldalú politikai, gazdasági és tu­dományos együttműködésére. Ezzel kapcsolatban méltatták a Szovjetunió és az NSZK, illetve a Lengyel Nép­­köztársaság és az NSZK szerződésé­nek jelentőségét. Hangsúlyozták, hogy az NDK-nak és az NSZK-nak az ENSZ- be való felvétele szintén előmozdítaná a kedvező kibontakozást Európában. A Helsinkiben e héten kezdődő elő­készítő megbeszélésekkel kapcsolat­ban annak a meggyőződésüknek ad­tak kifejezést, hogy még a jövő év elején létrejöhet az európai biztonsá­gi értekezlet. 9 Konszolidálódik a helyzet Jugo­­szláviában. Tito jugoszláv elnök új­ságíróknak nyújtott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Jugoszláviában egyre jobban konszolidálódik á hely­zet. Azonban megemlítette, hogy Ju­goszlávia ellen egyre fokozódik az ellenséges propaganda, amelynek cél­ja, hogy ócsárolja a Jugoszláv kom­munisták szövetségének Irányvonalát és elferdítve ábrázolja egyes akciók indítékait. Aggodalmát fejezte ki az Ausztriában folyó nacionalista és so­viniszta megnyilvánulások miatt, és hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia arra törekszik, hogy elmélyítse együttmű­ködését a szomszédos országokkal. Helyreigazítás „BOGYÓ, BOGYÓ, SZÖLÖBOGYÖ“ Technikai okokból a „Bogyó, bo­gyó, szőlőbogyó“ című cikkünkben sajnálatos elírás történt. Helyesen Papp Ferenc efsz elnökről és Gyurász Károly szövetkezeti tagról van szó. Kérjük dolinkal (inámi) kedves olva­sóink elnézését. Szerk. A párt programja, a nép programja! A CSKP KB októberi ülésén elhangzott be­számoló nyomán Az emberek a saját tapasztalataik alapján győzúdtek meg arról, hogy a válság áthidalásának és a szocialista társadalom további fejlődésének a párt által hirdetett programja a lét­biztonságunk és a boldog jövőnk biz­tosítéka. Ez a társadalmi és szociális biztosítékok programja, a szocialista vívmányok hatékony védelmének, a Szovjetunióval és a szocialista közös­ség országaival, valamint a nemzet­közi kommunista mozgalommal és a világ haladó erőivel való szilárd szö­vetség programja. Pártunk a legnagyobb figyelmet a dolgozók anyagi és kulturális színvo­nalának emelésére fordította és for­dítja a jövőben is. Ezt bizonyítják a népgazdaságunk ötéves fejlesztési ter­vének irányelvei, melyeket a XIV. kongresszus hagyott jóvá. A tervfel­adatok, főleg a minőségi mutatók tel­jesítése érdekében kifejtett elmélyült politikai nevelő munka nyomán je­lentősen növekedett a dolgozók akti­vitása az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az építőiparban, a szolgáltatások szakaszán, a tudomá­nyos kutatóintézetekben, az iskolák­ban és minden olyan területen, ahol döntenek a kongresszusi irányvonal teljesítéséről. A felújított szocialista munkaver­seny mindjobban a gazdasági fejlődés és a politikai, erkölcsi nevelés fontos tényezőjévé válik. Nagy jelentőséggel bír, hogy a termelés csaknem egész növekedését a munkatermelékenység fokozásával biztosítottuk. Népünk munkatörekvésének és áldozatkész helytállásának köszönhető, hogy nö­vekszik a nemzeti jövedelem. Milyen lelkesedésről teltek tanúbizonyságot például a szövetkezeti tagok az idei aratásban, amikor a gazdag termés megmentéséért folytatott harcban küzdeniük kellett a mostoha időjárás káros hatása ellen, de az őszi mun­kák során is. Mindez azzal magyaráz­ható, hugy hazánk polgárai jól tud­ják, hogy munkájuk meghozza gyü­mölcsét, ami bevételük növekedésé­ben, a piac stabilitásában és a korona vásárlóerejének növekedésében is megnyilvánul. Dolgozó népünk nyilván azt is nagyra értékeli, hogy a párt gazda­sági programja megteremtette a ked­vező előfeltételeit annak, hogy ha­zánk be tud kapcsolódni a KGST or­szágok széleskörű integrációjába, ami nagy lehetőségeket biztosít nemcsak iparunk, hanem mezőgazdaságunk számára is, amely a szakosítás, a koo­perációs és integrációs viszonyok ki­bontakozásával fejlődésének új sza­kaszába lépett. A XIV. kongresszus irányvonala azért is vonzó dolgozóink számára, mert meghatározza a szocialista de­mokrácia további fejlesztésének útját. A szocialista demokrácia fejlesztése egyértelmű a dolgozóknak a társada­lom irányításában és a gazdasag irá­nyításában való még aktívabb részvé­telével. A mi politikai rendszerünk tehát kizárólag a dolgozókat szolgál­ja, az ő érdekeiket képviseli, megte­remti a feltételeket a nép valameny­­nyi alkotó-erejének érvényesítéséhez. A pártprogram és a párt funkcioná­riusainak fokozódó aktivitása, vala mint a néppel való szoros kapcsolat azt a célt követi, hogy a dolgozók ér­dekeivel összhangban megoldjuk a fel­merülő problémákat. Kétségtelen, hogy az építő feladatok teljesítésében megszilárdul a kommunisták és a pártonkivüliek egysége, a munkás­­osztály vezetése mellett megszilárdul a dolgozók osztályszövetsége és el­tűnnek mindazok a mesterséges aka­dályok, amelyeket a jobboldali és szo­cializmusellenes erők — a válságos időszakban — szándékosan emeltek főleg a munkásosztály és az értelmi­ségiek közé. Nagy jelentőségű az a tény is, hogy elmélyült a cseh és a szlovák nemzet és valamennyi nemzetiség testvéri szövetsége, ami jelentős mértékben já­rul hozzá szocialista rendszerünk megszilárdulásához. Népünket az 1968—1969-ben szer­zett fájdalmas tapasztalatok meggyőz­ték arról, hogy szocialista hazánk biz­tonsága és szuverenitása, valamint to­vábbi fejlődése csakis a Szovjetunió­val és a szocialista közösség további országaival való szilárd szövetségben biztosítható. Ezért aki szívén viseli hazánk sorsát, támogatja a párt kül­politikai irányvonalát. A proletár nemzetköziség alapján, a szocializmus, a haladás és a béke oldalán állunk. Soha nem feledjük el, hogy Csehszlovákia nemzeti érdekei és a szocialista társadalmunk osztály­érdekei csakis a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával való elvtársi egységben valósíthatók meg. A szocialista társadalmunk fejlődé­sének olyan szakaszába érkeztünk, amikor a munkánk súlypontja igényes feladatok teljesítésére irányul. Ezek a feladatok megkdvetelik, hogy az ideológiai kérdésekről tárgyaló plé­nnmunk határkővé váljon, vagyis minden vonalon bátrabban lássunk hozzá a megoldatlan és új feladatok megoldásához, a szocialista öntudat formálása terén.- Tudatosítani kell tehát, hogy a szo­cialista ember nevelésének folyamata feltételezi a marxizmus-leninizmus következetes érvényesítését a társa­dalmi életünk valamennyi területén. Ugyanígy felételezi a dolgozók szo­cialista öntudatának állandó növelé­sét, amit áthat a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szelle­me, tehát annak tudatosítása, hogy hazánkban a szocialista társadalom érdekeit és szükségleteit a szocialista nemzetközösség és a nemzetközi for­radalmi mozgalom érdekeivel és szük­ségleteivel való megbonthatatlan egy­ségben értelmezzük. A szocialista ember nevelése cs for­málása egyben harcot jelent a bur­­zsoá ideológia, a kispolgári előítéle­tek, a múlt káros csökevényei és azok káros hatása ellen. Megköveteli, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határoza­tainak szellemében leleplezzük és fel­számoljuk a jobboldali opportunizmus és revizionizmus által terjesztett an­­tiszocialista elméletek káros hatását és hatékonyabban harcoljunk az anti­­szocializmus és antiszovjetizmus kü­lönböző formái ellen. Kétségtelen, hogy a szocialista em­ber hatékonyabb formálása azt is igényli, hogy a szocialista kultúra, az iskolaügy és e tudomány fejlesztésé­hez meglegyenek a kedvező előfelté­telek, hogy a dolgozók egyre széle­sebb rétegei emelhessék politikai, szakmai és kulturális színvonalukat, hogy a szocialista hazánk minden polgárának kedvező feltételei legye­nek személyisége fejlesztéséhez. Ezeknek a feladatoknak az egqsz párt, minden kommunista, minden társadalmi szervezet, állami és gazda­sági intézmény ügyévé kell válniuk. Mindenkinek, aki az iparban, a mező­gazdaságban, az építőiparban, a köz­lekedésben. az egészségügyben, a köz­oktatás szakaszán vagy hivatalokban kisebb vagy nagyobb kollektívát irá­nyít, felelősséget kell éreznie az em­berek politikai öntudatáért, a szocia­lizmus iránti viszonyáért. Szem előtt kell tartanunk, hogy az ember a konkrét munka- és életkör­nyezetben formálódik. A nevelés folya­mata bonyolult és sokrétű. Mert min­den ember élete egyéni sorsot takar, a legkülönbözőbb problémákkal, sze­mélyes élményekkel, örömökkel és bánatokkal, nehézségekkel és sike­rekkel. Persze mindenki, legyen bár­milyen is a sorsa, számtalan kapocs­­usal fűződik az adott társadalmi kör­nyezethez. Ugyanis a polgárok élet­­körülményei az egész társadalom po­litikájával, gazdasagának, kultúrájá­nak és ideológiájának fejlődésével alakul ki. Az egyén élete pedig csakis a haladó erőkkel való szövetségben, a közösségért végzett munkában kap értelmet. Igaz, mindenkinek megvan az életútja, de csakis a szocializmus építésének közös útja vezet minden egyén és az egész társadalom szük­ségleteinek kielégítéséhez. Tudatosítani kell azt is, hogy rend­kívüli jelentősége van az elmélet ég a gyakorlat egységének. Ugyanis az el­mélet és a gyakorlat egységének mel­lőzése — amint azt a tapasztalatok is bizonyítják — nagyon káros követ­kezményekhez vezet. A jobboldali opportunista és revizionista erők az ideológiai támadásra, szocializmusel­lenes elméletek terjesztésére használ­ják ki.

Next

/
Thumbnails
Contents